Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-07 / 54. szám

Békéscsaba, 1910. XXXVII-ik évfolyam. 54-ik szám. Csütörtök, julius 7. BEKESIEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adainak ulssza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ElrOFIZBTÉSI DID : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden beiül is. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkseztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos; 8ZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. » A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Munka előtt. Békéscsaba, julius 6. Az uj képviselőház most már teljesen átesett a kezdett nehézségein, úgyhogy e héten már hozzáfoghat az eredményes munkához, amelyre oly nagy szüksége van már az országnak és nemzetnek egyaránt. A kormányelnök, a többség és a legnagyobb ellenzéki párt más, helyesebb munkabeosztást óhajtott. A nemzeti munkapárt és a Kossuth Ferenc vezetése alatt álló függettenségi és 48-as párt inkább tartotta volna az ország érdekében valónak, ha az országgyűlés mindenekelőtt helyreállítja a törvényes állapotokat, megszünteti az ex-lexet és a véderő normális szükségletét kielégíti. Mert nem lehet annak jó következménye, ha az országban az ex-lex állapot állandósul. \ parlamentnek, ha igazán átérzi nagy hivatását, legfőbb kötelessége a pénzügyi kormányzás ellenőrzésének gyakorlása. Az ellenzéknek meg éppen legfontosabb hivatása, hogy haladéktalanul gátat vessen annak, hogy a kormány alkotmányos felhatalmazás hiján teljesítsen kiadásokat és szerezze meg azoknak fedezetét. Magára a nemzetre is demoralizáló hatással van az állandósított ex-lex, mert megmutatja a polgároknak, hogy alkotmányos jóváhagyás nélkül is folyhatik a kormányzás. Megrendül a hit a parlamentárizmusban és gyengül a bizalom alkotmányos institúcióink erejében. De a kormányra is bénitólag hat ez az áldatlan állapot. Gátolja az ország érdekeit szolgáló szabad mozgásban, visszatartja a beruházásoktól és számos égetően szükséges kiadástól, mert a minisztérium súlyos felelősségének tudatában csupán a legszükségesebb igények kielégítésére szoritkozhatik. Nem önző érdek vezette tehát Khuen-Héderváry Károly miniszterelnököt, amikor a Ház elnöke által öszszehivott pártközi konferencián arra kérte a pártokat, hogy adják beleegyezésüket a költségvetési felhatalmazáshoz és az ujoncjutalék r tárgyalásának napirendre tűzéséhez. És az ország érdeke vezette Kossuth Ferencet, a legnagyobb ellenzéki párt vezérét is, amikor a kormányelnök szempontjait honorálta. Ám Justh Gyulának más a nézete és történetesen egyezik most a néppárt felfogásával. Ők nem törődnek vele, ha a kormány továbbra is exlexben kormányoz. Ok a válaszfeliratról óhajtanak vitázni, holott a koalíciós kormányzat idején maga Justh Gyula enunciálta, mint elnök, azt a határozatot, hogy a felirati vita elhalasztásával mindenekelőtt törvényes költségvetést adjanak az országnak. A különbség éppen csak annyi, hogy akkor ők voltak a kormányon. A numerikus erővel — ugy látszik — a felelősségérzet is egyenes arányban csökken. Tisztában van azzal a kormány is, a többség is, hogy a maga akaratát Justhék és a néppárt tiltakozó koaperációja ellenére is keresztül vihette volna, az elnöknek módjában lett volna egyszerű napirend-inditvány formájában megteremteni azt a propoziciót, hogy a képviselőház első tárgy gyanánt az indemnitást tűzze napirendre. És a többség határozottá is emelte volna az elnöki indítványt. Az ellenzéket hevíti a vágy, hogy nagyszabású vitát indítson az általános politikai szituációról. Ez a vita helyes is, szükséges is. A kormány és a többség is szívesen veszi ezt a diszkussziót, mert neki is vannak igazai, amelyeket az ország tanácskozó termében ki kell fejtenie. Az ,is megakarja világítani politikáját. És a választási visszaélésekhez is lesz a többségnek súlyos hozzászólása. Kell, hogy az ország elé tárja a terrorizmusnak, az elriasztásnak, a legkülönbözőbb visszaéléseknek felháborító sorozatát, mellyel az ellenzék az ország akaratának megnyilvánulását több-kevesebb sikerrel meggátolni igyekezett. A kormánynak és a többségnek közömbös, hogy milyen sorrendben állapítja meg napirendjét a képviselőház. Az ország néhány héttel későbben fog kikerülni az ex-lex kellemetlenségeiből. Justh Gyula és a néppárt ezzel nem törődik. Visszaadják a kölcsönt. A választásoknál az ország nem törődött ővelük, most pedik ők nem törődnek az országgal. Bajok a csabai öntözött rét körül. Gyula haragszik. A csabai öntözött rét egyik legmintaszerűbb kísérleti telepe Magyarországnak. Kopár, terméketlen, szikes talajból csinált ottan termékeny földet a magyar mezőgazdasági tudomány ós épen ez az ok, amiért a koalíciós kormány sok érdemet nyert földmivelósügyi minisztere, Darányi Ignác valóságos atyai gondossággal karolta fel az öntözött rét ügyét ós nagy áldozatok árán fs arra törekedett, hogy az a rét mintaszerű telepe legyen ne C3ak Magyarországnak, hanem esetleg Európának. Ennek a törekvésnek azonban úgyszólván váratlanul nagyon veszedelmes gátkötöi támadtak. Ezek között szerepel elsősorban az a sajnos körülmény, hogy a veszei hídi vizátbocsájtó szifon, körülbelül egy évvel ezelőtt beomlott. Annak idején már megemlékeztünk erről a balesetről, amelynek fontossága csak pár hét múlva lett nyilvánvalóvá. A bedőlt szifon miatt ugyanis a csatorna nem kapta meg a szükséges vízmennyiséget s ennélfogva az öntözött rét sem volt a régi módszer, duzzasztás által öntözhető. Sokféle terv merült e nagy baj orvoslására nézve, de legalkalmasabbnak mutatkozott ezek közül a centrifugális szivattyú alkalmazása, melyet egy kölcsönkórt gőzgép segigítségóvel igénybe is vettek nemsokára. Ez azonban nem mutatkozott célszerűnek, mert költséges volt s a kivánt vízmennyiséget sem szolgáltatta s a község kénytelen volt folyamodni a földmivelósügyi miniszterhez ujabb támogatásért. A felterjesztett tervezét és költségvetés szerint egy állandó szivattyú gép 10,000 koronába, üzembentartása pedig évi 5000 koronába kerül. A földmivelósügyi miniszter a 10,000 korona segélyt engedélyezte is, de azzal a feltétellel, ha a szivattyúgép legalább 10 esztendeig üzemben marad. E kérdés körül támadlak aztán bajok. Az Al&ófehérkörösi Ármentesitő Társulat ugyanis elhatározia, hogy a bedőlt szifont újjáépíti, ami tetemes költségbe kerül. Az újjáépítés után azonban helyreáll a régi állapot s a rét ismét öntözhető lesz minden különleges technikai eszköz igénybevétele nélkül, tehát a szivattztú gép fölöslegessé válik. A gép pedig már meg is érkezett s a napok• ban megkezdi üzemét. E feje tetejére fordított helyzetbe j szólal most bele Gyula városa. A Körös-csatorna ugyanis Csabán kivül GyuBékésmegyei Közlöny tárcájaHa meghalok ... Ha meghalok majd — szinte látom, Csöndes lesz kis legény tanyám. Nincs szeretőm, nincs barátom, Ki könnyet hullatna rám. És mondják szerte majd a házban A férfiak s az asszonyok: Odajön a padlásszobában A szegény versíró — halott. Cikket is írnak itt-ott: Nyomorgott és dalokat irt — S a szobaasszony majd kisöpri A sok, telefirkált papirt. Ahol ösmertek, mondogatják: No, most már megnyugszik szegény, Hisz' annyi dőre vágyat, álmot Hordott a szive rejtekén. ... S a lány, akihez eldaloltam Annyi forró szerelmi dalt, Egy pillanatra elmélázik Sőt, talán még föl is sóhajt. A koporsóm után se jön majd Senki búsongva, könnyezőn, Ha csak nem néhány fejcsóváló — Hoppon maradt hitelezőm. Valaki fog sajnálni mégis — Az én hűséges kis kutyám, Érzi szegény majd, hogy még rosszabb Sorja lesz neki ezután. Farkas Imri, A doktor ur felfedezése. Éppen a legújabb nagy találmányokról és felfedezésekről esett a szó és jávában magyarázgatta ez is, az is, vájjon mi lehet az oka annak, hogy , ebben a nemzetközi nagy versengés' ben mi magyarok még csak helyre sem futunk be, amikor Diogenes mester az ötödik pohár cognacot is bekebelezte. (Tájékozatlanok kedvóért megjegyzem, hogy Diogenes mester onnan kapta a nevét, hogy orra móg nappal is, mint valami örökmécses izzott ós világított.) Ez az ötödik pohár, ugy magában véve, még nem valami nagy ós világot rengető esemény, de súlyt és fontosságot nyer azáltal, hogy utánna a kávéházi társaságnak különben magába zárkódzott és hallgatag tagja is bele szokott elegyedni a vitába. Diogenes barátunk bölcses'gót tudniilik, hogy ugy mondjam, holmi számra igazitható Wertheimlakat őrizte és valamennyiük tudja, hogy mostanában — öt pohár — az a rejtelmes ós titokzatos- jelszó, melytől e komplikált zárvázat felpattan. Ez alkalommal is igy volt. Alig tette le a poharat, máris fölvette a beszélgetés fonalát. — Hogy miért kullogunk mi magyarok mindenben hátul ? Miért főz le bennünket a világ minden nációja ? Azért, uraim, mert nálunk nagy a rend. A rend miatt nincs Latham-unk, nincs Zeppelinünk és ha akadna is egy Shakletonunk, aki ráadná a fejét arra, hogy a déli sarkra szánkázzon, rögtönössen nyakába csimpaszkodnék a rend és nem engedné tovább — a váci vámnál. Példát akarnak ? Bizonyítékot követelnek ? Óh kérem a legnagyobb készséggel szolgálok vele. Ugyebár önök nem ösmerik szerencsétlen barátom, Heureka Tamás esetét?! Elmondom, t Doktor Heuruka Tamás orvos' a legtanultabb, legképzettebb szakemberek egyike volt. Különösen a biologia terén tünt ki kutatásával. 0 volt az, kinek sok egyébb nagyfontosságú prob léma megoldásán kivül a homoukulosnak, az első mesterséges embernek megalkotása is sikerült. Rettenetes testet, lelket megemésztő munka volt. Huszonkét esztendeig fáradatlanél kavarta, közte, vartyogtatta lombikjait, üstjeit, ifjúságát, vagyonát, mindenét beleölte a folytonos kísérletezésbe, de vasakarata, szorgalma végül mégis csak diadalmaskodott, fáradságát siker koronázta. Elérkezett az a magas pillanat, mikor szótpattant lombik helyén ott visítozott, kapálódzott a mesterséges uton készült csemete. Ha tudós ós tiszteletreméltó barátom e percben husz esztendővel fiatalabb, nagy örömében talán bukfencet vet és cigánykereket arat, de mivel ez sam korához, sem tekintélyéhez nem illett, megelégedett azzal, hogy szűkszavú és felette óvatos kommünikét adjon le a lapoknak. Az volt ugyan szándéka, hogy mielőtt munkásága eredményét részletesen is nyilvánosságra hozza, előbb csak apránkint, fokozatosan kelti fel a közönség érdeklődését, hogy igy minél lassabban ós minél tovább szürcsölgethesse a népszerűség és az ünnepeltetós gyönyöreit. A ravasz taktika bevágott. Másnap a lapok csakugyan még csak óvatosan ós fenntartással közöltók a hirt. Heureka doktor azonban már a rövid közléstől is sokat várt. Várakozásban nem is csalódott, mert már kora délelőtt meghívást kapott, hogy jelentkezzék a polgármesteri hivatalban. Barátom gyorsan formális kis szónoklatot rögtönözött, hogy az üdvözlő ibeszédre megfelelhessen, azután frakba vágta magát, fehér kesztyűt öltött ós a városházára sietett A portás kissé ridegen és barátságtalanul utasította ugyan II. emalet százötvennégy alá, de ez cseppet sem lohasztotta le lelkesedésót. Amint benyitott, a szobában levő fiatal ember, ki | éppan akkor fejezte be egy körülményes manikűröző műveletét, a nagy eseményhez méltóan ünnepalt hangon kérdezte. — Ön, ugyebár, Heureka Tamás doktor, 54 éves, nőtlen, büntetlen előéletű orvo3, akiről a lapok azt irják, hogy mesterséges uton embert készített. Igaz ez a hir? — Igaz, szórul-szóra igaz ! — hajlongott barátom boldogan. Ugy! — dörögte a fiatalember, — ós melyik anyakönyvi hivatalnál jelentette be ezt az eseményt, mi ? Hol a homiakules születési kivonata, mi ? ! Mi a mentsége, mi? — De, de, de . . — hebegte szegény Heureka rémülten — hiszen . . . — Elég ! — rivalt rá az ifju. — Anyakönyvi kihágás miatt ez alkalommal három napi elzáratásra változtatható 50 korona pénzbírsággal sújtom. Figyelmeztetem egyúttal, hogy mivel ön emberek mesterséges uton való készítésére iparigazolványt nem váltott, az iparkíhágási eljárást is megindítom. Elmehet! Tiszteletreméltó barátom kissé kábultan ért haza. Szokatlannak, hogy ne mondjam, meglepőnek találta az elismerés megnyilvánulásának e felette különös módját. Móg fel sem ocsúdott megdöbbenéséből, mikor ujabb idózóst hoztak, melyben a főkapitányságra invitálták, földszint 5 alá. Mivel nem tartotta kizártnak, hogy ujabb kihágás bélyegét akarják homlokára sütni, most már csak egyszerű Ferenc Józsefet öltött ós ugy baktatott el a főkapitányságra. Osakkamar meggyőződhetett arról, hogy gyanúja nem volt alaptalan. Kiderült, hogy aí uj jövevényről, kit az idevágó törvényszakok alapján család-