Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-10 / 90. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 291 mas anyag valamennyi a lélekbúvárok számára. Mindjárt az első, hétfői tárgyalás eredménye jó téma lehet azok számára, akik ellenségei az esküdtszéki intézménynek. Az esküdtek ugyanis rablás bűntettében mondottak ki bűnösnek egy embert, holott ezt maga a sértett sem állította. A bíróságnak a verdikt miatt természetesen szigorú büntetést kellett alkalmazni. A fővádlott László-Harmati János békési lakos volt, aki azzal volt vádolva, hogy 1910. jun. 18-án Kürti János segitségével elrabolta Kiss Gábor 90 koronáját. A tárgyaláson Vára di Szakmáry Arisztid kir. Ítélőtáblai biró elnökölt, szavazó-birák G ub i c a Adám és Nagy Kálmán törvényszéki birák voltak. A vádat dr. L i s z y Viktor királyi főügyószhelyettes, a védelmet pedig dr. Hoffmann Károly és dr. J a n c s o v i c s Emil ügyvédek képviselték. Az esküdtszéknek a szokásos formaságok között történt megalakulása után a vádlottak kihallgatására került a sor. Lász 1 ó-Harmati János határozottan tagadta a rablást. Azzal védekezett, hogy részegek voltak mind a hárman, elestek és ekkor került valamiképen kezébe a K i s s Gábor pénztárcája. Hasonlóképen vallott Kürti János is. Legérdekesebb volt azonban az öreg Kiss GábQr sértett vallomása, aki körülbelül a következőket mondta: — Hát, nagyságos ur, bizony én akkor elmaradtam egy kicsit, pedig nem sokáig volt egy kis felesleges pénzem. Gondoltam, eltanyázok egy kicsit. Bementem hát a korcsmába, ahol ezekkel a jó emberekkel találkoztam. Odaültem az asztalukhoz, oszt' rendeltem egy kis bort. Nagyon jól esett nekem is, nekik is. Sokat ittunk. Meg danoltunk is, mert a barna fattyuk előkerültek valahonnan és kedvemre valót huztsk. Ugy éjféltájban be találtunk csipnf, de nagyon. Akkor azt mondta László-Harmati, hogy menjünk másik helyre, ott még jobban lehet barátkozni, mert fehérnép is van. Mondok, hát menjünk. Összefogózkodtunk, elindultunk. Eleinte László-Harmati vezetett engem, de azután én vezettem őt. Csúszós volt az ut, mert esett az eső. Ott bandukoltunk valahol a körgát tájékán koromsötétségben. Egyszer csak én megbotlottam valamibe ós elestem. Magammal rántottam a cimborát is és ott hencseregtünk jó darabig a sárban. Másnap nem találtam a bugyellárisomaf. Gondoltam, hogy Lászlónál van ós kértem is tőle, de nem akarta visszaadni. Azért jelentettem fői. Ha ideadta volna, nem törtónt volna ez a mostani kalamajka. A kérdések feltevése, továbbá a vádló és vódőbeszédek meghallgatása után az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza, melynek eredménye az lett, hogy László-Harmatit a rablás bűntettében, Kürtit pedig bünsegédségben mondották ki bűnösnek. E verdikt alapjan a biróság László-Harmatit három évi fegyházra, Kürtit p^dig másfél évi börtönre ítélte. A védők semmiségi panaszszal éltek az ítélet ellen. Elnapolt tárgyalás. Kedden délelőtt ismét rablási ügyet tárgyalt az esküdtbíróság Gálbory József törvényszéki elnök elnöklete alatt. A vádlottak itt Pásztó György ós Juhos György mezőberényi lakosok voltak, akik ez évi március 5-én egy korcsmai mulatozás után elrabolták B r o da Gábor 56 koronáját. A tárgyalást azonban nem lehetett megtartani, mert az egyik vádlott, Pásztó György katona jelenleg. Őt tehát ki kell kérni a katonai hatóságtól. Ennélfogva a törvényszók elnapolta hétfőre a tárgyalást. Gyújtogató leány. A lélekbúvár számára elsőrangú érdekességgel birt a szerdai tárgyalás, amikor egy piromanikus leány, a 16 éves Komócsni Mária állott a biróság előtt. Ez a szerencsétlen leány a benne rejlő titkos, veszedelmes ösztöntől hajtva, a gyújtogatások egész sorát követte el. Igy 1907 augusztus 29-én Z. Hajdú János köröstarcsai lakos udvarán nagyobb mennyiségű szénát, 1908 január 24-én ugyanott egy istállót, 1908 április 27-én özv. Marti Pálné udvarán egy takarmányos szint, 1908 május 24-én ugyanott egy Gulyás Imre tulajdonában levő szalmakazalt, 1910 március 8án Galágyik György mezőberényi lakos udvarán nagyobb mennyiségű nádlörmeléket, 1910 február 21-ón Schwarcz Zsigmond udvarán egy fás-szint, 1910 március havában pedig ugyanott egy konyhaépületet felgyújtott. E tömeges gyujtogatásból nyilvánvaló, hogy a leány elmeállapota nem lehet normális s az ügyészség mégis szándékos gyujtogatással vádolta a leányt, aki nem tudott mást a mentségére felhozni, mint azt, hogy : — Nem tudom miért, de szeretem a tüzet! A tárgyalás lapunk zártakor még folyik, mert nagyon sok tanút kell kihallgatnia a bíróságnak, A többi tárgyalás. Mult csütörtöki számunkban ismertettük már a tárgyalás alá kerülő bűnesetek legnagyobb részét. Kettő azonban elmaradt. Ezek között van a mostani ciklus legérdekesebb esete, a dobozi gyilkosság, melyről annak idején részletesen megemlékeztünk. Az eset röviden a következő : Az 1908. év ^szilveszter éjszakáján ifj. Patai János dobozi lakos mulatozás közben egy kétcsövű fegyverből vaktöltéssel D. Szatmári Antalt megölte, amiért a gyulai kir. törvényszók ifj. Patai János gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt jogerősen 3 hónapi fogházra itólte ós ezt a bünte'ést ifj. Patai János el is szenvedte. D. Szatmári Antalnak az atyja, id. D, Szatmári Imre ez időtől fogva boszut fogadott ifj. Patai János ellen, akit az általa elkövetett gyilkosság időpontjáig többször megtámadni akart s hangoztatta, hogy ifj. Patai János halálért halállal fizet, ha csak 3 hónap egy ember élete. 1910. évi julius hó 10-én, vasárnap este id. D. Szatmári Imre megjelent a Reisz Albert korcsmájában és ott kevés bort ivott. Terhelt kis mértékben ittas (úgynevezett spicces) volt. Tíz óra tájban megjelent a korcsmában ifj. Patai János is, akivel Szatmári összeveszett és kiment a korcsmaajtón. Ifj. Patai János utána mentid. D. Szatmári Imrének, ki a korcsmaajtó előtt elővette revolverét és azzal közvetlen közelből ifj. Patai Jánosra rálőtt. A lövés után ifj. Patai János vérző mellel, a lövéstől összeégett ruhában visszament a korcs-nába, egy székre leült, de pár pillanat múlva lehanyatlott a földre ós meghalt. A kir. ügyészség gyilkosság büntetettóvel vádolja id. Szatmári Imrét, ki azon az éjszakán, amikor elkövette a tettét, megszökött, maga magán és pedig az arcán sérüléseket ejtve, másnap reggel azzal jelentkezett a gyulai kir. ügyészségen, hogy őt ifj. Patái megtámadta ós jogos védelemben követte el a bűncselekményt. Uto!só esküdszóki ügy lesz e ciklusban a Szabó Márton ügye aki a mult óv február havában elvette P ü s k i Mihály békési lakos Eszter nevü leányát s vele Füzesgyarmatra ment lakni. Szabó Márton azonban jobban szeretett csavarogni, mint dolgozni és emiatt inkább az asszony tartotta el az urát is, mint megfordítva. Püski Eszter végre megunta a dolgot ós ott hagyta az urát, ki azonban folyton hivta vissza. Mikor Szabó Márton látta, hogy felesége hozzá visszamenni nem akar, elhatározta, hogy megöli. Budapesten revolvert vásárolt, azután hazajött Békésre, feleségét felkereste szülei házánál ós ismét rá akarta venni a hozzá való visszatérésre, mivel azonban rábeszélése hiába való volt, elővette revolverét, kétszer a felesége felé lőtt, azután a folyosóról móg há romszor belőtt az ablakon keresztül a szobába. A lövések azonban nem találtak. A kir. ügyészség gyilkosság kísérletével vádolja Szabó Mártont, ki vizsgálati fogságban van. Közigazgatási érdekességek. A megyei tisztviselők nyugdíjpótlója. A községi elöljáróságok a bünügyi nyomozásban. Kót érdekes és fontos közigazgatási kérdés került felszínre ismét. Az egyikke?, a vármegyei tisztviselők nyugdíjpótlékával már régebben foglalkoztunk, j A nyugdíjba vonult köztisztviselők, legyenek azok akár államiak, akár megyeiek, tudvalevőleg elesnek tényleges szolgálati idejük egy jelentékeny évi bevételétől, a lakbértől, amelyet a nyugdíjazás napjaiban családjukkal együtt nagyon megéreznek. Nem is lehet ez másképen, mert 800—1000 kor. évente nagy rubrika bármely háztartásban. A vármegyei tisztvisetők országos egyesülete ennélfogva már évekkel ezelőtt foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miképen lehetne pótolni az elveszített lakbért. Nem régen felmerült az az eszme, hogy nyugdijpótló-alapot ! kellene létesíteni, amelynek célja a tisztviselők nyugdijának emelése az elvesztett lakbér pótlása által. A nyugdijpótló-alap ügye már előrehaladott stádiumban van. A vármegyei tisztviselők országos egyesületének igazgatótanácsa ugyanis legutóbb tartott ülésében foglalkozott a nyugdijpótló-alap lótesitésének kérdésével ós kimondta, hogy mivel a nyugdijpótló intézmény a tisztviselők hozzájárulásából, az egyesület hivatalos lapjának, a Vármegyének, jövedelméből ós az 1,000.100 koronás alapítványból létesített veszteség alapból nem állitható fel, ezért három millió koronás nyeremónykölcsönt vesz fel, amelyből aztán könnyen lehetne a szükséges 1,00.000-1,200.000 koronát a nyugdijpótló-alap céljeira fordítani. A szükséges előkészületek megtételénél az igazgatótanács az igazgatóságot bizta meg. E müvelet által már tekintélyes pénzösszeg fog állani a nyugdijpótlóalap rendelkezésére. Másik, a községeket igen közelről érdeklő kórdós az elöljáróságokra bizott bünügyi nyomozások miként való teljesítése. A bűnvádi perrendtartás szerint ugyanis a községekben a községi elöljáróság s igy a kir. ügyészeknek gyakran igénybe kell venniök a rendőrség és főszolgabíró mellett a községi elöljáróság tevékenységét is. A bűnvádi eljárás sikerét és célját gyakran veszélyezteti azonban, hogy az egyébb teendőkkel amúgy is túlságosan megterhelt elöljáróság a tényállás megállapítására szolgáló adatokat nem tudja elég gyorsan összeszerezni ós beszolgáltatni, sőt megesik az is, hogy az elöljáróság az ügyésztől érkező hosszabb felvilágosításokat áttanulmányazni sem ér rá. E bajokat kívánja a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetér tőleg kiadott rendeletével megszüntetni. E rendelet szerint a kir. ügyész az egyes ügyekben történő kiszállásokon kivül, köteles lesz a jövőben a járási tiszti értekezleteken megjelenni, ós az egybegyűlt községi jegyzők előtt azok nyomozási tevékenységére vonatkozó észrevételeiket, kívánságaikat előadni, a jegyzőtől kért felvilágosításokat közölni s velük megbeszéléseket folytatni. A bünügyi nyomozások érdekeinek előmozdltáss céljából kivávatosnak tartja a rendelet minndenütt oly előljárósági tagnak kijelölését, aki áilandóan vezetné a nyomozásokat,ami a tartós kirendelés alapján függetlenséget önállóságot ós gyakorlatot biztositana a foganatosító egyénnek. Olt, ahol ilyen egyén kijelölhető nem volna, a községi jegyzők bizandók meg a nyomozások vezetésével. Felhívja végül a rendelet a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a községi elöljáróságokat a bűnügyek soron kivül való elintézésére figyelmeztessék. A rendelet intézkedései a bűnügyek gpors ellátása mellett az állandó megbízott kijelölésévef a jegyzők tehermentesítését is előmozdítani törekszik, csak az a baj, hogy a nyomozások vezetésére nagyon kevés községben lesz előljárósági tag kijelölhető s a kijelöltek kioktatása ós állandó ellenőrzése megint csak a jegyző dolga lesz. A belügyminiszternek ez a rendelete tehát megint csak növeli a községi jegyzőknek anélkül is súlyos terheit. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi Időjelző álolmás mára változékony, szeles időt jelez, sokhelyütt csapadékkal. — A közigazgatási bizottság ülése Békésmegye közigazgatási bizottsága e hónap 14-én, hétfőn tartja november havi rendes ülését A m b r n s Sándor alispán elnöklete alatt. — A megyei virilisták névjegyzéke. Mint mult számunkban megírtuk — a vármegy^ igazoló-választmánya elbírálta a legtöbb adót fizetők mult évi névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat és összeállította az uj kijavított névjegyzéket. Ez a névjegyzék is közszemlére lesz kitéve november 1-től kezdve 15-óig, amely idő alatt ellene bárki kifogással élhet az állandó biráló választmánynál. A névjegyzék a vármegye kiadóhivatalában tekinthető meg. — Esküvő. D o m s c h i t z János nagyváradi postatiszt ma délután négy órakor esküszik örök hűséget Molnár Mariskának a csabai ág. evang. kistemplomban. — A vármegye szervezési szabályrendelete. A mult évben több megyegyűlésen volt szenvedélyes hangú viták tárgya a vármegye módosított szabályrendelete, melyet a belügyminiszter is több izben leküldött kifogásaival. A kifogások értelmében történt kiigazítás után ez év elején ismét felterjesztette a vármegye a szabályrendeletet abban a reményben, hogy most már véglegesen jóváhagyást fog az nyerni. Ez a jóváhagyás azonban most sem történt meg, amennyiben a miniszter újból leküldötte azzal, hogy a szabályrendeletből a dijnokokra és utbiztosokra vonatkozó rendelkezéseket ki kell hagyni, mivel azokról külön szolgálati szabályzatok intézkednek. — Községi kórház Szeghalmon. Szeghalom község néhai S i m a y János és neje jóvoltából tekintélyes összegű alapítványhoz jutott. A nevezettek ugyanis még 1881-ben 2000 koronát hagyományoztak a szegények alapjára és 65 hold tőidet egy községi kórházra. A kót alapítványt eddig együtt kezelték s a 65 hold föld jövedelméből egy szegónymenházat építettek. Most a belügyminiszter elrendelte, hogy a kórház alapja külön kezeltessék és jövedelmét semmi másra, mint kórházra fordítani nem lehet, sőt a szegénymenház épitó sére fordított tőke ós kamatot is tartozik a község a kórház alapnak megtéríteni. Ilyképen pár év alatt tekintélyes summa jön össze ós fel lehet építeni a Sárréten már régen nélkülözött jól felszerelt kórházat. — Árlejtés a megyén. A vármegyei árlejtező bizottság november 5-én, A mb r u s Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a vármegyei irodaszerek, ruházati és gyei-tyaszükségletekre beadott ajánlatokat bírálta el. A vármegyei szolgák ruházatára beadott ajánlatok közzül ifju Jeszenszky Béla gyulai iparosé fogadtatott el, 1645 kor. 40 fill. vállalati összeggel. Az irodaszerek szállításával a gyulai Corvina nyomda bízatott meg 26Ó3 kor. 40 fill. ajánlati árban. A gyertyaoziiksógttítet pedig 415 koronáért Jámbor István gyulai kereskedő szállítja. — A csabai Nőegylet estélye. A Vigadó diszes helyiségei az idén is a Nőegylet számára nyílnak mag legelőször. Szombaton este szép asszonyok, lányok, komoly ós kevósbbá komoly férfiak, tanulni és szórakozni szeretők seregével telik meg a nagyterem, akiket az igazán kitűnően összeállított műsor vonz oda. A Nőegylet estólyeinek jó hire már eleve biztosítja a sikert. A műsor a következő: Mac. Dowek: Witches dance, Zongorán előadja K u t k a Belta. fiz ezer tó országa. Útirajz 40 vetített kép kíséretében előad ja Ispánovits Sándor. Finn dalok. Énekli Szem ere Viola, zongorán kiséri dr. K o r n i s s Géza, R finn nép és kutlurája. 50 vetített kép kíséretében előadja Ispánovits Sándor. Kvartett. Előadják : J aczi n a István, Q a I I i János, Székely Vilmos, K r i e n e r Jenő, Rz előadást tánc követi. — Esküvő. Ifj. K o r i t á r Mátyás vasárnap délután 3 órakor vezeti oltárhoz Szekerka Mariskát a csabai ág. ev. kistemplomban. — A tanítói illetmények kiegészítése. A kultuszminisztérium még a mult óv elején intézkedett a tanítói illetmények kiegészítése iránt. Az illetrnónykiegószitési kérelmeket a kiadott utasítás értelmében 1909. szeptember 30-ig lehetett benyújtani. Ennek dacára még mostanában is érkeznek be kérvények, melyeket a közigazgatási bizottság mindig felterjesztett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ennélfogva elrendelte, hogy az ezután beérkező hasonló tárgyú kérvényeket vissza kelt utasítani. — Eljegyzés. A i 1 e r Dani, gyomai malomtulajdonos Ijegyezte K r u p e c Etelkát Hontudvarnokon. — Ellenőri alias és fizetésemelés. Kondoros községének jegyzői kara fnegujult s a község a fizetésrendezést tárgyalta okt. 28-án. A főjegyző fizetését 2400 koronában s 600 korona lakbérilletményben állapította meg; továbbá egy ellenőri állást szervezett 1000 kor. fizetéssel. Ezeket a módosított szabályrendeletbe foglalta.