Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1910-11-24 / 94. szám
Békéscsaba 1910 nov. 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 legyen. Egyházszeretette], kötelességteljesitéssel, áldozatkészséggel ez megvalósítható. A mai társadalmi, széthúzó állapotért ne egyeseket, a felülkerekedőket, nagyhanguakat vádoljuk, hanem be kell látni, hogy mindnyájan hibásak vagyunk. A jövő teendői közé tartozik az uj presbyterium megválasztása. E kérdésnél nem szabad a paripolitikai szempontokat tekintetbe venni, hanem csak az egyházszeretetet, az illető ügybuzgóságát, arravalóságát. Az egyhazfejlesztósét célozza ama intézkedés is, hogy e nagy egyház lelki és anyagi gondozása öt lelkészi körre, minden körnek presbyteriumára fog bízatni. Elsőrendű feladatát fogja kepezni, hogy ez egyház anyagi ügyei gyarapitassanak, ezzel is enyhíteni óhajtván a szegényebb egyháztagok teherviselésén, különösen a hátralékos adóknak, kímélettel azoknál, kik szűkös viszonyok között vannak és szigorral, kik fizethetnének, de nem akarnak. Mindezeknek közös erővel való megvalósithatásához kéri elnöktársai és az egyháztanács támogatását. Lelkes éljenzés kisérte az egyházfelügyelő beszédét, ki még bejelentette, hogy Mátén ó-U h r i n Judit asszony egyháza iránti szeretetének szép tanújelét adta áldozatkészségével. Ugyanis Erzsébethelyen iskola czéljaira adományozott háztelekhez egy másodikat is adományozott s az már az egyház nevére átíratott. A közgyűlés elhatározta, hogy az értékes adományért küldöttség utján mond köszönetet az adományozónak. A küldöttség ma, csütörtökön az egyházi elnökség vezetése alatt: dr. L i nd e r Károly üg.v és 7, Kocziszky Mihály, K i t k a György, S i p i c z k y Kovács biró, S a j b e n, Nóvák, Galli János jegyző ós sáfárokból fog állani ós délelőti tiszteleg az áldozatkész egyháztag lakásán. Az egyháznak jövő évi költségelőirányzatát 111,407 kor. bevétel, 110,206 kor. kiadással, elfogadta az egyháztanács. Az egyházi adóhátralék 18 ezer korona. Az elnökség utasíttatott, hogy a szarvasi főgimnázium fentartásához az egyház részéről évente fizetendő 1986 Kor. tehertől, kíséreljen meg mindent, hogy szabadulhasson. Az igazgató-lelkész bejelentette, hogy az egyetemes gyűlésen oly kérelmet terjesztett elő, hogy az állam által az egyházak adójának apasztására adott segélyből a csabai egyház a szegény hivek részére szintén segélyben része süljön. Az egyháztanács is felterjesztést határozott küldeni indokaiban súlyos érvekkel. A költségvetés tárgyalásával több kérvény, fizetésjavitás iránt, szintén tárgyaltatott. Igy a jaminai harangozó évi 10 krrona drágasági pótlókot kórt, ezt megadták, mig a belvárosi harangozók kérelmét, mert esik ez óv elején kaptak fizetósjavitást, e utasították. Az egyházfiaknak 20 kor. és egy mm. búzával emelték a fizetésüket Az egyházi jegyzőnek 20 kor. emelték a 80 kor. díjazását, a tanítóknak az iskolafütés átalányát 15 kor. javították. Az egyház néhány alapjának jövedelmezőségét emelendő, szabályzatot alkottak. H a n ó Pál szóváteíte az egyházfiak kérvényénél, hogy a templomokban több felügyplet el kellene. R é t h y Béla ezzel kapcsolatban felemlili, hogy tél idején a templomlátogatásnál azzal, hogy az ajtók minden irányban egyszerre kitárulnak, a légvonat által a hivek egészsége kockára tétetik. Az egyházfiak e baj megszüntetésére is uiasitandók lennének. Arra is kéri az elnökséget, ejtené módját, hogy a szilveszter-esti hálaadóistentiszteletet, mely alka ómmal a kistemplotn a hivek befogadására elégtelen, az istentisztelet a nagytemplomban tartassék. Dr. Z s i 1 i n s z k y Endre helyesli az i y, bar kicsinynek látszó, de igen fontos felszólalásokat s a szilves/ieri istentiszteletet a tót után lehetne megtartani. Szeberényi, Korén Pál lelkészek utalnak arra, hogy a sötétségben a rend, különösen a karzatokon, nem tartható fenn. Aztán tüzveszedelem is támadhatna. Igy került ezzel kapcsolatban újra megvitatásra, hogy az eV; templomokat is villanyvilágítással kellene ellátni. A presbyterium elvben hozzájárult és az elnökség a jövő gyűlésre tervet és költségvetést fog előterjeszteni. Az istentiszteletek helye maradt a régi. Ámbár a szilveszteri magyar istentisztelet aikalmával, a kórust Kivéve, a templomi karzat kis jóakarattal elzárható volna. Az egyházi iskolák körzetenkint igazgatót jelöltek ós a presbyter.um igazgatókul megválasztotta: a felsővógi körzet igazgatója L a c z ó Endre, a j központé Galli János, az alsóvógó Tyehlár Károly, az erzsébéthelyé Povázsay Endre. A népnevelés-törvény értelmében az egyházak tartoznak bejelenteni iskoláik jellegét. A csabai egyház bejelentette, hogy 8 magyar tannyelvű és 24 magyar-tót tannyelvű iskolákat tart fenn. A közigazgatási bizottság, a tanfelügyelő javaslatára, a törvényre hivatkozva, hogy az vagy magyar, vagy tót tannyelvű, de magyar tót tannyelvű iskolát nem ismer, újra utasította az egyházat, hogy iskoláinak határozott jellegét jelentse be. Az egyháztanács, Szeberényi Lajos igazgató-lelkész javaslatára e fontos kérdésben a határozathozatalt az uj presbyteriumra halasztotta. Tudomásul vették, hogy Simonyifalva leányegyház a csabai egyház körzetébe osztatott be. Az egyháztanács tagjainak ez év végével lejár a mandátuma, az újra választandó. A választás az uj, oly nagy vihart okozott és sok módosítást szenvedett szabályrendelet szerint ejtetik f meg. Választatni fog 150 rendes ós 50 póttag. A szavazás öt kerületben egy nap alatt ejtendő meg. Többek felszólalása után a válásztási nap december 22 ben állapíttatott meg és pedig egy egy helyen ket kü döttsóg előtt. A szavazatszedő küldöttség elnökeiül ós helyettes elnökeiül megválasztattak : dr. Linder Károly, dr. Ursziny János, dr. Sailer Vilmos, Kovács' L. Mihály, dr. Margócsy Miklós, Sailer Gyula, R ó t h y Bólá, Bukovszky János, Korosy László, ifj. Kocziszky Mihály, K n y i h á r K iroly, U h r i n Karoíy, Tyehlár Károly, K i t k a György, Áchim Tamás, ifj. Horváth Mihály, Zsilinszky Sándor, S z om o r a Tivadar, Povázsay Zsigmond. A békési erdőirtás. Az erdészeti albizottság ülése. Lapunk olvasói előtt ismeretes már a békésieknek az az akciója, mely régi kívánságok eredményeképen még a mult évben megindult s amelynek célja a körülbelül 700 holdnyi terjedelmű fásmelJéki erdő kiirtása volt. Az akciónak már lett is eredménye. Afoldmivelésügyi miniszter ugyanis a szakvélemények meghallgatása után hajlandónak bizonyult a kérelmet teljesíteni abban az esetben, ha a község más helyen megfelelő értékű erdőbirtokot szerez. Ez is megtörtént. U^y látszott tehát, hogy most már nincsen semminemű akadálya az erdő kiirtásának. Dá nem igy van a dolog. Most megint akadályok merültek fel, még pedig a kiirtás módozatai körül. Egyesek ugyanis amellett vannak, hogy egy óv alatt kell a kiirtást végrehajtani, mások ellenben tisztán szociális szemponibói, a szegényekre való tekintettel amellett érvelnek, hogy több éven keresztül kell a kiirtást végrehajtani A küzdelem móg egyik fél javára se dőlt el. A mult hét végén az erdészeti albizottság ismét ülést tartott, melynek tárgya a fásmelléki erdő mikénti kiirtása ós órtóke.-ité-ie volt. Ezen az ülésen dr. Török Gábor azzal az érdekes indítvánnyal állott e'ő, hogy első sorban arra nézve kell kísérletet tenni, vájjon nem volna-e hajlandó a gróf Wenckheim-uradalom elcserélni az erdőt egy hasonló értékű és a városhoz közel eső szán'óföldért ? Kifejtette dr. Török ennek óriási e.őnyeit uyy a községre, mint a földre vágyó, földóhes egyesekre nézve, valamint azokat a gazdasági és közgazdasági hátrányokat, melyek a távol fekvő erdőbirtok megte epüiéséből háratnlanak a kö/.sógre. Ezek a hátrányok az erdőjöv^delein egy tekintélyes részét fel fogjak emészteni. í Az erdőbirtok tudvalevőleg Hu! nyadmegyóben van. E m p e r 1 Ernő szükségesnek tartja, j hogy mielőtt az erdő értékesítésének ; bármily módja fölött határoznának, a : faallományt szakértő által fel kell becsülni. Domokos Gábor szintén az I erdő kiirtását javasolta és a faállomány ! értékesítését. Mester Gábor a dr. Török Gábor indítványához csatlakozik. S z a t h| raáry főjegyző felvilágosításai után 1 Empel Ernő indítványától elállott. A dr. Török Gábor üdvös, életrevaló indítványa szavazás alá bocsáttatván, az albizottság 5 szóval 4 ellenó| ben elvetette az indítványt, de mint kisebbségi véleményt a képviselőtestület elé fogja terjeszteni. A képviselőtestület többsége előreláthatólag e vélemény álláspontjára fog helyezkedni. i A megyebizottsági tagválasztások ! elnökei. Lapunk más helyén a megyegyülés• ről írott tudósításunkban ismertetjük í azt a vitát, melyet Áchim L. András ! provokált amiatt, hogy a csabai választási elnökök között nincsen parasztpárti, valamennyi ügyvéd. Ambrus alispán a felszólalásra megadta a méltó választ, azért fölöslegesnek tartjuk vele itten bővebben foglalkozni. A választási elnökök és helyetteseik névjegyzékét az egész megyéből módunkban van leközölni. A névjegyzék a következő: " ' • . Oyulán. I. ker. E'nök Nóvák Árpád ; helyettese Szikes György. II. ker. Elnök dr. Follmann János; helyettese Sal József. III. ker. Elnök dr. Martos József ; helyettese dr. Felföldy Sándor. hétegyháza. Elnök Böhm Miklós; helyettese Mancsu Aurél. Békéscsaba. I. ker. Elnök dr. Zsilinszky Endre ; helyettese K ivács L Mihály. II. ker. Ernők dr. Sailer Vilmós ; helyettese dr. L\ng Frigyes. III. ker. Elnök dr. Mirgócsy Miklós ; helyettese dr. Weisz Frigyes. IV. ker. E nök dr. Ursziny János ; helyettese dr. Linder Karoly. Gyoma. Elnök Pálfy Béla ; helyettese Házy Imre. Endrcíd. Elnök Zelinka János; helyettese Uhrin Mihály. Békés. I. ker. Elnök Kratochwill Gyula ; helyettese Benedikty Gyula. II. ker. Elnök dr. Szegedy Kálmán ; helyettese dr. Török Gábor III ker. E nök báró Drechsel Gyula; helyettese Morvay Mihály. Mezőberény. Elnök Jeszenszky Károly; helyettese dr. Grünwild D3ZSŐ. Szarvas. I. ker. E'nök gróf Bolza Géza; helyettese dr. R^ismann Adolf. II. ker. Elnök dr. Mázor Elemér ; helyettese dr. Nagy Sándor. III ker. Elnök dr. Szemző Gyula ; helyettese dr. Nagy Béla. IV. ker. Elnök dr. Haviár Gyula; helyettese Papp István. Öcsöd. Elnök dr. Oláh Antal ; helyettese Tolnai Ferenc. Orosháza : I. ker. Elnök dr. László Elek ; helyettese Bulla Sándor. II. ker. Elnök dr. Nagy Elemér; helyettese Endrődy István. Szeghalom : Elnök Szabó Sándor; helyettese dr. Grósz Mátyás. Füzesgyarmat: Elnök Borsódy Géza ; helyettese dr. Domokos Kálmán. Körösladány: E'nök Tóth József ; helyettese Sebők Ferenc. Köröstarcsa : Elnök Szabó János ; helyettese Petneházy Ferenc. Csorvás. Elnök Gremsperger József; helyettese Bakos Béla. Szentandrás : Elnök Léderer Rudolf ; helyettese dr. Dunai Alajos. Vasúti baleset a csabai pályaudvaron. Kisiklott egy gyorsvonat. A vasúti szerencsétlenségek ós balesetek száma ujabb időben Magyarországon megdöbbentő módon szaporodik. Mostanában alig mult el hét, hogy valamelyes kisebb-nagyobb szerencsétlenség ne történt volna. Hogy ennek mi az oka, arról sok mindent rebesget ! a fáma. Leginkább a személyzetet vádolják amerikázá8sal, gondatlansággal. Szó, ami szó, a magyar vasutasok nem is valami brilliánsan vannak dotálva. Tulajdonképen ez eredményezte a pár óv előtt lezajlott s következményeiben oly horribilis károkkal járó vasutas sztrájkot is, melyet az idén a francia vasutasok is utána csináltak. A vasutasok körében azóta is állandó az elégületlenség nyomorúságos fizetésük miatt, amely távolról sem áll arányban terhes szolgálatukkal. Nem is valami nagy csoda tehát, ha egyes elkeseredettebb vasutasok néhanapján egy kis amerikázásra vetemednek. A nagy többségről azonban ezt egyáltalában nem lehet elmondani. Csekély fizetósük dacára is lelkiismeretesen teljesitik terhes kötelességeiket, úgyhogy a szerencsétlenségek legnagyobb részét valami sajnálatos ós tragikus véletlen okozza. Ilyen véletlen baleset áldozata lett kedden este 6 órakor a Budapestről Arad feló robogó gyorsvonat is. A balesetbői kára szerencsére csak az államvasutaknak van, amennyiben emberéletben nem esett kár egy-két jelentóktelen sérülésen és az ijjedtségen kivül. A kisiklás a pályaudvar Budapast felől eső bejáratánál törtónt. A vasúti személyzet előidása szerint a váltó teljesen rendben volt, ami el is hihető, mert Szemer e Kálmán állomásfőnök nagy szigorúsággal őrködik azon, hogy valami baj ne történjék. Akik utazgatni szoktak, láthatják akárhányszor, hogy személyesen ü*yel a váltókra a pályaudvar bejárójánál. A kedden esti balesetnek is valószínűleg az volt az oka, hogy a gyorsvonat nem lasitotta meg kellőképen a menetet akkor sem, mikor a nyilt pályáról a sínpárok elágazásához érkezett. Amint a mozdony a váltót elhagyta, egyszerre hatalmas zökkenós támadt ós a mozdony elszakadva a vonattól folytatta egy darabig az útját. Az utána következő kocsik más sinpárra futottak át és mivel vezetés nem volt, kisiklottak. A szerkocsi és az utána következő személyszállító felborultak ós csaknem egy méternyire belefúródtak a földbe, olyan erős volt az esésük. Mindkét kocsi nagyon megrongálódott, emberéletben azonban, mint fentebb mondtuk, nem esett kár. A vonat utasai és az állomáson várakozó közönség között nagy riadalom támadt a kisiklás láttára. Rémült arcú emberek, sikoltozó nők ugráltak le a kocsikból és szaladtak a baleset színhelyére. Az állomási közönség is csakhamar a helyszínen termett. — Istenem, ki halt meg ? Sokan haltak meg ? — kérdezgette siránkozva ós kezeit tördelve mindenki. Nemsokára megjött a megnyugtató válasz, hogy komolyabb baja nem törtónt senkinek. A könnyen sebesülteket pedig mindjárt ott a helyszínén segélyben részesítették. A gyorsvonat épen maradt kocsijait a 7 órai személyvonathoz csatolták ós az vontatta be Aradra. Szemere Kálmánállomásfőnök azonnal vizsgálatot indított a baleset ügyében. Kiderült, hogy abban az időtájban Bence Ferenc váltóőr állott a váltónál. Az állomásfőnök kihallgatta Bencét, aki határozottan azt állította, hogy ő a váltót helyesen igazította meg s a kisiklásnak más oka nem lehetett, mint a gyorsaság és a hóesés, mely síkosabbá tette a síneket. Szemere Kálmán állomásfőnök ennek dacára a vizsgálat befejeztéig Bence váltóőrt felfüggesztette állásától. A „Hésmesp Közlöny" táviratai. A nyíregyházai szökevény huszárok ügye a Házban. A képviselőház szerdai ülésének legérdekesebb mozzanata volt H a z a y Samu honvédelmi miniszter válasza Huszár Károlynak egyik régebben elhangzott interpellációjára a nyiregy-