Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-20 / 93. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 312 Tímár Endre elnök a tagok üdvözlése után megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv hitelesítésére N y e m e c Lajos és V i s k i Dezső előljárósági tagokat kérte fel. Ezután Horváth Mihály jegyző tett jelentést a mult ülés jegyzőkönyve kapcsán elintézett ügyekről. Bemutatta az izr. hitközség köszönő-iratát a Kohn E. H. főrabbi elhalálozása alkalmával kifejezett részvétért. A köszönő-levél tudomásul szolgált. A 25 éves jubileumi ünnepség előkészületei már serényen folynak. A jubileum egyik legjelentősebb alkotó része az iparkiállitás lesz. Erre azonban ugy a mesterek, mint a segédek és iparosok részéről kevesen jelentkeztek. Ennélfogva Horváth jegyző szükségesnek tartaná, ha nyomatott felhívás utján buzdítanák részvételre a csabai iparosságot. Ez indítványt az elöljáróság elfogadta. Az eddig jelentkezők között vannak olyanok is, akik nagyobb ipartermékkel (kocsi stb.) akarnak részt venni a kiállításon. Az ilyen nagyobb tárgyakat pedig a városháza nagytermében, ahol a kiállítás lesz, elhelyezni nem lehet azon egyszerű okból, mert nem férnek el, tehét vagy a folyosón, vagy — ami még célszerűbb — a városháza udvarán felállítandó sátorban kell elhelyezni őket. Az elöljáróság megbízta az ünnep rendező-bizottságát, hogy lépjen ez ügyben érintkezésbe az elöljárósággal és igyekezzék rábirni arra, hogy a sátor a község költségén állittassék fel. A mult előljárósági ülés megbízta a testületi jegyzőt azzal, hogy a jubileum alkalmára a testület 25 éves történetét irja meg. Horváth Mihály jegyző a csütörtöki ülésen kijelentette, hogy nagy elfoglaltsága miatt nem tudja megírni a testület történetét olyan terjedelemben, hogy az füzet aiakjában kiadható legyen. Elegendőnek tartja, ha egy hosszabb feloivasásben fogja ismertetni a hallgatósággal a testület történetét. E kérdés körül huzamosabb eszmecsere támadt. Egyesek ugyanis szükségesnek tartották,'hogy a jegyző mellett addig, mig a történetet írja, egy segéderő alkalmaztassák az irodában. Mások fölöslegesnek tartották a füzet kiidását, mert nézetük szarint azt ugy sem sokan veszik meg s a testület csak ráfizet. Horváth Mihály jegyző fenntartja álláspontját. Egyébként kijelenti, hogy ő nagy hivatali elfoglaltsága dacára is szívesen megkísérli a történet megírását. Jótállást azonban nem vállalhat arra, hogy január 8 ig elkészül véle. Segéderőt alkalmazni nem lehet, mert Csabán megfelelő egyént arra nem lehet találni. Az olyan teendőkben járatlan ember csak ront és még több dolgot csinál a jegyzőnek. Többek hozzászólása után a testület felkérte a jegyzőt, hogy igyekezzék a történetet megírni. Inkább valami tiszteletdijat is megállapítanak m íjd érte. vegyes iskolát s az eredmény döntse el, hogy jót, vagy rosszat cselekedtünk-e. De aki csak ugy félvállról, minden nyomós érv nélkül odaveti, hogy a közös iskola nem nekünk való, vagy aki meggyőződése ellenére, vagy bár öntudatosan is akadályokat gördít a közös iskola híveinek útjába, az nagy könnyelműséget követ el, mert ez meggátolja azt is, hogy a nők a férfiakkal egyenlő tudást nyerhessenek. Pedig aki tudja, hogy mily nevezetes befolyással van a nő műveltsége a családi életre, az tudni fogja azt is, hogy minél magasabb képzettséget nyernek valamely ádamban a nők, annál biziosabb alapja van ott letéve a művelődésnek és eiőhaladásnak. Nem a puskában, hanem a társadalmi műveltségben van a nemzetek ereje és ennek alapja a nőnevelés. Finnországban a jövő évben negyedszáz.dos jubileumát üli a közös iskolák eszméjenek győzelme, nálunk meg még csak most varjuk születését. Istenem ! hát akkor mikor érjük el azt, hogy a magyar nők is helyet foglalhassanak a parlamentben, amiben vezérszerep színién a finneket illeti. Ugyanis most, március 15. ós 16 án lefolyt képviselőválasztások alkalmával a finn nemzet tizenkilenc nőt is megajándékozotbizalmával, hogy a törvényalkotások net héz munkajaban résztvegyen. S mondhatom, hogy jogukat bölcsen gyakorolják, a legüdvosebb törvényjavaslatokat éppen ök nyújtják be. Azonban azon élénk mozgalom és tevékenység, melyet legutóbbi években a nők náiuuk, főleg humanisztikus irányban, mint a művészeti és művelődési magyar nők köre, kifejtenek, sejtetni engedi, hogy eljön az az idő, midőn a nőnevelést elsőrendű kérdesnek tekintik nálunk is s a nő egyenlő lesz jogra és kötelességre a fél fival. Bárha jönne mentől hamarább! Felmerült az a nézet is ezután, hogy nem kellene-e január 8-ról máskorra tenni át az ünnepséget? Január 7-én ugyanis a Vigadóban Luther-estély lesz, ami a testület másnapi estélyére mindenesetre kellemetlen kihatással volna. Többek hozzászólása után az elöljáróság abban állapodott meg, hogy január 8-tól nem tágit és megbízta az elnök séget, hogy lépjen érintkezésbe a Lutherestély rendezőivel az estély elhalasztása ügyében. Ez intézkedések megtétele után U h r i n András felolvasta a testület október havi bevételeiről és kiadásairól szóló pénztári jelentést, mely tudomásul szolgált. A tagforgalmi jelentés szerint a tagok száma október végén 707 volt. Iparigazolványt mindössze 3-an váltottak. A hátralékos tagok névsorának felolvasása ós megtárgyalása után T im á r Endre elnök az előljárósági ülést berekesztette. Megint választ a vármegye. Két szolgabírói állás betöltése. Ki van írva a pályázat. Nemsokára ismét korteskedés zavarja fel a vármegye nyugalmát. A jelöltek barátai, atyafiai járnak szerteszéjjel a vármegyében, hogy kapacitálják jelöltjük mellett a törvényhatósági bizottság tagjait. A decemberi közgyűlésen ugyanis kót szolgabírói - egy I. és egy II. osztályú — kerül betöltésre. Az I. osztályú szolgabírói állás Gyomán van s eddig J a n t y i k Mihály tb. főszolgabíró töltötte be. A gyomai főszolgabírói állás betöltése alkalmával azonban, mely a mult évben történt meg, Jantyik ellen heves hangú röpirat jelent meg K n e r Izidor nyomdász kezéből, mely több rendbeli vádat emelt Jantyik ellen. A röpirat nyomán megindult sok mindenféle herce-hurca, továbbá az a körülmény, hogy a választáson is megbukott: annyira elkeserítették Jantyikot, hogy legújabban állásáról lemondott. E lemondást megelőzőleg csaknem 1 évig szabadságon volt. A II. osztályú szolgabírói állás tulajdonképpen a gyulai főszolgabíró mellett van, s az S a 1 a c Ferenc szarvasi szolgabíró nyugdíjaztatása folytán üresedett meg. E furcsa helyzetnek az a magyarázata, hogy Salacz Ferenc helyére M e 1 i s Jánost áthelyezték Gyuláról Szarvasra s az ő gyulai helye még betöltetlen. A két szolgabírói állásra eddig három aspiránst emlegetnek biztos pályázók gyanánt. A három aspirans dr. K i s s László, dr. Márki Barna ós Kőrös Lajos. Közülök Kőrös Lajos a legidősebb közigazgatási gyakornok, amenynyiben az ötödik évet tölti a vármegye szolgálatában. Megválasztatása azonban ennek dacára is nagyon kétséges, mert nagy ismeretséggel és összeköttetéssel egyáltalában nem rendelkezik. A másik kót aspiráns a siker nagyobb reményével mebet belé a választási küzdelembe. Dr. Kiss László az I. osztályú szolgabírói állásra pályázik. Tehetséges, szimpatikus modorú fiatal ember, akit ugy csabai, mint gyomai tartózkodási ideje alatt megszeretett a lakosság. Ezenkívül nagy kedveltsógnek örvend mindenfelé a vármegyében. Tavaly is például csak a szerénységén és méltányossági érzésén mult, hogy meg nem választották az egyik szolgabirói állásra. Ő azonban még idejekorán visszalépett, mert nem akart idősebb kollegái eló vágni. Megválasztása ennélfogva bizonyosra vehető. Dr. Márki Barna több mint egy éve működik a megyei központban, mint közigazgatási gyakornok. Fia a gyulai kir. közjegyzőnek ós szintén ambiciózus, tehetséges ós szimpatikus fiata ember, aki meg tudja találni a kellő módját a közönséggel való érintkezésnek. Az ő győzelme, ha nem is nagy szótöbbséggel is, szintén előrelátható. Ambrus Sándor alispán most tette közé a vármegye hivatalos lapjában a pályázati hirdetményt. A kérvények beadási határideje december 20 és a választást a decemberi közgyűlésen fogja megejteni a törvényhatósági bizottság. A választást, ha addig főispán nem nem lesz, az alispán fogja vezetni. Erre azonban külön felhatalmazz. '<ell kérnie a belügyminisztertől. A Érdekes számok. A részvénytársaságok életében jelentős szerepe van a részvénytőkének. Úgyszólván naponta olvasható hir egy ily alapon létesült pénzintézet vagy iparvállalat fejlődésével kapcsolatban szükségessé vál részvénytőke emelésről. Nem lesz érdektelen olvasóink előtt, ha a megyebeli huszonhat ily részvénytársasági alapon működő pénzintézet összesen 10 000,000 (tiz millió) koronát meghaladó részvénytőkéinek mai állását ismertetjük, részvénytőkéik nagysága szerinti felsorolással, illetve sorrendben: .400,000 000.000 000,000 .000,000 000,000 600,000 400,000 400,000 400 000 360,000 300 000 250,000 200,000 200,000 200,000 200,000 160 000 150,000 120,000 120,000 100,000 100,000 100,000 100,000 100,000 80000 B.-csabai Takarókpt. Egyesület 1 Szarvasi Hitelbank r. t. Orosházi Takarékpénztár Orosházi Népbank rt. Gyulavidéki Takarékpénztár Bekésmegyei Ált. Takarókp. Szarvasi Takarékpénztár Békéscsaba-városi Takarékp. Békósmegyei Takarókp. (Gyula) Békési Népbank Békósszentandrási Takarékp, Tótkomlóst Takarékpénztár Orosházi Ált. Takarékpénztár Mezőberónyi Takarékpénztár I. Gyulavárosi Takarékpénztár Endrődi Takarékpénztár Füzesgyarmati Takarókpénztár Mezőberónyi Gazd. Takarékp. Csorvási Első Takarékpénztár Öcsödi Takarékpénztár Békési Takarékpénztár Gyomai Takarékpénztár Békésbánfalvi Takarókpénztár Csorvási Gazd. Takarékpénztár Körösladányi Takarékpénztár Köröstarcsai Takarékpénztár a részvénytőkék összege: 10.030,000 Ezen 26 megyebeli pénzintézet közel százmillió korona kölcsönállománynyal és negyven millió koronát meghaladó takarékbetéttel rendelkezik. A felsorolt számadatok világosan igazolják pónzintózeteink fontos közgazdasági tevékenységét ós saját nagyarányú fejlődésüket. Bolgárkertészet Csabán. A földmivelésügyi miniszter rendelete. Békéscsaba község a földmivelésügyi miniszter jóvoltából nemsokára ismét egy fontos mezőgazdasági intózménynyel fog gyarapodni. A földmivelésügyi minisztérium már évek óta mindent elkövet arra nézve, hogy a bolgárkertészetet a magyar gazdaközönsóggel megkedveltesse. A föld jövedelmezőségét hihetetlen módon emeli az a belterjes gazdálkodás, melyet például a Magyarországon több helyen letelepedett bolgárkertészek űznek. Néhány hold földön nagyon jól megél egy egész nagy család és még megtakarított pénze is van. A főzelékre ós más konyhavetemónyre minden háztartásban nagy szükség van, de ezek termesztése minálunk el volt hanyagolva. Gazdáink a régi megszokott ösvényén haladtak ós haladnak ma is a mezei gazdálkodás terén, amennyiben a földbe csak gabonanemüeket vetnek, amelyeknek jövedelmó- I bői különösen a kisgazdának csak ne- j hóz körülmények között lehet megélni. Egyes vidékeken azért mégis ki volt fejlődve a konyhakertészet. Debrecenben páldául jómódú, vagyonos társadalmi oiztályt alkotnak még ma is az úgynevezett „libakertesek", akik egy körülbelül 300 holdas területen évtizedek óta zöldségtermeléssel foglalkoznak és terményeiket a mindennapi zöldségpiacon értékesítik. Kis földterületeiket nagy odaadással ós okszerűen müvelik s az év minden szakában el tudják látni a piacot különböző konyhaveteményekkel. Igy érték el azt, hogy egyik másik közülök a város legjobb módú polgárai közé tartozik. Békésvár negye földbirtokosai ilyen gazdálkodási szellemmel egyáltalában nem rendelkeznek s igy az egész lakosság rá van utalva arra, hogy a bolgárkertészek zsebeit tömje, akik áruikkal rendszeresen fel szokták keresni a hetipiacokat, Ez a körülmény vezette a földmivelésügyi kormányt akkor, mikor elhatározta, hogy az Alföld szivében, Békésmegyében egy mintaszerű bolgárkertészeti telepet létesít, amelynek tanulmányozására a környékbeli vármegyékből is eljöhetnek a gazdák. A földmivelésügyi kormánynak Csaba iránt érzett különös jóindulatára vall, hogy Csabát szemelte ki a bolgárkertészeti mintatelep székhelyéül is. Az öntözött réttel együtt kót országos hirü és nagyfontosságú mezőgazdasági intézménye lesz ilyenformán Csabénak. És, ami fő, a bolgárkertószeti telep különösen jövedelmező is lesz, mert terményeit jó áron lehet értékesíteni s a jövedelem Csabát illeti meg. A földmivelésügyi miniszter még régebben leiratot intózet Csaba elöljáróságához az iránt, hogy hajlandó-e egy területet a bolgárkertószet céljaira felajánlani. A terület alkalmassá tételének, megmüvelósóvek és berendezésének költségeit az állam fedezi. Az elöljáróság kijelölte erre a célra a békési ut mentén, a körgát mellett levő 42 holdas területet, melyet a földmivelésügyi miniszter kiküldöttje megtekintett ós alkalmasnak is talált. Most ismét leirat érkezett a földmivelésügyi minisztertől, melyben arról értesiti a miniszter a községet, hogy a felajánlott területet akceptálja és közegeit már utasította is, hogy a területet vegyék munkába. A miniszter ugyanis azt akarja, hogy a jövű évben már termeljenek zöldségeket azon a területen. A berendezés munkálatai már serényen is folynak az állami vizmester felügyelete alatt, ugy hogy tavasszal már a konyhavetemónyek különbözö fajtái üde zöld színükkel megélénkítik azt a terű etet. Magyar nemzeti típusok Nemzetiségi jelszavak helyett. Mezőberény község képviselőtestületének hétfőn tartott ülésében egy oly indiivány lett tárgyalva, melyet a község Il-ik kerületének összes képviselői aláirtak s mely azt tartalmazza, hogy a község belterületének négy tizede az indítványban nóvszerint is megjelölt mag.yar történelmi nevekkel neveztessék el s a községi választókerületek — az e tárgyban legutóbb hozott hatirozat megsemmisítésével — a régi alapon osztassanak be. Ezen indítvány benyújtására a Il-ik kerület polgárainak a „Nemzeti Köbben tartott népes értekezlete a kör elnökét kérte fel, aki e megbízásnak eleget is telt. A képviselőtestület az indítvány első részét elfogadta. A másodiknak érvényesítését azon okból, mert a községi törvény a választókerületeknek megváltoztatását a választók összeírásától számított kót éven belül nem engedi meg, későbbi időre halasztotta. Azon állapotok, melyek az indítvány benyújtását szükségessé tették, oly érdekesek, a magyar nemzeti szempontból annyira fontosak, hogy azoknak a nyilvánosság előtt való szellőztetése már ez oknál fogva is indokoltnak látszik. Mezőberény kezdettől fogva két városrészből, kerületből állt. A kettőnek határvonala a gyomai ós békési ut, melj a községet kette szeli. A Köröstarcsa fe lőli rész, a régi Mezőberény, az ugyneve zett II ik kerület, melynek területén a2 első települők, a II ik kerületbeli ev egyház hívei laknak. A nevezett határozatból a vasút felt eső rósz, az uj városházától kezdődőtek az uj Mezőberény, az úgynevezett I-s<! kerület, melynek területén a később települők, az I-ső kerületbeli ev. egy ház és a református egyház hivei laknak Mindkét kerület kót-két tizedből áll Az I-ső kerülethez az első ós második a Il-ik kerülethez a har nadik ós ne gyedik tized tartozik.