Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-29 / 52. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY telmében szokott eljárni a vármegyei községi jegyzői nyugdijválasztmány a nyugdijak megállapításánál. Ezek a sta­tútumok az 1909. évi IX. t.-c. alapján jöttek létre. Most már az a községi vagy körjegyző, aki életének javát egy állásban tölti el, negyven esztendeig szolgál egy-egy községben vagy kör­jegyzőségben, még ha a fizetésével fel­érő mellékjövedelmet élvez is a magán­munkálatok után: a nyugdija nem lehet magasabb 1600 koronánál, illetve a 4 évi 100 koronás korpótlék beszámítá­sával 2000 koronánál. Ez pedig negyven esztendei terhes közigazgatási szolgálat után vajmi kevés rekompenzáció. Ez állapot tarthatatlanságát régóta érzik is már a jegyzők, de orvoslása iránt csak a legújabb időben tettek lé­péseket és ha meg lesz bennük a hasonló esetekben feltétlenül szükséges össze­tartás : fáradtságukat siker is fogja ko­ronázni. Valamennyi jegyzői egyesületugyanis azon jogos és méltányos kívánságnak adott kifejezést, hogy a nyugdíjba a 2000 kor. jegyzői fizetésen kivül a ma­gánmunkálatok után még legalább 1000 korona beszámittassék és igy a jegyzői nyugdíj alapja 3000 korona legyen. Mégis a teljes fizetés nyugdíjképpen ne 40 évi, hanem 35 esztendei szolgálat után adassék meg. Ha a jegyzők e kívánsága teljesedésbe menne is, még mindig nincs kimerítve a jegyzői, segédjegy­zői, státusbeliek s a községi egyéb alkalmazottaknak (irnok, végrehajtó, S énztáros stb.) járandóságbeli igénye, em kapnak a nyugdíjas községi al­kalmazottak ós hozzátartozóik lakbért, g a legtöbb nagy és kisközségi egyéb alkalmazottak. Egyáltalán nem kap nyug­dijat. Pedig ha valamely közsolgálati ág fontossága hatáskör és felelősség tekintetében való fontossága, sokoldalú­sága el van ismerve, ugy a falu jegy­zőjének hatásköre a legnagyobb, a leg­terhesebb ós a legkevósbbé méltányolt állások közé tartozik. A falu jegyzője a közigazgatás nagy organizmusában a legfontosabb helyet foglalja el és hatáskört tölti be. Ha ál­lása követelményeinek lelkiismeretes pontossággal meg akar felelni s amel­lett a maga ós családja exísztenciáját is biztosítani akarván, magánmunkálatok elvégzésére is keres időt, akkor bizony emberfölötti munkásságot kell kifejte­nie. Előléptetésről nála szó sem lehet, legfölebb csak némi szerencsére számit­hat, hogy népesebb községbe vagy kör- > jegyzőségbe kerülhet, méltányos tehát, ha nyugdijába a magánmunkálatai után való jövedelmének egy kis része beszá­mitódik. Ez a jegyzők exisztenciájára, özvegyeiknek és árváiknak sorsára nagy horderejű kérdés, annak kedveső meg­oldása a vármegyón fordul meg. Azok módosíthatják ugy a jegyzői nyugdij­statutumaikat, hogy a magánmunkála­tok után 1000 korona a jegyzői nyug­díjba beszámittassék. S ha ezt a vár­megyék — amelyek legközvetlenebbül ismerik a jegyzői állás ós hatáskör fon­tosságát — megcselekszik, amiben ké­telkednünk nem lehet, akkor a jegyzők egy régi jogos kívánsága .teljesedésbe megy. De hogy egyébb érdekeiket is ki­elégíthessék a falu pennái, a községi közigazgatás vezetői, népünk minden nemű érdekeinek a gondozói, az alsó­foku helyi közigazgatásnak munkával túlterhelt közegei, az állami, törvény­hatósági igazgatásnak is a községekben első és közvetlen funkciónáriusai, — az egyesegyedül tőlük függ, rajtuk áll, az ő egyetértésükön, közös munkáju kon, elhatározásukon fordul meg. Ha nem teljesitik a vármegyék a magán­munkálatok utáni 1000 koronának a jegyzői nyugdíjba való beszámításra irányuló kívánságukat, akkor — segíts magadon, az isten is segít rajtad — el­vét tartva szem előtt, csinálják meg a vasutasok, a katonatisztek, a vármegyei alkalmazottak példájára a maguk ere­jéből egyesületi alapon a jegyzői nyug­dijpótlót s ezeláltal biztosítsanak ma­guknak ós családjaiknak magasabb, a megélhetésre alkalmas nyugdijat és nyugdíjas állapot esetére lakbért. Ugyan­ezt megtehetití és tegyék is meg a se gédjegyzők és egyéb községi alkalma­zottak, hiszen a magánmunkálatok után­jövedelmük egy kis percentjéből ezt könnyen, nagyobb anyagi megterhelte­tés nélkül megcsinálhatják. Ehez a nyugdijpótláshoz, annak gya­rapításához azután kérjenek a várme­gyétől is, az államtól is némi évi hoz­zájárulást, ezt szívesen megadják, mint hogy a nyugdijalapot az évi 1000 ko­rona fölemeléssel megterheljék. Igy azután elérik i jegyzők ós községi al- 1 kalmazottak azt, hogy fáradságos, ne­héz közszolgálatuk bevégzése után a maguk ós családjaik föntartására ele­gendő, tisztességes nyugdíjra tesznek szert. Ez a tudat, ez az érzés a hivatali kötelességérzetet, ambíciót, munkássá­got is fejleszti, a nagy jegyzői státus tagjaiba az elégedetlenség, a keserűség érzete helyett a megelégedés, a meg­nyugvás érzetét viszi bele, ami a köz­érdeknek a közigazgatás nagy érdekei­nek is csak előnyére, javára szolgál. A JfHíésmep Közlöny" táviratai. A képviselőházból. A képviselőház csütörtökön tartja legközelebbi ülését, melyen az osztály­kisorsolásokat ejtik meg. Megválasztják a házelnököt, alelnököket, háznagyot és jegyzőket. A képviselői mandátumokat felül­vizsgáló-bizottság ma huszonöt mandá­tumot alaki hiba miatt visszautasított. A visszauta c itottak között békésmegyei nincsen. A pénzügyminiszter Bécsben. Lukács László pénzügyminiszter ma Bécsbe utazott, hogy az osztrák kor­mánynyal a bankszabadalom meghosz­szabbitása tárgyában tárgyalni fog. Obstrukció a reiksrátban, Az osztrák képviselőházban a költ­ségvetés tárgyalásával kapcsolatban erős obstrukció indult meg. Ma ötszáz in­dítványt ós határozati javaslatot terjesz­tett be az ellenzék. A választási sérelmek és a nemzetiségiek. A nemzetiségi képviselők elhatá­rozták, hogy a képviselőválasztások alkalmával tapasztalt visszaélések és sérelmek előterjesztésével a Házban, nem vár a felirati vitáig, hanem már a legközelebbi ülóS3n M i h á 1 y i inter­pelláció alakjában terjeszti elő azokat. A koalíciós kormány pöre Habár Mihály hírlapíró becsület­sértési és rágalmazási pöre, melyet a Wekerle-kormány panamái röpirat ki­adásával követett el, az esküdtbíróság ma eljutott a dohányjövedók bérbe­adása kérdésóig. A röpiratban a vádlott azzal vádolja Wekerlét, hogy jó koncért a szerződóst a dohányjövedóki rész­vénytársasággal suba alatt meghosszab­bította. A védő azt állítja, hogy ebben ninc3 becsületsértés, mig a bíróság két pénzügyminiszteri minisztertanácsos ki­hallgatását rendelte el. Tóbafult egyetemi tanár. Berlinből jelentik, hogy Berg­m a n n Hugó dr. egyetemi tanár mult szombaton a Marlottenburg melletti mürtzi tavon csolnak-kirándulást tett­Később vihar keletkezett. Bergmann ta­nárnak azóta uyoma veszett. A tavon megtalálták sapkáját. Vásári esetek. Nagy volt Csabán a sokadalom szombaton ós vasárnap. Tele volt az utca nem annyira akácfavirággal, mint inkább néppel és — szeméttel. A sze­metet itt ketféle értelemben kell venni. Valódi és metafórikus értelemben. Va­lódi értelemben volt itt szemét elég a vásáros bódék körül. Átvitt értelemben volt itt más szemét is: szélhámosok, csalók, tolvajok és más efólók, akik csak azt lestók, hogy mikép3n lehetne meg­koppasztani kissé valamelyik naiv, bá­mészkodó polgártársat. És sikerült is ez nekik igen sok esetben. A rendőr­ségnek is akadt dolga sokkal több, mint más vásári alkalomkor. Néhány érdekesebb esetet sikerült feljegyeznünk a csabai nagyvásárról s az alábbiakban közöljük olvasóinkkal. Papucshistória. A Főtéren posztoló egyik rendőr­nek feltűnt vasárnap délután egy idegen parasztruhás asszony, aki megmegret­tenve, gyanúsan pislogott jobbra-balra, előre-hátra ós leselkedve oldalgott ide­oda a sátrak között. Egyszer meg is látta, hogy egy papucsos rakásból ügye­sen a kötője alá csempészet egy szép virágos papucsot. Azonnal ott termett és rendőrhöz illő udvariassággal betes­sékelte Valentin yi Márton h. rend­őrfőbiztoshoz. Ott aztán kitűnt, hogy az asszonynál nem egy, hanem három"pár papucs, sőt mellékletül még két pár bocskor is van. I — Hogy hivják ? — kérdezte a biztos. — Szabó Máriának. — Mit keresnek magánál ezek a pa­pucsok ? — Vettem őket ajándékba, vásár­fiául. — Igen ? Vette őket, de nem pénzért, hanem csak ugy elvette ? — Nem én. — Hiszen látta a rendőr, mikor egy párat a kötője alá rejtett. — No, akkor nem jól látott az a rendőr. És Szabó Mária határozottan ta­gadta a papucsok hozzákerülósének bű­nös eredetét. Nagynehezen sikerült az­után megkeresni a károsultakat Kállai Jánosné, S c h e n k Antal és E v e t o­v i c s Mihály személyében, akik hatá­rozottan állították, hogy Szabó Mária nem vásárolt tőlük, de igenis látták a sátor körül leselkedni. Igy mógis csak rajta maradt a lopás vádja Szabó Marin, aki ellen a rendőrség a szokásos eljá­rást megindította. Egy zsebelés. Tekintélyes termetű mamóka állott egyik bódé előtt. Körülötte rengeteg tömeg hullámzott. A mamóka teljesen gyanutlanul alkudozott a kereskedővel ós ügyet sem vetett arra, hogy háta mögé egy gyanús arcú férfiú került és ott áll kitartóan. Mikor az alku megtör­tónt, elő akarta venni a bugyellárisát, de ijedten rántotta vissza a kezét, mert a zsebben egy idegen kezet talált. Azé a gyanús külsejű férfiúé volt. Azonnal nagy lármát csapott: — Tolvaj, el kell fogni! És mutatott az idegenre, aki vesze­delmes gyorsasággal igyekezett eltűnni a tömegben, amely tettre készen sietett az asszony segítségére. Kereste a tolvajt, aki már akkor biztonságban hátul állott, ugy hogy n^m láthatta meg az asszony. Még ő kiabált a legjobban : — Hol van az a gazember? El kell fogni! A lacipecsenye. Igy vásári alkalmakkor a legkelle­mesebb helyek közé tartoznak a laci­konyhák. Nincsen valami kitűnőbb ele­del a frissen sült lacipecsenyénél. En­nek az illata már messziről csiklandozza az ember orrát és bizony akadnak még gyomorbajos emberek is, akik inkább egy pár nappal megrövidítik az életü­ket, csakhogy lacipecsenyével jól lakja­nak. Lacipecsenye után aztán igen jól esik egy kis savanyu vinkó. Szombaton délelőtt egy társaság szintén kivonult a vásártérre, egyrószt hogy a lóvásárt nézze, másrészt pedig ós főképen azért, hogy lacipecsenyóz­zen egy kicsit. A társaságban volt töb­bek között egy fórj is, akiről köztudo­mású, hogy szörnyen papucs alatt áll. Férjemuramnak nagyon izlett a laci­pecsenye. Meg is evett belőle vagy há­rom darabot, bár már akkor 11 óra volt. Hogy az a jókora mennyiségű hus ala­posan megtömte a gyomrát, az termé­szetes. Csak az evés végén jött ennek a tudomására. Rémülten kiáltott fel: — Tyhü, a teremfáját, most nem tudok ebédelni. Mikor aztán megszólalt a déli ha­rang, szorongó szivvel, alapos leszidá­sok ós más hasonló jók reményében igyekezett hazafelé. Felesége már várta teritett asztallal. — Jajj, lelkem, ón nem tudok most enni egy falatot sem. — Miért? — kérdezte vésztjósló hangon az asszony. — Lacikonyhában voltunk. — Ugy, te nyomorult fráter ? Egy­szer akarok kedveskedni ugy, hogy a legkedvesebb ételedet főzöm meg és ak­kor máshol lakol jól. No megállj. És a szegény férjnek hosszú orral kellett konstatálnia, hogy csakugyan legkedvesebb étele párolog az asztalon. Alku. Hogy azok a vándorkereskedők, vagy mozgó bazárok, a bosnyák ku­cséberek mennyire feltartják minden­nek az árát, arra jellemző az alábbi je­lenet. Bemegy ilyen kucsóber egyik ven­déglőbe ós kínálgatja ugyancsak az áruit. Egyszer megszólítja egy úri­ember : — Van e bicskája ? — Igen, van. — No, mutasson egy párat. A bosnyák kirak az asztalra egósz kollekciót. — Hogy adja ezt ? — kérdezi a vevő. — Három korona. — A fenét! Adok érte 20 krajcárt. Többet nem ér úgysem. Még akkor is nyer maga rajta. — Hogy gondolhat olyat az ur! — méltatlankodik a bosnyák. És rakosgatja vissza a bicskákat. — Nos kell a kés ? - kérdi később — két koronáért odradom, de alább nem. — Husz krajcár. A bosnyák elmegy. Rövid idő múlva visszatér. — Kell egy koronáért ? — Isten neki. huszonöt krajcárt megeresztek. — No, fizesse ki az ur. A három koronáért tartott bicskát tehát odaadta 25 krajcárért. Természe­tesen az egósz társaság vett tőle olyan áron és mégis csak neki volt haszna. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál. lomás mára meleg időt jelez, 1 elvétve' csapidákkil — Orosházi járási községi alkalmazot­tak közgyűlése. Áz Orosházi Járási Se­gédjegyzők ós Községi Alkalmazottak Egyesülete vasárnap délután 3 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Oroshá­zán, a községháza tanácstermében. Ver­s ó nyi Elemér elnöki jelentésében ecse­telte a segódjegyzők ós községi alkal­mazottak országos mozgalmát, annak keletkezését, rohamosan fejlődő erős szervezetét. A lelkes éljenzóssel foga­dott irodalmi becsértékü beszédet K o­v á c s i k István csorvási segódjegyző indítványára jegyzőkönyvi köszönettel örökítették meg Olvastatott a központ által szerkesztett memorandum, amely Kovácsik István csorvási segódjegyző módosító indítványával fogadtatott el. Az elnök indítványára az egyesület dísz­tagjaiul megválasztattak: Ambrus Sándor alispán, * dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző, dr. Kiss László tb. főjegyző, dr. Berthóty István főszolgabíró,' dr. Margonyai Gyula, Jeszenszky Károly szolgabíró, Laukóczi József járási szám­vevő, dr. Steiner Zsigmond járási or­vos, Kufner Alajos járási állatorvos, Pe­tyován Endre körállatorvos, Mikler Sándor, dr. Horváth Dezső kir. tanfel­ügyelők, Grineusz György h. kir. pónz­ügyigazgató, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Kner Izidor könyvnyomdász, Torkos Kálmán orosházi, Petneházy Fe­renc köröstarcsai főjegyzők. Az orszá­gos központi ülésre kiküldettek V e r­s ó n y i Elemér elnök, G y u r i s k a Mihály pénztárnok. Elfogadtatott az el­nök indítványa a reszort-jegyzők, se­gódjegyzők ós községi alkalmazottak lakbér-minimumának törvényhatósági szabályrendelet utján való megállapítása iránt. — A csabai iparostanonc-iskola uj igaz­gatója. Láng Gusztáv elhalálozása foly­tán tudvalevőleg megürült a csabai iparostanonc-iskola igazgatói állás. He­lyette a tanév végéig U h r i n Károly látta el az igazgatói teendőket. Most az­után aktuálissá vált az állás betöltése. Az ipariskola felügyelő-bizottsága szom­baton délelőtt Németh Lajos elnök­lésével ülést tartott, melyen egyhangú­lag ührin Károly tanítót, a „Békós­| megyei Általános Tanítótestület" elnökét választotta meg az iparostanonc iskola igazgatójává. A felügyelő bizottság vá­lasztasa mindenképen érdemes tanfór­fiura esett, mert Uhrin Károly kiváló tulajdonságainál fogva ismert ós tisztelt a megye egósz tanítósága előtt. Az ő vezetése bizonyára meg fog látszani az iparostanonc-iskolán is. Ugyanazon al­1 kalommal töltötte be a felügyelő-bizott­ság az egyik ipariskolai tanítói állást is. Ez állásra Fekete Kálmánt válasz­totta meg ugyancsak egyhangúlag a bi­zottság. — Esküvő. Klein Ferenc, csanád­apácai kereskedő vasárnap délután 4 ' órakor köt házasságot Csabán dr. Kul­1 p i n Dániel községi orvos leányával, J e n n y-vel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom