Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-29 / 52. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 29 Békéscsaba, 1910 junius 5. — Eljegyzés. Rosonyai László m. kir. honvódhadnagy eljegyezte dr. Kovács Károly gyulai városi főorvos Erzsike leányát. — Egy budapesti lap Áchimról. Hogy Áchim L. András most újból bejutott a parlamentbe, mindjárt érdekesebb ember lett, úgyhogy a nagy budapesti lapok is foglalkoznak vele. Nem mint Áchim L. András érdekli ő a pestieket, hanem mint a parasztpárt vezére. Legutóbb „Az Újság" foglalkozott vele a következő csípős karcolatot irván róla : „Négy évvel ezelőtt, amikor a koalíciós kormány által megejtett képviselőválasztások után a függetlenségi párt szörnyen elhízott, Andrássy Gyula gróf azt a megjegyzést kockáztatta meg: „Die Braut ist zu schön". Ez a citátum bizonyos mórtókig most is időszerű. A szerencse annyira belókapaszkodott gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök ur köpönyegébe, hogy még a parasztpárti Áchim L. Ándrás is kijelentette, hogy a nemzeti munkapártnak hű támogatója szándékozik lenni. Isteni látvány ez, amidőn Áchim L. Andás— akinek man dátumát néhány évvel ezelőtt a Curia az uri osztály ellen való izgatásáért megsemmisítette — most mint jobb belátásu férfiú Vampeticsnól a miniszterekkel együtt fogyasztja majd a paprikás csirkét a pártvacsorákon. A közmondás szerint, ha a paraszt csirkét eszik, vagy a paraszt beteg, vagy a csirke beteg. Az efféle egészségtelen politikai szituáció azonban a mellett tanúskodik, hogy a csirkének — hála Istennek — semmi baja. Ellenben valószínűleg a parasztpárt a beteg." Hogy ez utóbbi megjegyzésnek kevés alapja van, azt mi, csabaiak tapasztaltuk legjobban a mostani választás alkalmával is. — Házasságok. Ifj. S a 1 István pénzügyigazgatósági számellenőr f. hó 21 ón vezette oltárhoz a gyulai róm. kath. főtemplomban N é m e d y Emmát. Kedden délután esküdött örök hűséget Orosházán Homérosz Pal nagyszentmiklósi evang. lelkósz B r ó s z Rózsikának, Brósz János ev. tanitó leányának. Az esketést Petrovics Soma szentesi lelkósz ós esperes végezte. — Matura-bál. Szombaton este a Széchenyi-ligetben rendezett maturabál ugy erkölcsi, mint anyagi tekintetben jól sikerült. Á frissen érett diákok mulatságán előkelő és jókedvű közönség gyűlt egybe. Az első négyest 46 pár járta, — az utolsót kevesebb, de annál nagyobb kedvvel — a bosztonból, csárdásból sohasem volt elég s a végén mindenki csodálkozott, hogy a nap már oly magosán ragyog. A tiszta jövedelemből — 172 kor. 62 fill. — a bál rendezősége néhai Groó Vilmos tanár emlékére alapítványt létesített, melynek kamatait évente a VIII. o. legjobb fizikusa kapja, vallására való tekintet nélkül. — Felülfizettek : Varságh Béla, dr. Debreczeny Lajos 40—40 kor., Haraszti Sándor, Rosenthal Adolf 30-30 kor., Réthy Béla, dr. Sailer Vilmos, dr. Ursziny János 20—20 kor., Beliczey Rezsőné, Bakos Mátyás, Jóger József, Lavatka Gyula, Reichardt Béla 5—5 kor., Bukovszky János, Havas Mór, Zupka Orbánnó (Békés) 4—4 kor., Áchim Gusztáv, Ipolyi Auguszta, Schreyer Jenő 2—2 kor, Fried Lipót, Kiiment Z. Pál, Polgár Lajos, Weisz Miksa 1—1 kor. s végül Szenes Sándor a tánctermet ingyen engedte át. A felülfizetósekért ez uton is hálás köszönetet mond a bál rendezősége. — Halálozás. Nádházy Lajos gyulai főispáni irodavezető szombaton reggel 28 éves korában elhunyt. Hétfőn temették nagy részvét mellett. — Féltékenységi dráma Szécsényben. A csabaiakat is közelről érdeklő féltékenységi dráma játszódott le szombaton Szécsényben. Az áldozat dr. R e ö k Iván járásbirósági jegyző, a, volt csabai kir. közjegyző unokája, akinek számos rokona él Csabán ma is, Szombaton délelőtt ugyanis agyonlőtte legjobb barátja, dr. Szőke Jenő ügyvéd, aki azt hitte és ugy is suttogta a fáma, hogy szemet vetett csinos feleségére. Hiába mondotta az asszony, hogy a vonzalom csak ideális keretek között mozog, a féltékeny férj nem hitte el és szombaton délelőtt, mikor a szimpatikus külsejű fiatalember barátságos mosollyal közeledett feléje az utcán: négy lövéssel leterítette. Dr. Reök István, aki Reök Iván műszaki tanácsos, országgyűlési képviselő fia : még szombaton éjjel meghalt. Dr. Szőkét a balassagyarmati kir. ügyészség letartóztatta. — Elhunyt jegyző. L o m ba y Géza, Bókéssámson község jegyzője pénteken Karlsbadban rövid szenvedés után meghalt. Lombay 16 évig volt jegyzője a községnek. Hivatalos kötelességeit mindig buzgón, lelkiismeretesen végezte. Váratlan halála nemcsak Békóssámsonban, de az egész megyében mély részvétet keltett. Az elhunyt jegyző haláláról Bókéssámson község külön gyászjelentést adott ki. — A békósmegyei főispánság. Lapunk mult számában foglalkoztunk azokkal a kalandos hírekkel, melyek a békósmegyei főispáni állásra vonatkozólag a budapesti lapokban megjelentek. Cikkünkben az a kombináció is kifejezésre jutott, hogy Ambrus Sándor alispánnal tárgyalt a kormány és megkiuálta a főispáni állással. Mint utólag értesülünk, a hir abban a formájában valótlan, tehát információnk téves vo'.t. — Ábrahám — redividus. Csabán ki ne ismerné Ábrahám Pált, ezt a jeles férfiút. A mult évben csaknem minden héten szerepelt neve lapunk hasábjain, de nem valami különös szépen, hanem mindig lopással kapcsolatban. Ábrahám valósággal mániákusa a lopásnak. Nem nézi ez a szerencsétlen fráter, hogy van-e valami értéke annak, ami a "közébe ragad. Előtte fő, hogy lophasson. Össze is lopkodott ő számtalan esetben mindenféle tücsköt-bogarat, csekély értékű, vagy értéktelen holmit. Épen a lopott tárgyak értéktelensége miatt nem került sürün a törvényszék elé. Legfeljebb a szolgabiróság büntette meg kihágásért néhány napi elzárásra. De lopásai már annyira gyakoriak lettpk, hogy bűnhalmaz esete állott elő és Ábrahám uramat feljelentették a gyulai kir. ügyészségnél. A biróság megvizsgáltatta elmebeli állapotát is, de az orvosi vizsgálat rendben levőnek találta. Ennélfogva elitélték hat hónapi fogházra. Büntetését csak n;m régen töltötte ki. Mániája azonban nem mult el a fogházban sem, mert most ismét lehet hirt hallani róla. Künn gaiázdálkodik a határban. A felsőnyomási lakosok panaszkodnak sokat, hogy sok holmijok tünt el ujabban. A rendőrség csakhamar kézre is kerítette a tolvajt Ábrahám Pál személyében. — Gyöze mes csabai diák. Sailer Géza csabai születésü műegyetemi hallgató az év végén tartani szokott verseny kolloquiumon összes versenytársai között legjobbnak bizonyult és elnyerte a kitűzött 500 koronás dijat. A szorgalmas ós tehetséges fiatal embernek ezt az értékes győzelmét örömmel adjuk közre. — Rabló a vonaton. Izgalmas jelenetnek lehettek hétfőn délelőtt szemtanúi a Szeged felől Csabára robogó vonat utasai. A vonat kalauza Szeberényi József volt. Szeberényi, amint kötelességének teljesítése közben bement az egyik harmadosztályú kocsiba, meglátta, hogy egy meglehetősen gyanús külsejű ember az ő útitáskáját feszegeti. Rákiáltott azonnal: — Mit akar azzal a táskával ? A gyanús utas szemtelen hetykesóggel visszafelelt: — Mi köze hozzá ? Az a táska az enyém. — Tegye le rögtön, mert Csabán letartóztattatom 1 Az a táska nem a magáé, hanem véletlenül épen az enyém. A tolvaj látta ekkor, hogy meg van fogva és hogy sorsát el nem kerülheti, mert Csabán letartóztatják, kétségbeesett tettre szánta el magát. Zsebéből kirántott egy nagy bicskát és rárohant a kalauzra. — Meghalsz kutya, de engem nem tartóztatsz le! — ordította. A kalauz nem hagyta magát és szörnyű dulakodás keletkezett. Közben a zajra sok u!as lódult ki a kupéból ós ezek segítségével sikerült a vakmerő embert lefegyverezni. Csabán aztán átadták a pályaudvari rendőrnek, aki bekísérte. A rendőrségen D o p f e r Antalnak mondotta magát. Megindították ellene az eljárást. — Tettenért zsebtolvajok. Pop Illés és G á c s András nótórius zsebtolvajok a nagyvásár alkalmából rándultak át Csabára. Remélték, hogy majd valami kis „keresethez" jutnak. Azonban szépen rajtavesztettek a jó firmák. Működés közben ugyanis megcsípték mindakettőt, mikor éppen a szebekben kotorásztak ós bevitték őket a rendőrségre. V alentinyi Márton h rendőrfőbiztos mint foglalkozásnólküli csavargókat, átkísértette a szolgabírósághoz, mely illetőségi helyükre fogja őket toloncoltatni. — Modern lókötö. A régi romantikus betyárvilágra emlékeztető történet esett meg Csabán a mult héten. L a u r inyec István csabai gazda lovai künn legeltek a tanyai legelőn, mig ő és cselédsége a tanyában foglalatoskodott. Egyszer csak a délutáni órákban lódobogást hallanak. Odanéznek a legelőre és látják, hogy egy ismeretlen bő gatyás férfi vágtat az országút felé Laurinyec két lovával Szaladtak, kiabáltak utina, de hiába. Az idegen betyár kitűnően lovagolt, úgyhogy nem lehetett volna beérni még lóháton sem. Még megtelte azt a viccet is, hogy vágtatás közben hátranézett és a hüledező Laurinyecéknek leemelte a kalapját. Ugyanaznap elveszett Petrovszky-Suskár Jánosnak is egy lova. Petrovszky tanyája szintén azon a környéken van. Több, mint bizonyos, hogy az a lókötö vitte el azt is. Laürinyecók nem is tettek jelentést a rendőrségen, mert bizony azoknak a lovaknak, meg a tolvajnak is bottal lehet ütni a nyomát. Bizonyosan nyomban eladta valahol ós ment lovat kötni más vidékre, tovább. — A deszkatolvsj. A hétfőről kedre virradó éjszakán feltűnt az orosházi uton menő rendőrőrjáratnak, hogy valami gyanús alak setenkedik a B otyánszky János háza előtt összehalmozott ópületfák ós deszkák körül. Lesbe állottak tehát és látták, hogy az ismeretlen néhány szál deszkát felemel ós siet vele. A rendőrök utána iramodtak és el is csiptók a deszkatolvajt C a b a r k a János személyében, aki a rendőrségen azt vallotta, hogy szüksége volt a deszkákra és azért akarta elvinni. Megindították ellene az eljárást. — Galambtolvajlás. L e hóc k y András csabai gazdának négy pár galambja eltűnt. A lopással Lehócky Huszár Pált gyanusitja, akit azon a napon lehetett látni azon a környéken s aki többféle suskusok miatt régen ismerős már a rendőrség előtt. — Nincs többé holtidény- Soha több igazsággal nem lehetett mondani, mint az idén, mikor nálunk az uj parlamenttel uj politkai harcok veszik kezdetüket épen juliusban Nincs tehát intelligens ember, aki az újságolvasást most melJőzh tné. Épan azért hívjuk fel a t. olvasóközönség figyelmét a legelterjedtebb magyar napilapra, a Pesti Hírlapra, melynek fő-erősége, hogy pártokon kivül ós felül áll. A Pesti Hirlap munkatársai ma • Eötvös Káro'y, Molnár Ferenc, Abonyi Árpád, Hiltai Jenő, Porzsolt Kálmán, Murai Károly, Szomaházy István, Lux Terka stb. A Pesti Hirlap azonfelül, hogy a legjobb ós legbővebb tartalmat nyújtja olvasóinak, móg külön kedvezményekkel is szolgál előfizetőinek : Naptárral és divatlappal. A Pesti Hirlap minden előfizetője karácsonyi ajándékul kapja a Pesti Hirlap nagy képes naptárát ós kedvezményes áron rendelheti meg a Divat-Szalon cimü pompás divatlapot, gazdag szépirodalmi tartalommal. A Pesti Hirlap ára egy hóra csak 2 korona 40 fillér, negyedévre 7 korona 03 a Divat-Szalonnal eggyült negyedévre 9 korona. Az előfizetést legcélszerűbb postautalványon a kiadóhivatalhoz cimezni : Budapest, Váci-körút 78. Öngyilkos asszony. Sánta Imrónó körösladányi asszonynak valalami nagy bánata lehetett, ami egész életét megkeserítette, mert a különben egészséges asszonyt utóbbi időkben szokszor látták busulni. Hogy miért busul, azt nem mondta meg senkinek. Szombaton reggel aztán halva találták a ház padlásán ; felakasztotta magát. Titkát is a sirba vitte a szerencsétlen asszony. — A legdivatosabb és legjobb szövetek óriási választékát tartja állandóan raktáron a Siegel Imhof cég Brünnben. E régi, kitűnő hírnévnek örvendő cég bórmentve küldi mintagyüjteményót, amelyből minden magánvevő kiválaszthatja magának a neki tetsző szöveteket. Az árak csodálatosan olcsók, ugy, hogy sok pénzt takarít meg az, ki szövet-szüksógletót a világhírű Siegel Imhof cégtől, Brünnből rendeli. A női kitartásról és iogairól. A Szarvasi Leányegyesület diszülése Szarvas társadalmi életében ma már nagyjelentőségű kulturszerepe van a Leá'nyegyesületnek. Öt éve, hogy az egyesület csendesen, minden feltűnés kikerülésével végzi azt a közhasznú kulturmunkát, mely feladatul tűzte ki: az iskola és az élet közötti kapcsolat létesítését, megszilárdítását, a nemes szórakozás és a közművelődés iránti szeretet felébresztését, fejlesztését, a társadalmi együvótartozás eszméjének ápolását, az összhangot zavaró ellentétek megszüntetését, szóval mindazt, mi a műveltség társadalmi uton való terjesztésének hatalmas lendületet adhat. A „Szarvasi Leányegyesület", ez a közművelődés szolgálatában Bókésvármegye területén, a maga nemében páratlanul álló intézmény évről-évre, minden rendelkezésre álló eszközzel azt igyekezett bebizonyítani, hogy a közművelődésnek egyik szerény bár, de hivatását kellően betöltő tényezője, mely méltán joglal helyei nemcsak Szarvas, de Békésmegye kulturális intézményei, egyesületei között. Az egyesületnek öt évi munkássága alatt Szarvas előkelő társadalma is fényes bizonyságát adta annak, hogy a kultura fejlődése és a szellemi haladás iránt nagy érzékkel, fogékonysággal bir. Élénk érdeklődéssel támogatta a kultura nemes munkáját. Az egyesület jónevónek megalapozásában, közkedveltségüvó tételében kiváló érdemmel bir, annak mintegy óltető lelke, védnöke: gróf B o 1 z a Pálné, ki a megalakulás napja óta minden ténykedésében nemes lelkesedéssel vesz részt; segitő társa a nagy munkában az intézmény megalkotója, W e i nb e r g e r Fanni áll. polg. leányiskolái igazgató. Á „Szarvasi Leányegyesület" alapszabályai értelmében minden évben kilenc rendes előadó- ós egy diszgyülóst tart. Ez évi diszgyülését mult vasárnap, délután 5 órakor az áll. polgári leányiskola tornatermében tartota meg gróf B o 1 z a Pálné védnök elnöklete alatt. A diszgyülés sorrendjének első pontját gróf Bolza Pálné védnök megnyitó-beszéde képezte. A tiszteletnek és közszeretetnek örvendő grófné következő lendületes megnyitó-beszédet mondotta : Igen tisztelt hölgyeim ós uraim ! Ifju egyesületünk fennállása óta immár ötször gyülekeztünk össze, hasonló körülmények között s amidő \ ez alkalommal üdvözlöm önöket, teszem azt a megelégedés, megnyugvás és elégtétel bizonyo3 nemével, mert bár négy év rövid időszak arra, hogy egy kulturális intézménynél jelentőséggel bírjon, kiváltja az öröm s megelégedés érzetét azon körülmény, hogy dacára annak, hogy a közvélemény vállalkozásunknak sikertelenséget s korai kimúlást jósolt: élünk móg s Isten segítségével haladunk kijelölt ösvényünkön tovább ! Beteljesült azon reményünk, várakozásunk és meggyőződésünk, ho^y városunk megérett egy ilyen kulturá'is intézmény befogadására, mely a művelődést tűzte ki céljául, feladatáu', egyesítve a szétszórt erőket, igyekezeteket, ambíciókat, a köz hasznára, fejlődésére s oktatására. Elégtételül szolgál nekünk nőknek azon tudat, hogy ezen eddig elért, bár szerény eredményt kizárólag a bennünk, nőkben rejlő kitartás, energia, makacsság a megkezdett vállalkozás mellett, eredményezte ; azon kitartás és energia, mely mellett a lelkesedós nem mint üres szalmaláng lobog, meg elalszik, de amely minden akadály, minden nehézség leküzdésére képas; felveszi a küzdelmet önönmagánál sokkal erősebb ellenféllel s akár ügyességgel, ravaszsággal, akár kitartással vagy makacssággal eléri a kitűzött célt, leküzdi az eléje gördülő, sokszor leküzdhetetlennek látszó akadályokat. Innen eredhet az a francia mondás: „Amit aszszony akar, azt az Isten is akarja-" Bár akarnók mindig azt igazán, ami családunk s hazánk javára szolgál. Ezen századokon át való kitartásnak köszönhető azon körülmény is, hogy lenézett, elnyomott, majdnem állatszámba menő keserű helyzetükből, lassan-lassan önakaratunkból fejlődtünk, művelődtünk, felküzdöttük magunkat a régi asszonyi állatból jelenlegi pozíciónkba, oly előnyös helyzetbe, hogy nemcsak mi kérünk, követelünk jogokat, egyenlő jogokat a ft'rfióvel, de a férfiak is átlátják, hogy immár a nő intelligenciájával az ő képességeik niveaujára jutott s tért nyitnak maguk mellett az eddig nekik fentartott munkakörben. S most, midőn aktuálissá fejlődött a választási reform gondolata, nemcsak a nők azok, akik választójogot igényelnek, követelnek maguknak, de nálunk, Magyarországon, fórfiiiga alaku't a nő választójoga kivi vására. Ezen körülmény a legnagyobb elismerés, amely bennünket, nőket érhet, hogy ép a fóri fiak, kik eddig mindég lenézték kópesí ségeinket, jogainkért küzdenek, ezeket j az övóikkel egyenrangúvá akarják tenni. Tagadhatatlan, hogy a hosszú elnyo, más után rohamos fejlődésnek indult a 1 női elme s már régen áll a maga teljességében, bár igen sok igaz van abban, mit Madách akadémiai szókfoglalóban mond: „A nő korábban fejlődik, mint a férfi, de teljes férfiúi érettségre