Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-14 / 56. szám

30 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY (A szabadjegyes választók). A harma­dik anekdóta főszereplője Lipcsey Ádám, Miskolc város uj honatyája, aki a Ház folyosóján az alábbi vidám választási epizódját beszélte el: — A választóim valósággal ragasz­kodnak hozzám. Milyen szép is a sze­retetnek ez a megnyilvánulása. Viszont én is szeretem őket . . . Rendben is volna minden, ha most utólag nem kel­lene a választás előtt tett Ígéreteket, — amelyekkel az ember olyankor könnyel­műen bánik — beváltani. Talán elég már annyit is mondanom, hogy több százan, akik tudják, hogy szerkesztő is vagyok, vasúti szabadjegyet kérnek tő­lem. Egyre-másra jönnek a levelek ilyen tartalommal: „Utazni akarok Pestre; mi lesz a jegygyei?" Ez bizony súlyos eset. Még baj is származhatik ám belőle... Folytatni akarja mondanivalóját. Most épen arra jön Hieronymi kereske­delmi miniszter, aki megkérdezi a mesélő szerkesztő-képviselőt: — Mi az Ádám ? — Jó, hogy jössz, kegyelmes uram ! Épen megakartalak kórnij hogy indits hetenként kétszer külön vonatot Mis­kolc—Budapest között. — Miért ? — kérdi csodálkozással a miniszter. — Igy akarom elintézni a válasz­tóimnak tett igéretemet. Hieronymi nem értette meg Lip­csey t, de miután elmondották neki az előzményeket is, kacagásba tört ki Lipcsey humorán. Egy megyei képviselő jellemzése. Karcolat dr. Bikády Antalról. A megyebeli képviselők közül leg­utóbb dr. B i k á d i Antal orosházi kép­viselő került a „Pesti Hirlap" szellemes karcolatirójának tolla alá. Ez a karco­lat is arra vall, hogy a „K. A." jegy alatt iró kolléga ismeri a békésmegyei viszonyokat, ismeri azt a törtetést, ame­lyet Bikádi már évek, sőt mondhatni, évtizedes óta kifejt a mandátum elnyer­hetése érdekében. És végre-valahára a mostani választáskor sikerült is néki. Elmondható, hogy nagy áldozatok árán. Megjegyezte egy alkalommal egy oros­házi magyar is: — Bizony uram, sok föld kiszaladt mostanában az ügyvéd ur lába alól. No de mindegy. Az a fő, hogy el­érte régi vágyát és meg van a mandá­tum. Sütkérezhetik a Ház piros bárso­nyos folyosóin a kegyelmes és méltó­ságos kollegák leereszkedő mosolyának sugaraiban. A választás óta lecsöndesedtek a jó­kora nagyságú orosházai kerületben a politika kavargó hullámai. A választók hozzálátnak a sokkal többet jövedel­mező nyári munkához és senkinek se jut eszébe a petició, melyet pedig a vá­lasztás első hevében ugyancsak emle­gették. A „Pesti Hirlap" karcolata a kö­vetkező : „Nagy Frigyes mondta seregének az első kudarcok után: — Én velem nem packáztok. Majd megmutatom nektek, hogy addig fog­tok futni, amig meg nem tanultok győzni. Ezt az életigazságszerü bölcs mon­dást praktizálta Bikádi Antal is. Aki bu­kott, bukott és mindig csak bukott. Szinte rendszer és következetesség volt a bukásaiban. Emberemlékezet óta min­dig ő volt az orosházi ellenjelölt. Ugy hozzátartozott már az orosházi válasz­tások szükséges kellékeihez a Bikádi fellépése ós bukása, mint a zászló, záp tojás és fuvardíj. Világrekordot ért el e téren. Lepipálta Kardhordó Árpádot és Lendl Adolfot is. És most végre meg­tanult serege győzni. Kiülte magának a mandátumot, mint az egyszeri kolozs­vári jogász a szigorlatot, akinek ese­tére azt mondta Farkas professzor, hogy a szigorlathoz nem kell sem ..tudás, sem szorgalom. Csak ülni kell. Ül egy­szer ós megbukik, ül kétszer, ül három­szor, ül tízszer, a végén egyszer mégis csak áteresztik. Bikádi különben Oros­házán ügyvéd és mert a régi képviselő Kossuth-párti volt, ő is a Justh elveire esküdött. A pótválasztásra egy fővárosi hírlapírót szerződtetett kortesnek. Afféle derék közkatonáját a tollnak, aki min­dennel szokta a kenyerét keresni, csak tollal nem. Megalkudtak, hogy a kor­tes minden beszédéért 50 koronát kap. Az első nap beszélt derék iró barátunk, reggeli előtt, reggeli után, ebéd előtt, ebéd után, vacsora előtt, vacsora után; talán még álmában is szónokolt. Más­nap fokozott buzgalommal aratta sike­reit a népszónoklás göröngyös pályá­ján. És mikor az ifjú költséget ós fáradt­ságot nem kimélő lelkesedéssel már a harmincadik beszédébe akart kezdeni, kifogyott a Bikádi béketűrése is. Idege­sen rohant fel az emelvényre és dur­ván meglódította : — Ne merjen többször beszólni, hagyja abba, hiszen tönkretesz! De a szónokot már ekkor elragadta a honfiúi tüz és mosolyodva szólt: — Ne féljen! Ez ráadás." Bikádi dr. őrülhet ennek a karco­latnak, mert hiszen az érdekesebb hon­atyák közé emelte. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi ídő;eiző ál­lomás mára meleg időt jelez, zivatarokkal. — A csabai Ipartestület elnöki állása. Wagner József ipartestületi elnök, ki a legutóbbi választás alkalmával a nemzeti munkapárt képviselőjelöltje volt, a politikai mozgalmak miatt lemondott állásáról. Példáját követték Áchim László ós Zlehovszky János alel­nökök is, tehát az Ipartestület vezetők nélkül maradt. A vezető-állások betöl­tése ügyében kedden délután 5 órakor rendkívüli ülést tartott az Ipartestület elöljárósága, mely ülésen dr. D e b r e­c z e n i Lajos szolgabíró elnökölt. Deb­reczeni szolgabíró megnyitván az ülést, figyelmeztette a megjelenteket, hogy minden pártpolitikai szemponttól elte­kintve, most már tisztán az Ipartestület érdeke lebegjen szemeik előtt ós ebből a szempontból adják elő javas'ataikat. A megjelentek közül csaknem minden­denkinek az volt a véleménye, hogy honorálván a lemondott elnök kiváló érdemeit, küldöttségileg kell őt mara­dásra bírni. Ebben meg is egyezett az elöljáróság, aztán Debreczeni javasla­tára kimondotta, hogy pénteken délután 5 órakor újból összeül és akkor a bi­zottság jelentést fog tenni kiküldetésé­nek eredményéről. E jelentéstől függ aztán a további eljárás. Mint értesülünk, az elöljáróságnak mintegy tiz tagja még akkor este tisztelgett Wagner Józsefnél, aki kijelentette, hogy az elnökséget nem fogadja el. Utódjául T i m á r Endre tekintélyes szabóiparost emlegetik, aki mellett az iparosság zöme tömörül. — Az Arad-Békési ág. hitv. ev. Egyház­megye közgyűlése. Említettük már, hogy az Arad-békési ág. ev. egyházmegye julius 20-án tartja ez évi közgyűlését. Az egyházmegye elnöksége: dr. Z s i­1 i n s z k y Endre felügyelő és Csep­r e g i György esperes most küldöttók szét az esperességhez tartozó egyházak ­nak a közgyűlési meghívót és tárgyso­rozatot. A közgyűlés a mezőberényi I. kerületi egyházban fog megtartatni s annak sorrendje a következő: julius 19-ón délelőtt 9 órakor iskolaszóki ülés, délután 6 órakor egyházmegyei gyűlés előértekezlete, utána gyárnintózeti gyű­lés, 20-án délelőtt 8 órakor tartandó istentisztelet után a közgyűlés kezdete, melynek tárgyai; Az egyházmegyei fel­ügyelő megnyitója. A közgyűlés meg­alakulása. Az esperes évi jelentése. Az esperes jelentésével kapcsolatos ügyek. A mult évi egyetemes, kerületi, egyház­megyei közgyűlések határozatai és püs­pöki leiratok s egyéb átiratok alapján tárgyalandó ügyek s előterjesztendő je­lentések. Egyházmegyei iskola-bizottság jegy.'-őkönyve. Egyházmegyei pénztárt vizsgáló-bizottság jegyzőkönyve. Egy­házmegyei számvevőség jegyzőkönyvei. Választások, kérvények, felebbezések, indítványok. Kerületi küzgyülésre való kiküldöttek választása. Jövő" évi közgyű­lés helye. — Halálozás. Matu lay Józsefnó, sz. Kabzány Emilia úrasszony hunyt el hétfőn éjjel Csabán, élte 70-ik óvóben. A megboldogultban Reznicsek Emil, a 101-ik gyalogezred alezredese anyó­sát, felesége a legjobb anyát gyászolja. Temetése nagy részvét melleit ment végbe, — Uj doktor. Ambrus Jenő, vár­megyei közigazgatási gyaknrnokot, A m­b r u s Sándor alispán fiát a napokban avatták a budapesti egyetemen a jogtu­dományok doktorává. — A körösiadányi munkásházak. A munkásházópitő-bizottság mult heti ülé­sén a csabai munkásházaknak lapunk­ban már említett ügye mellett szóba kerültek a körösladányi munkásházak is. A bizottság tudvalevőleg csak azzal a feltétellel volt hajlandó Körösladány­ban a 24 munkásházat felépíteni, ha a község garanciát vállal arra nézve, hogy a munkásházak lakók, illetve bérlők nélkül nem maradnak. Ez a garancia a község részéről megtörtónt. Ennélfogva a bizottság elhatározta, hogy a jövő évi építési programmba felveszi a körösla­dányi munkásházakat is ós utasította az elöljáróságot, hogy a vállalkozókkal lép­jen érintkezésbe az építési költségekre vonatkozólag. — A nőegylet tombola-estélye. Vasár­nap este jókedv, mosolygó fiatalság köl­tözködött néhány órára a Széchenyi­liget zugó, lombos fái alá. Akkor tar­totta ugyanis a csabai nőegylet szoká­sos jótókonycélu tombola-estélyét. Nagy számú és előkelő közönség vett részt az estélyen, amely mindenképen sike­rültnek volt mondható. A nyertesek na­gyon örültek az idóses és szép nyere­ménytárgyaknak és még a nyereség nélkül maradt szerencsétlen fiótágok is megvigasztalódtak, mikor a pavillon nagytermében felzendült a táncra hivó cigánymuzsika. Ősi szokás szerint a tombolát táncmulatság követte, mely a legjobb kedvben a késő éjjeli órákig tartott. Az estély 400 koronán felül jö­vedelmezett a jótékony cólra, amely szép eredmény elsősorban a vódnök­és elnöknök, no meg a jegyárusítással fáradozó szóp leányok buzgalmának köszönhető. — A vármegye uj utai. Most nagy­arányú útépítések folynak mindenfelé a vármegyében, jeléül annak, hogy Bé­késmegye közlekedési viszonyai ugyan­csak kezdenek kedvezően alakulni. Az épülés alatt álló utak a következők: A harmadik tranzverzális útnak apácai szakaszán 3y 2 kilométer hosszan az alap­kövek már le vannak rakva, másfél kilométernyi hosszúságban psdig már a kavics is le van terítve. A gyoma— körösladányi útból 3 kilométer már tel­jesen készen van, a többi rész építése is rohamosan halad előre. A füzesgyar­inat—nagy bajomi ut békésmegyei sza­kaszának építési munkálatai már be vannak fejezve, csak a biharmegyei rész van még hátra. E három ut elké­szülése után jelentős tényezője lesz a megyei közlekedésügynek. — Egy vasúti megálló névváltoztatása. A MÁV. igazgatósága megkereste Bé­késvármegye alispánját, hogy a nagy­várad—szegedi vona'on levő ós a csa­bai határhoz tartozó „Soprony" meg­állóhely nevét változtassa meg. E név­változtatást az teszi szükségessé, hogy a megállóhely nevét igen gyakran összetévesztik a Nyugatmagyarországon levő Sopron város nevével, ami igen sok közlekedési kellemetlenségre ad al­kalmat. Az alispán az igazgatóság kó­relmét javaslattétel céljából áttette a csabai főszolgabirósághoz. — Az állattenyésztés föllenditése. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi minisz­ter nagy elődje nyomdokain haladva, szintán azon igyekszik, hogy Magyar ország mezőgazdaságát föllenditse. Leg­utóbb rendeletet küldött az alispánhoz, hogy a gazdasági egyesület és községi elöljáróságok utján — tekintettel az igen kedvező takarmány-kilátásokra — has­son oda, hogy a gazdák a bika ós üsző­borjuk tenyésztése által a tenyészállo­mányt szaporítsák. A miniszter erre a célra állami támogatást is helyez kilá­tásba. Szállítási kedvezményben része­siti például azokat a gazdákat, akik te­nyészállataikat távolabbi vidékeken akar­ják legeltetni. — Uj iparvasutak. A kereskedelmi miniszter Jávorcsik és Dénes orosházi téglagyárosoknak megadta az engedélyt egy iparvasut épitósére. Engedélyt adott a kereskedelmi miniszter ezenkívül arra is, hogy nevezettek az orosháza—hód­mezővásárhelyi uton egy hidat épít­tessenek és az alatt vezessék át az iparvasutat. — Ugyancsak engedélyt adott iparvágányraá kereskedelmi mi­niszter Oláh Lajos gyomai téglagyá­rosnak is. — Szabadságon. P e r s z i n a Alfréd, az államépitószeti hivatal főnöke kedden kezdette meg 4 hétre terjedő szabad­ságát. Távolléte alatt a hivatal ügyeit Bálint Imre kir. mérnök vezeti. — S z e m e r e Kálmán Máv. felügyelő, a csabai állomás főnöke három heti üdü­lésre Abbáziába utazott. Szabadságideje alatt helyettese Kirschbaum Manó raktárfőnök lesz. — A tótkomlósi uj ártézi kút. Mint már megírtuk, Tótkomlós község egy második ártézi kut fúrására kért enge­délyt az alispántól. Az alispán az en­gedélyezési tárgyalást julius 11-re, hót­főre tűzte ki. A tárgyaláson a vármegye részéről Kiss László tb. főjegyző je­lent meg. Minthogy biztosítva van az, hogy az ártézi kut fölösleges vize a szárazéri csatornába folyik le, az enge­délyezésnek nincsen semmi akadálya. — Kitüntetés. Az orosházi ipartestü­let egyik derék tagják, Katona Imre lakatos mestert, versenyképesség ós ta­noncnevelés terén szerzett érdemeiért az Országos Iparegyesület nagy ezüst érmével tüntette ki. Az ezüstérmet ós annak okmányát az orosházi ipartestü­let helyiségében julius hó 24-ón tar­tandó ipartestületi díszközgyűlésen ad­ják át ünnepélyesen. — A szeghalmi hidak. Szeghalom köz­ség közelében tudvalevőleg két hid is épült mostanában. Az egyik a Berettyón, a másik a Sabas-Körös folyón. A Be­rettyó-hid építési munkálatai már telje­sen befejezést nyertek, úgyhogy a for­galomnak már át is van adva. Most a régi fahidat rombolják le. A sebes-kö­rösi hid még nincs teljesen készen ugyan, de az építési munkálatok annál gyorsabban közelednek a befejezéshez, úgyhogy a közel jövőben az a hid is átadható lesz a forgalomnak. — Hivatalvesztésre itóit tisztviselő. Farkas József mezőberényi községi iktatót Békósvármegye alispánja legkö­zelebb hozotf határozatával hivatalvesz­tésre ítélte. Az indokolás a súlyos bün­tetés megokolására következőket tartal­mazza : Kétségtelen, hogy Farkas József a kezeihez befolyt pénzekről két izban nem számolt el s az egyik esetben már sikkásztás vétsége miatt el is van ítélve, a másik esetben pedig bíróilag meg van állapítva, hogy hivatalánál fogva kezeihez jutott pénzekkel el nem szá­molt. Midőn Farkas ellen P o p o v i c s Szilveszter főszolgabíró ezek miatt a fegyelmi eljárást megindította, Farkas egy minősíthetetlenül durvahangu bead­ványt intézett az alispánhoz, amelyet leközölt több megyei lapban. Ez a kö­rülmény is köirehitott arra nézve, hogy az alispán a legsúlyosabb bünte­téssel sulytotta. — Verekedés a korcsmában. Vasárnap délután ugyancsak jó kedve volt Bor­sos Sándor gyulai legénynek. Sorba járta a korcsmákat, mindenütt ivott, da­lolt, egyszóval mulatott. Estefelé aztán előbbi nagy kedve a virtuskodás fokára emelkedett. Belekötött egy társaságba, amely nem hagyta magát. A „sok lud disznót győz" elve győzedelmeskedett és Borsost ugy el találták agyabugyálni, hogy a virtuskcdó legényt súlyos se­beivel a kórházba kellett szállítani. — Meghalt az ijjedtségtöl. Bencur Gyula orosházi borbólymester kocsijá­val kedden a tanyára utazott. Utja felén szembe találkozott egy magánjáróval, j amelyre ijedős lovai már előre hegyez­ték füleiket. Hogy valami baj ne tör­ténjék leszállott a kocsiról és megfogta a lovak zabláját. A paripák azonban rettenetes izgatottak voltak, mikor a magánjáró közeledett. Ettől Bencur annyira megijjadt, hogy összeesett és meghalt. Valószínűleg szívszélhűdés érte. Í — Halálos kimenetelű balesetek Szarva­son. M e g i n y e c Mihály két éves kis fiu kezébe véletlenül belóndek került s a kis fiu szokása szerint a magját megrágta ós meg ette. Még aznap este meghalt kinos szenvedés után. Z v a r a János, ugyancsak szarvasi 32 éves la­kos vigyázatlanságból belelépett a vas­boronába és vórmérgezóst kapott. Más­nap iszonyú kínok között meghalt. — Lépfene Békésen- Békésen a leg­veszedelmesebb szarvasmarha-betegség, a lépfene igen nagy mértókban fellépett. Ennélfogva a hatóság Bókóst zárlat alá helyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom