Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-16 / 83. szám

3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY nem lesz semmi kellemetlensége az épít­kezésből kifolyólag, mert van műveze­tője, aki az egész építkezésért felelős. V a r s á g h Béla ós dr. P á n d y István ismételt felszólalásai után a köz­gyűlés többsége elfogadta a választmány javaslatát. F á b r y Géza pénztáros az egye­sület vagyoni állapotáról szóló jelentést olvasta fel. E szerint az egyesület va­gyona 110,649 92 korona. Bevétel volt 1910-ben 1900 korona, kiadás pedig 81 korona. Y a r s á g h Béla elnök pótlólag megjegyzi, hogy a pénztáros által ki­mutatott vagyonhoz móg a község által adandó 80,CC0 korona is hozzájárul, mely az annuitásos levonással 780C3 korona lesz. Ezzel együtt az egyesület összes vagyona 189,423,92 korona. A pénztári jelentós tudomásul vé­tele után elnök a közgyűlést berekesz­tette. A Rudolf-főgimnázium költségvetése. Felügyelő-bizottsági ülés. A csabai Rudolf-fögimnázim fel­ügyelő bizottsága pénteken délután C s e p r e g i György esperes elnöklé­sóvel ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya a főgimnázium 1910—11 óvi költségelőirányzata volt. Ezt megelő­zőleg felolvasásra talált az egyházkerü­let leirata az uj rendes tanár Frank Dezső kinevezésére vonatkozólag. Az uj tanár a kultuszminiszter által kine­vezett tanárokhoz hasonlóan azonnal le is tette a hivatalos esküt a bizottság előtt. Ennek megtörténte után a fel ügyelő bizottság eredményes műkö­désükért köszönktet szavazott Pataki Jenő helyettes tanárnak és dr. S z o n d y Lajos iskolaorvosnak, akik eltávoztak az intézet kötelékéb 1. Bukovszky János igazgató ter­jesztette e'ő ezután a gimnázium költ­ségelőirányzatát, melyet elfogadott a bizottság. A költségelőirányzat ez alka­lommal deficitet tüntet föl, amely defi­cit onnan származik, hogy az állam ál­tal nyújtott építkezési kölcsönt a politi­kai helyzet zavarossága folytán nem volt módjában törleszteni az intézet ve­zetőségének ós a revideált szerződés folytán várható 6000 korona államse­gélyt sem kapta meg az ex-lex miatt. A törlesztési összeg évi 6960 kor. Ezt éveken át rendkívüli segélyként kapta az államtól a gimnázium, úgyhogy a törlesztés nem okozott semmi gondot. E rendkívüli segélyt azonban erre az évre nem utalta ki a miniszter, a köl­csön törlesztését pedig követeli, még­pedig nemcsak erre az évre, hanem a jövő évre is. Egyszerre tehát két tör­lesztési részletet kellene lefizetni, amit szegénysége folytán ugy az intézet, mint a fentartó egyház teljesíteni kép­telen. Móg ha a revideált szerződós sze­rint járó 60C3 koronát kiutalványoznák, könnyebb volna a helyzet. A felügyelő-bizottság a helyzet or­voslása céljából elhatározta, hogy kül­döttség által kéri meg a kultuszminisz­tert vagy a 6960 koronás rendkívüli se­gély, vagy a revideált szerződós miatt járó 6000 korona kiutalványozására. A küldöttség tagjai lettek: dr. S a i 1 e r Vilmos gimnáziumi felügyelő vezetése alatt F á b r y Károly, dr. U r s z i n y János, Szeberónyi Zs. Lajos ós S u c h Albert bizottsági tagok. Ennek letárgyalása után Csepregi György elnök a bizottsági ülést bere­kesztette. Házi gyógyszertár a gyulai közkórházban. A gyógyszerészek memoranduma. A gyulai vármegyei közkórház az épülőfélben levő három uj pavillon ál­tal lényegesen megnagyobbodik, úgy­hogy a vidék egyik legterjedelmesebb és legmintaszerübben berendezett kór­háza lesz. Nagyobbodván a kórház be­fogadóképessége, ez természetesen maga után fogja vonni a betegek számának szaporulását is, amivel viszont az elfo­gyasztott gyógyszerek szaporodása jár együtt. Érre való tekintettel a várme­gyei kórházi bizottság elhatározta, hogy szakit az eddig irendszerrel és ahelyett, hogy a város különböző részében levő gyógyszertárakból szállítja a szükséges gyógyszert, külön házi gyógyszertárat állit fel, amelynek anyaggal való el­látását és fenntartását négy gyulai gyógyszerészre bizza. A gyulai gyógy­szerészek tekintettel arra, hogy a gyu­lai kórházban több száz beteg van gyógykezelés alatt, akikre nézve igen nagyfontosságú körülmény, hogy a szükséges gyógyszerekhez minél rövi­debb uton és minél gyorsabban juthas­sanak, hozzájárultak humanitánus szem­pontból a terv megvalósulásához, bár a felállítandó gyógyszertár költségei ne­kik tetemes kiadást és jövedelemcsök­kenést okoz. A kórházi bizottságnak azt a kí­vánságát azonban, hogy 40 százalók ár­engedményt kell adniok, sérelmesnek találták magukra nézve a gyógyszeré­szek s ezért most egy számadatokkal bőven megindokolt memorandum által kérik a kórházi bizottságot álláspontjá nak megváltoztatására. Az érdekes memorandumot a kö­vetkezőkben ismertetjük: Az eddig szokásban volt 4000 ko­ronás kórházi szállítási turnus, amiért a kórház gyógyszer szükségletét négy gyógyszerész látja el, az utolsó nyolc óv alatt 48-szor ismétlődött meg, ami 24000, kerekszámban 25000 K bruttó óvi gyógyszerszükségletnek felel meg. Jelen számításaik alapjául azonban a kórházi bizottság által beállított ós a kórházbővitós következtében majdan beállandó 60000 ápolási nap többlettel egyidejűleg előálló gyógyszerfogyasz­tást vették. Ápolási naponként átlag 7 fillér gyógyszerfogyasztás, 60000 ápo­lási napra 4200 koronát tesz ki. Szá­mításaik ós ajánlatuk feltótele tehát ke­rekszámban 30.000 kor. esetleg várható évi gyógyszerszükséglet. 3000 kor. gyógyszertári forgalom mellett okvetlenül két gyógyszerész al­kalmaztatása lesz szükséges, részint a kórházi rendelés sajátossága, részint pedig a megkívánt folytonos szolgálat miatt. Továbbá a gyógyszertár és a gyógyszerészek kiszolgálása egy szolga — laboráns — alkalmaztatását is szük­ségessé teszi. Ilyen körülmények között a gyógy­szertár ós mellékhelyiségei felszerelése 7000 korona, befektetett tőke kamatai, felszerelés amortizációja, két gyógysze­rész és 1 laborans fizetése ós a 40 szá­zalók engedmény összesen 16730 ko­rona, mely megfelel 55'7 százaléknak. Fenti összeget leróva, a várható 3000 korona forgalomból, marad 13270 ko­rona, melyből a 30000 korona bruttó kórházi gyógyszerszámlának megfelelő nyers anyagszükségletet ós felszerelósi pótlásokat kell még fedezni. Számításba kellett venniök a hiva­talos gyógyszerárszabvány ártóteleinek évről-évre való csökkenését. Ugyancsak megfontolás tárgyát képezte azon kö­rülmény is, hogy a segéd személyzet fizetése az utóbbi 15 év alatt 30—40 százalók emelkedést mutat, sőt a kü­lönböző ezirányu mozgalom folytán a jövőben is emelkedni fog. Nem csekély mértékben érinti a vi­déki gyógyszerészeket az ára szállítási és csomagolási költsége, mely pl. egy 898-5 kor. számlában 3888 kor. Da nemcsak azt az egy egy gyógy­szerészre számított jövedelem-csökke­nést kell számítani, hanem azon körül­ményt is, hogy a városban levő gyógy­tárakban, a kórházban felállított gyógy­szertár miatt beálló munkacsökkenós következtében csak azon gyógyszerészek lesznek képesek a jelenleg alkalmazott munkaerőt csökkenteni, akik jelenleg két munkatárssal bonyolítják le forgal­mukat. Azok pedig, akik eddig egy munkatárssal dolgoztak, kénytelenek lesznek ezen egynek alkalmaztatásáról is lemondani, mert éppen a fentebb ki­tett összeg felel meg körülbelül egy munkatárs díjazásának. Hogy pedig egy éjjel-nappal, hónap­ról-hónapra rabként lakásához ós gyógy­szertárához lekötött gyógyszerésznek milyen élete van, az mindennek mond­ható, csak emberinek nem. Ezen felsorolt okoknál fogva kérik a gyógyszerészek a kórházi bizottságot, álljon el abbeli kívánságától, hogy fent vázolt súlyos feltótelek és 40% enged­mény mellett legyenek kénytelenek a kórházi gyógyszertárat felállítani s fo­gadja el az általuk már hosszú idő óta nyújtott 30% engedményt, ugyancsak fenti eredeti feltételek mellett, t. i. hogy a gyógyszerészek a kórházi g.yógytárat a kijelölendő helyiségekben felállítják, kellő személyzetéről gondoskodnak, vi­szont azonban a kórház gondoskodik a személyzet élelmezéséről. A 30 százalékos engedmény a gyógy­szerészekre nézve nagy előnnyel jár, amenyiben összes hozzájárulásuk a 40 százalékos engedménynél kimutatott 55-7%-os hozzájárulás helyett csak 47'7 százaléknak fplel meg. A memorandummal, melyet Nagy Jenő, W i e 1 a n d Dénes, W i n k 1 e r Lajos és P a j j e r Béla gyógyszerészek írtak alá, a kórházi bizottság legköze­lebbi ülésén fog foglalkozni. A Kner-Jantyik-ügy. Hétfőn újra tárgyalják. Olvasóink móg bizonyosan emlékez­nek arra a küzdelemre, mely a R o­h o sk a Mihály nyugdíjaztatásával meg­ürült gyomai főszolgabírói állás betöl­tése körül támadt. Megydsserte nagy vehemenciával folyt a korteskedós a négy aspiráns: dr. K o n k o 1 y Tihamér akkor vármkgyei aljegyző, J a n t y i k Mihály gyomai, P o p o v i c s Viktor szeghalmi ós Baross Károly békési szolgabirák érdekében. A küzdelemből, mint tudjuk, dr. Konkoly Tihamér ke­rült ki győzedelmesen. A választást megelőző korteskedós folyamán minden lehető eszközt fel­használtak, akár csak egy képviselő­választás alkalmával. Móg a pamflet sem maradt el, mely K n e r Izidor, az ismert gyomai nyomdász tolla alól ke­rült ki. A pamflet cime „Nyílt levél Dőry Pál főispin úrhoz" volt. Az elég ter­jedelmes füzet a legkülönfélébb vá­dakkal illette Ja n t y i k Mihály gyo­mai tb. főszolgabírót. Különböző esete­ket sorolt fel arra nézve, hogy Jantyik részrehajló, gyönge, kicsiny kaliberű talentum, akire egy járás vezetését bizni jó lélekkel nem lehet. A pamflet élénk feltűnést keltett vármegyeszerte ós bi­zonyára nagyon meggyöngítette Jan­tyik Mihály sanszait a választás alkal­mával. A röpirat aztán kót eljárást is vont maga után. Jantyik feljelentést tett Kner Izidor ellen a nagyváradi sajtó­bíróságnál nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás cimen. Ez ügyben móg nem volt meg a főtárgyalás, mert Kner a tanuk egész özönét jelentette be, akik­nek kihallgatása nagyon sok időt vett igénybe. Valósággal monstre sajtópörre van tehát kilátás. A másik eljárás közigazgatási uton folyt. Jantyik főszolgabíró ugyanis fö­löttes hatóságától fegyel n vizsgálatot kért maga ellen, egyban huzamos és móg most is tarló szabadságra ment. A fegyelmi vizsgálatot Ambrus alispán el is rendelte. Érthető kíváncsisággal né­zett mindenki a vizsgálat eredménye elé, mely az lett, hogy nem talált beigazolásraKnerlzidornak egyetlen vádja sem, ugy hogy az alispán Jantyik főszolgabíró ellen minden további eljárást megszüntetett. Kner Izidor azoaban nem nyugodott meg az ítéletben ós felebbezést nyutott be ellene a közigazgatási bizottsághoz. mely holnapi ülésén fogja tárgyalni. A bizottság előreláthatólag'az alispán ál­láspontjára fog helyezkedni és a feleb­bezést elutasítja. Ez lesz egyik legérdekesebb tárgya a közigazgatási bizottság holnapi ülé­sének. Csata a gyomai Zsófia-majorban. Hat hős — hat sebesült. Az volt aztán az igazi magyaros és legényes verekedés, melynek színhelye a Gyoma melletti Zsófia-major volt a tavaszon. Hiázen korcsmai verekedések előfordulnak faluhelyen minden vasár­nap. Anélkül nem is mulatság a magyar mulatság. De még a falvak piros pozs­gás virágai sem néznek jó szemmel az olyan legényre, amelyiknek nincsen be­szakítva a feje, vagy kék folt nincsen a szeme alján. Az olyan csetepaté azon­ban csak mulatságból történik. Egy ki­csit elagyabugyálják egymást a legé­nyek, de mikor kialusszák a mámort, egy csekély kis fájdalmon kivül, nin­csen semmi baj, mennek dolgozni és megint csak jóbarátok lesznek egészen a legközelebbi alkalomig, vagyis a korcsmai mutatásig. A Zsófia-majorbeli csata nem ilyen kis kaliberű volt ám. Az ottani legé­nyek ugy helybenhagyták egymást, hogy egyik sem gyógyult ki sebéből husz napnál hamarább. És móg hozzá a részt­vevő hősök valamennyien megsebesül­tek, úgyhogy sértettek és bűnösök vol­tak egyszemólyben. Ugy esett a dolog, hogy három dévaványai magyar legény: Makra Imre, Balogh Mihály és V a d La­jos munkán volt a Zsófia majorban. Ugyanott dolgoztak P a 1 i c s k a Ist­ván, G e r 1 a i Imre és Fazekas Il­lés gyomai legények is. Valamennyien mokány, vállas legények, amilyenek csak elvétve szoktak akadni a császári armádiában. Nappal, munka közben, meg voltak egymással békességesen, mert a magyar ember nagyon szűk­szavú szokott lenni, mikor dolgozik, vagy eszik. Este, vacsora után, lefekvés előtt aztán évődtek egymással a dóva­ványaiak, meg a gyomaiak. A gyomaiak móg amolyan kis rigmust is rögtö­nöztek : — Ványa, kánya, nincs szép lánya. — Dehogy nincs. Szebbek azok, mint a gyomaiak — vágtak vissza a ványai gyerekek. — Na, na, hisz még a legények se legények, hát a lányok hogy volnának lányok ! — A legények is különbbek a gyo­maiaknál ! — Hiszen tökmagon nőttök fel, azt beszélik. — Tik meg megeszitek a döglött macskát is. — Ejnye, ejnye, csak nem tréfál­tok tán? — Nem biz' mink I — Hát akkor mink se, aki áldója van 1 Erre már nagydühösen fel is állott Palicska és képen vágta a legszájasabb dóvaványait, Vad Lajost. De Vad sem csúfolta meg ám a nevét. A markos le' gény nekirontott Palicskának, földre teperte és ütötte, verte, ahogy csak bírta. A másik kót gyomai nem hagyta bajtársát, botot ragadtak. Hasonlóképen cselekedtek a dévaványaiak is. Csak­hamar olyan nagy csata támadt, hogy beillett volna valahol, a pici San Ma­rino köztársaságban háborúnak is. Va­lamennyiről cafatokban lógott a ruha, fejüket, arcukat elborította a vér. A Az őszi és téli idényre férfi- és MhéM. Legújabb szabású (Sliefer) átmeneti felöltök ajánló m a nagyérd. közönség figyelmébe Minden szerdán és szombaton olcsó gyermekruha árusítás. (CL EIN GÉZA ruhatelepe Békéscsabán, a Nádor-szállodával szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom