Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-24 / 94. szám

Békéscsaba 1910 nov. 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 legyen. Egyházszeretette], kötelességtel­jesitéssel, áldozatkészséggel ez megvaló­sítható. A mai társadalmi, széthúzó álla­potért ne egyeseket, a felülkerekedőket, nagyhanguakat vádoljuk, hanem be kell látni, hogy mindnyájan hibásak va­gyunk. A jövő teendői közé tartozik az uj presbyterium megválasztása. E kér­désnél nem szabad a paripolitikai szem­pontokat tekintetbe venni, hanem csak az egyházszeretetet, az illető ügybuz­góságát, arravalóságát. Az egyhazfej­lesztósét célozza ama intézkedés is, hogy e nagy egyház lelki és anyagi gondo­zása öt lelkészi körre, minden körnek presbyteriumára fog bízatni. Elsőrendű feladatát fogja kepezni, hogy ez egyház anyagi ügyei gyarapitassanak, ezzel is enyhíteni óhajtván a szegényebb egy­háztagok teherviselésén, különösen a hátralékos adóknak, kímélettel azoknál, kik szűkös viszonyok között vannak és szigorral, kik fizethetnének, de nem akarnak. Mindezeknek közös erővel való megvalósithatásához kéri elnök­társai és az egyháztanács támogatását. Lelkes éljenzés kisérte az egyház­felügyelő beszédét, ki még bejelentette, hogy Mátén ó-U h r i n Judit asszony egyháza iránti szeretetének szép tanú­jelét adta áldozatkészségével. Ugyanis Erzsébethelyen iskola czéljaira ado­mányozott háztelekhez egy másodikat is adományozott s az már az egyház nevére átíratott. A közgyűlés elhatározta, hogy az értékes adományért küldöttség utján mond köszönetet az adományozónak. A küldöttség ma, csütörtökön az egy­házi elnökség vezetése alatt: dr. L i n­d e r Károly üg.v és 7, Kocziszky Mihály, K i t k a György, S i p i c z k y Kovács biró, S a j b e n, Nóvák, Galli János jegyző ós sáfárokból fog állani ós délelőti tiszteleg az áldozatkész egyháztag lakásán. Az egyháznak jövő évi költségelő­irányzatát 111,407 kor. bevétel, 110,206 kor. kiadással, elfogadta az egyház­tanács. Az egyházi adóhátralék 18 ezer korona. Az elnökség utasíttatott, hogy a szarvasi főgimnázium fentartásához az egyház részéről évente fizetendő 1986 Kor. tehertől, kíséreljen meg min­dent, hogy szabadulhasson. Az igazgató-lelkész bejelentette, hogy az egyetemes gyűlésen oly kérelmet terjesztett elő, hogy az állam által az egyházak adójának apasztására adott segélyből a csabai egyház a szegény hivek részére szintén segélyben része süljön. Az egyháztanács is felterjesztést határozott küldeni indokaiban súlyos érvekkel. A költségvetés tárgyalásával több kérvény, fizetésjavitás iránt, szintén tár­gyaltatott. Igy a jaminai harangozó évi 10 krrona drágasági pótlókot kórt, ezt megadták, mig a belvárosi harangozók kérelmét, mert esik ez óv elején kaptak fizetósjavitást, e utasították. Az egyház­fiaknak 20 kor. és egy mm. búzával emelték a fizetésüket Az egyházi jegy­zőnek 20 kor. emelték a 80 kor. díja­zását, a tanítóknak az iskolafütés átalá­nyát 15 kor. javították. Az egyház néhány alapjának jöve­delmezőségét emelendő, szabályzatot al­kottak. H a n ó Pál szóváteíte az egyház­fiak kérvényénél, hogy a templomok­ban több felügyplet el kellene. R é t h y Béla ezzel kapcsolatban felemlili, hogy tél idején a templomlá­togatásnál azzal, hogy az ajtók minden irányban egyszerre kitárulnak, a légvo­nat által a hivek egészsége kockára té­tetik. Az egyházfiak e baj megszünteté­sére is uiasitandók lennének. Arra is kéri az elnökséget, ejtené módját, hogy a szilveszter-esti hálaadó­istentiszteletet, mely alka ómmal a kis­templotn a hivek befogadására elégtelen, az istentisztelet a nagytemplomban tar­tassék. Dr. Z s i 1 i n s z k y Endre helyesli az i y, bar kicsinynek látszó, de igen fontos felszólalásokat s a szilves/ieri istentiszteletet a tót után lehetne meg­tartani. Szeberényi, Korén Pál lel­készek utalnak arra, hogy a sötétség­ben a rend, különösen a karzatokon, nem tartható fenn. Aztán tüzveszedelem is támadhatna. Igy került ezzel kapcsolatban újra megvitatásra, hogy az eV; templomokat is villanyvilágítással kellene ellátni. A presbyterium elvben hozzájárult és az elnökség a jövő gyűlésre tervet és költségvetést fog előterjeszteni. Az istentiszteletek helye maradt a régi. Ámbár a szilveszteri magyar isten­tisztelet aikalmával, a kórust Kivéve, a templomi karzat kis jóakarattal elzár­ható volna. Az egyházi iskolák körzetenkint igazgatót jelöltek ós a presbyter.um igazgatókul megválasztotta: a felsővógi körzet igazgatója L a c z ó Endre, a j központé Galli János, az alsóvógó Tyehlár Károly, az erzsébéthelyé Povázsay Endre. A népnevelés-törvény értelmében az egyházak tartoznak bejelenteni isko­láik jellegét. A csabai egyház bejelen­tette, hogy 8 magyar tannyelvű és 24 magyar-tót tannyelvű iskolákat tart fenn. A közigazgatási bizottság, a tanfel­ügyelő javaslatára, a törvényre hivat­kozva, hogy az vagy magyar, vagy tót tannyelvű, de magyar tót tannyelvű is­kolát nem ismer, újra utasította az egy­házat, hogy iskoláinak határozott jelle­gét jelentse be. Az egyháztanács, Szeberényi Lajos igazgató-lelkész javaslatára e fon­tos kérdésben a határozathozatalt az uj presbyteriumra halasztotta. Tudomásul vették, hogy Simonyi­falva leányegyház a csabai egyház kör­zetébe osztatott be. Az egyháztanács tagjainak ez év vé­gével lejár a mandátuma, az újra vá­lasztandó. A választás az uj, oly nagy vihart okozott és sok módosítást szen­vedett szabályrendelet szerint ejtetik f meg. Választatni fog 150 rendes ós 50 póttag. A szavazás öt kerületben egy nap alatt ejtendő meg. Többek felszó­lalása után a válásztási nap decem­ber 22 ben állapíttatott meg és pedig egy egy helyen ket kü döttsóg előtt. A szavazatszedő küldöttség elnö­keiül ós helyettes elnökeiül megválasz­tattak : dr. Linder Károly, dr. Ur­sziny János, dr. Sailer Vilmos, Kovács' L. Mihály, dr. Margócsy Miklós, Sailer Gyula, R ó t h y Bólá, Bukovszky János, Korosy László, ifj. Kocziszky Mihály, K n y i h á r K iroly, U h r i n Karoíy, Tyehlár Károly, K i t k a György, Áchim Tamás, ifj. Horváth Mi­hály, Zsilinszky Sándor, S z o­m o r a Tivadar, Povázsay Zsig­mond. A békési erdőirtás. Az erdészeti albizottság ülése. Lapunk olvasói előtt ismeretes már a békésieknek az az akciója, mely régi kívánságok eredményeképen még a mult évben megindult s amelynek célja a körülbelül 700 holdnyi terjedelmű fásmelJéki erdő kiirtása volt. Az akció­nak már lett is eredménye. Afoldmive­lésügyi miniszter ugyanis a szakvélemé­nyek meghallgatása után hajlandónak bizonyult a kérelmet teljesíteni abban az esetben, ha a község más helyen megfelelő értékű erdőbirtokot szerez. Ez is megtörtént. U^y látszott tehát, hogy most már nincsen semminemű akadálya az erdő kiirtásának. Dá nem igy van a dolog. Most megint akadá­lyok merültek fel, még pedig a kiirtás módozatai körül. Egyesek ugyanis amel­lett vannak, hogy egy óv alatt kell a ki­irtást végrehajtani, mások ellenben tisz­tán szociális szemponibói, a szegényekre való tekintettel amellett érvelnek, hogy több éven keresztül kell a kiirtást vég­rehajtani A küzdelem móg egyik fél ja­vára se dőlt el. A mult hét végén az erdészeti al­bizottság ismét ülést tartott, melynek tárgya a fásmelléki erdő mikénti kiir­tása ós órtóke.-ité-ie volt. Ezen az ülé­sen dr. Török Gábor azzal az érde­kes indítvánnyal állott e'ő, hogy első sorban arra nézve kell kísérletet tenni, vájjon nem volna-e hajlandó a gróf Wenckheim-uradalom elcserélni az erdőt egy hasonló értékű és a városhoz kö­zel eső szán'óföldért ? Kifejtette dr. Tö­rök ennek óriási e.őnyeit uyy a köz­ségre, mint a földre vágyó, földóhes egyesekre nézve, valamint azokat a gaz­dasági és közgazdasági hátrányokat, me­lyek a távol fekvő erdőbirtok megte e­püiéséből háratnlanak a kö/.sógre. Ezek a hátrányok az erdőjöv^delein egy te­kintélyes részét fel fogjak emészteni. í Az erdőbirtok tudvalevőleg Hu­! nyadmegyóben van. E m p e r 1 Ernő szükségesnek tartja, j hogy mielőtt az erdő értékesítésének ; bármily módja fölött határoznának, a : faallományt szakértő által fel kell be­csülni. Domokos Gábor szintén az I erdő kiirtását javasolta és a faállomány ! értékesítését. Mester Gábor a dr. Török Gá­bor indítványához csatlakozik. S z a t h­| raáry főjegyző felvilágosításai után 1 Empel Ernő indítványától elállott. A dr. Török Gábor üdvös, élet­revaló indítványa szavazás alá bocsát­tatván, az albizottság 5 szóval 4 ellenó­| ben elvetette az indítványt, de mint kisebbségi véleményt a képviselőtestü­let elé fogja terjeszteni. A képviselő­testület többsége előreláthatólag e vé­lemény álláspontjára fog helyezkedni. i A megyebizottsági tagválasztások ! elnökei. Lapunk más helyén a megyegyülés­• ről írott tudósításunkban ismertetjük í azt a vitát, melyet Áchim L. András ! provokált amiatt, hogy a csabai válasz­tási elnökök között nincsen parasztpárti, valamennyi ügyvéd. Ambrus alispán a felszólalásra megadta a méltó választ, azért fölöslegesnek tartjuk vele itten bővebben foglalkozni. A választási el­nökök és helyetteseik névjegyzékét az egész megyéből módunkban van lekö­zölni. A névjegyzék a következő: " ' • . Oyulán. I. ker. E'nök Nóvák Árpád ; helyet­tese Szikes György. II. ker. Elnök dr. Follmann János; helyettese Sal József. III. ker. Elnök dr. Martos József ; helyettese dr. Felföldy Sándor. hétegyháza. Elnök Böhm Miklós; helyettese Mancsu Aurél. Békéscsaba. I. ker. Elnök dr. Zsilinszky Endre ; helyettese K ivács L Mihály. II. ker. Ernők dr. Sailer Vilmós ; helyettese dr. L\ng Frigyes. III. ker. Elnök dr. Mirgócsy Miklós ; helyettese dr. Weisz Frigyes. IV. ker. E nök dr. Ursziny János ; helyettese dr. Linder Karoly. Gyoma. Elnök Pálfy Béla ; helyettese Házy Imre. Endrcíd. Elnök Zelinka János; helyettese Uhrin Mihály. Békés. I. ker. Elnök Kratochwill Gyula ; helyettese Benedikty Gyula. II. ker. Elnök dr. Szegedy Kálmán ; helyettese dr. Török Gábor III ker. E nök báró Drechsel Gyula; helyettese Morvay Mihály. Mezőberény. Elnök Jeszenszky Károly; helyet­tese dr. Grünwild D3ZSŐ. Szarvas. I. ker. E'nök gróf Bolza Géza; he­lyettese dr. R^ismann Adolf. II. ker. Elnök dr. Mázor Elemér ; helyettese dr. Nagy Sándor. III ker. Elnök dr. Szemző Gyula ; helyettese dr. Nagy Béla. IV. ker. Elnök dr. Haviár Gyula; helyettese Papp István. Öcsöd. Elnök dr. Oláh Antal ; helyettese Tolnai Ferenc. Orosháza : I. ker. Elnök dr. László Elek ; he­lyettese Bulla Sándor. II. ker. Elnök dr. Nagy Elemér; helyettese Endrődy István. Szeghalom : Elnök Szabó Sándor; helyettese dr. Grósz Mátyás. Füzesgyarmat: Elnök Borsódy Géza ; helyettese dr. Domokos Kálmán. Körösladány: E'nök Tóth József ; helyettese Se­bők Ferenc. Köröstarcsa : Elnök Szabó János ; helyettese Pet­neházy Ferenc. Csorvás. Elnök Gremsperger József; helyet­tese Bakos Béla. Szentandrás : Elnök Léderer Rudolf ; helyettese dr. Dunai Alajos. Vasúti baleset a csabai pályaudvaron. Kisiklott egy gyorsvonat. A vasúti szerencsétlenségek ós bal­esetek száma ujabb időben Magyaror­szágon megdöbbentő módon szaporo­dik. Mostanában alig mult el hét, hogy valamelyes kisebb-nagyobb szerencsét­lenség ne történt volna. Hogy ennek mi az oka, arról sok mindent rebesget ! a fáma. Leginkább a személyzetet vá­dolják amerikázá8sal, gondatlansággal. Szó, ami szó, a magyar vasutasok nem is valami brilliánsan vannak dotálva. Tulajdonképen ez eredményezte a pár óv előtt lezajlott s következményeiben oly horribilis károkkal járó vasutas sztrájkot is, melyet az idén a francia vasutasok is utána csináltak. A vasuta­sok körében azóta is állandó az elégü­letlenség nyomorúságos fizetésük miatt, amely távolról sem áll arányban terhes szolgálatukkal. Nem is valami nagy csoda tehát, ha egyes elkeseredettebb vasutasok néhanapján egy kis amerikázásra vete­mednek. A nagy többségről azonban ezt egyáltalában nem lehet elmondani. Csekély fizetósük dacára is lelkiismere­tesen teljesitik terhes kötelességeiket, úgyhogy a szerencsétlenségek legna­gyobb részét valami sajnálatos ós tra­gikus véletlen okozza. Ilyen véletlen baleset áldozata lett kedden este 6 órakor a Budapestről Arad feló robogó gyorsvonat is. A bal­esetbői kára szerencsére csak az állam­vasutaknak van, amennyiben emberélet­ben nem esett kár egy-két jelentóktelen sérülésen és az ijjedtségen kivül. A kisiklás a pályaudvar Budapast felől eső bejáratánál törtónt. A vasúti személyzet előidása szerint a váltó tel­jesen rendben volt, ami el is hihető, mert Szemer e Kálmán állomásfő­nök nagy szigorúsággal őrködik azon, hogy valami baj ne történjék. Akik utazgatni szoktak, láthatják akárhány­szor, hogy személyesen ü*yel a vál­tókra a pályaudvar bejárójánál. A ked­den esti balesetnek is valószínűleg az volt az oka, hogy a gyorsvonat nem lasitotta meg kellőképen a menetet ak­kor sem, mikor a nyilt pályáról a sín­párok elágazásához érkezett. Amint a mozdony a váltót elhagyta, egyszerre hatalmas zökkenós támadt ós a moz­dony elszakadva a vonattól folytatta egy darabig az útját. Az utána követ­kező kocsik más sinpárra futottak át és mivel vezetés nem volt, kisiklottak. A szerkocsi és az utána következő sze­mélyszállító felborultak ós csaknem egy méternyire belefúródtak a földbe, olyan erős volt az esésük. Mindkét kocsi na­gyon megrongálódott, emberéletben azonban, mint fentebb mondtuk, nem esett kár. A vonat utasai és az állomáson vá­rakozó közönség között nagy riadalom támadt a kisiklás láttára. Rémült arcú emberek, sikoltozó nők ugráltak le a kocsikból és szaladtak a baleset szín­helyére. Az állomási közönség is csak­hamar a helyszínen termett. — Istenem, ki halt meg ? Sokan hal­tak meg ? — kérdezgette siránkozva ós kezeit tördelve mindenki. Nemsokára megjött a megnyugtató válasz, hogy komolyabb baja nem tör­tónt senkinek. A könnyen sebesülteket pedig mindjárt ott a helyszínén segély­ben részesítették. A gyorsvonat épen maradt kocsi­jait a 7 órai személyvonathoz csatolták ós az vontatta be Aradra. Szemere Kálmánállomásfőnök azon­nal vizsgálatot indított a baleset ügyé­ben. Kiderült, hogy abban az időtájban Bence Ferenc váltóőr állott a váltó­nál. Az állomásfőnök kihallgatta Bencét, aki határozottan azt állította, hogy ő a váltót helyesen igazította meg s a ki­siklásnak más oka nem lehetett, mint a gyorsaság és a hóesés, mely síkosabbá tette a síneket. Szemere Kálmán állomásfőnök en­nek dacára a vizsgálat befejeztéig Bence váltóőrt felfüggesz­tette állásától. A „Hésmesp Közlöny" táviratai. A nyíregyházai szökevény huszá­rok ügye a Házban. A képviselőház szerdai ülésének legérdekesebb mozzanata volt H a z a y Samu honvédelmi miniszter válasza Huszár Károlynak egyik régebben elhangzott interpellációjára a nyiregy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom