Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-29 / 52. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY telmében szokott eljárni a vármegyei községi jegyzői nyugdijválasztmány a nyugdijak megállapításánál. Ezek a statútumok az 1909. évi IX. t.-c. alapján jöttek létre. Most már az a községi vagy körjegyző, aki életének javát egy állásban tölti el, negyven esztendeig szolgál egy-egy községben vagy körjegyzőségben, még ha a fizetésével felérő mellékjövedelmet élvez is a magánmunkálatok után: a nyugdija nem lehet magasabb 1600 koronánál, illetve a 4 évi 100 koronás korpótlék beszámításával 2000 koronánál. Ez pedig negyven esztendei terhes közigazgatási szolgálat után vajmi kevés rekompenzáció. Ez állapot tarthatatlanságát régóta érzik is már a jegyzők, de orvoslása iránt csak a legújabb időben tettek lépéseket és ha meg lesz bennük a hasonló esetekben feltétlenül szükséges összetartás : fáradtságukat siker is fogja koronázni. Valamennyi jegyzői egyesületugyanis azon jogos és méltányos kívánságnak adott kifejezést, hogy a nyugdíjba a 2000 kor. jegyzői fizetésen kivül a magánmunkálatok után még legalább 1000 korona beszámittassék és igy a jegyzői nyugdíj alapja 3000 korona legyen. Mégis a teljes fizetés nyugdíjképpen ne 40 évi, hanem 35 esztendei szolgálat után adassék meg. Ha a jegyzők e kívánsága teljesedésbe menne is, még mindig nincs kimerítve a jegyzői, segédjegyzői, státusbeliek s a községi egyéb alkalmazottaknak (irnok, végrehajtó, S

énztáros stb.) járandóságbeli igénye, em kapnak a nyugdíjas községi alkalmazottak ós hozzátartozóik lakbért, g a legtöbb nagy és kisközségi egyéb alkalmazottak. Egyáltalán nem kap nyugdijat. Pedig ha valamely közsolgálati ág fontossága hatáskör és felelősség tekintetében való fontossága, sokoldalúsága el van ismerve, ugy a falu jegyzőjének hatásköre a legnagyobb, a legterhesebb ós a legkevósbbé méltányolt állások közé tartozik. A falu jegyzője a közigazgatás nagy organizmusában a legfontosabb helyet foglalja el és hatáskört tölti be. Ha állása követelményeinek lelkiismeretes pontossággal meg akar felelni s amellett a maga ós családja exísztenciáját is biztosítani akarván, magánmunkálatok elvégzésére is keres időt, akkor bizony emberfölötti munkásságot kell kifejtenie. Előléptetésről nála szó sem lehet, legfölebb csak némi szerencsére számithat, hogy népesebb községbe vagy kör- > jegyzőségbe kerülhet, méltányos tehát, ha nyugdijába a magánmunkálatai után való jövedelmének egy kis része beszámitódik. Ez a jegyzők exisztenciájára, özvegyeiknek és árváiknak sorsára nagy horderejű kérdés, annak kedveső megoldása a vármegyón fordul meg. Azok módosíthatják ugy a jegyzői nyugdijstatutumaikat, hogy a magánmunkálatok után 1000 korona a jegyzői nyugdíjba beszámittassék. S ha ezt a vármegyék — amelyek legközvetlenebbül ismerik a jegyzői állás ós hatáskör fontosságát — megcselekszik, amiben kételkednünk nem lehet, akkor a jegyzők egy régi jogos kívánsága .teljesedésbe megy. De hogy egyébb érdekeiket is kielégíthessék a falu pennái, a községi közigazgatás vezetői, népünk minden nemű érdekeinek a gondozói, az alsófoku helyi közigazgatásnak munkával túlterhelt közegei, az állami, törvényhatósági igazgatásnak is a községekben első és közvetlen funkciónáriusai, — az egyesegyedül tőlük függ, rajtuk áll, az ő egyetértésükön, közös munkáju kon, elhatározásukon fordul meg. Ha nem teljesitik a vármegyék a magánmunkálatok utáni 1000 koronának a jegyzői nyugdíjba való beszámításra irányuló kívánságukat, akkor — segíts magadon, az isten is segít rajtad — elvét tartva szem előtt, csinálják meg a vasutasok, a katonatisztek, a vármegyei alkalmazottak példájára a maguk erejéből egyesületi alapon a jegyzői nyugdijpótlót s ezeláltal biztosítsanak maguknak ós családjaiknak magasabb, a megélhetésre alkalmas nyugdijat és nyugdíjas állapot esetére lakbért. Ugyanezt megtehetití és tegyék is meg a se gédjegyzők és egyéb községi alkalmazottak, hiszen a magánmunkálatok utánjövedelmük egy kis percentjéből ezt könnyen, nagyobb anyagi megterheltetés nélkül megcsinálhatják. Ehez a nyugdijpótláshoz, annak gyarapításához azután kérjenek a vármegyétől is, az államtól is némi évi hozzájárulást, ezt szívesen megadják, mint hogy a nyugdijalapot az évi 1000 korona fölemeléssel megterheljék. Igy azután elérik i jegyzők ós községi al- 1 kalmazottak azt, hogy fáradságos, nehéz közszolgálatuk bevégzése után a maguk ós családjaik föntartására elegendő, tisztességes nyugdíjra tesznek szert. Ez a tudat, ez az érzés a hivatali kötelességérzetet, ambíciót, munkásságot is fejleszti, a nagy jegyzői státus tagjaiba az elégedetlenség, a keserűség érzete helyett a megelégedés, a megnyugvás érzetét viszi bele, ami a közérdeknek a közigazgatás nagy érdekeinek is csak előnyére, javára szolgál. A JfHíésmep Közlöny" táviratai. A képviselőházból. A képviselőház csütörtökön tartja legközelebbi ülését, melyen az osztálykisorsolásokat ejtik meg. Megválasztják a házelnököt, alelnököket, háznagyot és jegyzőket. A képviselői mandátumokat felülvizsgáló-bizottság ma huszonöt mandátumot alaki hiba miatt visszautasított. A visszauta

c itottak között békésmegyei nincsen. A pénzügyminiszter Bécsben. Lukács László pénzügyminiszter ma Bécsbe utazott, hogy az osztrák kormánynyal a bankszabadalom meghoszszabbitása tárgyában tárgyalni fog. Obstrukció a reiksrátban, Az osztrák képviselőházban a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban erős obstrukció indult meg. Ma ötszáz indítványt ós határozati javaslatot terjesztett be az ellenzék. A választási sérelmek és a nemzetiségiek. A nemzetiségi képviselők elhatározták, hogy a képviselőválasztások alkalmával tapasztalt visszaélések és sérelmek előterjesztésével a Házban, nem vár a felirati vitáig, hanem már a legközelebbi ülóS3n M i h á 1 y i interpelláció alakjában terjeszti elő azokat. A koalíciós kormány pöre Habár Mihály hírlapíró becsületsértési és rágalmazási pöre, melyet a Wekerle-kormány panamái röpirat kiadásával követett el, az esküdtbíróság ma eljutott a dohányjövedók bérbeadása kérdésóig. A röpiratban a vádlott azzal vádolja Wekerlét, hogy jó koncért a szerződóst a dohányjövedóki részvénytársasággal suba alatt meghosszabbította. A védő azt állítja, hogy ebben ninc3 becsületsértés, mig a bíróság két pénzügyminiszteri minisztertanácsos kihallgatását rendelte el. Tóbafult egyetemi tanár. Berlinből jelentik, hogy Bergm a n n Hugó dr. egyetemi tanár mult szombaton a Marlottenburg melletti mürtzi tavon csolnak-kirándulást tettKésőbb vihar keletkezett. Bergmann tanárnak azóta uyoma veszett. A tavon megtalálták sapkáját. Vásári esetek. Nagy volt Csabán a sokadalom szombaton ós vasárnap. Tele volt az utca nem annyira akácfavirággal, mint inkább néppel és — szeméttel. A szemetet itt ketféle értelemben kell venni. Valódi és metafórikus értelemben. Valódi értelemben volt itt szemét elég a vásáros bódék körül. Átvitt értelemben volt itt más szemét is: szélhámosok, csalók, tolvajok és más efólók, akik csak azt lestók, hogy mikép3n lehetne megkoppasztani kissé valamelyik naiv, bámészkodó polgártársat. És sikerült is ez nekik igen sok esetben. A rendőrségnek is akadt dolga sokkal több, mint más vásári alkalomkor. Néhány érdekesebb esetet sikerült feljegyeznünk a csabai nagyvásárról s az alábbiakban közöljük olvasóinkkal. Papucshistória. A Főtéren posztoló egyik rendőrnek feltűnt vasárnap délután egy idegen parasztruhás asszony, aki megmegrettenve, gyanúsan pislogott jobbra-balra, előre-hátra ós leselkedve oldalgott ideoda a sátrak között. Egyszer meg is látta, hogy egy papucsos rakásból ügyesen a kötője alá csempészet egy szép virágos papucsot. Azonnal ott termett és rendőrhöz illő udvariassággal betessékelte Valentin yi Márton h. rendőrfőbiztoshoz. Ott aztán kitűnt, hogy az asszonynál nem egy, hanem három"pár papucs, sőt mellékletül még két pár bocskor is van. I — Hogy hivják ? — kérdezte a biztos. — Szabó Máriának. — Mit keresnek magánál ezek a papucsok ? — Vettem őket ajándékba, vásárfiául. — Igen ? Vette őket, de nem pénzért, hanem csak ugy elvette ? — Nem én. — Hiszen látta a rendőr, mikor egy párat a kötője alá rejtett. — No, akkor nem jól látott az a rendőr. És Szabó Mária határozottan tagadta a papucsok hozzákerülósének bűnös eredetét. Nagynehezen sikerült azután megkeresni a károsultakat Kállai Jánosné, S c h e n k Antal és E v e t ov i c s Mihály személyében, akik határozottan állították, hogy Szabó Mária nem vásárolt tőlük, de igenis látták a sátor körül leselkedni. Igy mógis csak rajta maradt a lopás vádja Szabó Marin, aki ellen a rendőrség a szokásos eljárást megindította. Egy zsebelés. Tekintélyes termetű mamóka állott egyik bódé előtt. Körülötte rengeteg tömeg hullámzott. A mamóka teljesen gyanutlanul alkudozott a kereskedővel ós ügyet sem vetett arra, hogy háta mögé egy gyanús arcú férfiú került és ott áll kitartóan. Mikor az alku megtörtónt, elő akarta venni a bugyellárisát, de ijedten rántotta vissza a kezét, mert a zsebben egy idegen kezet talált. Azé a gyanús külsejű férfiúé volt. Azonnal nagy lármát csapott: — Tolvaj, el kell fogni! És mutatott az idegenre, aki veszedelmes gyorsasággal igyekezett eltűnni a tömegben, amely tettre készen sietett az asszony segítségére. Kereste a tolvajt, aki már akkor biztonságban hátul állott, ugy hogy n^m láthatta meg az asszony. Még ő kiabált a legjobban : — Hol van az a gazember? El kell fogni! A lacipecsenye. Igy vásári alkalmakkor a legkellemesebb helyek közé tartoznak a lacikonyhák. Nincsen valami kitűnőbb eledel a frissen sült lacipecsenyénél. Ennek az illata már messziről csiklandozza az ember orrát és bizony akadnak még gyomorbajos emberek is, akik inkább egy pár nappal megrövidítik az életüket, csakhogy lacipecsenyével jól lakjanak. Lacipecsenye után aztán igen jól esik egy kis savanyu vinkó. Szombaton délelőtt egy társaság szintén kivonult a vásártérre, egyrószt hogy a lóvásárt nézze, másrészt pedig ós főképen azért, hogy lacipecsenyózzen egy kicsit. A társaságban volt többek között egy fórj is, akiről köztudomású, hogy szörnyen papucs alatt áll. Férjemuramnak nagyon izlett a lacipecsenye. Meg is evett belőle vagy három darabot, bár már akkor 11 óra volt. Hogy az a jókora mennyiségű hus alaposan megtömte a gyomrát, az természetes. Csak az evés végén jött ennek a tudomására. Rémülten kiáltott fel: — Tyhü, a teremfáját, most nem tudok ebédelni. Mikor aztán megszólalt a déli harang, szorongó szivvel, alapos leszidások ós más hasonló jók reményében igyekezett hazafelé. Felesége már várta teritett asztallal. — Jajj, lelkem, ón nem tudok most enni egy falatot sem. — Miért? — kérdezte vésztjósló hangon az asszony. — Lacikonyhában voltunk. — Ugy, te nyomorult fráter ? Egyszer akarok kedveskedni ugy, hogy a legkedvesebb ételedet főzöm meg és akkor máshol lakol jól. No megállj. És a szegény férjnek hosszú orral kellett konstatálnia, hogy csakugyan legkedvesebb étele párolog az asztalon. Alku. Hogy azok a vándorkereskedők, vagy mozgó bazárok, a bosnyák kucséberek mennyire feltartják mindennek az árát, arra jellemző az alábbi jelenet. Bemegy ilyen kucsóber egyik vendéglőbe ós kínálgatja ugyancsak az áruit. Egyszer megszólítja egy úriember : — Van e bicskája ? — Igen, van. — No, mutasson egy párat. A bosnyák kirak az asztalra egósz kollekciót. — Hogy adja ezt ? — kérdezi a vevő. — Három korona. — A fenét! Adok érte 20 krajcárt. Többet nem ér úgysem. Még akkor is nyer maga rajta. — Hogy gondolhat olyat az ur! — méltatlankodik a bosnyák. És rakosgatja vissza a bicskákat. — Nos kell a kés ? - kérdi később — két koronáért odradom, de alább nem. — Husz krajcár. A bosnyák elmegy. Rövid idő múlva visszatér. — Kell egy koronáért ? — Isten neki. huszonöt krajcárt megeresztek. — No, fizesse ki az ur. A három koronáért tartott bicskát tehát odaadta 25 krajcárért. Természetesen az egósz társaság vett tőle olyan áron és mégis csak neki volt haszna. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál. lomás mára meleg időt jelez,

1 elvétve' csapidákkil — Orosházi járási községi alkalmazottak közgyűlése. Áz Orosházi Járási Segédjegyzők ós Községi Alkalmazottak Egyesülete vasárnap délután 3 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Orosházán, a községháza tanácstermében. Vers ó nyi Elemér elnöki jelentésében ecsetelte a segódjegyzők ós községi alkalmazottak országos mozgalmát, annak keletkezését, rohamosan fejlődő erős szervezetét. A lelkes éljenzóssel fogadott irodalmi becsértékü beszédet K ov á c s i k István csorvási segódjegyző indítványára jegyzőkönyvi köszönettel örökítették meg Olvastatott a központ által szerkesztett memorandum, amely Kovácsik István csorvási segódjegyző módosító indítványával fogadtatott el. Az elnök indítványára az egyesület dísztagjaiul megválasztattak: Ambrus Sándor alispán, * dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző, dr. Kiss László tb. főjegyző, dr. Berthóty István főszolgabíró,' dr. Margonyai Gyula, Jeszenszky Károly szolgabíró, Laukóczi József járási számvevő, dr. Steiner Zsigmond járási orvos, Kufner Alajos járási állatorvos, Petyován Endre körállatorvos, Mikler Sándor, dr. Horváth Dezső kir. tanfelügyelők, Grineusz György h. kir. pónzügyigazgató, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Kner Izidor könyvnyomdász, Torkos Kálmán orosházi, Petneházy Ferenc köröstarcsai főjegyzők. Az országos központi ülésre kiküldettek V e rs ó n y i Elemér elnök, G y u r i s k a Mihály pénztárnok. Elfogadtatott az elnök indítványa a reszort-jegyzők, segódjegyzők ós községi alkalmazottak lakbér-minimumának törvényhatósági szabályrendelet utján való megállapítása iránt. — A csabai iparostanonc-iskola uj igazgatója. Láng Gusztáv elhalálozása folytán tudvalevőleg megürült a csabai iparostanonc-iskola igazgatói állás. Helyette a tanév végéig U h r i n Károly látta el az igazgatói teendőket. Most azután aktuálissá vált az állás betöltése. Az ipariskola felügyelő-bizottsága szombaton délelőtt Németh Lajos elnöklésével ülést tartott, melyen egyhangúlag ührin Károly tanítót, a „Békós| megyei Általános Tanítótestület" elnökét választotta meg az iparostanonc iskola igazgatójává. A felügyelő bizottság választasa mindenképen érdemes tanfórfiura esett, mert Uhrin Károly kiváló tulajdonságainál fogva ismert ós tisztelt a megye egósz tanítósága előtt. Az ő vezetése bizonyára meg fog látszani az iparostanonc-iskolán is. Ugyanazon al1 kalommal töltötte be a felügyelő-bizottság az egyik ipariskolai tanítói állást is. Ez állásra Fekete Kálmánt választotta meg ugyancsak egyhangúlag a bizottság. — Esküvő. Klein Ferenc, csanádapácai kereskedő vasárnap délután 4 ' órakor köt házasságot Csabán dr. Kul1 p i n Dániel községi orvos leányával, J e n n y-vel.