Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-18 / 75. szám

4 BÉKÉSIÍEGYEI KÖZLÖNY 4 uton nyerni remélt 400 korona évi jövedelemtöbblet nem érdemli meg azt a sok kellemetlenséget. Az egységes tandijemelés sokkal célszerűbb volna. Többek hozzászólása után az elöljáróság a jegyző álláspontjára helyezkedett ós elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlés elé más értelmű javaslatot terjeszt és előző határozatának megváltoztatására fogja birni. U h r i n András pénztáros olvasta fel ezután az augusztus havi forgalomról szóló pénztári jelentést, mely szerint a bevétel 449 31 korona, a kiadás pedig 279 84 korona volt. A maradvány tehát 167-47 korona. A jelentést tudomásul szolgált. Horváth Mihály jegyző tagforgalmi jelentése szerint augusztus elején 702 tagja volt a testületnek, augusztus végén pedig 708 A szaporulat tehát 6. Iparigazolványt 8-an váltottak, Horváth Viktor fényképész pedig önként vétette fel magát a testületbe. T.inonc augusztus végén 481 volt. Az iskolaköteles tanoncokat összeírták. Az érkezett ügyiratok közül a kö vetkezők érdemelnek említést: Az aradi kereskedelmi ós iparkamara 600 koronás ösztöndijat tűzött ki olyan törekvő fiatal iparosok számára, akik ismereteiket külföldön is gyarapítani akarják. Az ösztöndíjra Csabán is akadt pályázó, Orvos Endre tehetséges fiatal müfestő személyében. Kocziszky György szabó segély kérvényét, arra való hivatkozással, hogy nem tagja már a testületnek : elutasította az elöljáróság. Indítványok. L á z á r Pál a kovácsok ós kerék gyártók nevében szólal fel. Nem tartja nevezetesen helyesnek azt, hogy az iparostanonc iskolában a kovács- és kerékgyártó tanoncok szakrajzoktatásban nem részesülnek s csak olyan rajzokat kell kósziteniök, mint a lakatosoknak, vagy asztalosoknak. Indítványozza, hogy ez ügyben az elnökség lépjen érintkezésbe az igazgatósággal, talán lehetne a tantervbe a kovács-kerékgyártó szakrajzot is beilleszteni. P a t a j András szerint az iskolába iparosokat kellene állítani minden szakmából, mert a tanitók nem órtenek a szakdolgok oktatásához. Horváth Mihály jegyző : Az ott levő tanitók valamennyien végeztek tanfolyamot, tehát értenek az elmélethez. A gyakorlatot úgyis alkalmuk van a tanoncoknak elsajátítani. Egyébként az elnökség készséggel tesz eleget Lázár Pál kívánságának ós érintkezésbe fog lépni mihamarabb tanonciskola igazgatóságával. V 1 c s k ó Lajos tudomása szerint ebben az évben 25 ik óvforduja lesz a testület fennállásának. Illőnek tartaná ennek a megünneplését. Timár Endre elnök hasonló nézetben van és indítványozza, hogy egy bizottság küldessék ki az ünnepség előkészítése céljából. Kován Endre szerint jobb volna jövő nyárra halasztani ós népünnepólylyel egybekötni. Horváth Mihály jegyző szerint nem mulatság kell első sorban, hanem komoly és maradandó hatású ünnepség. Utána aztán mulatság is következhet. Csatlakozik az elnök indítványához. E felszólalások után az elöljáróság kiküldötte a bizottságba az elnökséget, továbbá P a p p Sándor, Kovács Károly, Botyánszky János V1 c s k ó Lajos ós F e l b e r Sándor előljárósági tagokat. Timár Endre elnök végül felhívta az elöljáróságot, hogy a nemsokára bekövetkező kamarai választások iránt érdeklődjék s aztán bezárta az ülést. A köröstarcsai írnokok helyzete. Szűkkeblű képviselőtestület. Tessék megélni 800 koronából. Megható panaszos irat érkezett most a vármegyeházára. Az az irat is szomorú világot vet arra a tarthatatlan állapotra, melyben még most is senyvednek a községeknek különösen segéd-alkalmazottjai. Intelligens uri emj bereknek olyan fizetésből kell családostul megélniök, amelyhez képest egy urasági kocsis vagy béres fizetése valósággal miniszteri. Elképzelhető most már ezeknek a szegény embereknek az élete. Kötelességük magukat alávetni a társadalmi konvencióknak. Kanászokkal és más hasonlókkal egy nívóra nem sülyedhetnek, jobb társaságba kell járniok, mert ezt elvárja tőlük ugy felettes hatóságuk, mint az a polgárság, amelynek érdekeit szolgálják. Ugy maguknak, mint családjuk tagjainak tisztességesen kell öltözködniök, itt is, ott is meg kell jelenniük, mert ezt szintén elvárják tőlük. Elvárják, de nem kérdik, miből fedezik az azzal járó kiadásokat ? Igazán érthetetlen, hogy mikor valamennyi társadalmi osztály helyzete lényegesen javult az utóbbi években, a községi alkalmazottaknak mórt kell még mindig, e szörnyű mértékben emelkedő drágaság idején is nyomorúságos cselédbérórt munkálkodniok a közjóra ! Békósmegye sok községében feljajdultak ujabban a segéd-alkalmazottak. És csodálatos, hogy a képviselőtestületek csaknem mindenütt ridegen elzárkóztak a kétségbevonhatatlan adatokkal megindokolt kérelmek elől. A nagyobbára kevés intelligenciával biró és pirasztikus, egyszerű életmódot folytató képviselőtestületi tagok bámulatos rövidlátósággal nem tudják megérteni, hogy mért nem lehet megélni évi 800 koronából mai napság egy intelligensebb embernek ? Legutóbb a köröstarcsai segéd-jegyzők ós írnokok jártak hasonlóképen. Csodálkozunk ezen nagyon. Köröstarcsa a megye legszebben fejlődő községei közé tartozik, lakossága értelmes, józan gondolkozású, úgyhogy nem egyszer volt már alkalmunk megdicsérni. Érthetetlen tehát, hogy nyomorult 100 koronás fizetésemelést mórt nem akar megadni szegény alkalmazottainak ? Az a mindössze óvi 1000 koronát kitevő kiadás-többlet talán tönkreteszi azt a vagyonos községet? Rossz lelkű és meggondolatlan, aki hasonlóan gondolkozik. A dolog historikuma a következő : Szabó László segódjegyző, P u sk o v i c s Imre, J e n e i Fülöp, valamint M e i s z 1 e r József községi írnokok azzal a szépen megindokolt kórelemmel fordultak nem régen a képviselőtestület elé, hogy jelenlegi 800 kor. évi fizetésüket emelje fel 1000 koronára. A képviselőtestület többsége móg ezt a szerény kórelmet sem volt hajlandó teljesíteni és elutasította őket. Ekkor a nevezettek megfelebbeztók a határozatot a törvényhatósághoz, hol a felebbezés áttanulmányozása után érthető megütközést keltett a képviselőtestület szükkeblüsóge. A felebbezők előadják, hogy a község pátadója a többi községekhez képest csakély és méltánytalan gondolkozásra vall a kérelem elutasításakor annak a nagyságára hivatkozni. A helyzet illusztrálásául mellékelnek egy pályázati hirdetményt, melyben Karánsebes közsógi kocsist keres 800 korona fizetéssel, lakással, fütóssel, világítással, ruházattal és három óvenkint 60—60 korona korpótlókkal. Micsoda óriási differencia ez Karánsebes 03 Köröstarcsa között! A felebbezóshez egy kimutatás is van csatolva egy háromtagú család óvi nélkülözhetetlen szükségleteiről. Az érdekes ós jellemző kimutatás a következő : Lakbér 150 kor. 40 drb kenyér 80 „ Napi i/a kg. Írós 219 „ Fűtés 104 „ Bolti kiadások 240 „ Napi IV, 1. tej 65 „ Piaci árúk 60 » Zsír, 1 1. hetenként 114 „ Világítás 43 „ Ruha 240 „ Cseléd 96 „ Összesen tehát a legminimálisabban számítva is 1400 koronára van szüksége j évente egy háromtagú családnak, ha nem akar nélkülözni. Hol marad aztán móg egy kis szórakozás, amire szintén szükség van! Minden gondolkozó ember láthatja i már ez adatokból is, hogy 800 koroná. ból tisztességesen megélni a szó szoros értelmében lehetetlenség. A vármegye előreláthatólag a kérej lem újból való tárgyalására fogja utaj sitani a képviselőtestületet, mert azt egy humánusan érző ember sem tűrheti, hogy annyi intelligens család nyomorogjon. Színházi érdekességek. j (Újházi mester és a pincér. — Tizennégy ragyogó nő.) - Külön fővárosi tudósítónktól. Ki ne ismerné az örökké vidám, derék Ujházy mulatságos eseteit. A Mestert bár deresedő fejjel és meggyengült látással sétálgat még mindig a dunai korzón : nem hagyja el friss, eredeti humora, amelylyel jó barátait szórakoztatja. Mindig jó kedve van, különösen akkor, ha egy kis társaság verődik össze. Itt aztán elmondja Ujházy sorjában fiatalkori élményeit állandó nagy derültség között. A hétfő estét a Gambrinus étterem egyik diszkrét sarkában töltötte el Ujházy ós szük társasága, A vacsora után, borozgatás közben jobbnál-jobb anekdotáit mondotta el a Mester. Rövid idő múlva távozásra kérte a társaságot. Fölkészültek. A pincér odasietett és elsőnek persze Ujházy kabátját segítette föl. A felöltő feladása után az úgynevezett „kabátrángatási szakmüvelet" következett, mely abból áll, hogy a pincér az alsó kabátot hátul a balkezével, a felső kabátot pedig a jobbkezóvel két ellenkező irányban rángatni kezdi. (Ezen azt hisszük, már minden férfi átesett!) Az előzékeny pincér is ugy tett a Mesterrel. De alig tette meg az első mozdulatot, a Mester igy kiáltott fel ijjedten : — Maga marha ! Mit csinál velem ? A zavarban levő pincér nem tudta hamarjában, hogy miben hibázott s csak a társaság hahotájára jött rá, hogy a Mesternek nem a kabátjába, hanem a nadrágjába markolt nagy gyorsaságában és előzékenységében. Nem kis meglepetés volt a „leleplezett mestert" látni. De azért a pincér jó borravalót kapott a vendégektől. Móg szerencse, hogy a kis eset nem a nagyközönség szemeláttára történt. * Beöthy László, a Magyar- ós Királyszínházak igazgatójáról azt mondjákhogy nagyon ügyes kezű ember. Majd, nem igy is áll a dolog. Mert ha tekintetbe vesszük, hogy Budapesten csak egy operette-szinház van, mig Bécsben vagy más világvárosban több is van, nincs nagyon nehéz helyzete Beöthynek, mert a konkurrenciától mentes ós ha nem is hoz nagy áldozatokat, van Budapesten az operettek számára elég nagy publikum. Igy hát jó dolog igazgatónak lenni. De most az egyszer ki akar magáért tenni Beöthy is. Előadja Rubens Pálnak, a Hollandi-leány hírneves szerzőjének egy uj, nagyszerű darabját, a „Balkáni herceget". Ezzel az uj operettel akarja az idei „slágert" megcsinálni. A darabban szükség van tizennégy gyönyörű nőre, akik a bilkáni herceget vezetik be a színpadra. A hölgyek megszerzése . egy kis fejtörést okozott Beöthynek. Összetoborozta tehát Budapest legszebb hölgyeit. Száznál több meseszép nő jelentkezett az igazgató irodájában s igy nem volt nehéz a választás. Egykettőre kiválasztotta a tizennégy ragyogó szép hölgyet, akik már nagyban próbálnak is a darabból. De most, ha már gomb van, a kabátot is be kell szerezni. És ezért Beöthy egy balkáni herceget is keresett. Sikerült is megtalálnia Kertész Mihály személyében, aki egyike a vidék legtalentumosabb, nagyszerű megjelenésű színészeinek. Most már csak a jó publikum kell s a tervezett siker biztosítva lesz. A darab jó, a hercag kitűnő ós — ami a fő — a nőcskók is szépek. Hja, nem kell kétségbeesni, van móg Pesten elég szép nő! A Értekezlet a megyeházán. Ambrus Sándor alispán, hogy a fontos miniszteri rendelet intencióinak minél, pontosabban megfelelhessen, e hónap 26-ára általános értekezletet hívott össze a vármegyeháza nagy termébe. Ez értekezleten részt fognak venni az összes járási főszolgabirák és azok a községi jegyzők, akiknek ügyosztályába a népszámlálás tartozik. Az értekezlet célja általános tájékozás nyújtása ós az egyöntetű eljárás megállapítása. Az általános értekezlet után a főszolgabirák járási értekezletet hivnak össze, amelyen a számláló és felülvizsgáló biztosokat jelölik ki ós részletes népszámlálási tervet állapítanak meg. Ugyanez értekezleteken állapítják meg a számláló ós felülvizsgáló biztosok napidijait is, melyeket az alispán fog majd kiutalványozni. A megyei népszámlálások fölött a főellenőrzést az alispán fogja gyakorolni. KróniKa, A jövő óv első napjaiban országszerte kezdetét veszi a nagyfontosságú népszámlálás, amelynek célja hiteles adatokkal megmutatni, hogy Magyarország nöpessóge az utolsó 10 óv alatt mennyivel szaporodott, vagyis a magyar nemzet ereje fogyóban van-e, vagy növekedőben ? Különösen fontos ez a népszámlálás ez utóbbi szempontból. A népszámlálás eredménye mutatja meg j hitelesen azt az arányt, amelyben a ; magyarság áll a körülvevő nemzetisé- j giekkel Ha ez az arány a magyarságra j nézve kedvezd, tehát a tíz év előtti állapotokhoz képest haladást tüntet fel : mindenesetre alkalmas a nemzeti önérzet emelésére és a nemzetiségi fennhéjázások letörésére. Nemrégiben kivonatosan ismertettük a belügyminiszternek a törvényhatóságokhoz intézett terjedelmes rendeletét, mely a törvényhatóságok fejeinek részletes utasításokat ad a népszámlálás körül követendő eljárásra vonatkozólag és lelkiismeretes ellenőrzésre utasítja őket. A rendelet szerint a népszámlálás 1911 január 1—10 napjáig eszközlendő. Ez idő alatt be kell fejezni az egész országban. ' Romlott hústól, Bacsillustól Nem pusztulunk könnyedén, Hiszen végre, Csaba népe Folyton azzal éi szegény. Tisztaságot: Szamárságot Nem talál, ki erre jár, fi Körösben Úsznak többen, Pedig az csak bűz mocsár. Most tehátlan, Egész bátran, Jöhet hozzánk bármi vész, Nézünk széjjel, S a veszélylyel Szemünk bátran szembe néz. De van ám egy, Epénk rámegy, fiz az aztán a nagy veszély' Kitalálják: Titulálják Ugy is, hogy a népvezér, Ő előtte, (Jrak főztje Undorító eledel. Itten harcol, Ottan sarcol, fihogy annak lenni kell. fiz egyházat Nem gyalázat Megzavarni őneki, Most mutatta, Lelkemadta, Hogy a békét szereti: Ott járt Pesten, Állott lesben És kirohant, mint a vad. De hiába, fi szó árja Érte félbe nem szakadt. De elég már. Itt a célnál Másról szóljon a rege: Nem szól másról, Csak válásról Csaba ifja, örege. Igy nem édes, Szörnyűséges Rózsaláncot fűzni már. fimor nélkül, Hő sziv nélkül Csak válópér átka vár. . . . Guy