Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-10 / 90. szám

Békéscsaba 1910 szept. 29. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 249 Ebből a szempontból a gazdaközönséget 3 osztályba kell sorolni, úgymint kis- közép- és nagy gazdákra. A kisgazda, akinek pár hold területű földje van, a mezei egereket ezen pár hold területű földjén úgynevezett kiöntéssel is sikeresen kiirthatja, mert kis területen, különösen ahol süitin benépesített tanyák vannak és igy ezen tanyákon levő kutak kellő vizmenyisóget szolgáltatnak : a kiöntési munkálatokat győzik a kisgazdák. Ennélfogva a hatóságoknak óvakodniok kell a kisgazdák részére különösen szinmérget kiadniok, annál is inkább mert a méreggel való bánásmódban kevésbé lévén jártasak, a méreg kiadása több veszedelemmel járna, kivéve azt az esetet, ha az elöljáróságok magok elkészítve szolgátják ki részükre a kész mérgező anyagot. Természetesen a közép és intelligens nagyobb gazdáknak ha nem is birnak külön gazdasági képesítéssel, a mérgek már kiadhatók, úgyszintén a napy uradalmak gazdatisztjeinek is. A mezei egerek irtására szükséges méreganyag az arra illetékes elsőfokú rendőri hatóság engedélye alapján adandó ki és nem szükséges külön, a vármegye alispánjának engedélyét kikérni, ugy, mint ahogy az a duvadak irtására szükséges méreganyag kiadásának engedélyezésekor történik. A kisgazdákra vonatkozólag még hangsúlyozandó az, hogy amikor kisebb területű földjeiket felszántják, a szántás alkalmával, de még egyébként is, — családtagjaik közreműködésének igénybevételével, a mezei egerek közül agyonütéssel is igen sokat elpusztíthatnak, de különösen, mint ahogy már fentebb is kiemeltetett, kiöntéssel. Ami a mérgezési módokat illeti, azokra nézve a következők tarlandók szem előtt: Mindenekelőtt állandóan arra kell gondolni, hogy bármiféle méreggel való bánás többféle veszélyt rejt magában és igy a méreganyaggal a lehető legóvatosabban kell bánnunk. A mezei egerek irtására a mi gazdáink kétféle mérget szoktak használni, úgymint afosfor-tés a strichn i n-t. E két méreg közül a fosfor gyorsabb hatású, úgyhogy fél %-os erősségű ilyen mérgezett anvag is rendkívül gyorsan hat. A stricnnin hatása már nem olyan szembeötlő, mert az eképen megmérgezett egerek többnyire lyukakban pusztulnak el. Legcélszerűbb a foszfornak úgynevezett pép alakban való elkészítése, mert ez aránylag kevésbbé veszélyes, mig a fosfor-pirula készítése már veszedelmesebb, mert ennek a készítésénél a méreghez hozzá kell nyúlni s igy a pirula gyúrásakor az könnyen meggyuladhat. Ennélfogva nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a fosforral való bánásmód körül különösen a pirulák készítésénél tul óvatosnak kell lenni. A fosforpép készítését illetőleg egy kilogramm fosforhoz körülbelül 83 kilogramm rozslisztet kell venni és ezt a két anyagot annyi vizzel fölkeverni, amennyi elégséges ahoz, hogy p ilacsintaszerü híg pép származzék belőle. A vizet az összekeverés előtt föl kell forralni s az összekeverésnél a fosforhoz nem kell kézzel hozzányúlni, hanem pálcával keverni, ami által egyenletesen összekevert és átdolgozott pépst kapunk. A legcélszerűbb egy-egy adag készítéséhez 8 kiló lisztet venni s a fenti arány szerint megfelelő mennyiségű fosfort. És így elkésziive egy kilogramm mennyiségű pépnek 20 fillérnél nem szabad többe kerülnie, sőt ennél még esetleg olbsóbban is előállítható. A mérgezéshez legcélszerűbb egy fél literes nagyságú edényt venni és azt félig megtöltve, abba két-két összefogott szalmaszálat háromnegyed részéig bemártani és azt az előző napon befogasolt s újból jelentkező egérlyukbB bedugni ugy, ho*y a szalmaszálnak csak az a része maradjon ki a lyukból, amelyik nincsen megmérgezve. Ezen módon azután elégséges, ha az egér a lyukba bemenet, vagy kijövet a szalmaszálon levő pépei a lábával érinti, mert igy az egérnek ismert szokása folytán, tudniillik a lábaival mosakodni szokott, a méreg a nyelvére kerül s az ígeret elpusztítja. Mig a pirulával való nérgezésnél az egérnek meg kell enúe, azonban ha egyébként is elég elesége van, nem igen fog a pirulához íozzányulni ós igy a péppel való mérgezés ezért ajánlatosabb Ami a strichninnel való mérgezést Heti, ujabban az amerikaiak példáját tezdik követni s a strichnin sulfuricunot, vagyis a kénsavas strichnint haszíálják, mert az gyorsan oldódik s kiója 100 koronába kerül ós 10 grammtól 5 kiló méreganyagot lehet készíteni, tehát egy kiló bőven elég s nem kerül többe 20 fillérnél. Ehez száraz búzát vagy lucernát kell használni és a búzát rendesen csávázva (pácolva) kell alkalmazni. Igen célszerű egy-egy adag (5 kiló) búzához 2 deciliter melást is adni s az egészet ezzel kandirozni. Egy-egy egérlyukba 3—4 szem ilyen mérgezett búzát kell tenni s a lyukakat nyitva hagyni, ugy, mint a pirulával való mérgezésnél és nem ugy, mint a péppel való mérgezésnél. Természetesen a felesleges üres lyukakat itt is be kell előbb húzni. A strichninnel való mérgezésnél azouban a mérgezett területet legalább két huszonnégy órán keresztül őriztetni kell, nehogy a mérgezett anyaghoz való hozzájutás folytán bármiféle veszély származzék s a mérgezés után a 4—5 nap múlva a lyukakat be kell húzni. Az ekkép behúzott buzaszemek kicsiráznak, már ekkor mérgező hatásukat elvesztették. Általában tehát az előadottakból megállapítható az, hogy mezei egerek irtása els sorban kiöntéssel, másodsorban agyonütéssel és csak legvégül méreg által foganatosítandó. Végül a m. kir. állami rovartani állomás igazgatója arra kérte fel a jelenvoltakat, hogy hassanak oda, miszerint az első íófeu rendészeti hatóságok, tehát a járási főszolgabirák, rendőrfőkapitányok lehetőleg ne rendeletek utján, hanem a gazdaközönséggel közvetlenül érintkezve, rábeszéléssel s tanácsadással igyekezzenek a gazdaközönséget rábírni arra, hogy a fentebbiek figyelauibevételével birtokaikon a mezei egereket a legcélszerűbben s a legbiztosabban mutatkozó módon igyekezzenek kipusztítani. Ennélfogva legcélszerűbbnek mutatkoznék, ha az első fokú rendészeti hatóságok a járási mezőgazdasági bizottságok bevonásával az érdekelt gazdaközönséggel együtt karöltve hasonlóan értekezleteket tartanának s azon részletesen ós behatóan megbeszélnék, hogy egy-egy község határában a mezei egerek irtása hogyan ós mikép volna a legsikeresebben keresztülvihető. Az előadó igazgató felhívja gazdaközönség figyelmét arra is, miszerint a különböző irtási módokra vonatkozó részletes utasítások a rovartani állomás részéről bárkinek dijmentosen bocsáttatnak rendelkezésére, ha ezirán egyszerű levelező-lapon megkeresi a budapesti m. kir. rovartani állomást Budapesten. Kijelentette továbbá az előadó igazgató, hogy a földmivelésügyi mieiszteriumban megállapodás törtónt arra nézve, miszerint a mezei egerek irtását kötelezővé kelltenni s igy csakhamar meg fog jelenni a földmivelésügyi miniszter rendelete, amely a gazdaközönséget kötelezni fogja arra, hogy a mezei egereket irtsa. Azonban ez nem elég, mert ez csak a kezdet. A fő cél a gazdaközönsógben nevelni az érzéket arra, hogy a mezei egerek irtása minő nagy jelentőségű ós hogy önkónt kötelező rendelkezés nélkül is kötelességének ismerje minden ga?da a maga területén a mezei egerek kiirtását. Köszönet nyilvánítás. Fogadják mindazok, kik felejthetlen jó férjem, a legjobb apa, nagyapa, após, testvér és rokon : Bugyinszky János elhalálozása alkalmából részvétükkel felkerestek és temetésén megjelentek, ezek sorában a Csabai Deloskör, mely megható énekével fájdalmunkat enyhítette, ezúton is őszinte köszönetünket. Békéscsaba, 1910 november hó 9. Özv. Bugyinszky Jánosné és családja. KU2 GAZDASÁG. Gabona árak. Békéscsaba, nov. 9. A budapesti gabonatőzsdén a forgalom nagyobbodásával az irányzat is szilárdult, az árak emelkedtek. A csabai hetipiacon a hozatal kissé javult. Ujbuza 1969-20-40 Árpa 1320 Tengeri, uj, morzsolt . 10. 10 40 Budapest, nov. 9. Készbuza tartott; ápriisi buza 21-16, májusi 20.08, tengeri 1108. Borbélyüzlet. Csabán, a Vabuti szálloda épületében egy husz éven át fennálló borbélyüzlet bérbe kiadó. Bővebbet Bors Simonnál ugyanott. kiadó. Értekezhetni lehet Csendes József tulajdonosnál Csabán. Körössor 879/i, sz. alatt. Bérleti hirdetmény. Alulírott elöljáróság részéről közhírré tétetik, hegy I0I1ZI I i az 1911. évi január 1-től számított 3, esetleg 6 évre haszonbérbe adatik. Felhivatnak mindazok, kik ezen haszonbérletet elnyerni akarják, hogy 1 koronás bélyegü zárt Írásbeli ajánlataikat a megajánlandó bérösszeg határozott kitüntetésével a f. évi dec. 1-én, délelőtt 10 Óráig a községházánál annál is inkább adják be, mert a később érkező ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. Az ajánlattevő ajánlatához (kétezer) 2000 korona biztosítékot tartozik ugyanakkor készpénzben, vagy ovadékképes papírokban letenni. Az ajánlatok felett az előljárósági tanács, illetve a képviselő közgyűlés határoz, ki is szabad elhatározását fenntartja. A szerződés feltételei, a helypénzdijszabás s általában bővebb felvilágosítás B községi főjegyzői hivatalban nyerhető. Orosháza, 1910 november 1. Torkos Kálmán, főjegyző. Horváth József, bíró. Ravasz Ferenc és Tsainak ~= Nagyszénáson, a gróf = Trauttmannsdorf-féle földből 472 ki örök áron eladó. Értekezni lehet: Horváth Mátyással, Orosházán, IV. kerület, 101. szám alatt. Pályázati hirdetmény. A gyulai kerületi munkásbiztositó-pénztár kezelő orvosi állásokra pályázatot hirdet. Pályázati feltételek a szolgálati, fegyelmi és illetmény szabályzat rendelkezésein alapszanak. Pályázhatnak mindazon hazai oklevéllel biró orvosok, akik az 1907. évi XIX. t.-c. 110. §-ában előirt minősítéssel birnak és orvosi gyakorlatra jogosító oklevelüket eredetiben vagy hitelesített másolotban bemutatják. A pályázati kérvények beadási határideje 1910 november 25-én jár le. A megválasztottak állásukat azonnal elfoglalni tartoznak. Űre sedésben van és betöltetni fog : 1. Gyulán, Gyulavári mellékhelylyel 3 orvosi állás évi 3600 korona fizetéssel, annak, aki a mellékhelyet ellátja, ezért külön 6C0 korona illetmény ját. 2. Békéscsabán, Ujkigyós, Csorvás, Kétegyháza, Doboz mellékhelyekkel 3 orvosi állás évi 3600 korona fizetéssel, a mellékhelyek két orvos között megosztatnak és azokért összesen 2000 korona illetmény jár. 3. Orosházán, Pusztaföldvár, Nagyszénás, Gádoros mellékhelyekkel 2 orvosi állás évi 2600 korona fizetéssel, a mellékhelyekért összesen 1000 korona illetmény jár. 4. Tótkomlóson, Sámson mellékhelylyel 1 orvosi állás 140J korona fizetéssel, a mellékhelyért 200 korona illetmény jár. 5. Békésen egy orvosi állás 2600 korona fizetéssel. 6. Mezőberényben, Köröstarcsa mellékhelylyel, évi 1400 korona fizetéssel, a mellékhelyért külön 600 korona illetmény jár. 7. Szarvason, Szentandrás, Öcsöd, Kondoros mellékhelyekkel 1 orvosi állás évi 26C0 korona fizetéssel, a mellékhelyekért öszszesen 1400 ko' ona illetmény jár. 8. Gyomán, Endrőd mellékhelylyel 1 orvosi állás együtt évi 2600 borona fizetéssel. 9. Szeghalmon, Körösladány, Vésztő, Füzesgyarmat mellékhelyekkol 1 orvosi állás, összesen évi 2800 korona fizetéssel. A mellékhelyek hetenként kétszer látogattatnak és a kiszállássai a szabályzatban megállapított utazási fuvardíj fizettetik. Megjegyeztetik, hogy a véglegesített orvosok a tiszti nyugdíjszabályzat értelmében az Országos Pénztár tiszti nyugdíjintézetébe belépni kötelesek. Gyula, 1910 november 3-án. Diósy Béla, igazgató. Schneider János, ig.-alelnök. ••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••••••••••••••••••••••••••a Csődtömeg kiárusítás. Szives tudomására hozzuk, miszerint a néhai mr KRCSMARIK E.-féle "M üveg- és porcellánűzletet megvettük és a raktáron levő összes árúkat minden eifogadható áron §mr kiárusítjuk. ________ r Tisztelettel: REIN és TARSA. Ugyanott egy teljesen jokarban levő üzleti berendezés olcsón eladó. ••••••••••••••••••••••••••••••a ••••••••••••••••••••••••••••••a