Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-28 / 34. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Köszönetnyilvánítás. Haraszti Sándornó ós Rósenthál Adolfné Fáy Samu dr. emlókóre koszorumeg­váltás cimén 20—20 koronát adomá­nyoztak az izr. leánykiházasitó Egylet­nek. Az adományokért hálás köszöne­tet mond az egylet elnöksége. Tarkaságok. A zsindely. U. S. sz . . . i tanár, aki mókái, szaftos mondásai ós ügyes irodalmi munkái révén közszeretetben részesül, s aki az itókát sem veti meg, egyszer beállít az egyik fakereskedőhöz, akivel a kaszinóban gyakran alsózni is szokott és azt mondja: — Azért jöttem öregem, .mert zsin­delyre van szükségem s azt Önnél aka­rom beszerezni. Az öreg s meglehetősen kapzsi ke­reskedő nagy szívességgel fogadta a jó „gescháft" reményében, azonnal borral kínálta meg és drága szivarral — mint az öreg mondá — nyakravalós szivart dugott a szájába. Folyt a beszéd, de folyt a bor is, a szivart már másik kö­vette. Elfogyott két üveg somlai, elégett a két nyakravalós szivar, jónak látta hát az öreg ur megkérdezni, hogy mennyi zsindelyre lenne szüksége ? — Hát öregem, küldjön tiz dara­bot, mert egy helyen becsurog a ház­tetőn. Az öreg fakereskedő majd hanyatt esett; két forint áru bor, két nyakra­valós szivar és tiz zsindely!! Jó képet vágott hozzá azonban s a tiz zsindelyt elküldte. Persze, hogy másnap a kaszinó kö­zönsége tudta a tréfát, s midőn az öreg ur jött, mindenki azzal fogadta, hogy maradt-e még zsindelye, mert venni akarnak . . . A kedélyes öreg is tréfára fordította a dolgot és mondá:. — Meg is mondtam Sándornak, hogy ha ezután is szüksége lesz még zsindelyre ne fáradjon hozzám, csak üzenje meg, készséggel elküldöm hozzá. Nem tárgy. Vonaton haza felé utazik egy kirán­duló társaság. A társaság tagjai mind férfiak — nagyon vidáman viselkdnek a vasúti szakaszban. Élcelődnek, nó­táznak és közbe közbe szorgalmasan fo­gyasztják a palaczkokban magukkal ho­zott bort. Mikor egy-egy palack kiürül, egyszerűen fogják és kihajítják a vasúti kocsi ablakán. —- Észreveszi ezt a ka­lauz és benyit a vidám társasághoz. — De kérem uraim, — mondja — ne tessék a vasúti szabályzat rendelke­zéseit megsérteni. A kupé ablakán bár­minő tárgyat kidobni tilos. — Ugyan— jegyzi meg a társaság egyik tagja — az üres borosflaskát csak nem lehet tárgynak nevezni! Hát az is tárgy? Az egyszerűen semmi. A kerületi Munkásbiztositó pénz­tár közgyűlése­Reform az orvosok fizetésénél. Választások. A Gyulai Kerületi Munkásbiztositó­és Betegsegélyző-Pénztár vasárnap tar­totta közgyűlését, mely a különböző fajta választások miatt úgyszólván az egész napot igénybe vette. A közgyű­lésnek a zárószámadásokon, költség­vetésen és választásokon kivül legér­dekesebb tárgya volt egy határozati javaslat, amelynek konklúziója az," hogy a most érvényben levő szabad-orvos­választási rendszer helyett mondja ki a közgyűlés, hogy a pénztár biztosított tagjainak és ezek családtagjainak orvosi gyógykezelésére állandó alkalmazású, Eix fizetésű orvosokat kíván alkalmazni. k határozati javaslat élénk vitát provo­kált, melyről alább emlékezünk meg. A közgyűlésről tudósításunk a kö­vetkező : Weisz Mór elnök megnyitóbeszó­iében fejtegetvén az átmeneti idő ne­hézségeit, kérte a kiküldötteket, hogy a tanácskozás méltóságának megőrzése sáljából felszólalásaikat tárgyilagosan tegyék meg. A megnyitás és határozatképesség megállapítása után megválasztották a 3zavazatszedő-bizottság tagjait. A mun­kaadók szavazatainak átvételével meg­bízattak Schneider János elnöklete alatt Kalocsa István, Nádor Mór munkaadók, Kovács Antal és S o n­k o v i c s Antal munkások. A munká­sok szavazatainak átvételére D a n d­1 e r Károly elnöklete alatt Fejes Bertalan, Manó György munkások ós Pénzes Ferenc,' T í t z Reinhard munkaadó küldettek ki. Az igazgatóság füzetben megjelent évi jelentés szerint az 1909. évi zár­számadás 19,495-33 korona hiánvt tün­tet fel, mellnek az alapszabályom értel­mében az országos pénztár követelése terhére való beszámítását hozzák ja­vaslatba. G r ü n f e 1 d Jakab az évi jelen­; téssel kapcsolatosan birálat tárgyává teszi az orvosok eljárásit a tagok gyógy­kezelése szempontjából. Eseteket hoz fel arra nézve, hogy az orvosok köteles­ségeiket hanyagul és felületesen teljesi­tik, miáltal nemcsak a tagok egészségi érdekeit sértik, de nagy részben káros működést fejtenek ki a pénztárral szem ben is, Az igazgatóságnak erélyesebb eljárást kellett volna kifejteni az orvo­sokkal szemben. D i ó s y Béla ügyvezető igazgató felvilágosító beszéde után az évi jelen­tést a közgyűlés tudomásul vette s a számadásokra vonatkozólag az'igazgató­ságnak a felmentvényt megadta. A jövő évi költségelőirányzat körül vita merült f ), mert a munkások keve­selték a segélyezésre előirányzott össze­get. Számos felszólalás után a közgyű­lés nagy többséggel kimondotta, hogy az 1911. évre költségvetést nem állapit meg. Az orvosi szolgálat rendszerének megváltoztatására irányuló fentebb is­mertetelt javaslathoz először Dundler Károly ésGrünfeld Jakab szólottak hozzá, akik a szabad orvosválasztás mel lett érveltek. Dió sy Béla hosszasabban fejte­gette a mostani rendszer káros voltát és ajánlotta a fix rendszer elfogadását. Az ő felszólalásának meggyőző ha­tása alatt a közgyűlés egyhangúlag el­fogadta a határozati javaslatot azzal, hogy a főorvosi állás rendszeresítésé­hez nem járul hozzá. Utasította egyben az igazgatóságot, hogy az orvosi állá­sok szervezése és betöltése iránt tegye meg a szükséges lépéseket. Ezután a pénztár igazgatóságának, felügyelő bizottságának, a választott bi­róság ülnökeinek és az országos pénz­tár közgyűlési kiküldötteinek megvá­lasztása következett, mely a következő eredménnyel végződött: Igazgatósági rendes tagok lettek : Weisz Mór, Schneider János, dr. Beré­nyi Ármin, Gyula, Wagner József, Ró­senthál Adolf, Csaba ; a kereskedelmi csoportból: Nádor Mór, Gyula, Fekete Sándor, Csaba ; a kisipari csoportból: Sal Józsof, Gyula, Kován Endre, Csaba, Kún j^ihály, Orosháza. Póttagok a gyári csoportból: Benkő János, Kalocsa Ist­ván, Reisner Ede, Gyula, Tafler Jakab, Orosháza, Adler Lajos, Csaba ; keres­kedelmi csoportból; Manheimer Arnold, Gyula, Szenes Vilmos, Csaba; kisipari csoportból: Gyepes Gergely, Weisz Ala­jos, Gyula, Márton József, Csaba. Felügyelő-bizottsági rendes tagok lettek : Reisner Arthur, Titz Reinhardt, Groh Mihöly, Gyula, Grosz Hugó, Rie­gelhaupt Gusztáv ós Zlehovszky János Csaba ; póttagok : Such Kálmán, Reisz Sándor, Csaba, Dávid István, Deutsch Vilmos, Bekker Antal ós Pénzes Ferenc Gyula. Választott bírósági ülnökök lettek : Kukla István, Grünfeld Jakab, Pfaff Fe­renc, Zuzmann János, Braun Vilmos, László Antal, Mayer István, Krizsán An­drás, Gyula, Bányai András, Kiszely Pál, Böhm Pál, Kovács Mihály, Vlcskó Já­nos, Csaba, Süle László, Balogh János, Madarász Lajos, Katona Imre, Schwarcz Sándor, Orosháza, Megyeri Gergely Bé­kés, Wattay Gábor, Gyoma. Az országos pénztár közgyűlési ki­küldöttei lettek: Weisz Mór, Sal József és Rósenthál Ignác. Igazgatósági rendes tagok lettek, a biztosítottak érdekeltségi csoportjából a következők : Dundler Károly, Kremecky János, Kovács Antal, Szabó József, Ma­rik Mihály, Kulka Dezső, Sebestyén Mi­hály, Resetár Károly, Király Endre és Csomós Ferenc. SZIN HAZ * A Rudolf-főgimnázium hangversenye. A békéscsabai Rudolf főgimnázium if­júsága e hónap 30-án szombaton este 8 órakor a városi színházban hangver­senyt rendez, melynek műsora a követ­kező : Magyar egyveleg, énekli a gimn. daloskör. Szász K. „Balogh kadét bok­rétája" elmondja Maros Tibor. Kalk­brenner „Le fou", zongorán előadja Pongrácz István. Humoreszk, irta és felolvassa H e 11 e r János. Herodek : „A magyar dal" melodráma. Elmondja Langfelder Emil, kisérik : zongo­rán Pongrácz István, harmóniumon Horváth Gyula. A dalokat a dalos­kör adja elő. Szünet után ; „Mily bol­dogság", előadja a daloskör. Doppler: Bánk-bán nyitány, zongorán előadják S a i 1 e r László és Pongrácz Ist­ván. „A mama kedvence", elmondja P f e i f f e r Miklós. Huber : „Ábránd", hegedűn előadja K o c i z k y László, zongorán kisóri Horváth Gyula. Dürer: „Viharban", énekli a daloskör. Helyárak a rendesek. Jegyek a „Cor­vina"-könyvkereskedésben válthatók. * Színészet Csabán. A csabai színi­szezon most előbb kezdődik, mint a mult években. M a r i h á z y Miklós, a kecskeméli szinház igazgatója ugyanis ajánlatot tett a szinügyi bizottságnak, hogy hajlandó társulatával május 10 tői kezdve Csabán előadásokat tartani. A szinügyi bizottság tegnap délután 3 óra­kor H a a n Béla elnöklésóvel tartott ülésén Mariházy ájánlatát elfogadta. Ez a határozat mindenképen örvendetesnek mondható, mert Mariházy társulata az elsőrangú vidéki társulatok közé tartó zik. Primadonnája Turcsányi Olga, a Magyar Szinház volt primadonnája. * A „Zách Klára" sikere Debrecenben. A Major Simon, Székely (Nusz­bek) Sándor és Szabó Emil énekes tör­ténelmi színjátéka alig remélt nagy si­kerrel került színre vasárnap este a debreceni színházban. A magyar leve­gőjű darab teljesen hatalmába kerítette Debrecen színmagyar közönségét, mely zsúfolásig megtöltötte a hatalmas szín­házat. Tapsokban, kihívásokban, babér­koszorúkban nem volt hiány. A jelen­levő szerzők el voltak ragadtatva a nagy [sikertől, melyben a darabon ki­vül igen nagy része volt Zilahi első­rangú társulati előadásának is, amilyet nem produkált sem a nagyváradi, sem a szegedi társulat. Maga a három meg­elégedett szerző nyilatkozik igy az elő­adásról. A „Zách Klára" továbbra is műsoron marad és bizonyára még sok előadást fog elérni. TÖRVÉNYKEZÉS. § A vágtató fogat. A mult év októ­ber 16 án nagy néptömeg tolongott Szarvas főterén. Ennek dacára S z i­k o r a Jáno3 olyan bátran hajtotta a lovát, mintha csak a néptelen, sík pasz­tán lett volna. Igy történt meg, hogy elütötte B 1 a s k ó Jánost, aki megle­hetősen súlyos sérüléseket szenvedett. A törvényszék előtt Szikora azzal véde­kezett, hogy csak egy ló volt a szeke­rébe fogva. Ilyenkor pedig a rúd jobbra­balra kalingyál s igy üthette el a háttal álló Blaskót. A törvényszék figyelembe vette ezt a védekezést ós Szikorát gon­datlanságból okozott súlyos testisértés vétsége miatt csak 8 napi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre itélte. Az íté­let jogerős. § A rágalmazó. B á t o r i Gergely, füzesgyarmati muzsikus-cigány ször­nyen felpaprikázott hangulattal ült 1909 október 30-án, a Kruchió-fóle korcsmá­ban. E paprikás hangulatban dühösen azt kiabálta Zsíros Imre közgyám­ról, hogy „mocskos, piszkos, részrehajló s megvesztegethető". Zsiros, mikor e hí­zelgő kitételekről értesült, feljelentette a muzsikus-cigányt a gyulai törvény­széknél, mely hétfőn rágalmazás vétsége miatt 80 korona pénzbüntetésre itélte. Az ítélet jogerős. § Váltóhamisítás. B r a c h n a György kondorosi lakos, akinek gúnyneve „Pa­lyó", a megrögzött váltóhamisitók dí­szes karába tartozik. Hétfőn ítélték el két rendbeli váltóhamisításért jogerősen, de még több hasonló per is van ellene folyamatban. A mult év január 19-én egy 500 koronás, ezt megelőzőleg 1908 november 25 ón pedig egy 800 koronás váltóra hamisította rá pár rokona nevét. A hamisított váltókat lejárt váltók meg­ujitására akarta felhasználni, azonban dugába dőlt a manőver, mert rájöttek a turpisságra. A hétfői tárgyaláson tö­redelmesen beismerte bünót s a biró­ság magánokirathamisitás büntette miatt 10 hónapi börtönre itélte Brachna Pa­lyót. Megnyugodott az ítéletben s igy az jogerőssé vált. § Orgazdaság. Ceglédi András és B o n d á r Péter füze3gyarmati legé­nyek a mult óv január 23 án Daru Istvántól, aki az atyjától csent el egy kevés búzát : három zsákkal elvittek Hauszman n Lajos kereskedőhöz és eladták neki. A dolog kitudódván orgazdaság miatt az egész társaság a törvényszék elé került. Ceglédi és Bon­dár beismerésben voltak. Hauszmann azonban tagadta azt, mintha tudott volna a buza bűnös eredetéről. A biróság or­gazdaság vétsége miatt Hauszmannt 7 napi-, Ceglédit 3 napi fogházra, a kis­korú Bondárt pedig dorgálásra itélte. Az itólet ellen csak Hauszmann felebe­zett. „SANITÖL" törvényesen védett szakorvosi száj- és fogápoló-szerek. Minden eddig létezőnél tökéletesebb és meg­bízhatóbb szerek, melyek a legújabban meg­állapított tudományos ós klinikai vizsgálatok alapján egyedül sikeres és helyesnek talált alapelvek szerint készülnek. Használati uta­sítás szerint eljárva, a fogakat megvédik a romlástól. Végtelen kellemes szájíz. Ideáli­san tiszta száj és fogak. Msgfizethethn előnyük, hogy rendszeres használat mellett megvéd a heveny fertőző betegségektől (vörheny, kanyaró, torokgyik stb.) és azért gyerme­kek részére már ez okból is különösen ál­dásos a használatuk. Ideális szép és jó fogkefek. Ksphatók használati utasítással Dobay Kálmán „Vöröskereszt" drogériájá­ban, Vasút-u ca. Nagy üveg szájvíz 2 kor., kis üveg I korona 20 fillér. Fogpor I ko­rona. Fogkefe 1 korona 40 fillér. Dr. Zahorán Mátyás ügyvédi irodáját Békéscsabán, Kossuth-tér, Klein József és Fia házá­ban (földszint) megnyitotta. KU2 GAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, április 27. A budapesti gabonatőzsde irány­zata lanyha ; az árhanyatlást a malmok kis arányú vótelkedve nem tartja fel. A csabai hetipiacon csekéty az áru. Buza 22' 22-60 Tengeri morzsolt . . 11 — Budapest, április 27. Készbuza 10 fil­lérrel magasabb; — májusi buza 23.14, októberi 20.54, tengeri 1153. Dr. Pándy István ügyvédi irodáját április hó 18 tói kezdve a Fői|rre, Weisz Mór újonnan épült házának I. emeletére ssas helyezte át. sss: Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldőit végrehajtő az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a érceimében ezecríel közhírré teazí, hogy a békéscsabai kir. járásbíróság 1908. Sh, 121/3. szímu végzése áiíal F'-eherSamu ke­reskedő békéscsabai Jakos javára 33 korona 61 iH ;jr tőke, és eddig összesen 16 korona Cl fillér perköltség köveie'és e^ejé^g elrendelt kielé­gítési végrehajtás a'ka'roáva* b'rói'ag lefoglalt éa 623 koronára becsült búloi'oá, egy S'nger varró­gép, egy szec:kavágó. 2 hijló es 3 drb szánkó­ból áHó ingóságok nyilvános árverés utján el­adatnak. Me'y árverésnek az 1908. Sb. 121/2. sz. kikül­dést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis Eé';éscsabán vég-e.iajk'st s envedettek lakásán leendő eszközlésére 1910 ápr. 30. d. e. 10 órája ha­táridőül kiüizeJk és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1831. évi LX. t,-c, 107. §-a értelcnéjen a legtöbbet Ígérőnek becs­áron a'ul is eladatni fognak. Az árverezendő ingóságok vételárau 1881. évi LX. t.-c. 108. §-iban megálapitott feltételek szerint lesz ktfizetendő . Békéscsaba, 1910 április ló. Sonnenfeld Sámuel, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom