Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-03 / 53. szám

2 Békéscsaba, 1910 julius 10. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY lott vizű kútja helyett uj Northon-kutat furat. A gyámpónztári negyedévi vizsgálatról szóló jelentés ós az építőipari téli tanfolyam számadása tudomásul szolgált. Szulimán Ákos, az elhunyt tanügyi esküdt családjának 400 korona mortualét szavazott meg a képviselőtestület. Egyben kimondotta, hogy az esküdti állást nem tölti be ideiglenesen sem, mert a legközelebbi választásig már csak fél év van hátra. Addig helyettesítés ulján látják el a tanügyi esküdt teendőit. A közgyűlési terem használatára vonatkozólag kimondotta a közgyűlés, hogy a termet csakis jótékonycélii, kulturális, vagy hazafias ünnepélyekre engedi át, de azokra is csak 4 korona dij lefizetése mellett. Politikai jellegű gyűlésekre át nem engedik. A Széchenyi-ligeti vendéglő bérletére vonatkozólag két ajánlat érkezett be. F e j é r v á r y Mirton 1500, Bors Simon padig 1200 koronáért hajlandó bélbe venni. A képviselőtestület mindkét ajánlatot olcsónak találta s ezért uj pályázat kiírását rendelte el. A szerencsétlen ószőlői tüzkárosultak részére a lapunkban megjelent felhívás folytán 360 korona gyűlt össze. A közgyűlés a tanács javaslatára elhatározta, hogy az összeget kiegészíti 1000 koronára s azt kiosztja a károsultak között. Léviusz Mihály vendéglőst és halászati jogbérlőt a halászat bérletétől saját kérelmére felmentette a képviselőtestület. Az állami polgári fiúiskola igazgatóságának ösztöndíj-segélyre irányuló kérelmét nem teljesítették. Iparárúgyár. D e u t s c h Vilmos és Iván gyulai lakosok, akik külföldön huzamosabb ideig tanulmányozták a kötött és szövött ipart s mint gyárvezetők működtek, 100,000 koronányi befektetéssel Csabán egy kötött és szövött iparárúgyárat óhajtanának létesíteni. Most azzal a kérelemmel járultak a községhez, hogy adjon nekik telket olcsó áron, községi adómentességet s ezenkívül hat éven át részesítse a gyárat anyagi támogatásban. A közgyűlés örömmel értesült a gyáralapitásról és a támogatás részleteinek megbeszélése céljából egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai a birón és Korosy László főjegyzőn kívül Réthy BMa, Reisz Hermann, Rosenthal Adolf és Wagner József. Ezeken kivül csak néhány kisebb fontosságú lakositási ós illetőségű ügy szerepelt a közgyűlésen. Van már aratósztrájk. Három helyen sztrájkoltak. Mezőhegyes kisegít. Künn a mezőkön megkezdődött már a legáldásosabb munka, az aratás, mely széles ez országban édes reménységgel tölti el minden magyar ember lelkét. A reménység jogosult is, mert a földmivelésügyi miniszterhez érkezett ós a budapesti lapokban is nyilvánosságra jutott gazdasági tudósítói jelentések szerint az idén csaknem huszonöt millió mótermázsával terem több gabona, mint a mult évben. Biztató hírek érkeztek a munkásokról is. Az aratási szerződések csaknem mindenütt megköttettek s a munkásoknál sztrájkra való hajlandóság egyáltalában nem mutatkozott. Nem mutatkozhatott már csak abból a szempontból sem, hogy az aratók olyam magas részesedést kapnak, amilyet nem kaptak még soha Azonkívül öt-hat koronás napibérek vannak mindenfelé és a gazdák szívesen is adják, mert jó a termés. A szociáldemokrata eszmék terjedése azonban átalakította néhány óv alatt nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági munkásságot is. Ez átalakulás leginkább az elégedetlenségben nyilvánul meg. A munkások évről-évre, sőt mondhatni napról-napra többet követelnek és legtöbb esetben a munkáltatók kénytelenek is a követeléseket teljesíteni, mert különben pótolhatatatlan kár éri őket. A kár ós veszteség legjobban beállhat a gazdáknál ilyenkor, aratás alkalmával. Mert ha idején nem aratnak és teljesen megérik a gabona: millió, meg millió szem kipereg a kalászokból s tarlóra és válik órtóktelennó a gazdára nézve. Békésmegyében szintén sikerültek az aratási szerződések. Minden munkás aratáshoz jutott, aki dolgozni tud és akar. Mindössze Csorváson maradt 80 és Csabán 300 munkás szerződés nélkül. A szokások modernülésének jele az is, hogy az egész megyében mintegy 260 aralógép működik. Az aratógépek szaporodását épen a sztrájkoktól való félelem okozza. A gazdákban már megingott a bizalom a munkások iránt, mert nem tudják, hogy az aratási szerződés ellenére, melyik pillanatban teszik le a munkások a kaszát és állanak elő olyan követelésekkel, amelyeket csak nagy megerőltetéssel lesznek képesek teljesíteni. Vármegyénk az itt elterjedt úgynevezett parasztszociálizmus folytán egyik főfészke az aratósztrájkoknak. Ennek dacára, a munkásoknak oly kedvező szerződése folytán azt hitte mindenki, hogy az idei nyár ment lesz az aratósztrájktól. Dá hiábavaló volt ez a hiedelem, mert a lefolyt héten három helyen is kitört az aratósztrájk. Szarvas határában a csabacsüdi pusztán Schwarz Józsefnek 800 aratója szüntette be a munkát, mert nem voltak megelégedve azzal a bérrel, mely a szerződósben ki volt kötve. A földbirtokos eleinte kapacitálta őket, egyezkedni próbált velük, de hiábavaló volt minden kísérlet. Végre is a földmivelósügyi miniszter segített a bajon. A hozzá érkezett távirati panaszra ugyanis azonnal táviratozott Mezőhegyesre, ahonnan másnap már megfelelő mennyiségű kisegítő munkás érkezett Csabacsüdre. A másik két sztrájk Szentetornyán volt, ahol M o n t á g Sándornál 22 ós Schweiger Miksánál pedig 40 munkás hagyta félbe az aratást. Csak Berthóty főszolgabíró erélyes fellépésének lehet köszönni, hogy hamarosan vége lett a sztrájknak. Ő ugyanis megbüntette a sztrájkolókat, akik erre újra munkába állottak. Lapunk zártáig más helyről még nem érkezett híradás sztrájkokról. Egy iparvállalatról Felszámolt a csabai műbutorgyár. Magyarországon régen kesereg már mindenki azon, hogy rengeteg pénzünket elviszi ipartermékekért az osztrák, általában a kü föld, mert kevés idehaza a gyár, nincs bennünk üzleti élelmesség. Ebben az állításban van is nagyon sok igaz, de azért mi csak panaszkodni tudunk és fiainkat — igen gyakran akaratuk ellenére — csak lateiner pályákra neveljük. Intelligencia nélkül pedig nem haladhat egy ország ipara sem. Különösen a gyáriparnál áll ez az axióma. A magyar gyáripar tényleg igen elhanyagolt állapotban van. Akad ugyan néhány virágzó gyártelepünk, amelyek versenyre kelnek a külföldiekkel is, de azok csak cseppek a tengerben, mert a nagy többség sínylődik és végre is el keíl pusztulnia. Igaz, hogy Magyarország agrikultur állam elsősorban, de közgazdasági fejlődése szempontjából kívánatos volna a gyáripar föllendülése. A magyar gyárak rendes, megszokott sorsára jutott a csabai műbutorgyár is, amelynek igazgatósága és részvényesei hétfőn tartották utolsó, felszámoló közgyűlésüket. A bútorgyár néhány év előtt igen kedvező auspiciumok mellett kezdte meg, illetve folytatta a magáncégtől átvett üzemet. A következő években azonban kitűnt, hogy a vezérigazgató, P o rj e s z Miksa az üzleti szellem túltengése folytán a gyár válságba került. A vezérigazgató ugyanis az úgynevezett kommerz-áruk gyártása heíyett a mübutorok előállítását uzoválta, kávéházak és szállodák berendezését vállalta, ahol a bútor a legkisebb összeget képviselte, mig rézáruk, tükrök, márványok szállítására tetemesen reáfizetett. Természetesen ilyen körülmények között nem következetett be más, mint az anyagi zavar. Ennek megkísérelt szanálása nem sikerült, mire aztán bekövetkezett a műbutorgyár lassú pusztulása. Körülbelül két év előtt az üzemet teljesen be is szüntették. A részvényesek hétfőn délelőtti utolsó közgyűlésén a felszámoló-bizottság jelentést tett a részvénytársaság anyagi ügyeinek teljes rendezéséről ós kérte maga számára a felmentvény megadását. A közgyűlés dr. Szondi ama kifogásának jegyzőkönyvbe vétele után, hagy a részvénytársaság ingatlanai nem nyilvános árverésen adattak el, tudomásul vette a felszámoló-bizottság jelentését és a felmentvónyt megadta. Ez volt utolsó aktusa a nagy reményekkel indult műbutorgyár feloszlásának. Itt emiitjük meg, hogy felszámolás alatt áll a csabai játékgyár is. Csaba tehát ismét egy iparteleppel lesz szegényebb. Politikei apróságok. A Ház folyósójáról. Kezd már élénkülni az uj Ház folyosója is. Az újdonsült honatyák lassankint belemelegednek a nemhivatalos diskurzusba ós persze ilyenkor egy csomó anekdota, politikai pikantéria születik meg. íme, a sorozat kezdete: (Nem jó a trónbeszéd). A koalícióban annak idején vezórszerepet vitt 48-as államférfiú, aki még a miniszterséget is megpróbálta, a mostani órában csak mint szerény képviselő boldogítja a hazát. Természetesen ő is megjelent a trónbeszód megtartásánál. Diszmagyarban volt. A trónbeszód után élénk vitatkozásba bocsátkozott az ellenzék tagjaival, akik agyba-főbe támadták a szegény trónbeszédet. — Van egy-két passzus, amelyet ón is al?irok, — mondotta. Tovább nem is folytathatta, mert rátámadtak: — Hogy mondhatsz ilyet? . . No, szépen vagyunk! Nem hagyta magát s igy védekezett: — Most nem jó a trónbeszód, de majd ha mi kormányra jutunk, jó lesz. De azért két pontot mégis nyugodtan aláírhatunk. — Melyiket ? — kérdezték ijedten az ellenzékiek. — A „kedvelt híveinket" ós a „fogadják királyi üdvözletünket" pontokat. {Hogy lett politikus Kabós ?) Rettegett ember hireben állt gróf Bethlen Bálint, Kisküküllővármagye főispanja. Különösen az intelligenciával állt hadilábon. De azért megválasztatását holt biztosra vette. Nem félt senkitől, de még egy — ellenjelölttől sem. Kapott is egyet a javából. Kabós Ferencet, aki annak idején szolgabíró volt a vármegyében, az intelligencia rábeszélésére vállalt jelölést szabadelvű programmal. Kabós dúsgazdag ember volt, mégsem költött egy fillért sem a választásra. Mégis kis híjjá, hogy politikai ellenfelét le nem verte. Kabós négy szavazattal megbukott. Lám, ha szive lett volna egy kis pénzt megereszteni, talán be is jutott volna a t. Házba. (Sándor János adomája). Sándor János, volt államtitkár, aki kocsiderékkal szállítja a székely adomákat, barátainak beszélte: A székely ember fölebbez. Föleb; bez még akkor is, ha pőrében kedvező ítéletet hoznak. Egyik járás főszolgabírója meg akarta törni azt az aktaszaporitó ós időrabló rosz szokást s a vádlott előtt, akinek valami verekedósi baja volt, ezt az ítéletet hirdette ki: — Három nap ós száz forint, megnyugszik ? — Fölebbezek ! — hangzott a válasz. — Jól van! — Harsogott a főszolgabíró, menjen a folyosóra ós várjon. Három óra multán ismét hivatta a vádlottat. — Péter! — szólt hozzá, átvizsgáltam az aktákat újra. Látom, hogy a maga bűne nem ér meg három napot. Leszállítom a büntetését egy napi börtönre ós ötven forint pénzbüntetésre. — Fölebbezek 1 — mondotta ismét a székely. A frtszolgabiró rámordult: — Távozzék és várjon, amig szólítom. Három óra multán megint bevánszorog a székely. — No, öcsém, hogy a multad után kutattam, kiderítettem, hogy soha büntetve móg nem voltál. Leszállítom tehát a büntetésedet félnapi börtönre ós tiz forint pénzbüntetésre. — Fölebbezek ! - hangzott a válasz. A türelmét vesztett f szolgabíró felpattan ós rákiált a vádlottra : — Harmadfokú ítélet ellen nincs fölebbezés. A gróf Blankenstein-féle iparvasuíak. A közigazgatási bejárás eredménye. Megemlekeztünk már lapunkban arró!, hogy gróf Blankenstein Pál, füzesgyarmati nagybirtokos gazdaságát intenzivebb művelés alá akarván venni: nagy- ós kishigymási birtokairól a püspökladány—füzesgyarmati vasúthoz egy 5- és egy 9 kilométernyi hosszú vasutat szándékozik építtetni. Ez a két vágány nemcsak az uradalom szempontjából mondható nagyfontosságúnak, hanem a vármegye közlekedésügyónek fejlődése szempontjából is, amennyiben e vonalak által könnyen meg le3z valósitható a füzesgyarmat— karcagi vasút terve is, mely régen foglalkoztatja már a Füsesgy'armat ós Karcag környékén élő lakosságot és amelynek létesítése épen a lakosság érdekeire való tekintettel elsőrangó fontossággal bir. Gróf Blankenstein Pál mint ezt már szintén megírtuk, uradalmában be akarja hozni a rópatermelóst ós első sorban ezért van szükség a két tekintélyes hosszúságú vasútra. Ei a körülmény is fontos a környék szociális érdekei szempontjából, amennyiben a rép itermelós igen sok munkáskezet foglalkoztat. A környék sok szegény népe tehát állandó ós biztos keresethez jut. A gróf körü.belül egy hónappal ezelőtt nyújtotta be az építkezési engedély iránti kérvényt az alispánhoz, aki a szokásos közigazgatási bejárást junius 27-re tűzte ki. A közigazgatási bejárás meg is törtónt a jelzett napon a vármegye, az államépités/eti hivatal, a község és az uradalom képviselőinek jelenlétében. A vármegye részéről D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző* jelent meg. A bizottság alapos helyszíni tárgyalás után általánosságban hozzájárult a vasutak terveihez, a részletes feltótelekre nózve azonban nem állapodott míg. Azokra vonatkozólag a kö/dgaz^atási bizottság, illetőleg a kereskedelmi miniszter fog határozatot hozni. Csik az a kórdós nincsen móg tisztázva teljesen, hogy a két vágány hol fog találkozni a püspökladány—füzesgyarmati vonattal. Ezek a kórdósek remélhetőleg minél hamarabb tisztázódnak, úgyhogy a vasutak építéséhez talán már áz őszön hozzá lehet fogni. Egy válópör előzményei. Hol van a lencse párja ? Nyáron mindig van részünk egy csomó válópörben. Változatosban, fordulatosban is egyaránt Ha ugyan minden más érdekes esemény, ilyenkor csak csöppenkint adódik, kárpótlás van, mert a kifogyhatatlan, legtöbb esatben sok humorral biró válópörök nem fogynak ki soha. Bizony kár is volna értük! A szezon egyik legérdekesebb válópör előzménye a napokban játszódott le a hires Lipótvárosban. Az előjáték sokkal kellemesebb (a házibarátra nézve) mint az utójáték, de a „csattanó" azért móg sem maradt el, amely gyökeresen megoldotta a kényes kérdést. Ugyanis ] Ne tétovázzék, ha fáj a feje, B E R ETVÁ S - PA STIL L ÁT I hanem használjon azonnal amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. A

r„ i-oo Kapható minOrvosok által ajánlva A 1 den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás.