Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-23 / 85. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 okt. 27. termében tartja meg óvi rendes köz­gyűlését. A társulati közgyűlés tárgysorozatá­nak különösen érdekes pontjai azok, melyek a társulatnál előálló személyi változásokkal vannak kapcsolatban. Bi­zonyára mindenki sajnálni fogja, olvas­ván a tárgysorozat 5-ik pontját, mely azt jelzi, hogy Károlyi Imre gróf elnök távozni készül az elnöki állásából. Nem tudjuk az okát, miért akar meg­válni az állásától Károlyi Imre gróf, de a társulat érdekeire fontosnak tar­tanánk, ha az állásba való további meg­maradásra rá lehetne birni. Bizonyóra módot és alkalmat fognak találni az intéző és vezető egyének már a köz­ponti választmányban is arra, hogy Károlyi Imre grófot maradásra bírják. Mint befejezett tényt hallottuk azt is említeni, hogy Fekete Márton ár­mentesitő társulati főigazgató, — idő­közben Szentes város orsz. képviselő­jévé választatván — nyugdíjba megy, miután a nyugdíjjogosultsága már tel­jes, de a képviselői állás összeférhe­tetlen is a társulati főigazgatói állással, amely a földmivelésügyi minisztérium felügyeleti és fegyelmi hatósága alá tar­tozik. Ezzel kapcsolatosan felmerült is­mét az a régi óhaj, hogy a társulat költségvetésén és az ártéri adót fizető polgárok terhén könnyítendő, a főigaz­gatói állást többé ne töltsék be. hanem megfelelő tiszteletdíj mellett, ezen teen­dők ellátásáról, mint igazgató főmér­nök, a társulati főmérnök bizassék meg. Ugy halljuk, hogy az érdekeltség ezen közkívánatának többen is kifejezést fog­nak adni a közgyűlésen. Végül — nem kell nagy jóstehet­ség hozzá — nagy vitát fog kelteni a tárgysorozat 3 ik pontja is, melyben a tisztviselők fizetésemelést kérnek. Mindent összefoglalva, érdekes és mozgalmas közgyűlésnek ígérkezik az október 26-iki, melynek főbb tárgyai egyébként a következők : A központi választmány évi jelentése a társulat állapotáról. Javaslat a társulat nyugdijszabályza­tának módosítása, illetve pótlása iránt. A Ihelyetteseigazgató szakmérnökök kérvényei igazgatói minőségüknek, ha­táskörüknek és ezzel járó javadalmaik­nak végleges rendezése és alapszabály­szerű megállapítása iiránt. Ezzel kapcso­latban küldötiségi és központi választ­mányi javaslatok a h. igazgató-szakasz­mérnökök kérvényeire ; a tisztviselők lakbér illletmónyei rendezésére; a tár­sulati mérnökök óvi fizetésének fele­melésére ; a gátőrök, csatornaőrök és gépszemélyzet jószágtartásának rende­zésére s az ezekkel egybefüggő alap­szabály módosításokra vonatkozólag. Egy rosz asszony pályafutása. A biróság elé kerül. A Haverda Mariska féle asszonyok természetesen az úri intelligens osztály­ban akadnak legnagyobb ssámmal, mert a bűnözésig fokozott könnyelműséghez és csapodársághoz olyan degenerálódott idegrendszer szükséges, amilyet az egy­szerű nép egészségesebb szervezetű gyermekei nem ismernek. Elvétve azon­ban akadnak a szegényebb néposztály­nál rossz asszonyok s talán még vissza­taszitóbk ós undorítóbb kiadásban. Etek az asszonyi állatok képesek feldúlni nemcsak egy, hanem több család bol­dogságát is. Több férj nyakába zúdí­tanak tengernyi gondot, gyermekek egész seregét hagyják gondozatlanul árván, az anyai szeretet melege nélkül a legcsapnivalóbb könnyelműséggel ós visszataszító lelki ridegsóggel. Ilyen asszony B. M.-nó gyulai asz­szony is. Ez a díszes női személy már jóval tul van a négy X en is, de még mindig leküzdhetetlen sóvársággal sze­ret áldozni a szerelem oltárán. Valami­kor réges-régen szép lány volt. Kacér szemei nagyon sok legény fejét csavar­ták el Eleken, ahol az ifjúságát töltötte. Természetesen udvarlója és kérője akadt elég, pedig szegény leány volt. Kezé­vel mégis B. M.-t boldogította, mert az a legény tetszett neki legjobban. A sze­relmes férj minden tőle telhetőt elkö­vetett, hogy szép felesége életét minél boldogabbá tegye. A rossz vér azonban csak kitört az asszonyból. Gyermekei geyre másra születtek, — öt év alatt négy — de ő azért szívesen kacsintga­tott másokra is. Emiatt örökös volt kö­zöttük a perpatvar. Férje gyakran tett neki szemrehányást, melyre az asszony hetykén válaszolta: — Tehetek ón róla, hogy már nem szeretlek ? — De tekintsd a gyermekeinket. — Hát neveld fel, a tied! Ki nem állhatta a gyermekeit sem. Egyszer aztán meggondolta a dolgot s mikor férje nem volt otthon, össze­pakkolt ós megszökött Elekről. Kicsi siró gyermekeit és fórjét is otthagyta. Gyulára költözött, ahol pár nap alatt megismerkedett C s i s z ó r János ku­bikossal ós összeállott vele. Ez ezelőtt hat évvel törtónt. Vissza se gondolt régi családjára, ólt az uj szerelemnek. Csiszórtől is születtek gyermekei. Aztán a kor is kezdte már rajta éreztetni ha­tását, de ez őt nem gátolta meg abban, hogy meg ne csalja második urát is. Mikor Csiszér dolgozni volt, az asz­szony nem ült otthon. Penelope gya­nánt, hanem még mindig pezsgő vére után ment ós szivesen kereste más fér­fiak társaságát. Természetesen a vad­házasságban is ismétlődtek a B. M.-al lefolyt jelenetek. A veszekedés, sőt a verekedés is, napirenden voltak külö­nösen az utóbbi időben. B. M.-né ekkor ismét gondolt me­részet és nagyot. E hót elején, Csiszér távollétében ugyanis felpakkolt egy szekérre 6 zsák búzát, meg egy hizott disznót ós elkocsizott — a harmadik­hoz, akit sikerült neki behálóznia Nála ez a férj- és családváltoztatás olyan könnyen ment, mint a ruhaváltás. Most azonban meggyült a baja, mert Csiszér feljelentette hűtlen balkezes felesé lót a gyulai rendőrségnél lopás miatt s ' igy az asszony a biróság elé fog előrelát­hatólag, kerülni. KróniKa, Ne csodálják, hogy ma Vibrál majd a lantom Szemem előtt játzik, ugrál Ezer furcsa fantom. Szaladó pennámra Pislog valamennyi : Vájjon melyik fog ez egyszer Krónikámban lenni. Választani köztük Nehéz is most tényleg, Eseménye olyan sok volt fiz elmúló hétnek. Emitt volt egy gyűlés,. Amott meg egy másik, Szónokoltak az emberek Hangszélszakadásig. Különösen itt volt Kiváló a szónok, Krónikámban tehát róla Legelőször szólok. Neve említése Fölösleges is tán, Ismerik őt Csabán és a Gerendáji pusztán. Dörgedelmes hangja Zenevei van telve S akárcsak a kerepelő, ügy forog a nyelve. Napokig beszél ő Derűre — borúra, Átkokat zúg minden fránya Pantalonos úrra. Beszélt is a héten Ezerszer és szépen 5 rettenetes pusztító láng Villogott szemében. És hogy kinevelték Pazar bölcseségét: Nagyság átka, meg oszt' olyan Ez az úri népség. Nem tudják meghatni holmi badarságok, Melyekkel a szónokló úr flz egekig hágott. Elégia jön most, Szomoró történet, Tudom, nem is felejtik el, Ameddig csak élnek. Mert hát megyeszerte Szegény marhák sirnak, Szivettépő fájdalmuktól Már bőgni se birnak. Csabán tudniillik Nem volt marhavásár, Pedig nekik többet ér ez Minden mulatásnál. Legyetek nyugodtan Siránkozó marhák I Megérzitek ti is egyszer Majd a pénz hatalmát. Épugy, mint sok embert, Visznek a vásárra S belehajtnak mindenféle Örült marhaságba. Pénzért legtöbb ember Olyan mint ti vagytok Ilyen formán teljes joggal Ti nem is sirhattok I . , . — A sok fantom közül Ezeket vettem ki S rajtam mostan egyéb rimet Ne keressen senki. Guy Gyanús hétezer koronás váltó. Békésmegyeiek az aradi törvény­szék előtt. Nagy János vésztői földbirtokos 1908. julius havában levelet kapott Ne­mes Zsigmond dr. aradi ügyvédtől. A levélben az ügyvéd Kruccsó János vésztői gazda nevében felszólította, hogy rendezze azt a 7000 koronás Aradra te­lepitett váltót, amelyet 1908 április 24 én elfogadóként aláirt ós amely nóhány nap előtt lejárt volt. Nagy Jánost a levél nagyon meg­lepte. Ő soha semmiféle váltót Krucs­c s ó na k alá nem irt. Csak annyival állott az utóbbival összeköttetésben, hogy Krucscsó tőle 80 hold földet birt bérben. El nem tudta képze'ni, milyen jog cimen követel tőlle Krucsó ilyen nagy összeget. Felvilágosítást kért az ügyvédtől, aki azonban többet nem tu­dott mondani, mint, hogy Krucscsó perlés végett adta neki a váltót. Minhogy Nagy nem fizetett, meg­indult a váltóper. — Közben Krucs­csó tanukónt hivatkozott Kincs e s Sándor és K o m ó c s i József vésztői gazdákra, akiknek jelenlétében irta volna alá Nagy a váltót. A biróság kihalgatta a tanukat, akik eskü alatt igazolták, hogy Nagy János a váltót 1908 április 24-én Szent-György napján reggel öt és hat óra között irta aia Krucscsónak a csekományi tanyáján. Azt vaLották to­vábbá, hogy Nagy a váltót egyezség fejében adta bérlőjének. A bérlemény ugyanis 14 holddal kevesebbet test ki, mint kellett volna és erre Krucscsó csak a szerződós megkötése után jött rá. A 10 óvi bérlet vesztett hasznanak ellen­értékeképpen adta Nagy a váltót bér­lőjének. Krucscsó két tanujával szemben Nagy tiz tanura hivaikozott, kik igazolták, hogy a földbirtokos a váltót a jelzett időben nem írhatta alá, mert 5 ós 6 óra között a vésztői kaihólikus iskola magtárhe­lyiségéből kukoricát szállított, hattól­hétig pedig Csóti József gőzmalmá­ban taitózkodott. A kihallgatott írásszak­értők pedig azt igazolják, hogy a vál­tón látható aláirás nem Nagy Jánostól származik. Mindezek alapján a törvényszék Krucscsót váltókeröáetóvel elutasította és ezt az ítéletet a nagyváradi ítélőtábla is jóváhagyta. Miután nyilvánvalóvá lett, hogy misztifikáció történt, Nagy János ügyvédje, B e ró n y i Ármin dr. utján bűnvádi feljelentést tett Krucscsó e len váltóhamisítás, Komocsi ós Kincses el­len pedig hamistanuzás miatt. Kedden volt ebben az ügyben fő­tárgyalás az aradi kir. törvényszéken, A tanuk nagyrészt ugy vallottak, mint a váltóper során, a vádlottak azonban erősen tagadtak és minden rájuk ked­vezőtlen vallomásra ez volt a megjegy­zésük : — Hazugság amit ez az ember mond. A lehelete se igaz! Az egyik tanú kihallgatásánál pedig Kurucsó izgatottan kezdett kiabálni: — Nagyságos elnök ur, ez az em­ber öt forintot kapott Nagytól, hogy azt mondja be, amit neki felírtak. Tes­sék csak megkérdezni tőlle! — Igaz-e amit.Krucscsó állit — kér­dezte Bitó elnök, - hogy maga öt pen­gőt kapott a vallomásért Nagytól ? — Az már nem igaz — felelte Kaszás József. — Kaptam tőle öt pengőt úti­költségre, de azt majd lehúzza a bérem­ből. Kiderült egyébiránt, hogj- a tanú semmi olyat nem mondott, amiért öt pengőt megérdemelt volna Körülbelül 20 tanút hal'gattak ki 03 ezután a biróság uj tanuk beidózóse ós iratok beszerzése végett a tárgyalást nov. 18-ára halasztotta el. ÚJDONSÁGOK. — Idő]árka. Az országos lö^ponti időjelző ál lomás mára enyhe, száraz időt jelez. — Tanácsülés Békéscsabán. Békés­csaba előljarósága szokásos heti ta­nácsülését a közgyűlés miatt nem pén­teken, hanem szerdán délután tartotta meg. A tanácsülésen olyan tárgyak, a melyek a nyilvánosság érdeklődésére tarthatnának számot: nem fordultak elő. — Eljegyzés. Bacsó Gyula békés­gyulai főgimnáziumi tanár eljegyezte G r ó z 1 ó Ilonkát, G r é z 1 ó Gyu.ának, Tiszahegyes nagyközség jegyzőjének leányát. — A csabai nőegylet közgyűlése, ü békéscsabai Nőegylei október hó 27-ón csütörtökön délután 3 órakor tartje rendes évi közgyűlését a felsőbb leány iskola tornatermében. Ugy értesülünk hogy ez alkalommal vármegyénk alis­pánja, Ambrus Sándor is meg fog je lenni a közgyűlésen, hogy az egyesülei köztiszteletnek örvendő elnökének, özv. B e 1 i c z e y Rezsőnó úrasszonynak át­adja a királyi kitüntetóst, a koronás arany érdemkeresztet. — Távozó alezredes. Egy, a csaba: polgári társadalom előtt is igen szim patikus törzstiszt, Král István alezre­des nemsokára távozik Csabáról, ahol oly sok évet töltött. Mint ugyanis érte­sülünk, a hadvezetőség Král alezredesi Budapestre helyezte át és a IV. hadtesl mozgósítási referensévé nevezte ki, ami előléptetéssel jár. A kiváló katona tá­vozását jóbarátai és ismerősei őszintén sajnálják. — Zsilinszky Mihály Szarvason. Szarvas uagynevü országgyűlési képviselője Zsi­linszky Mihály ma délután 2 órakor a kerülete látogatása céljából Szarvasra érkezik. A szarvasiak nagy előkészüle­teket tesznek illusztris vendégük foga­dására. Bandériummal, zászlókkal vo­nulnak ki elébe az állomásra, ahol a község nevében üdvözölni fogják, Lányi Anna pedig a szarvasi hölgyek nevében ezüst babérkoszorút fog neki átnyúj­tani. Zsilinszky Mihály a hétfői napot is választói körében tölti. — A katonai raktár kibővítése. A csa­bai laktanya lőszerraktárát Csaba köz­sége tudvalevőleg kibővítette, hogy benne a katonai mozgókonyhák is elfér­hessenek. A kibővített raktár átadása csütörtökön törtónt meg. A katonai és polgári vegyes bizottság mindent rend­ben talált s azonnal átadta az épületet re ideltetésének. A költségekhez, mint már megírtuk, a vármegye 20 éven ke­resztül évi 300 koronávaf járul hozzá a katonai beszállásolási alap terhére. — A királyi kitüntetések átadása. Meg­írtuk annak idején, hogy a csabai tár­sadalom általános nagyrabecsülésnek és tiszteletnek örvendő két tagját B e? 1 i c z e y Rezsőnót és K u 1 p i n Dániel orvost Őfelsóge nyolcvanadik születése napja alkalmából a koronás arany ér­demkereszttel tüntette ki. Beliczey Re­zsőnót a közjótékonyság : Kulpin Dá­nielt pedig 42 évi működése alatt a közegészségügy terén szerzett mara­dandó érdemeikért érte a királyi kegy. A kitüntetetteknek a héten fogják át­nyújtani az érdemkereszteket. Csütör­tökön délután a csabai Nőegylet rend­kivüli közgyűlést tart a felsőbb leány­, iskola tornatermében s ez alkalommal fogja b3szód kíséretében átadni B e 11­c z e y Rjzsőnónek a kitüntetést Am­brus Sándor alispán. Pénteken dél­előtt Csaba képviselőtestülete tart rend­kivüli közgyűlést, melyen Kulpin Dá­nielnek, az érdemes ősz orvosnak fog­ják ünnepélyesen átnyújtani a koronás arany érdemkeresztet. A kót ünnepség iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg Csabaszerte. — Ha álozás. Maján András, Bé­késcsaba község bérházai felügyelőjé­nek neje pénteken délután élte 53-ik óvóben elhunyt. — A gyulai Nőegylet diszgyülóse. A gjulai Nőegylet novembar 13-án dísz­közgyűlést tart abból az alkalomból' hogy F á b r y Mártonnó az egyletnek sok érdemet szerzett alelnöknője áldá­sos működésének negyvenedik évfor­dulójához ért. Ugyanez alkalommal fog­ják átadni ünnepélyesen Fábry Márton­nónak a koronás arany érdemkeresztet is, melyet Őfelsóge adományozott az úrasszonynak a közjótókonyság terén szerzett érdemei elismeréséül. Gyula uri társadalma nagyban készülődik, hogy a díszközgyűlés napját minél em­lékezetesebbé tegye. — A borellenőrzés és Békésmegye. A földmivelésügyi miniszter most nevezte ki ez óvreszólólag a borellenőrző közege­ket és ugyancsak most osztotta fel ellen­őrzési kerületekre az ország bortermő vidékeit. Békésvármegyét a miniszter a kecskeméti szőlészeti és borászati fel­ügyelőséghez osztotta be, melynek veze­tője Kecskemóthy Géza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom