Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-29 / 78. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szept. 29 vánvalóvá lett és a rendőrség letartóz­tatta. A gyulai törvényszék hétfőn ítélke­zett fölötte. Dr. B e r é n y i Ármin ha­tásos védelme után a lopás bűntettét vétséggé fokozták le és Franciskát mind­össze három hónapi fogházra ítélték. Meg is nyugodott az ítéletben már csak azért is, mert a vizsgálati fogság által egy hónapot kitöltöttnek vett a biróság. Franciska az ítélet kihirdetése után azon­nal be is vonult a cellába. Ki az a „hamis tanuzásra képes", ki az „aljas 4 ? A következő sorok közlésére kéret­tünk fel ; A „Közlöny" szept. 22-iki számában a lap munkatársának nt. Szeberényi lel­kész úrral való beszélgetése van leírva. A tudósító szerint a lelkész ur mondotta meg nem nevezett „uri tanukról" és „egy intelligens emberről" a fentidézett szavakat. Ennek kapcsán közlöm az alábbiakat: „Nagytiszteletü Korén Pál urnák Békéscsaba. Megbízása folytán a mai napon fel­világosítást kértünk nt. Szeberényi Lajos úrtól a „B. K." 1910. évi szeptem­ber 22-iki számában megjelent „AChim L. András leleplez" cimü közlemény felől és tőle a következő választ kaptuk: 1. A szóban forgó közleményben neki tulajdonitottakat valóban mondta i kivéve azt, hogy Áchim nála járt. 2. A közlemény azon pontja, mely Áchimnak hamis tanuzásra is képes uri és paraszt tanúiról szól, nem vonatko­zik Korén Pálra. 8. Hogy a cikk utolsó pontja, mely arról szól, hogy Áchim háta mögött in­telligens ember áll: kire céloz, arra ez idő szerint nem hajlandó nyilatkozni. Békéscsabán, 1910 szept. 23. Réthy Béla, Galli Gyula. A fentiek közzétételét, miután Sze­berényi lelkész ur a harmadik kérdés kapcsán megbizottaim előtt a „B. K." -ben megjelenendő nyilatkozatot igért, halo­gattam. Az említett nyilatkozat azóta megjelent, de a harmadik kérdésre vá­laszt nem hozott, Ez kényszerit megbi­zottaim fenti levelének közzétételére. Az abban foglalt válaszhoz nincs szavam. Eléggé jellemzi az maga is az embert ós a helyzetet. Korén Pál, ev. lelkész. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára enyhe időt jelez, elvétve csapadékkal. — Békésmegye ós október 6. Miskolc varos közönsége még a nyár elején olyan értelmű határozatot hozott, hogy a város képviseletében minden évben küldöttség menjen Aradra a halhatatlan emlékű vértanuk szobrának megkoszo­rúzása céljábó'. Hasonló értelmű hatá­rozathozatalra köriratban kérte fel Mis­kolc város a többi városi és megyei törvényhatóságokat, közöttük Békés­vármegyét is. Az alispán a kérdést ugy gondolta megoldhatónak, hogy felkéri kellő időben megjelenésre a törvény­hatósági bizottság tagjait. Időközben Miskolc várostól másik átirat is érke­zett, melyben arról értesiti a megyét, hogy Arad város Tisza István grófot kérte fel az ünnepi beszéd tartására, tehát időszerű már a megye illő képvi­seltetéséről gondoskodni. Mivel a megyei közgyűlés október 6-án tul lesz, az alispán az országgyűlési képviselőket kéri fet arra, hogy a megye képvisele­tében az ünnepségen részt vegyenek. (• — Hivatalvizsgálat., G á 1 b o r y Jó­zsef a gyulai kir. törvényszék elnöke a héten több napot töltött Csabán a já­rásbíróság ügymenetének megvizsgá­lása céljából. A törvényszék elnöke részt vett több tárgyaláson és ugy az ott tapasztaltak, mint a kezelési szak­ban uralkodó rend fölött megelégedé­sének adott kifejezést. — Kinevezés. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter Kalmár Margit Er­zsébet, okleveles tanítónőt az orosháza­szőlöközi állami elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. — A gyulai kórházi katasztrófa ügye. A gyulai borzalmas katasztrófa hullá­mai még mindig nem simultak el, ameny­nyiben élénken foglalkoztatják az in­téző köröket. Mint megírtuk, legutóbb a közigazgatási bizottság is foglalkozott vele az alispáni jelentés kapcsán. Pén­teken pedig a vármegyei közkórház építési bizottsága foglalkozott vele. Ezen az ülésen Ambrus Sándor alispán bejelentette a vármegyei közkórházi építkezéseknél előfordult szerencsétlen­séget, amelyet a bizottság sajnálattal tudomásul vett. Elhatározta a bizottság ezzel kapcsolatosan, hogy a próbater­helést az összes födémszerkezeteknél és menyezeteknél keresztül viteti és ebből a célból fölhívta a vállalkozót, hogy a f. évi szeptember 26-án megtartandó próbaterhelésekhez kellő számú mun­kást küldjön ki ós a szükséges terhelő anyagokról gondoskodjék. A tervbe vett szakitási próba megtartása tekintetében a teherpróba eredményéhez képest fog a bizottság intézkedni. Tudomásul vette a bizottság azt az elnöki bejelentést is, hogy a kereskedelmi miniszter igórete szerint a miniszteri szakértői kiküldött­nek a teherpróbánál való részvétele folytán felmerülő költségei a kórházi építkezési pénztárt fogják terhelni. — Uj ifjúsági egyesület. A szarvasi köz­ségi iparos tanonciskolának felügyelő bizottsága szept. 22-iki ülésén vette tu­domásul az ifjúsági egyesület alapsza­bályainak jóváhagyását s nyomban meg­választotta annak vezetőségét is. El­nöknek Molnár János igazgató, al­elnöknek Bodnár Endre, pénztárosnak R i d e g h János, könyvtárosnak S i ra­kó vics Pál, irodavezetőnek Pataki János tanitók lettek megválasztva. Az egyesület iránt élénk az érdeklődés, eddigelé 110 önként jelentkező tagja van. Az első összejövetelét okt. 2 án tartja az egyesület, és 9 én pedig ün­nepélyt rendez az aradi tizenhárom emlékére. Nov. első hetében pénztára gyarapítására tánccal egybekötött es­télyt tart. — Egy ügyvéd hirtelen halála. Tragikus módon mult ki kedden éjszaka dr. Len­gyel Sándor tekintélyes szarvasi ügy­véd. Hétfőn este érkezett Gyulára és szobát bérelt a „Komló "-szállodában. Reggel, mikor a szolga benyitott a szo­bába, a hatalmas termetű ügyvédet egy zsöllyében ülve holtan találta. Dr. Len­gyelt szívszélhűdés ölte meg. Elhuny­táról értesítették Szarvason lakó család­ját. Holttestét hazaszállítják Szarvasra ós ott fogják eltemetni. A szerencsétlenül járt ügyvéd 52 évet élt. — Kataszteri vizsgálat Békésvármegyó­ben. Az uj kataszteri törvény értelmében a képviselőház és a főrendiház által megválasztott, részben pedig a pénz­ügyminiszter által kinevezett kataszteri bizottság kiküldöttei Csabára érkeztek, hogy a Bókésmegyéből benyújtott pa­naszok jogosságát, illetve jogtalanságát a helyszínén megállapítsák. A küldött­ség tagjai: B e n k ó Gyula pénzügymi­niszteri tanácsos vezetése alatt gróf Kegl e vics György,B öszö r m é nyi Pál Békésmegye kataszteri biztosa, H a­1 a s y József, S z i 1 a s s y Zoltán ós Bárdos Jenő. Az ő javaslataik alap­ján a felmerült panaszok ügyében vég­érvényesen dönt az országos kataszteri j bizottság. | — Haviár Dániel és az ág. ev. egyház. H a v i á r Dániel, volt országgyűlési képviselő, mint irtuk volt, lemondott a szarvasi ág. ev. egyház felügyelői állás­ról, a melyet 30 éven át viselt. Haviár lemondását a mult héten tartott pres­byteri gyűlés sajnálattal egyhangúlag tudomásul vette ós az egyház érdeké­ben kifejtett érdemes tevókenysógeórt neki jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. — Katonai kinevezés. Luxander i Géza csabai méntelepi kapitányt a hon­védelmi miniszter, a dorozsmai mén­telep parancsnokává nevezte ki. Ez az előléptetés amilyen örömmel tölti el a csabai uri társadalmat, épolyan fájdal­masan érinti Luxander kapitány távo­zása. Luxander kapitányt nagyon ked­velték nemcsak Csabán, de a várme­gyében is, mert lekötelező, előzékeny modorával mindig azon igyekezett, hogy a katonaság ós polgárság közötti jó viszonyt fenntartsa. Ebből a szempont­ból is mintaképe volt az igazi magyar katonának. — Utóállitások. ü fösorozások tudva­levőleg e hó 30-án be lesznek fejezve. A fösorozások tartama alatt utóállitások — természetszerűleg — nem tartattak. A vármegye alispánja az utóállitások megtartása tekintetében már intézkedett és pedig aként, hogy október ós no­vember hónapokban, tekintettel a főso­rozástól távol maradt hadkötelesek nagy számára, három utóállitás tartatik ós pedig az említett hónapok 4., 12. ós 25. napjain. December, továbbá a jövő év január ós február hónapjaiban, min­den hónap 21-ón tartatik utóállitás. Meg­említjük, hogy az utóállitásokon, ame­lyeknek helye Békéscsaba, nemcsak Békésvármegye, hanem Csongrád- és Csanádvármegye hadkötelesei is előál­líttatnak. — Tisztviselő-választás. Csorvás köz­ség képviselőtestülete szerdán délelőtt B e r t h ó t y István dr. főszolgabíró el­nöklete alatt tartott választó-ülésen töl­tötte be az üresedósben levő aljegyzői és pénztári ellenőri állást. Az aljegyzői állásra Má r k Simon eddigi ellenőrt, pénztari ellenőrré pedig Sass Istvánt választották meg egyhangúlag.) — Bronzkorbeli sir Gyulán. A kórház udvarán lerakandó kölönböző vezeték­csövek számára ásott egyik árokban, közvetlenül a tébolyda épület előtt nem régen két csontvázra akadtak. Az egyik ugylátszik már megvolt boly­gatva, mert a csontok egyrakáson ta­láltattak, a másik azonban még elte­metés állapotában volt, lábbal keletnek, fejjel nyugatnak. E csontváz fejénél egy körülbelül négy liter űrtartalmú cse­répedény volt, melynek alakja és ké­szítés módja a kőkorszakban volt di­vatos. Mivel azonban a találó munkás egy függőt is lelt a koponya mellett, mely erősen rozsdás volt s könnyen széttöredezett s a törés helyén arany­vörös szint mutatott: valószínű, hogy a csontváz a bronzkor kezdetén került a sirba. Mivel a kórház egész területéről csupán ezzel az egy bronzkori lelet ós a régebbi építkezések alkalmával ta­lált 18-ík századi vaskard került ki, meg­dől az az állítás, hogy az őskori Gyula­telep ezen a helyen volt. A Körös ugyanis az Árpádok korában egészen máshol foiyt s igy az oldala, melyen az akkori Gyula létesült, nem itt volt. Ha a leleteket sikerül móg kiegósziteni, egész bizonyosan meg lehet azt a he­lyjt állapítani, most azonban móg ko­rai dolog még erről szólani. — Uj segédlelkészek Csabán. S z i 1 á­g y i József békéscsabai róm. kath. se­gódlelkószt a nagyváradi püspök Nagy­várad-olasziba helyezte át H a z a i Gyula helyére, aki biharpüspökii h. plébános lett. Csabára Domanek Pál jön, aki csak nem régen tartotta első miséjét, Mező­berényben. — Csepregi György ág. ev. esperes mellé is jött uj segédlelkész H u s z k a Sámuel személyében. — Hetipiac Erzsébethelyen. Az erzsé­bethelyieknek, különösen pedig a nagy számban odatelepedett gyári munká­soknak mindinkább erősbülő vágya az, hogy Erzsóbethelynek vasárnap külön hetipiaca legyen. Különösen a munká­sokra nézve volna fontos ez. Ők nem érnek rá szerdán és szombaton bejönni a meglehetősen messze fekvő piacra, mert munkában van az asszony is, a férj is. Vásárolni tehát csak vasárnap érnének reá. Tekintettel Erzsébethely nagy kiterjedésére és lakosainak nagy számára, az elöljáróság előreláthatólag nem fog elzárkózni a jogos kérelem elől. Az erzsóbethelyiek legközelebb kérvényt fognak e tárgyban benyújtani ugy a tanácshoz, mint a képviselőtes­tülethez. — Tolvaj ciganykaraván. A belügy minisztériumban most dolgoznak eré­lyesen a szinte tengeri kígyóvá nőtt ci­gányügy rendezésén. Azalatt pedig Fa­raó füstös ivadékai szabadon garázdál­kodnak szerte az országban. Vasárnap éjjel például Szabados Gergely bé­késszent andrási lakos tanyájába törtek be s nagymennyiségű ágyneműt, 27 ko­rona korona készpénzt és sok füstölt hust loptak el. A csendőrség erélye­sen nyomozza a karavánt, de minded­dig sikertelenül. — A szarvasi sorozás eredménye. A szarvasi járásban f. hó 21—24 ig lefoly­tattott sorozás jó eredményei végződött, amennyiben meglehetős nagy százalé­kot találtak alkalmasnak a katonai szol­gálattételre. Kondoros ós Szentandrás­ról 52, Öcsödről 45, Szarvasról az első korosztályból 65, a 2 és 3 korosztály­ból 58 vált be. Hétfőn sorozták móg az idegeneket, önkénteseket és az el­maradottakat ós azzal befejaződött az idén meglehetősen kitolódott fősorozás. — A csabai Rokkant Egylet mulatsága. A Magyarországi Munkások Rokkant­ós Nyugdijegyletének csabai fiókpónz­tára október 2-án este — mint már megírtuk — igen sikerültnek Ígérkező családias összejövetelt tart L é v i u s z Mihály „Három nyolcas" cimü vendég­lőjében. Az összejövetelen közremű­ködnek C h r i s z t i á n György, G u­1 y á s József, B r u c k e r Ágoston és Fehér Károly. Belépődíj nincs, de a jótókonycólra való tekintettel tetszés­szerinti adományokat szívesen fogad a fiókpénztár elnöksége. — Uj telekkönyvi hatóság. Az igaz­fságügyminiszter az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. ós az 1891 évi XVI. törvénycikkek értelmében a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatba vételét a szarvasi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területére nézve elrendelte. — Rablótámadás. Vakmerő rablótá­madás történt hétfőn késő este Csaba Ószőllő nevü városrészében. A most Szerbiába távozó munkások vezetője, S z a s z á k Mátyás hazafelé igyekezett lakására a vasúti állomástól, ahol dolga volt az utazás előkészítésével. Mikor Ószőllő egyik utcája sarkához ért, a sö­tét mellékutcából egy magas, hatalmas ember ugrott elébe. Hirtelen reá ro­hant, földre teperte, majd pedig a pénz­tárcáját akarta belső zsebéből kivenni, mert sok pénzt sejtett benne. Szaszák segélykiáltására két ember futott arra­felé. Erre az ismeretlen támadó futás­nak eredt ós elillant anélkül, hogy cél­ját elérhette volna. A rendőrség nyo­mozza a rablótámadót, — A fütykös. Ez a derék jószág va­lamikor, réges-régen nemzeti szerszáma volt a magyarnak. Jó kezebeli, különö­sen ha a végén ólommal van súlyos­bítva. Most már azonban kiment a di­vatból s csak elvétve, imitt-amott kerül munkába. Mivelhogy már divatját multa, hát nem igen járnak vele. Ladányban egyszer-másszor használják ugyan a le­gények egy kis érvágásra, de Vésztőn nem. K. Tóth József is ládányi legény ós Vésztőn járt egy ólmos fütykössel. Torzsa István vésztői legény meg is kérdezte tőle, hogy miről jó az az ósdi instrumentum, de pórul járt szegény, mert K. Tóth nyomban gyakorlatilag mutatta be a fütykös rendeltetését, ugy hogy Torzsának a fejét egy pár helyen beszakította. A fütykös kezelésének ilyen módját azonban nem igen szeretik a csendőrök, amiből következik, hogy K. Tóth Józsefet feljelentették a hatóságnál. — A galambtolvajok. Három vásott suhanc került kedden a rendőrség ke­zére. Mind a hárman Filippinyiek. Kettő közülök András, a harmadik János. Ezek a suhancok a galamblopás meglehető­sen kedves sportját űzték és több em­bert megkárosítottak. Többek között loptak galambokat W i 1 i m István h. gazdasági intézőtől, Könyves János katonai nyilvántartótól, akitől azt a ne­mes fajgalambot is ellopták, amelyikkel a tavaszon első dijat nyert a bécsi nemzetközi kiállításon. Megkárosították ezenkívül M aj a n János községi ház­mestert, K r i s z t o f Mátyást és máso­kat. A lopott galambokat aztán értéke­sítették. Á rendőrségnek végre is sike­rült őket kózrekeriteni. A galambok egy részét móg megtalálták náluk. Á rend­őrség megindította ellenük az eljárást. — Halálos szerencsétlenség. Kiss György csabacsüdi tanyáján 22 én dél­után halálos végű szerencsétlenség tör­tónt. A munkában levő cséplőgép meg­magyarázhatatlan okból kivágta a cséplő­dobnak egy részét ós ez oly szerencsét­lenül találta H a 1 i c z k y Mihály 63 éves munkás embert, hogy azonnal meghalt. A mostoha apa, meg az édes fiú. Csetepaté a „juss" körül. Hivatalos nyelven hagyatéknak szok­tók nevezni, de a magyar ember min­denütt C3ak „ju3s"-nak hivja. É3 okosan. Mert hát széles ez országban talán egyet­len hagyaték sincs, amelynél a jus-t igénybe ne kellene venni. Minden ha­gyatéknál marakodnak a kincsvágyó ós vérszemet kapott örökösök. Ha vala­melyik egy tál lencsével kevesebbet kap. már kész a háborúság. És ilyenkor ki tehet igazságot más, mint a törvény ? A jussát nem hagyja senki s kezdődnek, folynak a végtelen pörök, amelyeknek eredménye rendesen az, hogy a fiská­lis, meg a biró jobb ós bal felére ütve, azt mondja: nekem fütyöl ós — a pör­lekedők nem kapnak semmit. Még az istenes dolog, ha a törvény elé kerülnek a hagyatéki pörök, de bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom