Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-04 / 71. szám

BÉKÉSMEGYÉI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szept. 4. tudományok mindinkább veszítenek tisztán theoretikus és abstrakt jellegükből, mert tudós művelőik arra törekedtek, hogy a praktikus élettel hozzák összhangzásba és az újonnan felfedezett tételeket az emberiség hasznára forditsák. Különösen áll ez az egyik legfiatalabb tudományra, a geologiára, amelynek nagy jelentősége most már elvitázhatatlan. Tisztán tudományos fontosságán kivül különösen fontos a mezőgazdaság szempontjából a még mindig és sokáig folyamatban levő talajvizsgálatok révén, amelyeknek céj'a megállapilani a talaj minőségét, összetételét, termőképességét s ezzel kapcsolatban azt, hogy egyes talajok minő gazdasági növények termelésére alkalmasak. A geologiai kutatásokat és vizsgálatot a földmivelésügyi minisztérium kötelékébe tartozó „M. Kir. Földtani Intézet" végzi, amelynek élén Lóczy Lajos, a világhirü tudós áll. Ez intézet kötelékébe tartozó tudós geologusok már évek hosszú sora óta vizsgálják az egész ország talaját és a nagy munka még évtizedeket fog igénybe venni. Ebben az évben Békésvármegyére is rá került a sor. A földmivelésügyi miniszter ugyanis kiküldötte T i m k ó Imre osztálygeologust és B a 11 e n e gg e r Róbert geologust Békésvármegye geologiai alakulatának felvételére.Timkó Imre Csaba, Gyula, Kétegyháza, Csorvás, Kondoros, Orosháza és Kigyós határait vizsgálja. A nagy munka már négy hónap óta folyik és még sokáig el fog tartani, amennyiben móg körülbelül három évet vesz igénybe az aradmegyei és csanádmegyei felvételekkel együtt. Munkatársunknak alkalma volt beszélgetést folytatni a Csabán állomásozó Tirnkó Imre osztálygeologus úrral, aki következőleg nyilatkozott: — A munka célja a vármegye területének tüzetes geologiai ós talajismereti átkutatása. A megfigyelések és kutatások elsősorban tudományosak; nem tévesztik azonban szem elől a gyakorlati élet kívánalmait sem. A geologiai vizsgálatok pl. amint kiterjeszkednek az egészséges ivóviz nyerésének, a talajvizek állásának kérdésére, épugy útbaigazítást nyújtanak az iparilag értékesíthető anyagok pl. homok-, tóglaanyag-, tőzeg-teíepsk felkutatására. Az igy gyakorlati érdekeket is szolgáló geológiai kutatással, karöltve halad a tudományos talajfelvétel, mely a termőtalaj keletkezésére, kialakulására, összes fiziakai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatára kiterjed. E vizsgálatok az erdészet, szőlészet ós a mezőgazdálkodás egyéb ágaiban nyújthatnak értékes gyakorlati útbaigazításokat. Igy pl. a talajszerkezetére, kötöttségére, a talaj javítására, öntözésre, alágcsövezós okszerű megmivelósénekmódjára,trágyaszükségletére, a termőréteg vastagságára stb. A felvételek eredményei térképeken rögzittetnek meg, mely térképeken az egyes községek határainak felismert és áttanulmányozott talajfajtái és az altalajviszonyok nyernek kifejezést. Bírjuk az osztálygeológus ur igéreretét, hogy a vizsgálat eredményéről annak idején lapunk olvasóit is tájékoztatni fogja. Az már eddig is megállapítható, hogy Csaba határa csaknem egészben elsőrangú talajból áll és rendkívüli termékenységre képes. Utazás egy uj híd körül. Kész van a hid, de nincs ut hozzá. Bókésmegye Körös hídjainak száma megszaporodott egygyel, a Sebes-körösi foki híddal. Ez a szép, pompás hid is egyik dokumentuma annak a helyes és a közönség érdekeit mindenkor szemmel tartó politikának, melyet a vármegye mostani vezetősége üz s amelynek egyik fontos célja az, hogy a megye közlekedésügyi viszonyai évről-évre javuljanak. Móg egy-két évtizeddel ezelőtt Békésmegye is épp olyan mostohán volt ellátva müutak és hidak tekintetébe^ akár csak a többi alföldi vármegyék, amelyekre ugyancsak ráillett a régi „Kis Tükör" rigmusa: „Sáros utaidnak nincs a földön párja, Tengeren és ilt, az utast egy sors várja". Esős időkben valósággal remeteéletet kellett folytatDi, különösen a sárj réti községek lakosainak, mert bizony j a községekből kimozdulni és a szomi szédos községbe átjutni, egyenesen isteni kísértés volt. A kocsikat még hat-nyolc ökör se bírta odább vonszolni a fene ketlen sárban. Az utóbbi évek alatt azonban örvendetesen változott a helyzet. Egyre-másra épültek a kényelmes szép müulak a vármegye területén az ide-oda kanyargó folyókon minden fontosabb útvonalon vashidak épültek a régi rozoga és sok tekintetben veszedelmes fahidak helyett. Egyszóval a mostani generáció ebből a szempontból hasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint a régiek voltak. Az állam és a vármegye vállvetve igyekeztek növelni és fenntartani a közúti alapot, nagyobb beruházási hitelt vettek igónybe amelyeknek rendeltetése az ut- és hídépítések költségeinek fedezése volt. A közúti alap most már kimerült teljesen a nagy építkezések miatt s jó ideig kell várni, mig folytatni lehet újra a közlekedési viszonyok javítása érdekében megkezdett üdvös munkát. Azonban még mindég vannak nagyon is észrevehető hiányok ezen a téren, amely hiányok orvoslására sürgős szükség van. Igy például legutóbb elkészült Szeghalom mellett a SebesKörösön az úgynevezett foki hid. Csinos és erős alkotás, egyik legszebb hidja nemcsak a vármegyének, de az egész környéknek. Már megtörtént a próbaterhelés is, amely fényesen sikkerült. A mult hónap 30 án, kedden ejtette meg rajta az utolsó felülvizsgálatot Éltető Ákos miniszteri tanácsos, dr. D a i m e 1 Sándor vármegyei főjegyző és mások kíséretében. A vizsgálat a hidat teljesen befejezettnek, minden tekintetben kifogástalannak találta és át is adta a forgalomnak. A 198.000 koronába került hidnak egyik nevezetes sajátsága az, hogy az az első hasonlónemü alkotás, amelynél a vasbeton fontos szerepet játszik. A hid két vége ugyanis 30—30 méter hosszúságban vasbetonból készült és csak a középső része tiszta vas. Már ez a két igen szivós alkatrész is teljes garanciát nyújt a hid erősségére vonatkozólag. Hanem e szép hidnak ám van egy nagy hiánya. Ez pedig nem más, min^ az, hogy nem vezet hozzá jó ut. A leg. közelebbi köves ut hat kilométernyire van. - Most aztán el lehet képzelni, hogy ebből a helyzetből mi következik. Az, hogy a hidat télen, vagy esős és sáros időben nem lehet használni, csak nyáron. Tehát valósággal nyári hid lesz. Aki ismeri a sárréti régi utakat, az természetesnek találja ezt a következtetést. A sárréten hat kilométer az esős időszakban, tehát tavasszal ós ősszel annyi, mint a végtelenség. Ott semmiféle alkalmatossággal sem lehet közlekedni. A szép uj hid ennélfogva csak félig felel meg rendeltetésének, amennyiben csak száraz időben használha'ja a környékbeli lakosság, esős időkben pedig csak tétlenül nyújtózkodik keresztül a SebesKörösön. A vármegyének szándókában volt a hat kilométer hosszú útszakaszt is kiépíteni müuttá, de nem lehetett. Nem pedig azért, mert hiányzik a „nervus rerum gerendaium«, a pénz. A közüli alap felhasználódott teljesen. Ennélfogva várni kell még nagyon sokáig, mig a foki hidhoz kövezett ut fog vezetni. Ad2 L reánk vár a feladat, hogy ezt tudomásul vegyük és a fedezetről gondoskodjunk. Semmiképen sem ideális állapot egy önálló, szabad rendelkezéssel biró nemzet szuverónitása szempontjából, különösen akkor, amikor egyidejűleg j nem törtónt törvényhozási intézkedés ' Bosznia-Hercegovina közjogi állása ós ) hozzátartozására nézve. A magyar delegációnak lesz alkalma ! először hallani Aerenthal külügyminisz- j ter eljárásának indokait ós mérlegelni az eljárás célszerűségét és szükségsze- . rüségét és ennek kapcsán bizonyára ! érdekfeszítő vita lesz a plenáris ülésen. A delegáció munkálkodása a kormány tagjait és a törvényhozók egy részét elvonván, vagy lekötvén, minden valószínűség szerint ismét rövid szünet fog beállni a képviselőház tanácskozásában és legfeljebb a bizottságok fogják ( a hozzájuk utalt munkaanyagot feldolgozni. Az a nagy kérdés, amely már körülbelül novemberben úgyszólván kizárólag fogja foglalkoztatni a törvényhozást: a közgazdasági önállóság megteremtésének, vagy a közösség fenntartásának kérdése. Ez annak kapcsán kerüi napirendre, hogy a közös bank szabadalma lejár s a bankszabadalom megújítása iránt törvényjavaslatot fog a kormány benyújtani. Akik a nemzeti bankért folytattak küzdelmet, elszántsággal fognak belemenni a parlamenti kampanyba. A kormány bankjavaslata móg nem ismeretes ós igy a harc méreteiről előre képet alkonti nem lehet, de az elvi álláspontok ismerete mellett nem lehet kétséges, hogy az önállóság és közösség hivei között erőteljes mérkőzés várható. Közrejátszik az a bizalmatlanság is, amelylyel az ellenzék a kormány választójogi programmja iránt viseltetik és alighanem a bankkérdésben megvívandó csata lesz az első alkalom, amikor a kormány nyílt, félre nem érthető és minden kétértelműségtől ment, záros határidőre szóló, kötelező programmvallás szüksége előtt fog állni. Amint tehát igy az előjelekből itelve, a parlament őszi munkálkodása fest, minden valószínűség amellett szól, hogy a napirendre kerülő nagy kérdésekben ez lesz a legelső alkalom a mérkőzésre a kormány és ellenzék között. Talajvizsgálat Békésmegyében. Az emberi haladás ós a civilizáció nivó emelkedésének hatalmas utján, melyet a XIX. században tett meg: a • vest, lelkére kötvén, hogy őrizkedjék a jövőben ilyesmitől. Az elnököm meggratulált, megdicsérte okosságomat, éleslátásomat, amelyről ez ügyben fényes tanúbizonyságot szolgáltattam. Az öreg magisztrátus elhallgatott. Én is gratulálok, — szólt Paul — csak azt nem látom be, hogy mi köze van az asszonyi logikának a dologhoz? — Megmondom, ő lélekbúvár. Ahogy az emberemet elfogták, Elvirehez rohantam, hogy elmondjam neki kutatásaim eredményét. Ahogy megkérdeztem tőle, hogy kiheverte-e már az izgalmait, ezt felelte nekem: — Igen, de a leckéből tanultam. Igaz, hogy veszedelmes egy asszonyra az egyedüllót éjnek idején, de móg veszedelmesebb, ha nincs egyedül. Elhatározásom megmásíthatatlan, nem fogadhatom önt többé este. Inkább magam jövök az ön lakására délutánonként. A bihari erdőben. Irta : Zöldi Márton. \ A körorvos este tért haza a távoli bihari falvakból, hol beteget látogatott. Fiatal, izmos ember volt, kin nem látszott meg, hogy évekig görnyedt a laboratóriumban tudós kutatás közben. Már öt éve, hogy Major Imre dr., édesanyja kérésének engedve, elhagyta a klinikát s orvosi gyakorlat után látott. A tudós szomját, a kntató rajongását legyőzte az a mindenek fölött való erős érzés, hogy gondoskodnia kell özvegységre ós szegénységre jutott édesanyjáról. Ott Biharban, hol a síkságot három Körös szeli át, gyorsan emelkedett a fiatal tudós orvos híre. Még a kunyhó népe is tisztelettel látta közeledni a komoly, jóakaratú doktort, ki a tudós gondatlanságával alig törődött az anyagiakkal. Noha volt kocsija, jobban szeretett gyalog járni. A hosszú uton kielégítette filozófáló hajlamát, mely benne mély emberbaráti őrzést nevelt. Legutóbbi hazaérkezés alkalmával alig tudta elkölteni a szerény uzsonnát, melylyel édesanyja kínálta meg. A kisbíró szaladt be lélekszakadva. — Doktor ur, — kiáltotta — a pandúrok valami cigányleányt hoztak a községházára. Azt se tudjuk élő-e vagy halott. — Honnan hozták, — kérdezte az orvos felugorva. — A Fekete-Körösből. Az orvos nem kérdezett többet. Mint józan, gyakorlati ember tudja, hogy az teljesen alárendelt jelenlőségü, hogy mikóp került a vízbe. Ebben a pillanatban csak egy kérdésnek van jogosultsága : meglehet-e menteni ? Rohant a községházához. Nem is állt szóba a pandurörmesterrel, ki olyasfélét mormogott, hogy kár volt sietni, ettől már ugy is elkésett. A fiatal, vézna, fekete leány ott feküdt a szalmazákon a biró szobájában. Teljesen élettelennek látszott. Az orvos átkarolta, felemelte s gyorsan utasítást adott az„ egyik pandúrnak, hogy mit tegyen. O maga is teljes erejével nekilátott. Az ólesztósi kísérlet több mint félóráig tartott s a körülállók nagy szemet meresztettek, mikor az orvos izzadt, homlokát megtörölve, röviden ennyit mondott: — Él. Aztán intézkedett, hogy vigyék haza az anyjához s fektesók le. Csak azután állott szóba a pandurörmesterrel. — Hogy történt? A pandurőrmester nagyon fólválról számolt be az esetről. — Várad felől jöttünk, mikor egy kanász fiu nagy sikoltással adta hirül, hogy a hid alatt egy leány van a vizben. Már el is merült. Az egyik legény leugrott a lóról ós kihozta. Aztán a nyereg elé tettük ós idehoztuk a közi ségházához. — Egyebet nem tud? — Semmi egyebet. — Köszönöm. Az orvos hazament s csaknem éjfélig ott ült a kis vézna leány ágya mellett, ki eközben néhányszor felébredt ós újra elaludt. Valami halálos bágyadtság mutatkozott az arcán, mintha sok esztendőnek szenvedése, gyötrelme ült volna ki az elég szabályos, de kora fonnyadtságot mutató arcra. Mikor éjfélkor felébredt, Major orvos erős husievest és bort adott neki. A megmentett cigányleány koldus alázatossággal hálálkodott. — Köszönöm, csókolom a kezét. Mikor az orvos megkérdezte tőle, hogy mikép jutott a vizbe, szinte állatias félelem reszkettette meg. — Magam mentem bele. Nem tudtamj hogy olyan mély . . . Az orvos szigorúbb hangon kérdezte: — Miért mentél bele, hiszen a hid alig husz lépésnyire volt. A leány nem felelt, csak mélyet sóhajtott. Az orvos nem faggatta. Teljesen tisztában volt, hogy öngyilkossági kísérlettel áll szemben. Tekintete szánakozóan suhant végig a petyhüdt arcon s azután otthagyta. Az ajtóból még egyszer visszafordult: — Hogy hivnak? — Sárosi Ilonának. — Vannak szüleid? — Csak egy mostohaanyám. — Jó éjszakát I Másnap reggel az orvos megmondta édesanyjának, hogy a fiatal leányt legalább egy hótig kell ápolniok. Az öreg matróna készséggel vállalkozott reá. — Hát aztán mi lesz vele? — kérdezte fiától. — A jó Isten tudja, hangzott a szomorú válasz. — Ez alatt a hót alatt az orvos alig látta a leányt, de édes anyjától megtudta történetét. Szomorú, egyszerű történet volt, azokból a tragédiákból való, melyek a korán elhunyt szülők gyermekeire leselkednek. Mostoha anyja újra férjhez akart menni s megszbadulni igyekezett tőle. Kínozta, gyötörte s az érzékeny lelkű, tizennégy éves leány lelkében felbukkant az öngyilkosság rettenetes gondolata. Nekiment a FeketeKörösnek. Az öreg matróna, ki valamikor jó módban ólt s rendkívül finom, műveltlelkű asszony volt, néhány nap múlva igy szólott fiához: — Édes fiam, te a magad tudományával megmentetted ennek a szegény leánynak testét, engedd meg, hogy ón mentsem a veszendő lelkét. — Mit akar tenni édes anyám ? — kérdezte az orvos. — Itt akarom tartani nálunk. Ugy is törtónt. Öt évig volt Ilona az orvos házában s maga a tudós orvos nem egyszer csodálkozott testének ós lelkének rohamos, bámulatos fejlődósén. A Fekete-Körös iszapos habjaiból, mint analfabétát hozták ki s néhány évvel később tanult, müveit leány lett belőle. A hosszú téli estéken, mikor az orvost betegekhez hivták, a szép, fiatal leány olvasta fel az öreg matrónának a költők remekeit. Szavának meleg csengésén érezni lehetettt, hogy megérti a költő gondolatát, hogy vele repül a tisztább, magasabb légkörbe a gondolatok szárnyán. Egy hideg decemberi éjen az orvos