Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-27 / 86. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 oki. 27 — A szeghalmi munkásházak. Szeghalom régen vajúdik már a munkásházak építésének kérdése. Annak idején fel akarta építtetni a munkásházakat s a vásártér mellett levő Nagylaposon kértek területet házhelyeknek. Ámde a község ugy találta, hogy ezzel a vásártér területe jóval kisebb lesz s igy azt nem engedte át. Ezt a határozatot az érdekeltek megfelebbezték s most a megye gyűlés elé került a do!og. A vármegye megsemmisítette Szeghalom község határozatát azzal, hogy a vásártér területe elég nagy s ha kihasittatnók abból a munkásházak részére szükséges telkek még mindig marad elég nagy vásártér. — Veszedelmrs látogató. Kellemetlen ós izgalmas kalandja volt szerdán reggel G a v e n d a Béla csabai tánctanítónak. Arra ébredt fel, hogy a szobájában melynek ajtaját éjjel se szokta bazárni: valaki jár. Középtermetű, szflke és roszszul öltözött fiatal ember áll előtte, mikor kiugrott az ágyból. Rákiáltott ós meg akarta fogni, de az idegen kiszakította magát kezei közül, nekirohant a zárt ablaknak, bezúzta öklével az üveget ós kiugrott. Sikerült is neki elmenekülnie. Gavenda csak azután vette észre, hogy mellényéről arany óralánca és órája hiányzik. Azt magával vitte a kedves látogató, akit a rendőrség erélyesen nyomoz. — Uj telefonvonal. Gyula, Szeghalom és Füzesgyarmat között uj telefonhálózat létesül 15000 korona költséggel. E hálózat költségeihez a vármegye 4000 koronával járul hozzá. — Öngyilkossági ki érlet. S c h r i ff e r t József 19 éves gyulai legény vasárnap délelőtt egy régi Werndl féle katonafegyverrel a mellébe lőtt. A golyó szerencsére nemesebb részeket nem érintett, ugy hogy súlyos sebesülése dacára is fel fog gyógyulni a legény. Kihallgatásakor azt mondta, hogy azért szánta magát halálra, mert szerelmes és boldogtalan volt. Most talán majd boldogabb lesz. — Jubilá ó adótárnok. A szeghalmi m. kir. adóhivatal pénztárnoka, Y a s s Imre a mult héten töltötte be 25-ík évét annak, hogy pénzügyi szolgálatban áll. Ez alkalomból a kir. adóhivatal tisztikara üdvözölte a jubiláló főtisztet, de nagyob ünnepet a jubiláláns kívánatára nem rendeztek. — A csendőrség szaporítása. Nemcsak Békésmegyében, de országszerte nagy a panasz amiatt, hogy a csendőrség létszáma csekély azokhoz a nagy feladatokhoz, melyeket teljesítenie kell a közbiztonság megőrzése érdekében. Ezért többen és több vidékről kérték már, hogy a csendőrséget szaporítsák. Most Békésmegyében is akadt két község, Nagyszénás ós Kondoros, amelyek szintén a csendőrség szaporítása érdekében írtak fel a belügyminiszterhez. Kondoros ezenkívül még azt is kéri, hogy a csendőröket lovasitsák, mivel a nagy kiterjedésű határát gyalogosan bejárni nagyon nehéz dolog és a csendőrség épen emiatt nem képes kellő eredmónynyel teljesíteni a szolgálatot. Az alispán mindkét kérelmet felterjesztette a belügyminiszterhez, bár kedvező eredményre ez idő szerint még nincsen kilátás. — A kellemetlen gavallér. B o s t ó 1 y Mária gyulai pincérleány hétfőn hajnalban hazafelé igyekezett az üzletből. Épen az élet és pénz múlandóságáról gondolkozott, mikor egyszerre előtte termett egy pityókos fiatal ember, K ö r ö s 1 ad á n y Péter. Péternek a leányt meglátni ás megszeretni egy pillanat müve volt. Érzelmének azonnal kifejezést is adott, amennyiben átölelte és meg akarta csókolni a leányt. De abban akkor dühöngött az erény és kiabálni kezdett kóiségbeesetten. Nemsokára futólépések hallatszottak, amelyektől a szerelmes Péter is futni kezdett. A megtámadott Mária pedig — boldogan borult megmentője vállára, aki véletlenül épen rendőr volt. A szerelmes Péter ellen j megindították az eljárást. — A csabai épitö ipari téli tanfolyamba a beiratásokat okt. hó 30-án, vasárnap délelőtt fél 9 órától déli 12 óráig fogom teljesíteni a régi polgári fiúiskola épület földszinti termében. Tandíjban 6 korona fizetendő. Figyelmeztetem a t. érdekelt közönséget, hogy a késedelmesen beiratkozó tanköteles tanoncokat, mint iskolamulasztókat leszek kénytelen feljelenteni. A tanítás november 3 án d. e. 8 órakor kezdődik. Az építő ipari továbbképző esti tanfolyam, megkezdésének megbeszélése végett kérem az érdekelt közönséget, hogy a fenti helyen és napon délelőtt fél 12 órakor megjelenni szíveskedjék. Áchim Gusztáv, id. igazgató. — Revolveres szerelem. Szabó János füzesgyarmati legény Békésre jött feleseget választani. Élete párját meg is találta P ü s k i Mihály uram leányában, Zsófiában. Eleinte jól éltek a fiatalok, de az egyetértés nem soká tartott köztük. A fiatal asszony ott hagyta az urát s haza ment a szüleihez. Szabó több ízben kórlelte feleségót, hogy térjen vissza hozzá, de az asszony hajthatatlan maradt. A mult héten ismét átment Gyarmatról és kísérletet tett, de mindhiába, a menyecske nem békült. E feletti elkeseredésében az ajtón és ablakon ötször belőtt a feleségére, de szerencsére egyik golyó sem talált. Az elkeseredett szalmaözvegy azután magát is kiakarván végezni, a jobb combjába lőtt. A golyó ilyformán persze nem találta a szivét. Szabó elmenekült, s hazautazván Gyarmatra, följelentette magát a csendőrségnél, azon hiszemben, hogy agyonlőtte a feleségét. A csendőrség letartóztatta s átkísérték a gyulai királyi ügyészséghez. — Asztalosok figyelmébe. Az aradi kereskedelmi és iparkamara örömmel vett tudomást arról, hogy a kerületbeli asztalosmesterek mind nagyobb mórtékben alkalmaznak műhelyeik tökóletesbitóse végett motorokat ós munkagépeket. De egyszersmind sajnálattal látja, hogy — többnyire tájékozatlanságból — e gépeket csaknem kizárólag külföldön szerzik ba. A kamara ezúton hozza mindazoknak tudomására, akik ilyen gépeket a jövőben beszerezni kívánnak, hogy a hazai gépgyártás (különösen motorok, famegmúnkálógópek tekintetében) nem áll hátrább a külföldinél, a fizetési feltételek sem kedvezőtlenebbek. ezért saját érdekeik veszélyeztetése nélkül a hazai gyárakban is beszerezhetik szükségleteiket. Kimerítő útbaigazítást ez ügyekben a kamaránál, részben a Budapesti Kereskedőin.i Muzeumnál, Technológiai Iparmuzeum iái és a Kerületi Iparfelü^yelőségnél mindenkor díjtalanul nyerhetnek. — Köszönetnyilvánítás. A csabai Rádőlt főgimnázium alumneuma javára a következők adakoztak : F^jérlmre Kondoros 20 kor., dr. Szamek Ignác 5 kor., Léviusz Mihály 4 kor„Bilizs Ádám 6 kor., az ág. hitv. ev. egyház 100 kg. paszulyt, Félix István 1 zsák burgonyát. Ezen nemeslelkü adományokért az intézet nevében hálás köszönetet mond B a b i c h Pál, eforus. — A kaucsuk ember. A vidéki vándor komódiások különféle szemfényvesztésekkel szokták traktálni a jó falusi publikumot. Van köztük c^epü-rágó, kócevő, kigyó-ember, kaucsuk-ember. Hát ilyen volt Rusz Dénes is. Nem kaucsuk-ember, csak kaucsuk-fiu. Amolyan fiók művész De mennyire fiók művész! Ugy tudta nyitogatni a fiókokat, mint sokan a korcsma ajtót. Ez a fiók művész impressariójával ott járt a Sírróten ; a többek közt Gyarmaton is. De ugylátszik a kaucsuk művészetből nem tudott megélni s ellátogatott vendég szerepelni a gyarmati pusztákra. Ott móg keresett valamit. Keresett, sőt talált is. Az egyik gyarmati uradalombeli kasznárnak megtalálta a zsebóráját a fiók művész, — a fiókban s egy, kettő, három ! — volt óra, — nincs óra. Eltűnt. Aztán el akart tünn a kis kaucsuk ember is, de a csendőrök elfogták s behozták a szeghalmi járásbírósághoz. Ott dorgálásra ítélte a bíróság ós haza toloncoltatta. Hogy készül a népszámlálás. Érdekes tudnivalók. A 1910. óv végével kezdik meg a népszámlást, melyet sok dologban más alapon fognak végezni, mint legutóbb. Érdekesen foglalkozik ezzel az üggyel Vízaknai Antal, a statisztikai hivatal aligazgatója, aki a Tudományos Akadémián mint levelező tag szék foglaló előadást tartott a népszámlálásról. Előadásának lényegesebb részei a következők : A népszámlálás végrehajtásának módszere tekintetében az 1910. évi magyar népszámlálás taposott nyomokon haladhat, mivel már a megelőző, kivált az 1890. ós 1900. évi népszámlálásaink is oly technikával hajttattak végre, hogy a 1910. évi népszámlálásnál e részben újítások nem várhatók. Ami a népszámlálás módszerének kérdésénél a leglényegesebbet, a felvételi mintát illeti, ragaszkodnunk kell a nálunk már három ízben alkalmazott ós jól bevált számlálólap rendszerhez, nemcsak azért, mivel ezen rendszer mellett az adatoknak sokoldalú kombinatív kihasználása lehetséges, hanem főképpen azért, mivel csakis a számlálólapok alkalmazásával lehet az ugyanazon munkadónál, ugyanazon vállalatnál alkalmazott egyéneket egymás mellé sorakoztatni s az egész népséget foglalkozási üzemek szerint csoportosítani. A foglalkozási statisztának ez a tökéletesítése a népszámlálásnak azon kérdőpontján alapszik, mely alkalmazott egyéneknél az alkalmazó, munkaadó nevét és vállalatát tudakolja s amely kérdés első ízben az 1890. évi magyar népszámlálás keretében vétetett fel, azóta azonban a legtöbb külföldi népszámlálás által átvétetett s ma már általában mindenütt a népszámlálások kérdő pontjainak egyik legbecsesebbikót képezi. Ez a kérdőpont azonban csakis számlálólap rendszer mellett jár a kívánt eredményesóggel. A népszámlá'ások kérdőpontjai között különös gondot igényelnek a népszámlálásnak az életkorra és a foglal! kozásra vonatkozó kérdései, amelyekre vonatkozólag pontos és megbízható adatok szerzése a külföldi "népszámlálásoknál is nagy nehézségekkel szokott járni. Az életkorra vonatkozólag a pontos adatgyűjtés azért ütközik nehézségekbe, mivel a népesség körében igen sokan vannak olyanok, akik sem születóséveiket, sem ' életkorukat pontosan nem tudják, gyakran 4—5 évnyi, sőt több évre tévedéssel képesek azt a népszámlálás alkalmával bevallani. Az életkor pontos kitöltése nagyon megkönyit tetnók, ha az állami anyakönyvezéssel kapcsolatban az úgynevezett családkönyvek intézményét is életb9léptettük volna. Ez az intézmény nemcsak statisztikai, de történettudományi szempontból is igen nagy fontossóggal bírna, sőt az anyakönyvezés pontosságát és gyorsaságát előmozdítaná. A foglalkozás pontos számbavétele egészen más természetű nehézségekbe ütközik, mint az életkoré. Itt a nehézség csak abban rejlik, hogy épen nem könnyű a foglalkozási kérdőpontokat oly tüzetesen, kimerítően s minden félre í'rtést kizáró szabatossággal megszerkeszteni, hogy az azokra kapott válaszok a foglalkozásnak egészen hü ós kimerítő képét adják. A mi első népszámlálásink a foglalkozások számbavétele tekintetében meglehetősen hiányosak voltak. — Az 1890. évi népszámlálás volt az első, mely e tekintetben is a kellő színvonalon állott, sőt némely kezdeményezéseivel vezető szerepet is vitt. — Önként értetik, hogy 1910. évi népszámlálás előkészitésénól is a legnagyobb gond fordíttatott a foglalkozási kérdőpontok szabatos srövegezésre, amelyek ezúttal az önálló iparosoknál ós önálló kereskedőknél az iparűzésnek közelebbi módját tudakoló kérdéssel is bűvölnek, hogy t. i. az iparosnak vagy kereskedőnek saját rendes üzlete,' (műhelye, gyára, boltja) van-e vagy mint iparos idegen üzlet részére otthon, vagy esetleg csak a megrendelők lakásán dolgozik-e, továbbá, hogy nem háziparos, házaló, ügynök vagy piaci árus-e. De jelentékenyen gyarapodnak az 1910. évi népszámlálás alkalmával a népszámlálásnak tisztán demográfiái tárgyú kérdőpontjai is. Ez uj kérdőpontok egyik legfontosabbika a házas, özvegy ós e'vált egyének összesen szüietett, valamint az ezek közül móg életbe levő gyermekeinek a számát fogja kideríteni s hivatva lesz a házasságok termékenységéről ós a családok gyermekbősógóről, ezzel kapcsolatban pedig az negy-gyermekrendszer" vagy „egyke" néven ismert egészségtelen állapotok elterjesztéséről is tájékoztatást szolgáltatni. Egy másik kérdőpont, amely eddig az elemi műveltségre szorítkozva csupán az írni-olvasni tudást tudakotta, a középiskola legalább 8, illetőleg 6 ós 4 osztálya sikeres elvégzésének tudakolásával fog bővülni. Ez a kórdőpont, anélkül, hogy a népszámlálásnál számbavehető munkatöbblet okozna, igen becses uj adattal fogja népszámlálásunkat gazdagítani, különösen, ha ez adat a vallással, nemzetiséggel és foglalkozással egybekötve fog feldolgoztatni. Egy harmadik uj kérdőpont a lakóhelyen való lakás időtartamát kívánja kideríteni, hogy ezáltal számot nyerjünk a napjainkban mind nagyobb arányokat öltő ember fructuicióról. Ennek a kérdésnek különben némi politikai jelentősége is van amennyiben a megalkotandó uj választójogi törvényben a választói jogosultságot mindenesetre egy bizonyos idejű helybenlakáshoz kell kötni; hogy azonban ez a helybenlakás mennyi időben állapittassók meg, azt épen csakis a statisztikai adatok alapján lehet eldönteni. Az 1910 évi népszámlálás uj kérdőpontja között az a kérdés is szerepel, hogy a megszámlált egyén volt-e már valamel külföldi országban. E kérdésnek — a belőle vonható általános kulturális tanulságok mellett — legfőbb célja az Amerikában járt, illetőleg oda kivándorolt és onnan visszavándorolt egyének számát kideríteni s ez uton az Amerikából visszavándorlásra vonatkozó adatgyűjtésünk tudvalévő hiányosságát pótolni. Az 1910. évi népszámlálásnak számottevő kibővítését képezi végül az uj kórdőpont, mely a katonaköteles korban álló vagy azonfelül levő férfi névhez intézve, annak katonaviseltségét tudakolja s hivatva lesz a férfinépesség és annak egyes osztályai fizikai életrevalóságáról nyújt tájékoztatást. Az egész népességre vonátkozólag adatok gyűjtése a fizika életrevalóságról legyőzhetetlen akadályba ütköznék, a felnőtt férfinépség tagjairól azonban orvosi szemle alapján állapíttatván meg, hogy birnak-e azzal a fejlettséggel és egészséges szervezettel, mely a katonáskodás fáradalmainak elviseléséhez szükséges, jóformán önként kínálkoznak ezen könynyen begyüjthető adatok, amelyeket a központi feldolgozás a nemzetiséggel, váltassál és foglalkozással való egybevetések által móg tanulságosabbá lehet. Tarkaságok. A könyvek. Egy fiatal irót a Fiume kávéház asztalánál a következő kérdéssel fogadott az egyik barátja: — Te, mi történt veled tegnap délután ? — Miért? — A Vasút' utcán láttalak valami siró cselédleánnyal. — Ja, igen... csakugyan ... — felelte szórakozottan az iró. — Nos, nos, csak ki vele! Ilyen kalandjaid vannak neked? — Ugyan kérlek hova gondo'sz ? Mindössze az törtónt, hogy séta közben sze'mbe jött velem egy szegény kis cseléd és keservesen sirt. Megesett rajta a szivem ós megkérdeztem: „Miért sir lelkem?" „Jaj kérem nagyságos ur" — felelte — „most jöttem el a helyemről és nem akarják kiadni a könyvemet." — Na és te mit mondtál neki ? — Megvigasztaltam. — Mivel? — Azt mondtam neki, hogy ne sirjo , ón se sírok, pedig az ón vicclapomat sem akarják kiadni. Kalap a tárgyaláson Mulatságos jelenet oka volt a napokban egy női kalap. Tanúnak volt beidézve a törvényszékre egy fiatal leány, akinek teljesen elfedte az arcát a rajta levő gyönyörű, de hatalmas kalap. A biró mosolyogva nézte a modern kalapfantázia e bizarr szülöttét, s igy szólt a tanúhoz : — Hajtsa föl kérem a kalapját. A fiatal hölgy egy kevéssé felhajtotta a kalapja karimáját, úgyhogy egy kicsit már lehetett az orrát is látni. De a biró nem volt ezzel megelégedve : — A szemeit nem látom. Ilyen esetben pedig a szem a lélek tükre. A hölgy még egy kicsit feljebb hajtja kalapja szólét: — így jó ? — Nem jó. Az arca teljesen árnyókban van s a szemeit móg mindig nem látom. — Nem tudom már hátrább tolni a kalapomat, — szólt a fiatal szépség. — Ön nagyon irigy hölgy, — jegyezte meg általános derültség között, udvariasan a biró. Uj légvonatok. Az egyik kávéháznak speciálitása az a bohóm-nép, amely a nagy asztalnál ütött tanyát. Tudják is a maguk értékét ; örökkön zsörtölődnek és mindig ujabb előjogokat vívnak ki maguknak. Ott belül habosabb a kávé, tisztább a konyak és rózsaszínűbb a sonka. Valóságos Eldorádó van ottan. A

v tulajdonos egyszer bizalmasan szólott az egyik bohém törzslakónak : — Nézze kérem, szeretném a kávéházamat a lapokban hirdetni. Legyen oly szives, szerkesszen nekem egy kis reklámot, amely rövid is legyen, feltűnő is és vonzó is. Az ujságiró készségesen felelte : — Nagyon szívesen ! Rögtön meglesz ! Félreült ós néhány pillanat múlva ezt a szöveget nyújtotta át: Elsőrangú kávéház ! Óriási forgalom ! Minden öt percben uj lógvonat indul I