Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-27 / 86. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 okt. 27. Zsilinszky Mihály Szarvason. Impozáns fogadtatás. Mint mult számunkban már megír­tuk, Szarvas nagynevű országgyűlési képviselője, Zsilinszky Mihály va­sárnap délután érkezett Szarvasra lel­kes választóinak meglátogatása céljából. A polgárság nagy előkészületeket tett arra vonatkozólag, hogy a vasárnapot minél emlékezetesebbé tegye és csak­ugyan olyan impozáns fogadtatásban részesítette képviselőjét, amely fogadta­tásra még az aktív miniszter is büszke lehetett volna. Az a fogadtatás a szere­tet kifolyása volt, amelyet a szarvasiak már régóta éreznek Zsilinszky Mihály iránt, aki valamikor hírneves gimnáziumuk tanárkarának egyik disze volt. Kellemetlen feltűnést kelteit azon­ban, hogy a község elöljárósága teljesen távol tartotta magát az ünnepségektől. Nem vett részt az állomási fogadtatá­son, ne aa hallgatta végig Zsilinszky ér­dekes beszédét, egyszóval nyiltan kife­jezést adott annak, hogy talán politikai nézeteltérések" miatt Zsilinszky iránt antipáthiával viseltetik. Pedig a válasz­tási harc már elmúlt, az akkor támadt, sokszor igen nagy ellentétek kiegyen­-Ufc'uiek ós Szarvas elöljárósága i3 job­ban tenne, ha felejtené a multat és már Szarvas" haladása érdekében is kedvében járna Zsilinszky Mihálynak, aki kiváló ember, befolyásos állam­férfiú és a most uralmon levő pártnak egyik vezéralakja. Az olyan viselkedés, amilyet vasárnap tanúsított az elöljá­róság, nem válik semmiképen sem a község előnyére. A politikából szár­mazó ellenséges érzületnek el kell né­mulnia mindjárt, mikor a harc egyik vagy másik fél javára eldől. Zsilinszky Mihály vasárnap délután 2 órakor érkezett Szarvasra Budapest­ről. A vasúti állomáson óriási tömeg várta, mely lelkesen éljenzett, mikor megpillantotta az ősz képviselőt. A vá­lasztópolgárok nevében dr. Szemző Gyula üdvözölte Zsilinszky Mihályt az állomáson, aki meghatottan köszönte meg a szeretetnek olyan impozáns meg­nyilatkozását. Az állomásról nagyszámú bandérium vezetése mellett hosszú kocsi­sorral vonult Zsilinszky Mihály a vá­rosba, a gróf Bolza-kastóly elé, ahol szállva volt. Délután három órakor nagy tömeg gyűlt össze a városháza udvarán, ahol Zsilinszky Mihály nagyszabású, hosz­szabb beszédben ismertette a választó­polgárokkal a politikai helyzetet és s ugy vonszolta az ajtóig. Yadasynaka szeme le volt hunyva, feje lecsuklott a mellére, húzatta magát a földön. — Gyáva! Eleresztette. A kis ember csende­sen végig esett a padlón. Még zajt sem csinált, Most már rohant vissza. Szédelegve, ahogy birták a lábai... Felszakította az ajtót. .. Nem tudott semmiről sem­mit, csak azt látta, hogy feketeség van előtte, fojtogatja, kínozza. Felemelte ke­zét, ütött zúzott. — Csaló, gazember, gyilkos... Amint ott hadonászott a levegőben, egyszerre valami sikoltást hallott. Érezte, hogy egy erős kéz megragadja, bele­markol a karjába. Talán arcul is vágta . ... A fejében iszonyú forróságot érzett, ügy támolygott ki az ajtón, le a lép­csőkön. Lenn zaj volt. Cselédak beszélget­tek álmosan. Suttogtak, kérdezősköd­tek. — Ez az árulkodó 1 A tanitó ! Csend lett egy pillanatra. — Rongyos heptikavirág ! — mon­dotta az egyik ós nagyot lökött rajta. A többiek röhögtek. Ment, ment. Egyszer a fejébe tompa fájdalmat érzett. Valami fába ütötte s hirtelen eszébe jutott minden ... A szól zeneszót hozott. Csattogó, Vérpezsdítő magyar nótát. Csörrent a réztányér, pergett a dob. Valaki éne­kelt hozzá sziláján, mámorosan. Még mindig hallatszott a cselédek vihogása . . . Nagyot hördült, belete­mette az' arcát a fűbe, a levelek közzó ós kínos, fájdalmas zokogás tört ki a szive mélyéből . . . Reszler Sándor. azokat a nehézségeket, melyekkel a mostani kormánynak meg kell küzde­nie. A tetszésnyilvánításoktól sűrűn meg­szakított és viharos éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Nemes Béla mon­dott csinos beszédben köszönetet a kép­viselőnek, utána pedig Lányi Anna átnyujtotte neki a szarvasi nők aján­dékát, egy művészies kivitelű ezüst ko­szorút, melyért Zsilinszky meghatva mondott köszönetet. A városháza udvarán lefolyt gyű­lés után a képviselő több rendbeli lá­togatást tett a város notabilitásainál, este pedig bankett volt az „Árpád szál­lóban. A nép sátrak alatt mulatott. A banketten számos felköszöntő hangzott el. Az első felköszöntőt Nagy László vezérigazgató mondotta Zsilinszkyre. | Azután beszéltek még dr. Szemző [ Gyula, L i s k a János, Zsilinszky Mihály, Boros, Szrnkaés mások. A politikai ellentétel elsimulásának igen szép tanújelét adta P 1 a c s k ó István, aki mint felszólalásában is kijelentette, hogy negyvennyolcas érzelmű ugyan, de azért mégis megjelent a banketten, j mert Zsilinszky Mihályban a város kép­viselőjét tiszteli. A vacsora derűs hangulatban a késő éjjeli órákig elhúzódott. Zsilinszky Mihály hétfőn utazott vissza Budapestre. A munkáspénztár és az orvos-munkások. Irta: dr. Wallfisch Ferenc. orvosszövelségi titkár. A közvélemény tájékoztatása céljá­ból helyénvalónak gondolom a mun káspénztári orvoskrizis napjaiban meg­világítani azt a helyzetet, melybe a Gyu­lai Kerületi Munkásbiztositó-Pénztár és az orvosok jutottak. Ez év október 1-én lejárt az a szer­ződós, mely két és félév előtt a beteg­sególyző-pónztár s az általa alkalmazott orvosok közt a megyei orvos-szövetség (mely quasi az orvosok szakszervezete) e célra kiküldött bizottságának közbt'n­jöttóvel köttetett. A szerződés lejárván, beállolt ugy az orvosokra, mint a be­tegsególyző-pónztárra nézve az a jogi állapot, amelyben mindkét szerződő fél önrendelkezési szabadságát visszanyerte. Téves s helytelen eszerint orvosi sztrájk­ról beszólni. Joggal csak az esetben le­hetne erről szó, ha a szerződós lejárta előtt szüntették volna be az orvosok munkájokat a pénztárnál. Az orvosok egyszerűen azért nem működnek októ­ber elseje óta, mint a pénztár alkalma­zottai, mert nem köttetett a két fél kö­zött ujabb szerződós. A munkaadó pénz­tár az orvosmunkásokkal nem tudott megegyezni. Hogy miért nem tudtak megállapodásra jutni, az itt a kérdés. Mit akartak az orvosok (a munkások), amit a betegsegélyző-pónztár (a munka­adó) nem teljesíthetett volna? Volt-e egyáltalán az orvosok feltételei között olyan, amely a lehetőségekkel, akár a pénztár anyagi erejével, akár erkölcsi tekintélyével, avagy a törvényekkel, jog­szabályokkal a legtávolabbról ellentét­ben állna ? Nem volt ilyen egy követe­lósök sem az orvosoknak. Mi a törvény alapján állunk. Az 1907 : XIX. t.-c. 133. §-avilágosan s félreérthetlenül kimondja, hogy „a pénztár és orvosok közti vi­szony szabad megegyezés tárgya". Az orvosok eme törvényadta jognál fogva szerződ ses viszonyban kívánnak állani a betegsególyző pénztárral, mely szerződés szabályozná ugy a munka­adó pénztárnak, mint az orvosmunkás­nak jogait s kötelességeit. Eme szerző dósben megadatik a pénztárnak minden mód és eszköz arra, hogy a betegellá­tás körüli mindennemű mulasztását az orvosnak megfelelően sújtsa, esetleg ha súlyosan vét orvosi kötelességei ellen, állásából is elmozdíthassa. A pénztár, vagyis annak felsőbb fórumai nem akarják a szerződéses viszonyt, hanem az orvosokat csakis hivatalnoki minő­ségben akarják alkalmazni. A békésme­gyei orvosok ebbe pedig nem mennek bele, szolgálni akarják hiven s legjobb tudásukkal a kéz munkásainak egész­ségügyét, mint az ész, a szellem mun­kásai, de szolgái nem akarnak lenni az adminisztrátiós vezetőségnek. Egy másik fontos kívánsága az or­vosoknak az, hogy csak olyan orvost alkalmazzon a pénztár, aki tagja az or­vosszövetsógnek. Valamint a szervezett munkás nem dolgozik együtt a szerve­zetlennel, ugy a szervezett orvos, az orvosszövetségi tag, nem akar együtt működni olyan orvossal, akit nem köt­nek annak a szövetségnek a szabályai, mely szövetség az erkölcsi s anyagi érdekeit védi az orvosi karnak. Hogy ez a kívánalom nem lehet reális akadálya egy egyezség létrejöve­telének, az azt hiszem, oly kézen fekvő, hogy nem kell bizonyítgatnom annak az álláspontnak a tarthatatlanságát, mely a mai szociális viszonyok közt azt akarná elhitetni, hogy ez erőszakos kí­vánság. Csak annyit jegyzek meg, hogy eddig is a pénztár 40 orvosa közül 39 orvosszövetsógi tag volt és ha akadna majd olyan orvos, ki a pénztárnál or­vosüresedés esetén állást vállalni volna hajlandó s nem lenne még tagja az or­vosszövetségnek, oda egyszerűen belép­het, amikor is élvezi ennek a feltótel­, nek s a szövetség erkölcsi súlyának előnyeit. Ami a pénzkérdést illeti, ennél az egyezségnél annak valóban oly aláren­delt szerepe volt, hogy azon nem mult az egyezség létrejötte. Ez nem bérharc korántsem, ez az orvosok védekezése, ha ugy tetszik: küzdelme a lenyűgöző szük korlát közé szorítás, a sablonizáló Madách féle Phalanster-rendszer ellen. Egyéb pontok sem képezték volna aka­dályát a megegyezésnek. Midőn tehát azt látjuk, hogy kót oly feltétel oka a megoldás késésének, ame­lyeknek elfogadása sem a pSnztár te­kintélyére, sem anyagi teherviselő ké­pességére, sem a betegellátás helyes ós megfelelő lebonyolítására semmiféle hátránynyal nincs, akkor szinte meg­fejthetlennek látszhatik a közvélemény előtt a két ellentétes álláspont SZÍVÓS védelme. Ha megmondom, hogy a pénz­tár felső fóruma: az O. M B. P. az, mely ambícióját leli abban, hogy meg­bénítsa az orvosoknak szabad mozgá­sukra irányuló törekvéseit és éppen az orvoskérdóüébe kívánna erőszakos ma­rokkal belényulni annak az alkotásnak : a munkásbiztositó intézménynek, mely még a törvényhozás nagyszabású át­alaki ó s reformáló munkájára vár és szorul, akkor tisztán áll előttünk a ha­talmi kérdés ténye. Nem a hatalomnak való alávetóse-e a/, ni időn azt kívánják, hogy elfogadja az orvos pl a szabadságolására vonat­kozó rendelkezéseit a pénztárnak, amely aként szól, hogy a p. főorvosa állapítja azt meg. És a hatósági szolgálatban levő orvos, aki egyszersmint a beteg­segélyző orvosa is, szabadságát, nem akkor kapja meg alispánjától, amikorra a főorvos azt megadni időszerűnek a szolgálat érdekeiből nem találja, akkor ugyan mikor veheti igénybe törvény­adta szabadságidejét? Vagy, ha úgynevezett szaktanfo­lyamokra berendelik a pénztári orvost s arra az időre mint hatósági orvos nem szabadulhat, akkor ott van mind­járt a zaklatásra s megfélemlítésre al­kalmas fegyver a pénztár főemberei ke­zében. Hisz maga az állam, mely ezreit alkalmazza a maga hatósági orvosainak sem megy annyira, hogy törvénnyel kötött orvostisztviselőit berendelje tan­folyamokra. Ilyen a betegügy sima s zavartalan lebonyolításánál s a beteg tagok lelki­ösmeretes gyógykezelésénél egyáltalán semmi szerepet nem játszó körülmé­nyek azok, melyek elfogadhatatlanná teszik nekünk a hivatalnok rendszert, mely azonkívül, hogy kiteszi az orvost a felsők kényének, sokszor hatásköri visszásságot eredményez a hatósági or­vosnál - s ilyen hatósági orvos a pénz­tári orvosok 80%-a — olyan esetekben, melyekből csak kettőt hoztunk fel il­lustrációul. Mi szabad lólekzósünket korlátozni nem engedhetjük, nem akkor, midőn egyáltalán nem szenved csorbát a leg­távolabbról sem a pénztári' betegek gyógykezelésének helyes, zavartalan, humánus ellátása. Amely orvos helyte­len eljárással, mulasztással akár a bete­gek ellátása, akár a pénztárral szemben vállalt egyéb kötelességeinek pontos végzése tekintetében panaszra szolgál­tatna okot, azzal szemben a szerződési­leg megadjuk jogánál fogva megfelelő eljárást indíthat a pénztár. Hiszem, hogy sikerült beigazolni, hogy az orvoshivatalnok-rendszer vesz­szőparipáján való nyargalása az 0. M. B. P.-nak olyan indokolatlan kedvtelés, mely igen rosszul szolgálja a pénztári betegellátás komoly, fontos ügyét ebben a krízisben. Erős a bizalmam, hogy be fogja látni, miszerint ezzel a vesszőpari­pával azokat sújtja leginkább, akik pasz­sziv szereplői ennek a válságnak: a pénztári tagokat. És mert ezt be kell látnia, le fog szállni s kezet fog velünk orvosokkal s átveszi kezünkből a szer­ződést, mely a pénztárnak, a pénztári tagnEk s orvosnak egyaránt megadja azt, ami mindeniket illet s amely min­denik tényező jogait s kötelességeit res­pektálja. Békésvármegye viriliseinek Gr. Wenckheim F., Kígyós 159548.83 Gr. Wenckheim Géza, Gerla 30325.97 Gr. Wenckheim Dénes, Doboz 27524.85 Gr. Almásy Dénes, Gyula 22565.12 Kárász Imre, Szeghalom 18961.56 Gr. Blankenstein Pál, Ktarcsa 16751.91 Gr. Wenckheim Ferenc, Grác 16048.70 Geist Gáspár, Budapest 12545.18 Sváb Károly, Szentetornya 10881.70 Gr. Bolza Pál, Szarvas 10021.86 Gr. Wenckheim H., Csorvás 10752.44 Gr. Bolza Géza, Szarvas 10021.86 Horgosi Kárász I., Szeghalom 9946.38 Gr. Károlyi Mihály, Nagyszénás 9356 Gr. Hoyos Miksa, Körösladány 9142.63 Br. Wodianer Albert, Komját 7019.97 Gr. Hoyos-Wenckheim F. Ladány 6381.46 Beliczey Géza, Békéscsaba 6030 96 Székács József, Szentetornya 5601.14 Lederer László, Öcsöd 5321.22 Gr. Blankenstein János, K.-Tarcsa 5275.44 Jurenák Sándor, Szentetornya 5028.11 Haás Antal, Sámson 4889.18 Koczizky Mihály, Csaba 4841.81 Wolfinger Miksa, Sámson 4123 30 Montág Sándor, Szentetornya 4082.14 Gr. Nemes Albert, Csorvás 3982.74 Jakabfy Jenő, Füzesgyarmat 3977 .Oó Gr. Bánffy György, Bonchida 3843 72 Sch>varcz Ferenc, Budapest 3788 54 Barmgarten Pál, Szentetornya 3689.02 Balogh Lázár, Budapest 3165.26 Br. Vécsey Miklós, Mezőberény 3096.68 Justh Gyula, Szentetornya 2785.38 Jakafy Ignác, Budapest 2774.58 Deutsch Arthur, Pusztatöviskes 2771 50 Léderer Rudolf, B.-szentandrás 2768.43 Dérczy Péter, Kondoros 2755.89 Szántó Dezső, Szentetornya 2744 36 Nóvák Kamill, Gyula 2677.19 Szalay József, Csaba 2604.26 Gémes Ferenc, Orosháza 2547.99 Dr. Salgó József, Budapest 2517.80 Fábry Károly, Csaba 2466 58 Ravasz Ferenc, Nagyszénás 2337.57 Janurik Pál, Szarvas 2328.12 Schwarcz Ignác, Fegyvernek 2263-22 Haraszti Sándor, Csaba 2253.04 Omazta Gyula, Csaba 2248.57 Weisz Ede, Csaba 2232.25 Boros János, Köröstarcsa 2198.51 Péter András, Szeghalom 2174.24 K. Schriffert József, Gyula 2125.49 Dr. Lengyel Sándor, Szarvas 2028.77 Weisz Mór, Gyu!a 2020.35 Tóth Lajos, Öcsöd 2015.91 Kitka János, Csaba 1942.41 Basch Simon, Füzesgyarmat 1879.42 Schwarc Miksa, Békés 1863.— Czinczár Adolf, Gyula 1826.11 Braun Mór, Gyu'a 1810.37 Farkas József, Csorvás 1808"32 Pfeiffer Antal, Békés 1676.50 Uhrin Imre, Endrőd 1725.79 Reichardt József, Csaba 1710.47 Vidovszky Károly, Csaba 1643.92 Kun Ede, Csaba 1636.81 Nemeskey Andor, Csaba 1529.31 Kiss Pál (gyúró), Szarvas 1510 21 Reisner Ede, Gyula 1499.92 Gál József, Nagyszénás 1490 90 Kiiment János, Csaba 1440 32 ifj. Winter P.* dám M.-Beróny 1438 82 Neumann Manó, Csaba ' 1431,62 Prág Bonifác, Corvás 1480.45 Müller Lajos Szenttornya 131T42 Dr. Pap József, Szeghalom 1382.16 Bakos Mátyás, Csaba 1368 01 Zahorán Pál, Csaba 1340.12 Konsitzky János, Békés 1337.72 Fejér Imre, Kondoros 1337 05 Schweiger Miksa, Szenttornya 1327.41 Drucker Simon, Orosháza 1311.19 Kiss Mihály, Csaba 1296.72 Nóvák Árpád, Gyula 1282-04 Áchim L. András, Csaba 1266.42 gróf Almásy Tasziló, Budapest 1259-49 Botyánszky János, Csaba 125760 Kovács L. Mihály, Csaba 1244*74 ifj. Lénárt Bálint, Dóvaványa 1239 86 gróf Zichy Antal, Czéfer 1234 80 Weisz Mihály, Csaba 1222,49 Valkovszki Mihály, Szarvas 1213.— báró Harkányi Andor, B.-peet 1208 24 Botyánszky Andráp, Csaba 1206.27 Miklya Z. György, Csaba 120127 dr. Haviár Gyula, Szarvas 1186.94 Borsodi Géza, Füzesgyarmat 1186.82 Vámos ,Sándor, Köröstarcsa 1186.36 Braun Ádám, Mezőberény 1164,14 Id. Maulis Pál, Szarvas 1145.61 Ailer Mihály, Gyoma 1139.26 Zsiros András, Csaba 1135.— Zsilák András, Csaba 1134.84 Hartenstein Ignác, Gyoma 1132.33 Pribojszky György, Csaba 1129.— i Varságh Béla, Csaba 1120.70 Brhlik György, Csaba 1117.73 Belenta Mihály, Csaba 1115 60 Nagy Imre, Köröstarssa 1115.43 Morvay Mihály, Békés 1105.77 Homoki F. Lajos, Füzesgyarmat 1104.21 Botyánszky András, Csaba 1086.02 Medovarszky Pál, Csaba 1079.49 i Fischer Sándor, Csorvás 1073.80 Belenta Pál, Csaba 1072.68

Next

/
Oldalképek
Tartalom