Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-09 / 81. szám

Békéscsaba 1910 obt. 9. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT 3 való eltiltását s csakis ártalmatlan vizbó'l gyártott müjég használatát tartanám megengedhetőnek, inert igy meg volna a megnyugvása ugy a hatóságnak, mint a közönségnek, hogy az egészséget legalább e részről nem fenyegetné veszély. Hisz' anélkül is elég sok más oldalról ólálkodik és lesekszik a lakosságra a betegségeket okozó ártalmak egész özöne, (amelyekre rávilágítani egy más alkalomra tartom fenn magamnak). A tavalyi 136 typhusmegbetegedés az ez idei 34 esettel szemben s az ez idén mindenütt használatos müjég ténye csabitólag arra a következtetes felé vonz, hogy a müjég használatának az élelmicikkek (lej, vaj, turó, füstölt húsok, ital stb.) kezelése körüli szerepót a mérleg serpenyőjébe nem kis sulylyal esőnek tekintsük. Hogy oiy természetű betegségeknél, melleknél jégnyelésre van szükség, (toroklobok, hányás, ko lera stb.) a müjég használata kifogástalan, mig a kőrösvízből termelt jég nyelése aggodalmas a tekintetben, hogy általa a benne levő ártalmas anyagok folytán a meglevő bajhoz még esetleg nagyobb járulhat, az bizonyos. Ha azzal érvelnének ellenem az érdekelt iparosok ós kereskedők (mészárosok, hentesek, ólelmicikk árusítók) hogy költségesebb a müjógnek beszerzése, arra azt vagyok bátor megjegyezni, hvgy önmaguk tegyék lehetővé a jéggyáraknak a jutányos árak szabását az által, hogy kötelezzék egymást önmaguk saját jószántukból (mielőtt hatósági kényszerből tennék) arra, hogy csak müjeget használnak üzeműknél; a tömegós fogyaztás aztán lehetővé teszi majd a jéggyáraknak olcsó áron való árusítást. Még tovább mennék a közegészségügyi tekintetben eminens fontosságú jóggyári müjégnek mindenki által könnyű hozzáférhetővé tétele érdekében. Vagyis, hogy az érdekeltek olcsón jussanak jéghez a megyebeli jóggyárak pótadóban kivetendő (hisz oly elenyésző csekély összegre rúgna az) subventionálását tartom méltányosnak. Hadd jusson a régi idők avult holmijainak lomtárába a betegségeket terjesztő, nem étvágygerjesztő fertőzőit anyagokkal teli vizek jege, mely ha látszólag szemre tiszta is, vizsgálatnál hemzseg a gyanús kis parányi elemektől (N e r g e r elég tisztának látszó ily jégnek 1 köbcentiméterében 880000 csirát talált.) Ne csak mindig olyan gyárakat támogassunk, istapo junk, melyek az iparnak, kereskedelemnek az érdekeit mozdítják elő. Áldozatot szükséges hozni olyan gyárak érdekében is, melyek közvetlen s szorosan a közegészségügyet szolgálják, mint a jóggyárak. Áldozzunk már valahára többet a közegészségügy érdekeben, mint amennyit a közsegek óvi költségvetése mindig oly szük keretek közé szőrit. Dr. Walfisch Ferenc. KOHN E. H. főrabbi ] A csabai izr. hitközségnek gyásza van. Harminc éven át volt nagytuda&u és jóságos szívű lelkipásztora, K o h n E. H. főrabbi az izraeliták újévének másodnapján, midőn a talmud szerint a hívek érdemük alapján a Mindenható által osztályoztatnak : hosszas betegség után itt hagyta nyája gondozását és elköltözött az élők sorából. A megboldogult főrabbi ötven éven át működőit a papi pályán s ebből 30 évet Coaban töliölt, sokai faradva egyházáért és híveiért. Az izr. lelkészi karban az elhunytat taimudtudásáért, az írás mélységes tudományába való belehatolási képességéért és magyarázatáért nagyrabecsülték, vaiiásos meggyőződéséért, következetessógeért pedig tisztelték mindenütt. Lelkészi működése alatt a hitközség az ő buzgósága és hívek nagy áldozatkészsége folytán nagyot fej.ődött. A fejlesztés nagy munkájából a hitközség elöljáróságával egyetemben a főrabbi is kivette részét, bár szerény modorával nem vágyott a vezetőségre. Híveivel azonban, kik tisztelték és becsülték, mindig együtt érzett. K o h n főrabbi az utóbbi években sokat betegeskedett s a sors csapása is meglátogatta. Papi hivatását azonban ritka szivjósággal és tullelkiismeretesen lalta el. Egyházán kívül családjának élt és gyermekei párat.an jó édes atyát siratnak benne. Kohn főrabbi szerdán este hunyt el élte 73-ik évében. A hivek épen a templomból távoztak, mikor halála hire elterjedt. A hitközség részéről Reisz Simon elnök, F r i e d Jószef chewraelnök jelent meg a gyászoló családnál, tolmácsolva a hitközség részvétét, később pedig az egyház elöljárósága tartott ülést b intézkedett a lelkipásztor temetésének rendezése iránt. Pénteken délelőtt ment végbe a főrabbi temetése. Koporsóját a templomban az oltár előtt helyezték el. A hitközség a templomoi fekete gyásszal borította be, a rendre a hitközség elöljárósága és választmánya tagjai vigyázták, gyászfátyollal az oldalukon. A hitközség távirati értesítésére a szomszédmegyék és megyebeli hitközségek küldöttségileg képviseltették magukat a temetésen. Az elhunyt főrabbi kartársai és tisztelői közül sokan jelentek meg, hogy végtisztesség tételén részt vegyenek. A főrabbik közül megjelentek : dr. Klein József kassai, B ü c h 1 e r Márton orosházi, dr. A d 1 e r Vilmos gyulai, S c h w a 1 b Mihály kalocsai, dr. Spiegel szarvasi, Kohn Mihály monori, Fried szalontai, Grósz Péter buttyini rabbik. A templom zsúfolásig megtelt közönséggel vallásfelekezeti különbség nélkül. A katonai tisztikar élén Reznichek alezredessel, Csepregi, Szeberényi Korén ev., Koppányi Gyula ref. lelkészek, Áchim L. András, orsz. képviselő, a hatóság, az elöljáróság, tanintézetek tantestülete ós a tanuló ifjúság, az egyletek küldöttségei jelentek meg a temetésen. A gyászszertartás R o s e n t h a 1 kántor imajával kezdődött, majd a templomi énekkar K r i e n e r igazgatólanitó vezetésével megindító gyászdalt énekelt. A hitközség elnöke: Reisz Simon rövid beszédben a hitközség nevében vett bucsut az elhunyt lelkipásztortól. Igazi lelki gyönyörrel és meghatva hallgatta a gyászoló közönség dr. Klein kassai főrabbi gyászbaszódét, ki az elhunyt tudását, szerénységét ós állhatatosságát gyönyörűen konstruált, igaz meggyőződés hangján, hévvel mondott beszédben méltatta. A gyulaiak főrabbija, dr. A d 1 e r az elhunyttól hasonlatokban gazdag beszédben mint igaz embertől buc uzott, akinek emléke maradandó. B u c h i e r orosházi főrabbi a közvetlenség hangjai), szép magyarsággal, meiy filozófiai beszédéi mondott, mindvégig teijesen lekötve a hallgatóságom A h.nat apologiaját megkapóan alkalmazta sokat küzdött és szenvedett eihunyt kartarsara, sőt mint oly férfiút es leikószt jellemezve, ki megiariotta mindazt, amit a frigyláda parancsol Izrael népenek. S c li w a 1 b Mihály kalocsai főrabbi b s<iéde, a gyászdal ós ima elmondása uian a főrabbik a koporsót a zsinagóga elé vitték, hol Kohn monori főrabbi, a megbo dogult unokaöcscse mondott még buc-ubeszédet. Aztán megindult az impozáns menet a temetőbe. A temetőben a szarvasi, a buttyini rabbi, RosenfeldKiroy valiasianitó ós F r i e d Jó'.- f méiy meghatót sáz közöli vett buc-ut a volt lelkip i-,z lortól. A főrabbi elhunyt >ról a hitközség a következő gyászjelentést adta ki: A Bókó?Cáabti Izr. Hiiközsó^ ós Chevra-Kadischa-Szentegyiet megil.ető dotten ós fajda omteiteu j^en in azon nagy és mély veszteséget, mely őket eredményekben dus, jámborlelkü, felekezetéhez hűen ragaszkodó lelkipásztorának és fenkölt szellemű vezérének: főtisztelendő K o h n E. H. főrabbi urnák gyászos elhunytával érte. A megboldogult 5671 Tischri hó 2 án (1910 október 5-óij) áldásos 73, lelkipásztorkodásanak 50-ik, helybeli lelkeszkedésének 30-ik óveben fejezte be földi pályáját. Hitközségünk tagjai mély kegyelettel fogják megőrizni és ápolni a megdicsőültnek emlékét, ki kimagasló és széleskörű héber tudománynyal, kiváló szivjósággal ós nagy ügyszeretettel töltötte be magasztos hivatását. A csabai ipartestület jubileuma. Munkakiállitás. — Hangverseny. Előljárósági ülés. Békésvármegyében a csabai ipartestület, mint a legrégibb s a magyar ipar fejlesztéseért nemcsak lelkesülni, de dolgozni tudott férfiúi réven még most is vezetőszerepet vivő testület elsőnek érkezett a 25 éves fennállás határkövéhez. Az ipartestület mostani vezetőségének, mint az ország minden városában, a pártoskodás, a szociális áramlat, a nehezebb megélhetési viszonyok folytán súlyosabb a helyzete a testületi szellem, az együvé tartozandóság ébrentartása szempontjából. De örömmel használja fel a jubileumi alkalmat arra, hogy az ipar fejlesztése, a testületi szellem ápolása érdekében minden tőle telhetőt megtegyen, egyben pedig az elaggott ós elszegényedett iparostársaknak segélyezését hathatósabbá tegye. Midőn e jubileumi évforduló megünneplését az elöljáróság elhatározta, számított a testület minden egyes tagjának buzgó támogatására oly irányban, hogy ugy a segédek, mint a tanoncok munkájával a rendezendő kiállítást gazdagítja, de számított a nagyközönségre is, hogy látogatásával, érdeklődésével az iparosság érdekeit támogatni fogja. Ez az ügy volt a pénteki előljárósági ülés legfontosabb kérdése s elhatároztatott, hogy a testület 25 éves jubileumát a jövő évi január 8-án kiállítással és nagyobb ünnepség keretében üli meg. A szép számban megjelent előljárósági tagokat T i m á r Endre elnök üdvözölvén, Horváth Mihály jegyző előterjesztette a testület 25 éves fennállásának évfordulója miként való megünneplésére kiküldött előkészítő-bizottság javaslatát. A bizottság javasolta az elöljáróságnak, hogy a juoileu ni ünnepségeket az ipartestület januar 6-án, Vízkereszt napján díszközgyűléssel, seged- ós tanoncmunkakiaiiitással tartsa meg, délben bankett, este hangverseny és táncmulatság legyen, amelynek esetleges jövede.mét a szegény és elaggott iparosok segélyezésére fordiisa. Kován Endre alelnök a jubileumnapjat inkább Karácsony másodnapjara javasolja kitűzni. Mások a Vizker- szt-napját, mivel az pénteki napra esik, nem tartják nagyon célszerűnek. Majd határozatba ment, hogy az ünnepségek napja január 8-ika legyen. A jubileum programja következő : 8-án reggel 9 órakor gyülekezés ós testüietiieg folvonulas az ág. ev. kisteinplomban tartandó istentiszteletre. Onnan menet a Vigadó nagytermében tartandó díszközgyűlésre vonul. Ezután lesz a varofháza termében a munkakiállitás megnyitása ós megtekintése. Délben társasebed, este hangverseny, meiyet tancvigalom követ. Az ipariesiület 25 • ves történetének megirasara felkérlek ifj. Horváth Mihály ipartestületi jegyzőt. Egy tabiókepben egörökitik az ipartestületnek 25 éven át voit elnökeit es a jelenlegi elö.jóságot. A jubileumi ünnepség rendezésére az elöljáróság fetkérie az elnökségen kivül: Kovács Károly, Papp San- I dor, Botyánszky János, Kován Endre, F a c s i n a y Dezső, Felber Sándor ós B o s k ó János előljárósági I tagokat. Megkeresik az iparostanonc-iskola igazgatóját és tantestületét, hogy legyen támogatasra a munkakiállitás tekintetében. Meghívják a jubileumra a megye hatóságát, az iparkamarát, a megyebeli ipartestületeket. Majd U h r i n András pénztáros terjesztette elő a szeptember havi pénztári forgalomról szóló kimutatását. Bevétel tagdijakból 35 50 kor., dologiakból 128 korona, a 168 kor. maradványnyal együtt a bevétel 567 97 kor. volt, a kiadás 289-13 kor. A testületnek 709 tagja van ; tanonc 481 tartatik nyílván; szeptemberben szerződtetett 29, felszabadult 15, szerződós felbontatott 5 A szarvasi iparteslület átiratilag pártolását kéri a képviselőházhoz intézett feliratának, mely a munkásbiztositó törvény módosítását, a segélyezési és kezelési ügynek az ipartestületekhez visszautalását célozza. — A csabai ipartestület szintén kórelmet terjeszt fel, amelynek támogatására felkéri a község országgyűlési képviselőjót is. Néhány lényegtelen ügy elintézése után az előljárósági ülés véget ért. Meddig él a papírpénz A bankő természetrajzához. A magyar népnek van egy régi, drasztikns közmondása:,, Adisznó is makkal álmodik." Ezt egy kis önmegtagadással, magamra is vonatkoztathatom, amikor a bankó pénzről írok. Csakhogy köztünk — már mint ama nagyon hasznos sertés állat ós magam haszontalan személye közt — lényeges a különbség : A disznó ébren is hozzájut a ropogós makktáplálókhoz, mig én vajmi ritkán ropogtathatok banknótát az ujjaim között. Nemrégiben bocsájtották ki az uj huszkoronás bankókat. Némelyeknek tetszenek, mások szidják. De mindenki megeggyezik abban az egy, közös véleményban, hogy szívesen elfogadná — akár az egész emisssiót. C-iak az a kérdés nyugtalanítja az elméket: Miért kell olyan sűrűn váitoz atni a papírpénzt, miért ? A legtöbben ugy oldják meg ezt a problémát, hogy az ujjabb bankjegyek kibocsátása a hamisítók bosszantására szolgál. Meglehet, hogy ez a tendencia is közre játszik, de mégis más az igazi ok. Még pedig az, hogy feltűnően rövid életű. Az Osztrák-Magyar Bank a lehető legtartósabb papirosból nyomatja a bankjegyet s mégis kénytelen már egy év múlva a teljesen bemocskolt, zsíros, vagy össze-visszatépett papírpénzt bevonni, az e célra szolgáló kosárkályhában elégetni ós „uj kiadást" nyo matni. A bankók rövid élettartalmát e szerint nem a papiros gyöngeségének kell tulajdonítani, hanem főképpen annak a a barbár bánásmódnak, melyben része van. Még pedig nem is az alsó néposztályok bánnak rosszul a pénzzel. E/ek megbecsülik, tiszteletben tartják és mint a szent képeket minden gyűrődéstől óvjak. Hányszor látjuk a kereskedésekben, hogy előkelő hölgyek az újdonatúj husz koronás bankókat négyreszt öszhíjtogatjak, hogy az icipici tárcájukba beieeröszakolhassák. Az urak még sokkal kíméletlenebbek. Nem tartozik eleganci ihoz, hogy a pénzt bugyellárisban tartsuk. A nadrágzsebbd g.yürjük ós fizeteskor belemarkolva, érzékeny sebeket ejtünk rajtuk. Igy hát nagyon természetes, hogy a szegény bankó nem lehet hosszuéletü. Már csak azért is jobban ki van téve a kopásnak, romlásnak, pusztu ásnak, mert a kö/öns 'g s-okkai jobban kedveli, mint az aran.\ pénzt s ig.v amabból arányta lanul több van forgalomban. A papirospenz élettartalmát nálunk, átlag ki.enc hónapra lehet tenni. Ezen idő után felette siralmas állapotbin kerül az Osztrák-Magyar-Bankhoz vissza, ahol — a már említett módon — megsemmisítik. Természetesen itt is vannak kivételes bankó-matuzsálemek. Némely szerencsés bankjegy husz évig is forgalomban lehet s kifogástalan, tiszta épségben vonatnak be. Ennek többnyire az a magyarázata, hogy az egész hosszú idő alatt, érintetlenül hevertek valamely pénztárcában. Vannak államok, melynek papírpénze még rövidebb életű, a miénknél. férfi- és Az öszi és téli idényre ajánlom a nagyérd. közönség figyelmébe Minden szerdán és szombaton KLEIN GÉZA ruhatelepe Békéscsabán, a Nádor-szállodával szemben, Legújabb szabású (Slieíer) átmeneti felöltők olcsó gyermekruha árusítás.