Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-30 / 87. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Orvoskartársai, tisztelői a kitünte­tettet lakására kisérték, hol ujabb ová­cióban volt része Kulpin dr. nak. Az orvosszövetség békésmegyei fiókja ne­vében dr. Hajnal Albert elnök üdvö­zölte, kiemelve ama ritka kartársi sze­retetet, melyet ho szu 44 éven keresz­tül ápolt és fejlesztett. Dr. R e i s z Miksa a csabai kartársak jókivánatait tolmá­csolta. Wallerstein Sámuel a hit­község, Szarnék Ignác az iskolaszék és a szegény iskolásokat sególyző-egye­sület, S c h e i b e r Márton a chewra­kadischa nevében üdvözölték. Majd dúsan teritett asztalokhoz ült a közönség és itt is folytatódott a ritka szerény, de erényekben gazdag kitün­tetett férfiú: K u 1 p i n dr. ünneplése. Békési mizériák. Bajok az erdőirtás körül. — Lassan készül a villanyvezeték. Békés község társadalma tudvale­vőleg két frakcióra oszlik, amely frak­ciók állandóan és mondhatni minden téren harcban állanak egymással. Az egyik frakció, melyhez az intelligencia legnagyobb része tartozik, élén dr. T ö­r ö k Gáborral: barátja minden hala­dásnak és a közügyek terén véghezvitt minden ténykedésében a község fejlő­dése vezérli. A másik frakcióra épen az ellenkezőt lehet elmondani. Legutóbb a képviselőválasztások alkalmával tör­tént nagy összecsapás a két ellenséges tábor között, amelyből a haladók ke­rültek ki győztesen, mert diadalra vit­ték Kecskeméthy Ferenc lelkésszel szemben Ivánka Imre lobogóját. A nagy küzdelem után hosszú fegyver­szünet következett, csak csöndben, ti­tokban gyűjtötték a párlok egymás el­len a gyűlölet mérgét. Mint megbízható forrásból értesü­lünk, most ismét heves összecsapásra van kilátáe, még pedig az erdőirtásból kifolyólag. Többször foglalkoztunk már lapunkban a békésieknek azzal a ter­vével, hogy a 700 holdnyi terjedelmű fási erdőt kiirtják és területét parcal­lákban kiosz'ják az amúgy is földéhes kisgazdák között. Az ügy sokáig elhú­zódott, amennyiben ugy a vármegye, mint a föld'iiivelááü^yi miniszter ctik azzal a feltétellel volt hajlandó az erdő kiirtását megengedni, ht Bikés mis vidéken megfelelő értékű erdőt vásá­rol. Sok utánajárás után sikerült is Hunyadmegyőben egy 2500 holdas he­gyi erdőt találni, amelyet hosszas tár­gyalások és kifogások után ellenérté­kül elfogadott a vármegye is, meg a miniszter is. Most tehát csak a kiirtás végrehaj­tása van hátra. E körül támadtak is­mét ellentétek. A körül forog a kérdéí, hogy egy óv alatt irtassék ki az erdő, vagy pedig huzamosabb idő, 4—5 év alatt. Mindkét álláspontnak megvannak a maga indokai. Az egyik párt, élén Szathmáry főjegyzővel abban a né­zetben van, hogy helyesebb az erdőt minólhamarabb, egy év alatt kiirtani, mert akkor az irtott területet hamarabb lehet művelésre kiosztani a gazdák kö­zött s ez hasznosabb lesz a községre nézve is. Az irtásra és famennyiség megvásárlására már akadtak is jelent­kezők. A másik párt viszont már szo­ciális szempontból is helyesebbnek tartja, ha az erdőt 4 — 5 esztendő alatt irtják ki. Hasznos volna ez a lakos­ságra, amelynek négy-öt éven át al­kalma volna jutányos áron tüzelő-, szerszám- ós az egyes iparágakhoz szük- ! séges anyagfához jutni, de nagy előny- : nyel járna az irtásnak ez a módja fő­ként a munkásosztályra nézve, mely ősz végén, a mezei munkák befejezte után kenyérkeresethez juthatna és egész télen át dolgozhatna. Nagy hatással volna ez a folyton erősbödő amerikai kiván­dorlás korlátozására is. A két álláspont bivei között nap­nap után heves viták folynak le s elő­láthatólag viharos lesz majd az a kép­viselőtestületi közgyűlés, melyen az er­dőirtás ügye tárgyalás alá kerül. E kérdésen kivül élénken érdekli a békési társadalmat a villanyvilágítás ügye is. Szinte izgatottan várja min­denki, hogy mikor gyúlnak ki az első villanylángok s mikor tűnnek el az ut­cákról a homályos, pislogó petróleum­lámpák, amelyekkel az elöljáróság, ta­lán a villanyvilágítás közeledésére való tekintettel, mostanában nagyon fukar­kodik. Egyptomi sötétség honol még a forgalmasabb utcákon is. A község bel­területén a szerelés gőzerővel folyik és nemsokára be is lesz fejezve, csak azért panaszkodnak a békésiek, hogy a Csa­báról menő fővezeték nagyon sokáig készül. Még csak az oszlopok vannak felállítva, ellenben a vozetéknek semmi nyoma. Pedig ők szerelnének novem­berben már a villanyvilágításban süt­kérezni. No do megnyugtathatjuk a béké­sieket, hogy ez az ügy is elintézést nyer nemsokára. fényképezéssel foglalkoznak, szívesked­jenek megyei vonatkozású fölvételeik negatív lemezeit rövid időre rendelke­zésére bocsájtani. Másodsorban kéri azokat, kiknek amatőr ismerőseik, eset­leg tanítványaik vannak, szíveskedjenek e/.ek cimeit közölni vele, hogy felkér­hesse őket negativjaiknak rövid időre való át ngedésére. A bizottság több apróbb ügy elin­tézésével azon reménnyel távozott gyű­lése helyéről, hogy vármegyénk intelli­gens közönsége a folyó évben is jóin­dulattal fogja támogatni közhaszüu mun­káját. Békésvármegye a kulturáért. A közművelődési bizottság ülése. Mint már megírtuk, a vármegye közművelődési bizottsága f. évi okt. hó 26 án tartotta meg Gjulán a vármegye­ház tanácstermében évi rendes gyűlését, melyen jelen voltak -.Ambrus Sándor alispán elnök, P á 1 Ernő titkár, Dombi Lajos, Lukács Endre, K o h n Dávid, Mér ey Gyula, dr. Zöldy János és Szeghalmi Gyula bizottsági tagok. Elnök a közművelődési bizottság mult évi közhasznú munkálkodásáról meg­emlékezve, őszinte melegséggel tárta fel a bizottság jövőben kifejtendő nagy kulturális feladatát. Előterjesztésében ismertette a bi­zottság törekvéseivel fölmerülő összes személyi és dologi kiadások rendezési módját. Egyben jelezte, hogy a m. kir. földmivelésügyi mindisztérium a gazda­sági előadások költségeinek fedezésére az 1910—11 évre 1500 korona segélyt helyezett kilátásba. Az általános irányít előadások kéltségeinek fedezése rész­ben a kultuszminisztérium, részben pe­dig a törvényhatóság utján nyer kielé­gítést. Az 1910—11 tél folyaman rende­zendő ismeretterjesztő előadások rész­letes tervezetét P á 1 Ernő titkár nyúj­totta be. A benyújtott titkári jelentés alapján a sorozatos előadások száma 286. Az előadások részben általános, — reszben gazdasági irányúak s tárgyuk úgy van megválasztva, hogy társadal­munk minden rétege meglelje benne a maga tudnivalóját. Az egyes községek helyi bizottságai az előadások számáról, azok tárgyáról és anyagáról már tájé­kozódva vannak, úgy hogy november hó folyamán a vármegye összes községei­ben minden fennakadás nélkül kezdetét veheti a felnőttek oktatása. Ha fi yelembe vesszük azt, hogy az elmuít Í909-10 év tél folyamán a közművelődési bizottság a vármegye egészterületén 235 ismeretterjesztő elő­adást tartott, melyeken 68341 hallgató vett részt, akkor a legnagyobb rokon­szenvvel kell fogadnunk a bizottság idei programját is, mely úgy van össze­állítva, hogy általa népünk produktivi­tását fokozza, egyben boldogulását elő­mozdítsa. A bizottság elhatározta azt is, hogy Horváth Dezső „Nemzeti Kuliura" cimü közművelődési havi folyóiratát hivatalos ! lapjának tekinti s mint ilyent, a maga I körében támogatja. Szeghalmi Gyula indítvá- ! nyozza, hogy a bizottság erkölcsi támo­gatásával hajlandó ismeretterjesztő nép­szerű előadás formájában megírni Bó­kébvárinegye földrajzát. Mibői kifolyólag kéri elsősorban azokat, akik amatőr Népszámlálás Békésmegyében. A községek kerületi beosztása. Rendelet a számláló-biztosok napidijairól. Mult számunkban terjedelmesebb cikket közöltünk azokról az irányelvek ről, melyek a jövő év első 10 napjában megejtendő népszámlálást vezérlik álta­lában. E sok tekintettben nagyfontos­ságú állami ténykedésre nagy előkészü­leteket tesz Békésvármegye is, hogy a mult népszámlálás alkalmával megtör­tént fogyatkozások és hibák most elke­rülhetők legyenek s hogy a m. kir. köz­ponti statisztikai hivatal által összeállí­tandó adatok minél pontosabban tün­tessék fel a vármegye népességi ós ez­zel rokon viszonyait. Mint már megír­tuk, a néhány héttel ezelőtt tartott ér­tekezlet megállapodásai alapján A m­b r u s Sándor alispán köriratban szólí­totta fel a járási főszolgabirákat, hogy gondoskodjanak a községeknek nép­számlálási kerületekre való beosztásáról s a számláló és felülvizsgáló biztosok kijelöléséről, akiket az alispán nevez ki. Ez a jelölés és beosztás a szarvasi járás kivételével a megye minden járá­sában megtörtént már és az alispán hozzá is járult a főszolgabirák javasla­taihoz. E szerint van : számláló felülvizsgáló Gyulán Csabán Újkígyóson Békésen Köröstarcsán Mezőberényben Szeghalmon Füzesgyarinaton Vésztön Körösladányban Gyomán Endrődön Gyulavárin Dobozon Kétegyházán Oroíházán Tótkomlóson Csorváson Pusztaföldváron Nagyszénáson Gádoroson Szentetornyán Békéssámsonban A szarvasi járás községeire nézve a napokban fogja a főszolgabíró beter­jeszteni a szükséges adatokat. E megállapodásokkal egyidejűleg intézkedett az alispán a számláló és fe­lülvizsgáló-biztosok napi-, illetve mun­kadijai ügyében is. A miniszteri rende­let e napi- ós munkadijakat fokozatokba osztja. A községek nagysága, a népes­ség sűrűsége és a biztosok által fel­veendő terület terjedelme szerint. A népszámlálási általános utasítás szerint az alispán a községekben alakított szám­lálási kerületeket következőképen osz­totta be az osztályokba: 1. Gyula városának a belterületre eső számláló kerületeit a 3 ik napidij és a Iíl-ik munkadij-fokozatba, a külte­rületen fekvő számláló kerületeit a 4 ik napidíj és a IV-ik munkadíj fokozatba. II. Békéscsaba községének belterü­leti számláló kerületeit a 3 ik napidíj és a IV-ik munkadíj-fokozatba, a külterü • leti számláló kerületeket a 4-ik napidij ós az V-ik munkadij-fokozatba. 2. Újkígyós községének belterületi számláló kerületeit a 3-ik napidíj és az 40 10 67 11 6 1 41 10 9 2 25 6 24 4 15 4 17 2 17 3 16 4 16 4 5 1 13 3 6 2 40 10 16 4 7 2 6 1 7 2 6 1 7 2 6 1 V-ik munkadij-fokozatba, a külterületi számláló kerületeit a 4-ik napidij és az V-ik munkadij-fokozatba. III. Az orosházi járás területére eső községeket kivétel nélkül ós pedig a belterületi számláló kerületeket a 3-ik napidij és a IV-ik munkadij-fokozatba, a külterületi számláló kerületeket pedig a 4-ik napidij és az V-ik munkadij-foko­zatba. IV A szarvasi járás összes közsé­geinek belterületi számláló kerületeit a 2 ik napidij és a II ik munkadij-foko­zatba, külterületi számláló kerületeit pe­dig a 4-ik napidij ós a IV-ik munkadij­fokozatba. V. Gyoma községének 1—8 számú számláló kerületeit a 2-ik napidij és a Il-ik munkadij-fokozatba, a 9. és 10. számú számláló kerületeit a 3-ik napidij ós Ill-ik munkadij-fokozatba, végül a 11., 12, 13., 14., 15. és 16. számú szám­láló kerületeit a 3-ik napidij és az V-ik munkadij-fokozatba 2. Endrőd községének 1., 2., 3,4., 5. és 6. számú számláló kerületeit a 2-ik napidij és a Il-ik munkadij-fokozatba, a 7., 8. számú számláló kerületeit a 3-ik napidij és a Ill ik munkadij-fokozatba, végül a 9. és 10. számú számláló kerü­leteket a 3-ik napidij és az V-ik mun­kadij-fokozatba. VI. Doboz községének 1—8. ós 12., 13. számú számláló kerületeit a 3-ik napidij és az V-ik munkadij-fokozatba, a 9, 10 ós 11 számlálókerüieteit a 4-ik VI napidij fokozatba. 2. Kétegyháza község számlálóke­rületeit a 4-ik napidij ós VH-ik munka­díj fokozatba. . 3. Gyulavári községnek 1—4 számú számlálókerületeit a 3-ik napidij ós V ik (külterület) számú számlálókerület pedig a 4 ik napidij és VH-ik munkadíj fo­kozatába. A szeghalmi járás valamennyi köz­ségeinek belterületi számlálókerületei a 3-ik napidij és IV-ik munkadíj foko­zatba kerülnek, a külterületei a 4-ik napidij és V-ik munkadíj fokozatba. A békési járás községeire a beosz­tást már előzeten elrendelte az alispán. Egy ref. lelkész öngyilkossága. Agyonlőtte magát. Pénteken délben a Nagyváradról Szeged-felé robogó vonaton utazott egy karcsú termetű, okos fejű fiatal pap. Nem kereste az olyan kocsiszaka­szokat, amelyekben sokan ültek; egye­dül húzódott meg az egyik szakaszban. Kereste a magányt, mert szomorú, vég­zetes elhatározás nyomta a lelkét. A pap, akinek fölemelő hivatása vigasz­talni a nyomorultakat, az elkeseredette­ket, nem tudott a maga lelkén könnyí­teni és mikor boldogsága színhelyéhez, Gyulához közel volt, abban a magános kocsiszakaszban agyonlőtte magát. A fiatal élet pusztulása mindig tra­gikus, de legtragikusabb akkor, mikor a küzdelmek végén, a cél közvetlen közelében látjuk megsemmisülését. A fiatal lelkész tragikuma is éppen ezért megrázó. E n y e d y Sándor huzamosabb idő óta volt gyu'ai segédlelkész ős espe­resi titkár. Az öcsödi születésű igen tehetséges fiatalember kitűnő ered­ménnyel végezte el a debreceni theo­logiát. Szónoki képességeivel már ak­kor kivált társai közül. Hamarosan meg­hódította maga számára a gyulaiakat is, mikor oda került segédlelkésznek és esperesi titkárnak. A gyulaiak valóság­gal büszkók voltak az ő kispapjukra, szívesen hívták, örömmel látták min­denütt, úgyhogy vonzó egyénisége miatt hamarosan otthonos lett a gyulai társaságban. Nem rógen megválasztot­ták a biharmegyei Bályok községbe lelkésznek s akkor eljegyezte szive választottját Gödry Ilonkát, a volt gyomai református pap leányát. Búcsú ­zása alkalmával impozáns módon nyíl­Az öszi és téli idényre Í r r r* eríi- u fi Legújabb szabású (Sliefer) ajánlom a nagyérd. közönség figyelmébe iui •• I ,» iihi uhu • miim wihmu átmeneti felöltök Minden szerdán és szombaton olcsó gyermekruha árusítás. KLEIN GÉZA ruhafelepe Békéscsabait, a Nádor-szállodával szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom