Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-08-28 / 69. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 aug. 11. Az ipari betegsegélyzés terén megyénkben a gyulai kerületi pénztár működött, amelynek erőforrásait erősen igénybe vettek a mult évben fellépett különböző ragályos betegségek, úgyhogy a pénztár áz előző évhez viszonyítva visszaesőt mutat, mert a vagyonmérleg 19,495 korona kezelési hiányi tüntet fel. A betegek ellátását 41 orvos tel jesitette s jelentésében a pénztár annak a véleményének ad kifejezést, hogy a velük kötött egyezség szerint biztosított orvosi szolgálat mai formájában tarthatatlan Ennélfogva akció is indult meg a betegpénzlári orvosi szolgálat ügyében, az akció azonban még nem vezetett eredményre. A gyulai pénztár bevétele volt egyébként 182,327 ke rona, kiadása 176,539 korona, hasonlíthatatlanul nagyobb, mint a kamara területén levő többi betegpénztáré. Ipari szakiskola vármegyénkben csak egy van, a békési kosárfonó isko'a, mely évről-évre fokozatosan fejlődik. A mu't évben az iskolának 35 rendes és 5 rendkívüli tanulója volt. Az összes személyi és dologi kiadások 25,394 koronát tettek ki A vele kapcsolatban álló műhelyben 18,086 darabot készítettek, melynek értéke 34,875 korona. Az igazgatóság sz elmúlt évben kísérletet tett háziiparo3ok foglalkoztatásával is, ami azonban nem sok sikerrel járt. A tanoncoktatás terén semmi különösebb változás néni történt. Hangsúlyozza azonbín a jelentés azt a régen érzett bajt, hogy a tanoncok előképzettsége általában rendkívül csekély, ami az oktatást nagyon megnehezíti. Tanonckiáliitás volt Csabán, Gyulán, Endrődön, Orosházán, Mezőberénybeu, Öcsödön és Szeghalmon. A szövetkezeteknél megelégedéssel konstatálja a jelentés, hogy a kamarai kerületben az ipari szövetkezeteknek minden hazánkban létező faja feltalálható. A nagyobb ipari gócpontokban az iparosok nagyon jól tudják már a szövetkezetek nagy gazdasági horderejét. Vármegyéngben ipari hitelszövetkezet van Békésen, Szarvason ós Orosházán ; nyersanyagraktár szövetkezet: G.yulán (bőranyag és bőrgépműhely) Békéscsabán (cipész); árúcsarnokszövetkezet Gyulán (asztaios). A Békéscsabai Cipész-Szövetkezet harmadik éve szép üzleti eredménynyel végződött, amenynyiben a szövetkezet 2024 34 korona tiszta nyereséggel zárta az üzleti évet és 5% osztalékot fizetett. Téglagyártással a kamara kerületében 179 en foglalkoztak. Megyénkben Békéscsabán és Orosházán vannak nagyobb téglagyárak. Legnagyobb a kamara egész területén a csabai Bohnféle téglagyár, amely után mindjárt a Békéscsabái Gőztéglagyár-Társaság következik. Fajáték és papirmasé-gyár csak egy van a kamarai kerületben : a csabai Magyar Já;ék- ós Müiparárugyár Részvénytársaság, mely azonban a részvényesek nemtörődömsége folytán felszámolás alatt van. A fonó- és szövőipar terén két gyártelep működik vármegyénkben: a gyulai kötött- ós szövött iparárugyár és a mezőberényi kamuka vászonszövőde. Mindkettő szép eredménnyel működött a mult évben is. Különösen a rohamosan fejlődő gyulai szövőgyárra mondható el ez teljes joggal. A ruházati és élelmiszer-ipar terén lényeges változás nem fordult elő. A vegyészeti iparhoz tartazó gyujtógyártással a kamarai kerületben csak a Reisner Emánuel gyulai gyártelepe foglalkozott. Ez ipar mult évi viszonyai nem voltak kedvezőek,, amennyiben a fogyasztás tetemesen alább szállott, ezenkívül a külországok is magas gyujtóvámot követelnek, ami a kivitelt megnehezíti. Az építési ipar terén említést érdemel, hogy Békésmegyében a mult évben 1055 ház épült, mégpedig legtöbb;épüit az orosházi járásban (239), a békési já- | rá.sban (234) és csabai járásban (164). Az egyetlen iparág, mely a mult évben fejlődést mutatott: a háziipar. Ennek oka az, hogy a fokozódó drágaság ráterelte a kisemberek figyelmét a háziipari jövedelmező foglalkozásra. Elősegítik ezt a háziipari tanfolyamok is. ; Vármegyénkben 14 tanfolyam tartatott í 445 résztvevővel. -í Pénz- és hitelügy. A pénzviszonyok a mult évben általában bőségesen voltak, csak az óv utolsó negyedében lehetett némi feszültséget tapasztalni. A kerületbeli takarékpénztárak és hitelszövetkezetek száma 204 volt, melyből Békésmegyére 54, Aradra 25, Aradmegyóre 42, Csanádra 32, Hunyadra pedig 51 esik. A részvénytőkék össze Bókésmegyében 6,928.000 korona, míg Arad városban 15,685.000 korona. A többi megyék messze elmaradtak. A hitelszövetkezetek száma Békésmegyében 26 volt amelyek 31 község hiteligényeit elégítették ki. A tagok száma 15,969 volt, legtöbb a kamarai kerületben. A takarékbetétek 2.795,100 koronát tettek ki. Ezek az aradi kereskedelmi és iparkamara tartalmas évi jelentésének legfontosabb adatai. A szarvasi aviatikus Milanóban. Székely Mihály sikerei. A zseniális Zsélyi Aladár katasztrófája óta egyetlen egy repülő magyar aviatikust ismerünk : a szarvasi születésü Székely Mihályt. Gépészmérnök, dolgához értő ember. Az érdeklődő körök a budapesti repülőversenyen vettek róla először tudomást. A moeting vége felé hire jött, hogy Székely elkészült saját kompozicióju biplánjával ós minden előzetes gurulópróba nélkül, mindjárt az első kísérlete alkalmával egy fél kilométert repült. A hir mindenekben megfelelt a valóságnak. A verseny utolsó napján aztán starthoz állt Székely. Ez volt a második próbálkozása. Akik láttuk őt az elindulás pillanatában, amint sápadtan, izgatottan ült a kormánynál, aggodalommal tekintettünk a rövid nekifutás után légbe eme 1kedő gépére. A gyakorlat abszolút hiányával kapcsolatos izgalom lett okozója annak, hogy Székely gépe alig 60 -70 méteres légi ut után egyszerre csak valósággal helikopterszerűen kezdett emelkedni ós nyomban ezután mintegy 8 méter magasságból visszazuhant a földre. A gép leijesen összetört. Székelynek azonban csodálatoskópen nem törtónt semmi baja. A balesetnek közvetlen oka az volt, hogy Székely a kormánykereket tulerősen rántotta m igához, mire az érzékeny magassági kormány a gépet egyenesen felfelé ragadta. Mikor Székely a szerencsétlenség után ezt előadta, hozzátette: — Kellett repülnöm, mert abszolút szükségem volt a díjra. Jeliemző ez a kijelentés mindenképpen. Az aviatikai körökre is, meg Székelyre is. Amazoknál a mérhetetlen indolencia, emitt a magára hagyott, az igazáért küzdő ember kétségbeesett vakmerősége. Igy sikerült Székelynek megnyerni a nemzeti verseny II. és az uj szerkezetek versenyének III. diját. A dijakból újra megépítette Székely repülőgépét. Uj gépe tökéletes mása az elsőnek. — Nincs mit változtatnom gépemen. Az eddigi technikai ismeretek felhasználásával nem lehet annál tökéletesebbet alkotni. Uj biplánjával, mely mintegy négy héttel ezelőtt készült el, tizenkét ízben próbálkozott Székely felszállást végezni. Mindannyiszor sikerrel. Eleinte csak egyenesben, csakhamar azonban fordulókkal, körökben repült. Ma már 100 m. magasságon felül, 10 kilométer távolságot repül be a magyar biplán. Ha motorja (Darracq) erősebb volna, repülhetne vele annyit, sőt többet ós jobban, mint a külföldi, drága motorokkal rendelkező aviatikusok. ^ Mert Székely gépsárkánya tökéletesebb minden jelenleg létező repülőgépnél! Súlyos enunciáció ez, de már bizonyítva van ! Aki megcsodálta Illner keringését az ő „Taube

u-ján, jöjjön el megnézni Székely „Szólkiáltó"-jának bámulatos, majdnem hihetetlen Ívelését. Parányi, olyan kis [átmérőjű körökben szárnyal Székely gépp, amilyen gépének hosszusága. Ezt nem tudja senki sem utána csinálni. És Székely gép9 győzelmesen megbirkózik az oldalszóllel is! Igen, maga a gép, minden emberi beavatkozás nélkül. Székely megoldotta az önműködő staoilizációnak nagy problémáját! A nagy koszorús költő: Jókai álmodta meg a „jövó százao regényében, Tatrangi Dávidban", Székely Mihályt. Eszembe jut, hogy a budapesti meetingen Paulhan odajött Székely gépéhez, hosszasan elnézte, aztán elővette a kodakját ós lefotografálta. Igy tett Efimoff is, a rokonszenves orosz pilóta. Jó szimatjuk volt ezeknek az embereknek. Székely gépét érdemes, sőt szükséges figyelemre méltatni. Miben áll Székely találmányának világra szóló jelentősége, amennyiben a folyamatban levő, de még befejezetlen szabadalmaztatási processus engedi, elárulom. Az eddigi gépsárkányokon a fordulóknál a gép bedütését és az oldalszól támadásai ellen való védekezést az u. n. gosizmán segélyével végezte a pilóta. A gosirozó készülék kezelésének megtanulása helyes érzéket, természetes ügyességet ós hosszas, fáradságos gyakorlatot igényelt. Igy is tökéletlenül végezte feladatát. Szókelj

7 gépén az oldalstabilizátorok önműködőlég ós ideális precizilással teljesitik a gép bedütését és a kibillent felületek egyensúlyozását. Biplánja ugy úszik a magasban, mintha légi síneken suhannának az alváz kerekei. Mindez egy egyszerű fizikai, Székely által felfedezett tantótol gyakorlati alkalmazásának alapján történik. Találmánya tehát mentesiti a pilótát a legnehezebb feladat végzésétől és tökéletesebben végzi azt minden emberi ügyességnél. — Az én gépem ugy kezelhethető, mint akármelyik közönséges motorkerékpár ós képes vagyok vele egy kellő higgadtsággal biró embort két óra leforgása alatt a repülésre megtanítani. Igy mondja ezt Székel.v és hogy igazat mond, bizonyság rá ő maga, ki soha ezelőtt móg automobilon sem ült, mégis bámulatos rövid idő alatt egy kipróbálásán repülőgépnek első rangú pilótája lett. Tervbe vette Székely, hogy résztvesz a Milanóban szeptember végén rendezendő repülőversenyen. Ezt azonban Csak ugy teheti, ha gépébe erősebb motort épit be. A mostani motorja kiváló gyártmány ugyan, de legfeljebb 20 perces repülést végezhet vele veszélytelenül, Uj motorjának költségeit magyar vidéki városokban tartandó felszállásaiból akarja előteremteni. Vállalkozása azonban, tekintve a repülőversenyek nagy rendezés! költségeit, nem sok eredménynyel biztat. Sokkal célravezetőbb és jobb volna, ha Budapesten rendezne felszállásokat, tetszés szerinti belépő dijjal. Ha minden néző ugy fizetné meg Székely produkcióit, ahogy azt belátása szerint honorálni érdemesnek véli, a belépő dijakból akár öt motort is vehetne Székely. Meg vagyok róla győződve, hogy a magyar társadalom vele szemben nem mutatkozna szűkkeblűnek. De ha igen, hát akkor teljesedjók be Székely Mihály próféciája. „Azt hiszem, hogy itt kell hagynom Magyarországot. Idehaza a feltalálók sorsa egyformán mostoha. Megyek Párisba . . ." Hova lett a gazduram pénze? vagy Egy mámoros éjszaka tanulságai. Tagbaszakadt erőteljes gazdaember állított be csütörtökön délelőtt a gyulai j rendőrkapitányhoz. Arcán kétségtelen í jelei ültek az éjszakai dorbózolásnak. Szemei véresen dülledtek ki, arcszíne sáppadt, fakó volt, nem olyan piros-pozsgás, mint máskor. Egyéként ismerős egész Gyulán. Demkó Mihálynak hívják. Vagyonos ember, gazdag ember, szeret is dolgozni. Csak egy a hibája. Az, hogy időnként egy-egy görbe , napot csinál, olyankor aztán szórja a j pénzt. Természetesen mindig körül van véve olyankor potyafráterekkel, kétcsalakokkal, akik mindenbe beleugrasztják az öreget, mikor a jókedv, a mámor erőt vesz rajta. Sőt nem egyszer el is csennek tőle néhány forintot. Csütörtökön délelőtt is hasonló ügyben járt Demkó uram a kapitányságnál. — Panaszom van, kapitány ur. — Mi lenne az gazduram ? — Hát tetszik tudni, eladtam egy pár száz mázsa búzát, meg árpát. Jó áron kelt el. Gondoltam aztán magamban : eleget izzadtam, fáradtam a nyáron, mulatni is kellene egy kicsit. — Szóval megint mulatott. — Igen. Da ne tessék megítélni azért. Nem olyan nagy mulatság volt az, mint amilyet máskor szoktam csapni. — Hát nem nagy mulatság az, amelyik reggelig tart? — Szó sincs róla, nagy mulatság, de ugy értem, hogy nem sok pénz volt most nálam. — Mennyi ? — Mindössze 100 koronát vettem magamhoz. — És elverte mind azt a szép öszszeget ? — Nem az egészet. Hisz az a baj. Éppen abban a járásban vagyok. — Hát mi történt ? — Hogy mi történt, hogy történt, azt nem tudom, csak az a bizonyos, hogy megloptak. — Ki volt az — Csak gyanítom. Tudja kapitány ur, mikor ón mulatok, jószívű, meg gavallér ember vagyok. Szeretek fizetni a szegényebb embereknek. Most is ugy volt. Sokan ültek az asztalomnál, egyik korcsmában is, a másikban is. Rendeltem a bort nyakra-főre, ha nem rendeltem is hozták. Éjfél tájban én egészen mámoros lettem a bortól is, a nótától is, meg a sok kacagástól is. Olyan jókat tudnak mondani azok a gyerekek, hogy az ember nem állja meg nevetés nélkül. Éjfél után aztán elmentek haza mind, csak egy tartott ki mellettem. — Ki volt az? — Valami K u k 1 a Gergely nevezetű. — Igen, ismerjük. Azzal aztán még tovább mulattak ? — Mulattunk. Egyszer aztán fizettem. Homályosan még emlékszem, hogy 42 koronát kaptam vissza a száz koronából. Arra is emlékszem, hogy zsebre tettem. Attól fo^va aztán nem emléklékszem semmire. Csak mikor reggel feleszméltem egy helyen, akkor vettem észre, hogy ninc3 mellettem Kukla, de nincs a zsebemben a pénztárcám sem. Ezt vagyok bátor bejelenteni a kapitány urnák. — Látja, ebből az a tanulság, hogy nem kell olyan nagy görbenapokat csiDálni, aztán meg kell válogatni a társaságát. Majd utána járunk a dolognak. Demkó uram erre eltávozott. A rendőrség pedig felkereste és vallatóra fogta Kukla Gergelyt, aki beismerte a lopást. A rendőrség a beismerő vallomás után áttette az ügyet a bírósághoz. Tanácsülés Békéscsabán. I A tanács a szabókongresszuson. — A vas' utasok telekvételi ügye. — Korlátot a felüljáróra. — Házszámozás a tanyákon. Békéscsaba elöljárósága pénteki tanácsülésének legfontosabb tárgya az ' államvasuti alkalmazottak telekvételi kérelmének elintézése volt. Ez az elintézés ' alatta marad a legcsekélyebb mértékű várakozásnak is. Mig ugyanis nem régen hajlandónak mutatkozott a tanács arra, hogy a vasutas telep számára átengedi a vasút melletti Trauttmannsdorf-fóle telket, most egyszerűen kijelentette, hogy nem ád semmit, egyrészt azért, mert a vasutasok által kórt terűiéi nedvessége folytá i egyáltalában nem Az iskolaidény kezdetével ismét aktuális lett *" """"""" rali, fiitők t körgirok beszerzése 1!!L

G?L. Minden gyermeköltönyhez egy értékes ajándéktárgyat adok* fiu és gyermekruhák bevásárlási forrása