Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1910-07-14 / 56. szám
10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba l r i,0 julius 17 nagy beszéde. Ki mondta volna azt más, mint Tisza István 1 Az unalmas szónokiások után mindjárt átalakult a Ház képe. A publikum karzatán színesen bontakozik ki a hölgyek nyári divatja. A főrendek páholyában öreg, öszhaju férfiak ülnek. És a képviselői padsorok ! A munkapárti oldalon előretörekedve igyekeznek helyet foglalni a régi időkből visszatért és uj képviselők. Mind arra felé igyekeznek, ahol gondolják hogy Tisza István majd helyet foglal! Mikor aztán mindenki elhelyezkedett s a miniszterek is helyet foglaltak, Tisza elkezdett beszélni és mondott egy gyönyörűen megkonstruált, ragyogó argumentumokkal felszerelt, épen olyan alapos, mint lelkesítő, hatásos beszédet. Kezdődött az uralkodó és a nemzet közötti egyetértés jelentőségének fejtegetésével és folytatódott a nemzetiségi kérdés és a nemzeti áilam viszonylatának oly történelmi ismertetésével, mely érdemes volna rá, hogy politikai felolvasásokon hirdessék és külföldön is terjesszék. Minden oldalon osztatlan, nagy figyelemmel hallgatták és a karzaton sokan konstatálták : — Nini! Ugy látszik, a pártvezérek is tudósítást csinálnak, mint az újságírók! Nini, hogy jegyez Kossuth Ferenc, Apponyi Albert, Justh Gyula, Bánffy Dezső, Mihály! . .. Tisza intő szóval fordult a nemzetiségekhez. Bele kell abba nyugodniok, hogy itt a magyar nemzeti állam kötelékében vannak, melyet egy nemzet szerzett meg, egy nemzet alapított és a nemzetnek egyéni jellege kell, hogy a nemzet államában kifejezésre jusson. Fényes argumentumokkal jelölte meg a módokat, melyek utján a nemzetiségiekkel egyetértő munkálkodást végezhetünk, őket magunkhoz csatolhatjuk és csak a románokról szólva, létrehozhatjuk nemcsak a monarchiának, hanem a független Romániának is az európai államok közt való megerősítését. Hatalmas éljenzés és taps fogadta a nagy beszédet. Da Tisza sietve kiment a teremből a folyosóra, mintha csak a gratulálók serege elől akart volna menekülni. A baloldalon még haragudtak is. — Azért haragszunk, — mondták — mert Tisza nem támadott bennünket. Hát olyan gyöngéknek tart, hogy nem is bánt ! Nagyon valószínű. A szónokló Ház nívóját tehát egy csapásra fölemelte Tisra nagy beszéde. kérek többet jelenleg, csak egy százalék előleget, ezer koronát ós délután itt a vevő. — Beszólt Mlttmacher ur már a vevővel ? — Beszélt ? Doktorka, maga furcsa kérdésekkel izgat engem. Magának mindig vannak Ilyen fiskális kérdései. Hát nem látja a Mittmacher ur határozott rendelkezését ? Előleg adása nélkül én szóba sem állok tovább. Az én időm, kérem, drága. Talán drágább, mint az ügyvéd uré. Ajánlom magamat. — Kedves Eleősdy ur, ne legyen ennyire érzékeny. — No, de kérem, ilyen vevő mellett holmi nyomorúságos ezer korona előleg szóra sem érdemes. És az embernek csak van egy kis önérzete .. . Ajánl . .. — No, Ne neheszteljen. Kóródy ur, Eleősdy urnák, Mittmacher ur meghvgyása alapján, kérem ezer koronát kifizetni. Ki lessz a vevőnk kedves Eleősdy ur? — Türelem, türelem. Egy előkelőség. Délután két órakor itt leszünk. Igy. Husz, negyven, hatvan (utánaolvassa az ezer koronát és melegen elköszön.) Otthon. — Klárikám, drágám, itt a te ezer koronád. Siess, angyalom, legalább te élvezd. , — Almos, mondd, hol vetted? — Ne törődj vele, fiam. Megvettem egy telket, eladtam egy telket, ez mellékes. — Almos, te csaltál. — Hát, ha nem teszem, mi lessz a te fürdőre meneteleddel? '— Igazad van, fiam. Sietek, hogy szégyent ne hozz a fejemre. Nagyon restelném, ha a rendőrség ezt a kis költséget is lefoglalná ... uusef. A vármegyei közigazgatásból. A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizottsága e hónap 11-én hétfőn tartotta julius havi rendes ülését. Az ülés az úgynevezett meglehetősen szürke ülések közé tartozott, amennyiben nagyobb terjedelmű ügyek nem igen fordu tak elő. Mindössze egy gondnokolt vagyonával elkövetett gondnoki visszaélés és a tanfelügyelői jelentés kapcsán a békési óvodák ügye idézett föl nagyobb hullámokat. A többi jelentést hallgatag beleegyezéssel vette a bizottság tudomásul. Részletes tudósításunk az ülésről a következő: Jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy János tiszti főorvos, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Roediger Gyula pénzügyigazgató, Perszina Alfréd, az államépitészeti hivatal főnöke, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Horváth Dezső s. tanfelügyelő, továbbá gr. Wenckheim Dénes, Haraszti Sándor, dr. Török Gábor, dr. Ladics László, Pfeiffer István és Morvay Mihály rendes tagok. Ambrus Sándor alispán a tagok üdvözlése után az ülést megnyitván, dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző felolvasta a vármegye junius havi közállapotairól szóló alispáni jelentést, melynek érdekesebb adatai a következők: A személybiztonság 5 esetben támadtatott meg, mégpedig súlyosan 3, könnyen 1 esetben, 1 esetben pedig nőrablás volt. Rablás volt 1. A vagyonbiztonság 21 lopással lett megtámadva. Baleset történt 20 esetben, amelyek közül súlyos volt 9, könnyű 11. Öngyilkosság volt 10, öngyilkosság kísérete 2. Tüz volt 5 esetben. Az aratás az egész megyében korábban a szokásos időnél megkezdődött és folyik minden különösebb incidens nélküi, csak szórványosan, egy két helyen próbáltak a takarók sztrájkba lépni, de ez részben a hatóság erélyes közbelépése, részben a józanabb elemek felül kerekedése folytán, nagyobb hullámok felverése nélkül mult el. A termés általában kielégítő jónak mondható, sőt némely helyen a kedvező hűvös, szeles időjárás a megdűlt búzákat olyan szépen beérlelte, hogy az eredmény várakozáson felüü lett. Keresztszámra adott egy kis hold 27—30 keresztet, sőt néhol 40 keresztes termésről is lehet hallani. A szemtermésről még biztos adataink nincsenek, de keresztenkint 30-35 liter várható a nem túlságosan dűlt búzákból. Az árpa nem adott ilyen bő termést, mert a legtöbb helyen megszorult, a zab is sokat szenvedett a fritt-légy álcái rágásától. A tengeri és dohány ez idő szerint még igen szép terméskilátással kecsegtetnek Vármegyénket a pusztító jégjárás ezideig meglehetősen kímélte, csak néhol lehet hallani számbavehetőbb jégkárokról. A napszámbér 2 korona 40 fillér és 6 korona között váltakozott. Sztrájkok az aratómunkások között 6 esetben voltak. A szarvasi járáshoz tartozó csabacsüdi uradalomban egyszer 185 pár aratómunkás, majd 100 répamunkás tagadta meg a munka megkezdését. Schwartz Gyula csabacsüdi birtokosnál 54 arató sztrájkolt. Az orosházi járásban 3 izben történt munkaabbanhagyás, mely a munkaadó csekély bérjavitása után megszűnt. Öcsödün a főpénztárnoki tisztségre Kondor László választatott meg. Doboz községben birtonyilvántartóvá pedig Szász Zoltán lett megválasztva. Az alispáni jelentós után a törvényhatósági állatorvos jelentése következett, mely szerint az állategészségügyi i állapotok általában kedvezőknek mond| hatók. A betegsógek közül a lépfene és ós sertésorbánc lépett fel néhány községben. Dr. W i e 1 a n d Sándor szarvasi főI szolgabíró ellen tudvalevőleg rágalma! zási pört indítottak, mert a szarvasi telekkönyvvezetőről egy társaság előtt állítólag sértően nyilatkozott. Ezért a főszolgabiró fegyelmi vizsgálatot kórt maga ellen. A közigazgatási bizottság azonban a fegyelmi vizsgálat elrendelését a birói eijárás eredményétől tette függővé. Azóta a birói eljárás már befejezést is nyert, mégpedig olyképen, hogy dr. Wieland ellen megszüntették az eljárást. A közigazgatási bizottság ennélfogva fölöslegesnek tartotta a fegyelmi vizsgálat elrendelését. Egy gondnok visszaélése. Jelentések. A megyei árvaszék még 1893-ban kirendelte K 1 i m ó Máté, egy kissé fól; kegyelmű endrődi lakos gondnokául : annak apósát, Kalmár G. Mihályt ós ! annak feleségét. A gondnokok aztán i ugyancsak felügyeltek a szegény gondi nokolt meglehetősen tekintélyes vagyo; nára, amennyiben mintegy 37 holdnyi 1 ingatlanára, az árvaszók megkeresése nélkül, kölcsönöket vettek fel egy szolj noki pénzintézettő], amely kölcsönöket ; természetesen nem fizették, ugy hogy a pénzintézet nem régen elárvereztette ; a birtokot. Közben a főmacher Klimónó i meghalt. Az egész machináció csak ! ujabban tudódott ki, amikor már Kal! már helyett is Kilmónó a gyámja nyomorékká volt férjének, aki még azért bir elég vagyonnal. A közigazgatási bizottság tagjai között egyértelmű volt a megállapodás arra nézve, hogy hűtlen vagyonkezelés bűnesete forog fenn, amelynél birói megtorlásra van szükség. Csak akörül j támadt vita, hogy vájjon az árvaszeket ! terheli-e valamelyes felelősség, amiért nem ügyelt fel kellőképen a vagyonra ? Többfélék voltak a nézetek. Ambrus Sándor alispán szerint volt mulasztás, dr. Török Gábor és Ladics László szerint nem volt, mert az árvaszék nem tehetett mást, mint hogy tudomásul I vette a kölcsönfelvételeket. Hosszas vita után némi módosítással elfogadta dr. Daimel Sándor főjegyző előadói javaslatát a bizottság. Dr. Zöldy János tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye mult havi közegészségügyi állapotai kedvezőek voltak, amennyiben a heveny-ragadós betegségek száma az előző hónaphoz viszonyítva felényire csökkent. Leggyakoribb halálok, mint mindig, juniusban is a tüdővész volt. A gyulai szanatórium felebbezést nyújtott' be a Ifözigazgatási bizottságnak azon határozata ellen, mellyel kötelezi a szanatórium igazgatóságát, hogy a Fekete Körösbe ömlő szennyvizét chlorinésszel fertőtlenitse. A főorvos javaslatára felterjeszti a bizottság a felebbezést a belügyminiszterhez. R o e d i g e r pénzügyigazgató jelentése szerint junius hónapban 635,735 koronává! kevesebb egyenes adó folyt be, mint a mult óv megfelelő időszakában. Bejelentette ezen kívül a pénzügyigazgató, hog.y G r i n e u s z György pénzügyigazgató helyettest a miniszter hasonló minőségben Szombathelyre, Szentmiklósy Gy. csabai pénzügyi biztost pedig ugyancsak hasonló minőségben szintén Szombathelyre helyezte át. A jelentés tudomásul szolgált. A békési ovodák és mások. Dr. Horváth Dezső s. tanfelügyelő előadmányai között élénk vitát provokált a békési ovodák ügye. Az ottani óvónők ugyanis megfelebbezték a békési képviselőtestületnek azt a közigazgatási bizottságilag is jóváhagyott régi határozatát, hogy egy-egy óvodában 130 gyerekig is lehet növen dókeket fölvenni. Utasította azonban akkor a községet a közigazgatási bizottság, hogy gondoskodjék az ovodák számának szaporításáról. Fel is emelkedett azótd kettőről négyre az óvodák száma. A tanfelügyelő javaslata szerint helyet kell adni a felebbezésnek és kimondandó, hogy 80 nál több gyereket egy egy óvodába nem szabad felvenni. Dr. Török Gábor nem járul hozzá a tanfelügyelő javaslatához. Békés nagy áldozatok árán tartja fenn azt a négy óvodát és nem kívánható tőle, hogy többet is állittson fel, mikor minden áldozatkészsége dacára igen sok kellemetlensége volt már az iskola- ós óvoda alapításokkal. Egyóbbként nem érti, miért ne lehetne az ovodákban 80-nál több a gyerek száma, mikor vannak iskolák, mégpedig sokan, amelyekken 100 nál is több gyerekkel kell vesződnie a tanítóknak. Az iskolában pedig tanítanak, mig az ovodákba csak szórakozni járnak a gyermekek. Dr. Horváth Dezső: Neki azt a ; javaslatot kellett tenni, mert a törvény akként rendelkezik a közigazgatási bizottságnak nem lehet érdeke előmozdítani az iskoláknak és ovodáknak a közegészségügyre is ártalmas lu'zsufolt- , ságát. Dr. Ladics László szerint e kórdésben addig nem lehet határozni, mig i a bizottságnak rószletes számadatai nin- S csenek arról, hogy a békési ovodákba hányan vannak beírva és hányán járnak fel. Igaz, hogy a törvény elvileg . kimondja, hogy 80 nál több gyermeket nem lehet felvenni az ovodákba, de ] ne n az < Ivet kell nézni, hanem az éle- | tet. Utasítani kell a tanfelügyelőt, hogy j a jövő ülésen tegyen rószletes jelentést, j A m b r u s aiispánnak is az a né- 1 zete, hogy az ovodakba szórakozni jár- , nak a gyerekek. Ott tehát nem azt kell j nézni, hogy mennyi van beirva, hanem hogy mennyi jár fel tényleg. E felszólalások után a bizottság elfogadta dr. L a d i c s László indítványát A csabai óvóköteleseket a mult ülés határozatából kifolyólag összeírták. E szerint Csaba belterületén 1374, a külterületeken pedig 274 óvóköteles van. Mindezen óvókötelesek befogadására csak 5 óvoda szolgál. Uj óvodák felállítása tehát szükséges. Szükséges különösen Erzsébethelyen, ahol voltugyan egy magánóvoda, az Albrechtovicsnófóle, de az beköltözött a városba. A tanfelügyelő azt javasolta, hogy kötelezni kell a községet az óvoda felállítására. Ambrus alispán túlságosan szigorúnak tartja a javaslatot. Ha azt határozatkópen kimondja a bizottság, könynyen kijelentheti a község, hogy nem birja felállítani az óvodát. Akkor aztán örökös herce-hufca, felebbezés lesz a dolog vége. Az elrendelés helyett ennélfogva jobb, ha csak ajánlja a község figyelmébe Erzsébethelyet a bizottság és felszólítja az óvoda felállítására. A bizottság ilyen értelemben határozott. Ezután az államépitészeti hivatal, a tiszti főügyész és az árvaszéki elnök jelentései következtek, amelyek meghallgatása és tudomásul vétele után Ambrus alispán a bizottsági ülést berekesztette. Kétszázezer korona jótékonycélra. A szerencsés Öcsöd. Izbéky Sándor hagyománya. A mostani önző, tülekedő világban mindinkább ritkulnak azoknak a nemesszivü emberbarátoknak a sorai, akik felü'emelkedve a hétköznapi szempontokon, nemcsak erejüket és tehetségüket, de vagyonukat is fel tudják áldozni a közjóért. Ma már valósággal szenzáció-számba megy egy a közjóra áldozott adomány, vagy hagyaték. Különösen az egyszerűbb műveltségű polgároknál megy ez ritkaság számba. Valami különös, megmagyarázhatatlan, szinte ösztönszerű belső lelkesedós, valóságos ihlet kell ezeknél az embereknél arra, hogy vagyonukat ne teljes egészében a rokonságra, hanem annak legalább egy részét egyházi, humánus, vagy kulturális célokra fordítsák. Néhány óv előtt például országos szenzációt keltett, hogy egy debreceni, gatyaszáros egyszerű civis ember, Kövesdy Imre háromszázötvenezer koronát hagyományozott a debreceni egyetem javára , holott talán még azt sem tudta, hogy miben all a kulturális fontosága az egyetemnek. I z b ó k i Sándor, aki örök időkre beleirta nevét az öcsödi reformálus egyház ós Öcsöd község annáleseibe : tekintélyes, igen jómódú ós közbecsülésben álló polgár volt. Hosszabb időkig állott az ottani református egyház élén, mint gondnok s ugyancsak huzamos ideig foglalta el a község birói szókét, ahova polgártársai bizalma emelte mindig egyhangúlag. A közéleti szereplésről csak ujabban, öreg korára és betegségére való tekintettel mondott le. Az öreg Izbékit polgártársainak ez az egyértelmű bizalma meghatotta ós elhatározta, hogy valamiképen honorálni fogja. Izbóki ez óv május havában meghalt. Mikor végrendeletét a napokban felbontották, kitűnt, hogy az öreg civis 100.000 koronát hagyományozott a református egyháznak és 100.000 koronát Öcsöd községének. Izbóki Sándor vagyonából 80.000 korona a készpénz, mely össeg birói letétben van, a többi pedig földbirtokban fekszik. Az örökhagyó rokonairól is bőkezűen gondoskodott. Ennek dacára a rokonság nem akar megnyugodni a végrendeletben, hanam — mint értesülünk — pörrel szándékozik azt megtámadni. A gazdasági egylet köréből. Igazgató-választmányi ülés. A Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-választmánya e hónap 15 én, a Kaszinó termében ülést tartott. A választmány tagjai meglehetősen gyér számban jelentek meg, ami nem anynyira az érdeklődés hiányának, mint
