Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-25 / 77. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szept. 25. nas évek ujulnának fel emlékezetünkbe, épen olyan hangulatot vált ki belőlünk Vitális Imre esete. Látjuk az árvalányhajas, puskás betyárokat végig száguldani sebes paripáikon, amint rohanvást lőnek a csendőrökre s karikással húzzák le lovukról a csendbiztosokat. Látjuk az elhagyott csárdákat, melyek mélyén ott mulat, duhajkodik a statáriummal keresett betyárnópség a legnagyobb biztonságban, mert hiszen jól szervezett kómhada értesiti őt eleve minden veszélyről. Csakhogy Vitális Imre a modern technika minden eszközével egészíti ki hadi requisitumait, úgyhogy ő még azoknál is veszedelmesebb, akik tiz-tizenkót társsal egyesülve váltak a vásárosok rémeivé. Lehet, sőt valószínű, hogy Vitális Imre, az utolsó magyar betyár sem kerüli el sorsát s a földi igazságszolgáltatás sújtó karja eléri, annál is inkább, mert immár 2000 korona jutalmat tűztek ki fejére s a pénz móg mindig nagyobb csábító erővel bir, mint minden betyár romantika. De azután vigyázzunk, nehogy esküdtszók kezébe kerüljön az ügye, mert akkor egészen bizonyos, hogy felmentik minden elkövetet ós móg elkövetendő bűnei alól. Mert azt csak nem fogja bűnnek minősíteni a derék esküdtszék, ha valaki azért öli meg felebarátját, hogy abból anyagi hasznot merítsen ? ! Békésvármegye közgyűlése. Mibe kerül a vármegye háztartása ? Békésvármegye törvényhatósági bizottsága — mint már megírtuk — október 10-én tartja őszi rendes közgyűlését. E közgyűlésnek nagyon sok tárgya lesz, ami egyébként a nyári szünet után elvárható. A vármegye urai a nyári pihenés után friss erővel kezdenek a munkába s ennélfogva meglehetősen élénk, sőt viharos közgyűlésre is van kilátás. Az előjelek szerint körülbelül 200 tárgy szerepel a közgyűlésen, tehát lesz mit dolgozni a megyeatyáknak. Ez a dolog azonban nem lesz nehéz. Sablonos ügyek, kicsi embereknek, kicsi községeknek kicsiny ügyei kerülnek szőnyegre, amelyek fölött nem nagy dolog lesz határozatot hozni. Egyik leg " 'ib -tárgya lesz az októberi megyegyülésnek a vármegye 1911 évre szóló háztartási- és pótadó költségelőirányzata. Olvasóink előtt már ismeretes az a herce-hurca, amelyben ennek a pótadónak a mult évben része volt. Bókésvármegye az országnak legáldottabb vidékei közó tartozik, ahol a lakosságot a legminimálisabb pótadóval terhelik meg. É3 az itteni polgárság legnagyobb része még azt a pótadót is soknak találta, holott a statisztikai adatok szerint Csanádvármegye a legnagyobb, a törvény értelmében megendedett 5 százalékos pótadóval küzködik, tehát ebben a tekintetben csaknem a vezető helyen áll. Békósvármegyének eddig 1 százalék volt a pótadója. A mult év folyamán fel I akarta emelni y

a százalókkal, mivel kulI turális és más közhasznú kiadásai megszaporodtak. És a törvényhatósági bizottságnak nagy része, amely nem barátja semmiféle haladásnak : leszavazta a vármegye állandó választmányának a köz érdekében tett javaslatát s vissza akarta tolni a feledékenység ós homályosság világába. Ez azonban nem sikerült és nem is fog sikerülni, amig I okos, megfontolt ós intelligens emberek laknak Békésvármegyében. Mert az a pótadó a vármegye legvitálisabb érdekeit mozgatják, födözi a veszedelmes járványok ellen való védekezéseket, egyszóval a megye úgynevezett reprezentációnális kiadásait fedezi. Az 1911 évi költségelőirányzat előreláthatólag nagy nehézségek között fog keresztül menni, tekintettel arra, hogy a költségvetés tótelei mintegy 4000 koronával emelkedtek, aminek fegfőbb oka az élelmiszer drágasága ugy Budapesten, mint a vidéken. Ennek dacára a pótadó nem fog emelkedni, marad a régi 1 százalók, amiből a vármegye háztartási kiadásait is tartozik fedezni. Ezek a háztartási kiadások mostanában jelentékenyek, amennyiben fel van véve a költségvetésbe egy uj szolgai állás rendszeresítése is. Ezt a szolgai állást érthetetlen okokból mindeddig nem engedélyezte a miniszter, pedig a megyének szüksége volna reá. A rendes költségvetésbe a szolgai állás nem szerepelhet, fel kell tehát venni a pótadó költségvetésében. Az egy százalékos pótadóból évente 30,000 korona bevétel jut a vármegyének. Ez összeg nem is nagy, ha meggondoljuk, hogy belőle az összes háztartási kiadások fedezendők. Igy például évekkel ezelőtt a törvényhatósági bizottság elhatározta a vármegyei levéltár rendezését. Ez pedig költségbe kerül, amelyet a pótadóból tartozik fizetni a vármegye. A pótadóból kell fizetni ezeken kivül a megyei tisztviselők özvegyeinek kegydiját, az esetleg felmerülendő perköltségeket stb. A törvényhatósági bizottság remélhetőleg meg is fogja szavazni az 1 százalékos pótadót és a vármegye nem lesz a mult évihez hasonló kellemetlenségeknek kitéve. Nagy adományok a csabai re!, templom javára. Egy nap alatt — húszezer korona. f Nem egyszer irtunk már a fejlődőben levő csabai református egyháznak arról az óhajáról, hogy végre saját hajlékában imádkozzék az Úristenhez ós ne keljen az istentiszteletet idegen és csupán jóindulatból átengedett helyisógbenjtartani. Az a páratlan rokonszenv, mely a reformátusoknak ezt a szép eszméjót felkarolta és kiséri még most: igazán szép világot vett a csabai nép intelligenciájára ós felekezeti türelmességóre. A templomalapot nemcsak maguk a reformátusok növelték adomáhogy ideális mértékük túlságosan magas és hogy ezen a világon a mi időnkben már nem lehet elérni az ideál megvalósítását, ha ugyan egyáltalán el lehetett volna érni. És mind a ketten csak sóhajtoztak, csak sóvárogtak az elérhetetlen ideál felé. Az egyik Newyorkban, a másik Bostonban. De mind a ketten sokkal erőssebb jellemüek voltak, semhogy ideáljukból engedtek volna. III. Milyen volt miss Henderson ? Az olvasó önkénytelenül kérdezi: „Dehát milyen volt maga miss Henderson ? Bizonyára tököletesnek kellett lennie magának a nőnek is, aki a férfitől sokat követelt. Csaknem tökéletesnek, mert ennyit csak ellehet várni miss Hendersontól ? Tehát ilyen volt: Magas és fejedelmi termetű volt, ugy, hogy még azok is, akik mitologiához értettek, junói termetűnek nyilvánították volna. Társalgása soha sem volt unalmas, vagy felületes és bár az élet külső apróbb jelenségei is érdekelték, az élet nagy kérdései is mólyen érintették. Táncolni is tudott, még" pedig költészettel és eleganciából. De nem a tánc kedvéért táncolt és nem is annak a félig érett ifjúnak a kedvéért, aki minden harmadik szóra elpirul, mert többre becsülte egy olyan tudós és tapasztalt ember társalgását, akinek egyetlen arcizma sem rándul meg, ha a szomszéd kertjében földrengés van. Szerette az irodalmat és zeneértő volt. Egyszóval olyan volt, amilyennek mister Richards Augustus, ez az ideálra vadászó ember csak kívánhatta volna ós móg az ő sas szeme sem fedezett volna fel egyetlen rozsdafoltot miss Handerson nőiességének páncélján. IV. Milyen volt mr. Richards Augustus? És mint ahogy Flóra Henderson mindenben megfelelt mister Richards ideáljának, akképp mister Richards is tökéletesen megfelelt miss Handerson ábrándjának. Férfiasan szép volt, mint Dawson Milos, nem maradt mögötte bankdepozitum dolgában sem ós a bank pincéjének vasreteszeiben nem szivarokat őrzött. Kocsija, lova is volt elég, anélkül, hogy ló-szakértelme akkora lett volna, hogy eszével megszöktek volna a lovai. íáhelleyről való felolvasások alatt egyszer sem ásítozott. Mert ellenkezőleg, irodalmi és esztétikai műveltsége, érdeklődése épp akkora volt, mint Wobster Henryben, szóval ő volt mindenkép az az ember, akiről miss Henderson Bostonban álmodozott ugy, hogy feltétlenül megajándékozta volna szivével, kezével, ha egymásra leltek volna. Ha egymásra leltek volna ! V. Vége. De sohasem találkoztak. És azontúl mindig boldogan éltek. nyaikkal, hanem a más felekezetűek is, akik állandóan élénk érdeklődést tanúsítottak és tanúsítanak manapság is, a templomuk ügye iránt. Az eszme felkarolói közül nem marad el a község sem, amennyiben ingyen telket ajánlott fel. A telekadományozás magánjogi része azonban móg nincsen kellően tisztázva. Azok között, akiknek nevével a csabai református templom ügye elválaszthatatlanul összefügg s akiknek emlékét örökké fogják őrizni a csabai református egyház annálesei: mondhatni a legelőkelőbb helyet néhai Bogár Dániel és özvegye foglalják el. Bogár Dániel életében, mint a református egyház gondnoka, nagy anyagi áldozatot hozott egyházáért. A maglevő templomalap is elsősorban neki köszönheti lótesülésót. Bogár Dánielnek ez az egyházáért buzgó adakozó szelleme átszállott özvegyére is, aminek szép tanújelét adta legutóbb is. Nemrégiben meghalt Csabán egy nyugalmazott honvéd huszárezredes, M á r i a 1 a k y József, akinek hagyatékából özv. Bogár Dánielné ós V a rs á g h Béla is részesedtek. Özvegy Bogár Dánielné a neki hagyományozott 4000 koronát móg 1300 koronával megtoldotta és néhai Márialaky ezredes emlékére a csabai református egyháznak adományozta. A nemeslelkü úrnőnek azonban ez még nem volt elég. Ugyanis a fenti összegtől különállóán, özvegy Bogár Dánielné 12000 koronás alapítványt tett a református templom javára jérje emlékére. Ez elhatározásáról nem régen értesítette a református egyház vezetőségét. Ugyancsak a Márialaky József hagyatékával áll összefüggésben Vars á g h Béla adománya is. Varságh Béla a Márialaky végrendeletében kifejezett óhajtást teljesítvén, a neki hagyományozott összegből 1500 koronát juttatott az egyháznak. E három nemeslelkü adomány által a református templom alapja egy csapásra csaknem húszezer koronával növekedett ós az egyház abba a helyzetbe jutott, hogy a templomépítés kérdésével most már egészen komolyan foglalkozhatik. A templom tervei már készen vannak, a telek kérdése is nemsokára végképen tisztázódik, úgyhogy a jövő tavasszal már hozzá is lehet fogni a templomópitóshez. A református egyház presbitériuma csütörtöki közgyűlésén foglalkozott a három nagy adomány ügyével. Koppányi Gyula lelkész bejelentése nagy lelkesedóst keltett ós indítványára kimondotta a presbitérium, hogy ma, vasárnap délelőtt 11 órakor diszküldöttség által fog köszönetet mondani özv. Bogár Dánielnénak a nagylelkű adományokért. Az általános választóijog ligája Csabán. Ma lesz a nagygyűlés. Az általános titkos választójog országos szövetségének békéscsabai fiókja vasárnap délután fél három órakor tartja alakuló nagygyűlését a Széchenyi-liget pavillonjában. A szövetség, mely az uj parlament elé akarja vinni azokat a határozati javaslatokat, amelyeket minden nagyobb város polgársága a liga egisze alatt tartott nagygyűléseken elfogad: erősen agitál ós ugy látszik sikeresen is, mert az általános titkos választójognak a táborába sikerült eddigi agitációjával is egy olyan hatalmas sereget összehozni, amilyen talán Magyarországon még egy fedél alatt és egy eszme mellett nem volt. A nagygyűlésnek az előkészítő ér tekezlete, amely a Magántisztviselők ós Kereskedőifjak Egyesületének helyiségében csütörtök este volt, az ott megjelent békéscsabai egyesületek és pártoknak vezetői tanúsága mellett, annak impozáns lefolyására vet biztos reménységet. Az értekezleten, miután dr. Zsilinszky Endre betegsége folytán akadályozva volt a megjelenésben : az elnöki tisztet dr. H e r z o g Henrik töltötte be. Hosszabb eszmecsere után kim-ondotta az értekezlet és egyben megbízta 1 dr. Herzog Henriket, a nagygyűlésen a békéscsabai polgárság részéről a hivatalos szónoki tisztet töltse be és a határozati javaslatot ő ajánlja elfogadásra a polgárságnak. B r u c k e r Ágoston, az előkészítő bizottság jegyzője felolvasta a hosszabb terjedelmű határozati javaslatot, amelyet az értekezlet magáévá tett. A békéscsabai általános titkos választójogi liga fiók elnökének nagy lelkesedéssel Wagner József építészt jelölte az értekezlet, ki régóta kemény harcosa az általános választójognak. Helyettes elnökül dr. Herzog^ Henrik, titkárrá p?dig B r u c k er Ágoston, helyettes titkárrá pedig Fehér Károly lapszerkesztőt jelölte egyhangúlag az értekezlet. A végrehajtó-bizottság 40 tagjából: hat—hat tagot jelöl a függetlenségi párt, a munkapárt, a szociáldemokrata-párt, a parasztpárt, az egyesületek közül az Ipartestület, a Magántisztviselők és Kereskedőifjak Egyesülete és a Kereskedelmi csarnok pedig 4 tagot. Lelkes örömmel vette tudomásul az előkészítő értekezlet, hogy a nagygyűlés szónokai dr. S^z e n d e Pál ügyvéd, az O. M. K. E. főtitkára lesz, aki mellé még a központ Ágoston Péter dr. nagyvaradi jogakadémiai tanárt ós dr. K u n f y Zsigmond irót ós szerkesztőt küldte ki. J ó c s á k Kálmán, az alföldi szociáldemokrata-párt titkára felvetette azt az eszmét, hogy a nagygyűlésre érkező szónokoknak a fogadtatására egy nagy tüntető k vonulás rendezése helyén való lenne, azonban dr. P á n d y István, a függetlenségi és 48-as párt elnökének hozzászólása után, melyben kifejtette, _ hogy ily tüntető felvonulásra az idő j rövidsége miatt a pártok már nem ké! szülhetnek el s ha ez nem sikerülne, csak hátrányára szolgálna az ügynek: Jócsák Kálmán indítványát visszavonta. Dr. Herzog Henri v elnök megköszönte az értekezlet tagjainak szives megjelenését ós az előkészítő értekezletet bezárta. Gyulaváros közgyűlése. Az érdekesebb tárgyak. Gyulaváros képviselőtestülete szombaton, e hónap 24-én tartotta rendes havi közgyűlését, melyen nagyobbára szűkebb helyi érdekű ügyek kerültek tárgyalás alá. Legtöbb időt, mint mindig, a város anyagi helyzetének rendezése vette igénybe, amihez Gyula mostani lelkes vezetősége nagy ambícióval fogott. Gyula — mint már megírtuk - a régi könnyelmű gazdálkodás folytán valósággal a tönk szélére jutott. Erőforrásai fokozatosan kiapadtak, a polgárság lelkesedése és buzgalmá lanyhu t, úgyhogy Gyula az ország legelhagyatoltabb városai közé tartozott. A mostani vezetőség azonban felhagyott a lemondás retrográd irányú politikájával és a haladást irta lobogójára. Okos gazdálkodással sikerült is a várost a lejtőn megállítani és most már Gyula halad szépen a fejlődós utján. Nagy eredmény volt mindjárt elsősorban az, hogy a város 120 százalékot kitevő pótadóját sikerült jelentékenyen leszállítani, amennyiben most csak 98 százalék a pótadó. Móg ez is horribilis magasságú, de mégsem 120 százalók. Alig múlik el mostanában közgyűlés, amelyen a város anyagi ügyeinek rendezése ne kerülne szőnyegre. Ilyen volt a tegnapi is, amikor a borital- ós husfogyásztási adók biztosítása tárgyában tette meg a szükséges intézkedéseket a képviselőtestület. Ezt egyébként a pénzügyminiszternek a mult óv folyamán kibocsátott rendelete tette szükségessé, amely szerint az úgynevezett regale bérlőktől a fogyasztási adók kezelése átveendő és a község, illetve város kezelésébe teendő át. E rendelkezésnek 1911 január 1-én kell életbe lépnie Gyula képviselőtestülete erre való tekintettel tette meg a szükséges intézkedéseket az állandó választmány javaslatai szerint, amelyek egyhangúlag elfogadásra talállak, Ez az ügy foglalta le a képviselőtestület legnagyobb idejét, ugy hogy a többi tárgygya'l hamarosan és röviden végeztek a városatyák. Ezek között külön említést érdemel Schwimmmer S. Adolf kisajátítási ügye, akitől a képviselőtestület a város szépítése szempontjából megvásárolta a telket. Az iparostanonciskola 1909—10. óvi számadása, az ismétlő iskola és a tanyai iskolák 1910—11. óvi költségvetései tudomásul szolgáltak. A város tisztasága szempontjából szükséges utkaparást eddig napszámosok végezték legnagyobbrószben. Ez sok költségébe került a városnak, ugy hogy felmerült az a kérdés, nem volna- e