Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-16 / 83. szám

3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY nem lesz semmi kellemetlensége az építkezésből kifolyólag, mert van művezetője, aki az egész építkezésért felelős. V a r s á g h Béla ós dr. P á n d y István ismételt felszólalásai után a közgyűlés többsége elfogadta a választmány javaslatát. F á b r y Géza pénztáros az egyesület vagyoni állapotáról szóló jelentést olvasta fel. E szerint az egyesület vagyona 110,649 92 korona. Bevétel volt 1910-ben 1900 korona, kiadás pedig 81 korona. Y a r s á g h Béla elnök pótlólag megjegyzi, hogy a pénztáros által kimutatott vagyonhoz móg a község által adandó 80,CC0 korona is hozzájárul, mely az annuitásos levonással 780C3 korona lesz. Ezzel együtt az egyesület összes vagyona 189,423,92 korona. A pénztári jelentós tudomásul vétele után elnök a közgyűlést berekesztette. A Rudolf-főgimnázium költségvetése. Felügyelő-bizottsági ülés. A csabai Rudolf-fögimnázim felügyelő bizottsága pénteken délután C s e p r e g i György esperes elnöklésóvel ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya a főgimnázium 1910—11 óvi költségelőirányzata volt. Ezt megelőzőleg felolvasásra talált az egyházkerület leirata az uj rendes tanár Frank Dezső kinevezésére vonatkozólag. Az uj tanár a kultuszminiszter által kinevezett tanárokhoz hasonlóan azonnal le is tette a hivatalos esküt a bizottság előtt. Ennek megtörténte után a fel ügyelő bizottság eredményes működésükért köszönktet szavazott Pataki Jenő helyettes tanárnak és dr. S z o n d y Lajos iskolaorvosnak, akik eltávoztak az intézet kötelékéb 1. Bukovszky János igazgató terjesztette e'ő ezután a gimnázium költségelőirányzatát, melyet elfogadott a bizottság. A költségelőirányzat ez alkalommal deficitet tüntet föl, amely deficit onnan származik, hogy az állam által nyújtott építkezési kölcsönt a politikai helyzet zavarossága folytán nem volt módjában törleszteni az intézet vezetőségének ós a revideált szerződés folytán várható 6000 korona államsegélyt sem kapta meg az ex-lex miatt. A törlesztési összeg évi 6960 kor. Ezt éveken át rendkívüli segélyként kapta az államtól a gimnázium, úgyhogy a törlesztés nem okozott semmi gondot. E rendkívüli segélyt azonban erre az évre nem utalta ki a miniszter, a kölcsön törlesztését pedig követeli, mégpedig nemcsak erre az évre, hanem a jövő évre is. Egyszerre tehát két törlesztési részletet kellene lefizetni, amit szegénysége folytán ugy az intézet, mint a fentartó egyház teljesíteni képtelen. Móg ha a revideált szerződós szerint járó 60C3 koronát kiutalványoznák, könnyebb volna a helyzet. A felügyelő-bizottság a helyzet orvoslása céljából elhatározta, hogy küldöttség által kéri meg a kultuszminisztert vagy a 6960 koronás rendkívüli segély, vagy a revideált szerződós miatt járó 6000 korona kiutalványozására. A küldöttség tagjai lettek: dr. S a i 1 e r Vilmos gimnáziumi felügyelő vezetése alatt F á b r y Károly, dr. U r s z i n y János, Szeberónyi Zs. Lajos ós S u c h Albert bizottsági tagok. Ennek letárgyalása után Csepregi György elnök a bizottsági ülést berekesztette. Házi gyógyszertár a gyulai közkórházban. A gyógyszerészek memoranduma. A gyulai vármegyei közkórház az épülőfélben levő három uj pavillon által lényegesen megnagyobbodik, úgyhogy a vidék egyik legterjedelmesebb és legmintaszerübben berendezett kórháza lesz. Nagyobbodván a kórház befogadóképessége, ez természetesen maga után fogja vonni a betegek számának szaporulását is, amivel viszont az elfogyasztott gyógyszerek szaporodása jár együtt. Érre való tekintettel a vármegyei kórházi bizottság elhatározta, hogy szakit az eddig irendszerrel és ahelyett, hogy a város különböző részében levő gyógyszertárakból szállítja a szükséges gyógyszert, külön házi gyógyszertárat állit fel, amelynek anyaggal való ellátását és fenntartását négy gyulai gyógyszerészre bizza. A gyulai gyógyszerészek tekintettel arra, hogy a gyulai kórházban több száz beteg van gyógykezelés alatt, akikre nézve igen nagyfontosságú körülmény, hogy a szükséges gyógyszerekhez minél rövidebb uton és minél gyorsabban juthassanak, hozzájárultak humanitánus szempontból a terv megvalósulásához, bár a felállítandó gyógyszertár költségei nekik tetemes kiadást és jövedelemcsökkenést okoz. A kórházi bizottságnak azt a kívánságát azonban, hogy 40 százalók árengedményt kell adniok, sérelmesnek találták magukra nézve a gyógyszerészek s ezért most egy számadatokkal bőven megindokolt memorandum által kérik a kórházi bizottságot álláspontjá nak megváltoztatására. Az érdekes memorandumot a következőkben ismertetjük: Az eddig szokásban volt 4000 koronás kórházi szállítási turnus, amiért a kórház gyógyszer szükségletét négy gyógyszerész látja el, az utolsó nyolc óv alatt 48-szor ismétlődött meg, ami 24000, kerekszámban 25000 K bruttó óvi gyógyszerszükségletnek felel meg. Jelen számításaik alapjául azonban a kórházi bizottság által beállított ós a kórházbővitós következtében majdan beállandó 60000 ápolási nap többlettel egyidejűleg előálló gyógyszerfogyasztást vették. Ápolási naponként átlag 7 fillér gyógyszerfogyasztás, 60000 ápolási napra 4200 koronát tesz ki. Számításaik ós ajánlatuk feltótele tehát kerekszámban 30.000 kor. esetleg várható évi gyógyszerszükséglet. 3000 kor. gyógyszertári forgalom mellett okvetlenül két gyógyszerész alkalmaztatása lesz szükséges, részint a kórházi rendelés sajátossága, részint pedig a megkívánt folytonos szolgálat miatt. Továbbá a gyógyszertár és a gyógyszerészek kiszolgálása egy szolga — laboráns — alkalmaztatását is szükségessé teszi. Ilyen körülmények között a gyógyszertár ós mellékhelyiségei felszerelése 7000 korona, befektetett tőke kamatai, felszerelés amortizációja, két gyógyszerész és 1 laborans fizetése ós a 40 százalók engedmény összesen 16730 korona, mely megfelel 55'7 százaléknak. Fenti összeget leróva, a várható 3000 korona forgalomból, marad 13270 korona, melyből a 30000 korona bruttó kórházi gyógyszerszámlának megfelelő nyers anyagszükségletet ós felszerelósi pótlásokat kell még fedezni. Számításba kellett venniök a hivatalos gyógyszerárszabvány ártóteleinek évről-évre való csökkenését. Ugyancsak megfontolás tárgyát képezte azon körülmény is, hogy a segéd személyzet fizetése az utóbbi 15 év alatt 30—40 százalók emelkedést mutat, sőt a különböző ezirányu mozgalom folytán a jövőben is emelkedni fog. Nem csekély mértékben érinti a vidéki gyógyszerészeket az ára szállítási és csomagolási költsége, mely pl. egy 898-5 kor. számlában 3888 kor. Da nemcsak azt az egy egy gyógyszerészre számított jövedelem-csökkenést kell számítani, hanem azon körülményt is, hogy a városban levő gyógytárakban, a kórházban felállított gyógyszertár miatt beálló munkacsökkenós következtében csak azon gyógyszerészek lesznek képesek a jelenleg alkalmazott munkaerőt csökkenteni, akik jelenleg két munkatárssal bonyolítják le forgalmukat. Azok pedig, akik eddig egy munkatárssal dolgoztak, kénytelenek lesznek ezen egynek alkalmaztatásáról is lemondani, mert éppen a fentebb kitett összeg felel meg körülbelül egy munkatárs díjazásának. Hogy pedig egy éjjel-nappal, hónapról-hónapra rabként lakásához ós gyógyszertárához lekötött gyógyszerésznek milyen élete van, az mindennek mondható, csak emberinek nem. Ezen felsorolt okoknál fogva kérik a gyógyszerészek a kórházi bizottságot, álljon el abbeli kívánságától, hogy fent vázolt súlyos feltótelek és 40% engedmény mellett legyenek kénytelenek a kórházi gyógyszertárat felállítani s fogadja el az általuk már hosszú idő óta nyújtott 30% engedményt, ugyancsak fenti eredeti feltételek mellett, t. i. hogy a gyógyszerészek a kórházi g.yógytárat a kijelölendő helyiségekben felállítják, kellő személyzetéről gondoskodnak, viszont azonban a kórház gondoskodik a személyzet élelmezéséről. A 30 százalékos engedmény a gyógyszerészekre nézve nagy előnnyel jár, amenyiben összes hozzájárulásuk a 40 százalékos engedménynél kimutatott 55-7%-os hozzájárulás helyett csak 47'7 százaléknak fplel meg. A memorandummal, melyet Nagy Jenő, W i e 1 a n d Dénes, W i n k 1 e r Lajos és P a j j e r Béla gyógyszerészek írtak alá, a kórházi bizottság legközelebbi ülésén fog foglalkozni. A Kner-Jantyik-ügy. Hétfőn újra tárgyalják. Olvasóink móg bizonyosan emlékeznek arra a küzdelemre, mely a R oh o sk a Mihály nyugdíjaztatásával megürült gyomai főszolgabírói állás betöltése körül támadt. Megydsserte nagy vehemenciával folyt a korteskedós a négy aspiráns: dr. K o n k o 1 y Tihamér akkor vármkgyei aljegyző, J a n t y i k Mihály gyomai, P o p o v i c s Viktor szeghalmi ós Baross Károly békési szolgabirák érdekében. A küzdelemből, mint tudjuk, dr. Konkoly Tihamér került ki győzedelmesen. A választást megelőző korteskedós folyamán minden lehető eszközt felhasználtak, akár csak egy képviselőválasztás alkalmával. Móg a pamflet sem maradt el, mely K n e r Izidor, az ismert gyomai nyomdász tolla alól került ki. A pamflet cime „Nyílt levél Dőry Pál főispin úrhoz" volt. Az elég terjedelmes füzet a legkülönfélébb vádakkal illette Ja n t y i k Mihály gyomai tb. főszolgabírót. Különböző eseteket sorolt fel arra nézve, hogy Jantyik részrehajló, gyönge, kicsiny kaliberű talentum, akire egy járás vezetését bizni jó lélekkel nem lehet. A pamflet élénk feltűnést keltett vármegyeszerte ós bizonyára nagyon meggyöngítette Jantyik Mihály sanszait a választás alkalmával. A röpirat aztán kót eljárást is vont maga után. Jantyik feljelentést tett Kner Izidor ellen a nagyváradi sajtóbíróságnál nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás cimen. Ez ügyben móg nem volt meg a főtárgyalás, mert Kner a tanuk egész özönét jelentette be, akiknek kihallgatása nagyon sok időt vett igénybe. Valósággal monstre sajtópörre van tehát kilátás. A másik eljárás közigazgatási uton folyt. Jantyik főszolgabíró ugyanis fölöttes hatóságától fegyel n vizsgálatot kért maga ellen, egyban huzamos és móg most is tarló szabadságra ment. A fegyelmi vizsgálatot Ambrus alispán el is rendelte. Érthető kíváncsisággal nézett mindenki a vizsgálat eredménye elé, mely az lett, hogy nem talált beigazolásraKnerlzidornak egyetlen vádja sem, ugy hogy az alispán Jantyik főszolgabíró ellen minden további eljárást megszüntetett. Kner Izidor azoaban nem nyugodott meg az ítéletben ós felebbezést nyutott be ellene a közigazgatási bizottsághoz. mely holnapi ülésén fogja tárgyalni. A bizottság előreláthatólag'az alispán álláspontjára fog helyezkedni és a felebbezést elutasítja. Ez lesz egyik legérdekesebb tárgya a közigazgatási bizottság holnapi ülésének. Csata a gyomai Zsófia-majorban. Hat hős — hat sebesült. Az volt aztán az igazi magyaros és legényes verekedés, melynek színhelye a Gyoma melletti Zsófia-major volt a tavaszon. Hiázen korcsmai verekedések előfordulnak faluhelyen minden vasárnap. Anélkül nem is mulatság a magyar mulatság. De még a falvak piros pozsgás virágai sem néznek jó szemmel az olyan legényre, amelyiknek nincsen beszakítva a feje, vagy kék folt nincsen a szeme alján. Az olyan csetepaté azonban csak mulatságból történik. Egy kicsit elagyabugyálják egymást a legények, de mikor kialusszák a mámort, egy csekély kis fájdalmon kivül, nincsen semmi baj, mennek dolgozni és megint csak jóbarátok lesznek egészen a legközelebbi alkalomig, vagyis a korcsmai mutatásig. A Zsófia-majorbeli csata nem ilyen kis kaliberű volt ám. Az ottani legények ugy helybenhagyták egymást, hogy egyik sem gyógyult ki sebéből husz napnál hamarább. És móg hozzá a résztvevő hősök valamennyien megsebesültek, úgyhogy sértettek és bűnösök voltak egyszemólyben. Ugy esett a dolog, hogy három dévaványai magyar legény: Makra Imre, Balogh Mihály és V a d Lajos munkán volt a Zsófia majorban. Ugyanott dolgoztak P a 1 i c s k a István, G e r 1 a i Imre és Fazekas Illés gyomai legények is. Valamennyien mokány, vállas legények, amilyenek csak elvétve szoktak akadni a császári armádiában. Nappal, munka közben, meg voltak egymással békességesen, mert a magyar ember nagyon szűkszavú szokott lenni, mikor dolgozik, vagy eszik. Este, vacsora után, lefekvés előtt aztán évődtek egymással a dóvaványaiak, meg a gyomaiak. A gyomaiak móg amolyan kis rigmust is rögtönöztek : — Ványa, kánya, nincs szép lánya. — Dehogy nincs. Szebbek azok, mint a gyomaiak — vágtak vissza a ványai gyerekek. — Na, na, hisz még a legények se legények, hát a lányok hogy volnának lányok ! — A legények is különbbek a gyomaiaknál ! — Hiszen tökmagon nőttök fel, azt beszélik. — Tik meg megeszitek a döglött macskát is. — Ejnye, ejnye, csak nem tréfáltok tán? — Nem biz' mink I — Hát akkor mink se, aki áldója van 1 Erre már nagydühösen fel is állott Palicska és képen vágta a legszájasabb dóvaványait, Vad Lajost. De Vad sem csúfolta meg ám a nevét. A markos le' gény nekirontott Palicskának, földre teperte és ütötte, verte, ahogy csak bírta. A másik kót gyomai nem hagyta bajtársát, botot ragadtak. Hasonlóképen cselekedtek a dévaványaiak is. Csakhamar olyan nagy csata támadt, hogy beillett volna valahol, a pici San Marino köztársaságban háborúnak is. Valamennyiről cafatokban lógott a ruha, fejüket, arcukat elborította a vér. A Az őszi és téli idényre férfi- és MhéM. Legújabb szabású (Sliefer) átmeneti felöltök ajánló m a nagyérd. közönség figyelmébe Minden szerdán és szombaton olcsó gyermekruha árusítás. (CL EIN GÉZA ruhatelepe Békéscsabán, a Nádor-szállodával szemben.