Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-06 / 80. szám

Békéscsaba U10 obt. 6. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY i Régi utcanév Közkút Viz Gyapjú Uj A gazdasági <iert közepén nyitott utca A gazdasági kert ós Soprcni-utca között Dóli sor Szik-szak Megyeri Perc Nap Csillag A felsóvégi munkásházaknál levő ut Szeles Kereszt Egyház-utca és Sugár ut Czipó Szarka Kistabán Kutyatenger Fő-utca Patika Szolgabiróság melletti Kis-utca Görbe Gyík Otemető Kiskút Mocsár Kanta Kása Remény Saláta Zsíros Bus Forint Mészárszék Garas Pengető Cimbalom Nyárfa Selyemfonoda melletti okta Nyul Gerlice Klarinét Sip Sáska Hal Felsánc Peres Víg Ruca Felvégi uj portáknál körgát mellett levő sor Uj utcanév Károlyi Czuczor Dugonics Loránthy Vasváry Boczkó Botond Kazai Sztraka Károly Perczel Pannónia Hunyady Munkás Szent-László Póky Luther Czakó Lázár Kovács Horváth Baross Eötvös Szeberényi Garay János Guttenberg János Gróf Teleki László Ursziny Andor Bocskay István Piski Szerencs Reményi Ede Földváry Zrínyi Csokonai Marik György Mészáros Lázár Kapisztrán Reök Haruckern Ludvigh Bezerédj Wenckheim Gellért Liszt Ferenc Huba Salamon Géza Dessewffy Balassa Vörösmarty József nádor Pulszky A kanálisi szőlők uj utcái: Deák Ferenc Perónyi Árpád-sor Bajza Thurzó Aulich Lajos Degró Álmos A többi maradnak. utcák nevei változatlanul Erzsébethely utcái. Orosházi-ut Wagner József-utca Máriássy János-utca Nagy Sándor-utca Attila-utca Reviczky Gyula-utca Mikszáth Kálmán-utca Tancsits Mihály-utca Mikes Kelemen-utca Horánszky Nándor utca Bessenyei György-utca Thököly Imre-utca Madách Imre-utca Györy Vilmos utca Toldy Miklós utca Bém József utca Kun-utca Bercsényi Miklós-utca Jósika Miklós-utca Könyves Kálmán utca Gyöngyösi István-utca Báthory István-utca Csáky Albin-utca Franklin Benjámin-utca Nagy állati járvány Füzesgyarmaton. Rendkívüli hatósági intézkedések. Tizenöt állatorvost összpontosítottak. Az embereket fél Európa különböző helyein a fekete rém, az ázsiai kolera itzedeli. Ezen kivül szórványosan jelentkezik a tifusz, a kanyaró is. Egyszóval ezt az időt joggal lehet mondani a járványok korszakának. E sok mindenféle veszedelem tulajdonképeni oka a tavalyi enyhe tél. Bármennyire nem szeretik is sokan a telet, sok mindenféle jó oldalán kivül hálás lehet néki az emberiség már csak azért is, mert a tél végzi el a levegőben a tisztító munkát. Az ezerféle ártalmas anyagok milliárdját pusztítják el a fagyok, a nagy hózivatarok. Ez pedig az elmúlt télen nem történt meg, mert tavaszi idő uralkodott úgyszólván mindig. Az ártalmas anyagok benne maradtak a levegőben, a később beállott nagy melegek folytán még szaporodtak is s igy elsőrangú okozói lettek a különböző veszedelmes járványok fellépésének és elterjedésének. A járványok azonban nemcsak az embereket tizedelik, hanem — sőt még jobban — az állatokat is. Lépfene, szájés körömfájás, sertésorbánc, sertésvész grasszáltak egész nyáron és grasszálnak móg ma is. Békésmegye összes községei között legnagyobb a veszedelem Füzesgyarmaton, ahol pár nap alatt hihetetlen mórtékben elterjedt a szarvasmarhák egyik legnagyobb ellensége, a ragadós száj- és körömfájás. Több száz szarvasmarha kapta meg e nyavalyát pár nap alatt. Ez a járvány különösen azért veszedelmes, mert nagyon gyorsan terjedEgyetlen beteg szarvasmarha képes megfertőzni a legelőket. A bacillusok rátelepednek a fűszálakra és ugy jutnak az állatok szájába és körmére. Legtöbb etetben menthetetlenek a szarvasmarhák, mert sem járni, sem enni nem tudnak, tehát el kell pusztulniok. Elképzelhető, milyen kárt okozhat ez a járvány ugy a nagybirtokosoknak, mint a kisgazdáknak. Képes kiirtani az egész szarvasmarha-állományt, ami most, mikor a haszonállatok ára emelkedőben van, nagyon súlyos veszteséget jelent a gazdákra nézve. H e c k s Miksa törvényhatósági állatorvos, az óriási gyorsasággal terjedő veszedelemről értesülve, azonnal dringend táviratokban szólította fel a vármegye 15 állatorvosát, hogy a lehető leggyorsabban utazzanak el Füzesgyarmatra és kövessenek el minden lehetőt a járvány tovaterjedésének meggátlása érdekében. Kökónyesy Gyula bókóscsahai községi állatorvos kedden délben kapta meg a táviratot és a délutáni vonattal elutazott Füzesgyarmatra. Mint értesülünk, a járvány miatt az egész füzesgyarmati lakosság konsternálva van. Elvesztette fejét, ugy hogy az odaérkezett állatorvosoknak a legnagyobb erély kifejtésére van szükségük, ha elejét akarják venni a vész tovaterjedésének. Ezért a hatóság megfelelő karhatalomról is gondoskodott számukra. Legelső teendőjük volt zárlat alá helyezni nemcsak a községet, hanem külön-külön az egyes udvarokat is. Aztán sorban megvizsgálják az összes állatokat, nemcsak a község belterületén, hanek a határban is, mert legkönnyebben onnan mehet át a szomszédos községek területére a járvány. Az összes istállókat ós udvarokat fertőtlenítik ós szigorúan felügyelnek arra, hogy az állattu" lajdonosok a megadott utasításokat pontosan betartják-e? Ezekkel az intézkedésekkel remélik elejét venni a nagyobb veszedelemnek, amely ha Békósmegye többi községében is elterjedne, szinte pótolhatatlan veszsztesóget jelentene a vármegye állattenyésztésének. Koleraellenőrzés a csabai pályaudvaron. Bejutott egy mohácsi utas. A járásorvos fia volt. A csabai községi orvosok lelkiismeretességgel ós buzgósággal működnek azon, hogy a kolera behurcolását Csabára, mint a megye közlekedési gócpontjába, megakadályozzák. Felváltva inspekcióznak a pályaudvaron, minden vonatérkezéskor alapos kérdezgetés és vizsgálat alá veszik, különösen azokat az utasokat, akik Szeged felől érkeznek. Mohács környékéről ugyanis Csaba azon a vonalon közelíthető meg legkönnyebben. Mindezideig semmi gyanús sem adta elő magát. A múltkor ugyan érkezett Mohács környékéről néhány munkás, de mint az orvosi megfigyelés ós vizsgálat megállapította, azok szerencsére bacillusokat nem hurcoltak magukkal. A szombat éjjeli vonatok érkezése alkalmával dr. K o 11 a i Ármin, erzsébethelyi községi orvos teljesítette az állomáson az inspekciót. Közben megérkezett dr. Szondi Lajos járásorvos. Dr. Koltai Árminnak ez nem tűnt fel csöppet sem. Azt hitte, hogy a járásorvos csak ellenőrizni akarja őt. A két orvos élénk diskurzusba elegyedett. Egyszerre megérkezett a szegedi vonat, amelyből kiszállott a többek között dr. Szondi Lajos járásorvos gyószerész fia — észrevétlenül, bár az apa bizony yal tudhatott fia érkezéséről. Másnap azonban kitűnt, hogy Szondi gyógyszerész huzamosabb ideig tartózkodott Mohácson, mely főfészke a veszedelmes járványnak Magyarországon. Közvetlenül onnan is érkezett Csabára. Dr. Szondi járásorvosnak az állomáson történt megjelenése önkénytelenül is azt a gondolatot támaszthatja mindenkiben, hogy gyógyszerész-fiát nem akarta kitenni esetleg annak, hogy a kijelölt megfigyelő helyre szállíttassa a vizsgáló orvos. Ez nála, mint apánál, érthető is. Viszont azonban, mint járásorvosnál, nem helyeselhető, hogy egy kolerától nagy mértékben veszélyeztetett vidékről érkező utast beeresztett minden vizsgálat nélkül a városba. Nem lehet tudni, hogy Szondi gyógyszerész nem hozott-e magával bacillusokat. Ebből kiszámíthatatlan veszedelem származhatnék ugy az orvos családjára, mint a városra nézve. Egyébként, — mint értesülünk — dr. W a 11 f i s c h Ferenc községi orvos másnap reggel értesült a fertőzött helyről érkezettről és öt napi vesztegzár alá helyezte a járásorvos családját. Véres verekedés Gsorváson. Megszúrtak egy legényt. Meglehetősen közönséges falusi történet az alábbi, de érdekes mégis, mert a néplélek rejtelmeibe enged bepillantást és a magyar életére vonatkozólag foglal magában jellemző vonásokat. Ezeket pedig összegyűjteni ós följegyezni kötelessége a zsurnalisztikának, mert hova tovább elveszti a magyar nép vonzó, eredeti tulajdonságait, közeledik a nagy nemzetközi átlaghoz s mikor oda ér, örökre vége lesz a kedves népszokások poétikus zamatának, mely különösen a nagyvárosi ember előtt tűnik fel kiválóan érdekesnek. Az aztán természetes, hogy a népnek a kedves szokásokon kivülvannak visszataszító szokásai is. Ezek közé tartozik félig-meddig a virtuskodás is, a melynek vége rendesen verekedés szokott lenni. — És a magyar parasztnál olyankor nem pofonok csattognak, mint a pantalók világában, hanem bicskák villannak, fütykösök suhannak a páraterhes levegőben. A most következő csorvási történetben a bicska játszik nagy szerepet, mely börtönbe is juttatta a gazdáját. A nyár elején, a nagy aratási munkák előtt nagy mulatság voltCsorváson. Összegyülekeztek Csorvás nyalka legényei és tüzről-pattant lányai a község nagy korcsmájába. A többek között ott volt K i s z e 1 y Pál is, meg a két K ovács fiu: István és János. A mulatság folyt eleinte kedélyesen, amint már ez szokás. Parázs kedvvel ropta a fiatalság a táncot. Közben, mint a hogy Göre Gábor biró ur mondja : „mögmögálltak s itattak". Ez az itatás okozta aztán későbben a bajt. Kiszely ugyanis szeretett volna táncolni azzal a lánnyal, akivel a nagyobbik Kovács táncolt. — Add ide már nekem is azt a lányt egy kicsit 1 — szólott Kovácsnak, — Nem adom ón. Keress magadnak, ha akarsz. Van itt elóg. Ezen a kérdésen aztán összekapott cudarul a két legény. Olyan patáliát csaptak, hogy félbe kellett miattok szakítani a táncmulatságot. A fiatalabbik Kovács, a tüzesvérü János oly hevesen kelt a bátyja védelmére, hogy nagy dühében majdnem nekiugrott KiszelynekNagynehezen aztán sikerült őket mégis szétválasztani ós folyt tovább a mulatság. Negyedóra múlva már el is felejtette mindenki az incidenst. Elfelejtette az öregebbik Kovács is, sőt kedélyesen disburálgatott előbbi ellenfelével, KiszellyeJ. De nem ugy ám a fiatalabbik. Az nem tudott dühén uralkodni, valahányszor Kiszelyre nézett. Egyszer aztán oda szólt neki. — Pali, gyere ki egy kicsit az udvarra. Valamit akarok mondani. Kiszely gyanutlanul engedett is a felszólításnak. Alig értek ki az udvarra, Kovács János előrántotta bic3káját és szó nélkül ugy beledöfte Kiszely oldalába, hogy jajjgatva esett össze. Nyomta is az ágyat hetekig. Azonban a vitéz Kovács János se vitte el szárazon, mert hétfőn a bíróság elé kellett állania. A bíróság figyelembe véve a számos enyhítő körülményt, a súlyos testisértós bűntettét vótséggó fokozta le é3 Kovácsot három hónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. A Jíkísmegyei Közlöny" táviratai. Forradalom Portugáliában. Budapest. Londonon keresztül érkező távirat jelenti, hogy Portugáliában kitört a forradalom és Liszabonban már ki is tűzték a lázadás vörös lobogóját, amesnyiben a fellázadt nép behatolt a királyi palotába és fogságba ejtette a fiatal királyt. A portugál nép zöme már régebben elégedetlen a jelenlegi kormányformával. Szociálista és anarchista elvek hatása alatt inkább a köztársasági formát szeretné. És a meggyilkolt előző király nagy mórtékben hozzájárult a nép e vágyának erősbödésóhez. Költekező életmódot folytatott, úgyhogy a kis ország államkincstárát nem egyszer hozta zavarba. A nép jólétével is keveset törődöt. Ez volt oka borzalmas halálának is. A fiatal király még tehetetlen, azok az emberek a tanácsadói, akik atyja oldala mellett állottak. Mit jelenthet ez mást, mint a régi állapot fenmaradását. A forradalomról ma érkezett távirataink a következők : Bombázzák a királyi palotát. Paris. A külügyminiszter táviratot kapott Lisszabonból, mely szerint a királyi palotát már szerda reggel óta bombázzák. Amint látszik, a portugál republikánus klub és a haditengerészek között titkos egyetértés áll fenn. Ennek lehet tulajdonítani azt, hogy a tengerészek mindjárt a forradalmárok pártjára állottak. Mi van a királylyal? A fiatal király sorsáról ellenőrizhetetlen hirek keringenek. Egyik verzió szerint a forradalmárok fogságba ejtették, másik verzió szerint pedig az oportói herceggel együtt még idejében megszökött Lisszabonból. Hogy mi igaz ebből, móg nem lehet tudni. Mi az oka a forradalomnak ? Berlin. A „Zeitung am Mittag" berlini lap drótnélküli távirat utján arról értesült lisszaboni tudósítójától, hogy a forradalom közvet le n oka Bombardó liberális képviselő meggyilkolása volt. A republikánusok a gyilkosságot a klerikálisoknak tulajdonították, akiknek befolyása móg mindig döntő az állam kormányzásában. A klerikálisok mentegetőznek váltig. Azt mondják, hogy Bombardót egy elmebeteg gyilkolta meg. Azonban ezt nem hiszik a republikánusok.