Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-26 / 42. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 május 342 lasztási mozgalmak mellett, amelyekkel kapcsolatban is áll. Mert most is, mint azelőtt, mi az egész választasi mozgalom ? A 48 ós 67 küzdelme. A kicsi és nagy jelöltek alig beszélnek másról, mint ezekrül. A legelsők sorában Kossuth, Apponyi és Justh védik a 48-at, támadják a 67-et, Tisza ós Andrássy pedig megfordítva. Politikai szenzációként hatott Andrássy Gyula gróf vasárnapi nagymihályi programmbeszéde, melyben egykori fegyverbarátai, a 48-asok törekvéseinek és módszereinek inpolitikus voltát igyekezett bizonyítani És sok tekintetben igaza volt. Az a tragikum, melyről sokszor megírták, hogy fölötte lebeg minden becsületes magyar államférfinak, Kossuth Ferencre egész sajátságos végzettel vetődik. Az öt évtized, melyet hazatérése előtt a legszélesebbkörü nagyvilágban, a leggyakorlatibb foglalkozásokban, a nagypolitika s nagytársadalom minden műhelyébe betekinthetve töltött, különösen kijelölné őt afféle nagypolitikai szempontú gyakorlati politikára, amellyel idősb Andrássy Gyula emelte elfelejtett kis nemzetét a nemzetkori élet elevenébe. Viszont az apai hagyomány a világtörténelemmel dacoló óriás hajthatatlansági dogmája elejétől fogva ránehezedik Ítéletére, elhatározására és rárója a gyakorlati politikában való érvényesítését annak az álomrendszernek, melyben a Kossuth-kultusz a magyar nemzet szivében ól. Kossuth Ferenc, mikor hazajött, e kettősóget ugy vélte egybeolvaszthatónak, hogy gyakorlati negyvennyolcas politikát csinál. Csak az volt a baj, hogy a fejlődés ebben a tekintetben nem várt őrá. A gyakorlati negyvennyolc már meg volt csinálva. Mert a hatvanhót éppen ez volt: a negyvennyolcnak a gyakorlatba való átvitele. A természetes ennélfogva az lett volna, hogy mint az emigráció többi hazatért tagjai, a legkésőbben hazatért Kossuth Ferenc is rálépett volna a hatvanhót alapjára. De éppen ez volt az, amit ő, Kossuth Lajos fia, az átkos, lenyűgöző közösség ellenében, mint a Kossuthkultuszért rajongó néplélek utolsó bálványkópa meg nem tehetett. Es volt s ez ma is Kossuth Ferenc tragikuma s az ő személyében a becsületes függetlenségi politikáé. Tisza, Andrássy ós Khuen támadásai erősen gyöngítik a 48-at, melyet Kossuth tekintélyével Apponyi csodálatos ókesszólásával véd, Justh pedig a maga eszeveszett politikájával ront. A Pénzintézetek Orsz. Szövetsége békésmegyei körzete közgyűlése. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetségének bókésmegyei körzete vasárnap délután fél három órakor tartotta Békéscsabán, a városháza nagytermében rendes közgyűlését Varságh Béla elnöklete alatt. A közgyűlés, melyen a körzethez tartozó pénzintézetek csaknem teljes számmal képviseltették magukat, tudomásul vette a körzet titkára, D u s b a b a Vilmos jelentését, volt alelnöküknek, D é g h y Gyulának emlékét, ki egyik alapitója volt a körzetnek, jegyzőkönyvileg megörökítették. Uj alelnökök Havas Mór, a Békéscsabai takarékpénztár egyesület vezérigazgatója és H o r o v i t z Mór, az orosházi takarékpénztár vezérigazgatója lettek. Varságh Béla, ki eddig;is osztatlan elismeréssel vezette a körzet ügyeit, elnöki állásáról való leköszönósét visszavonta a körzeti közgyűlés egyhangú kérelmére. A napirendre tűzött előadások során elsőül Vas Sándor takarékpénztári titkár ismertette a pénzintézeti adózás jövőbeni való alakulását. Szembeállította a régi adórendszert az ujjal és előadása során kimutatta, hogy az uj adótörvény a pénzintézetekre körülbelül 4—5 százalék adótöbbletet jelent. Utána G a b n a i Antal takarékpénztári ellenőr érdekes statiszsikai összeállítását olvasta fel Bekésmegye pénzintézeteinek az utolsó tiz óv alatt történt fejlődéséről. Majd Havas Mór, a BékésCsabai takarókpénztár egyesület vezérigazgató a látens tartalékok képzésének célszerűségéről tartott szakszerű előadásával magas színvonalú vitát provokált, mely tárgyhoz elsőnek M á n d y Lajos, a szövetség elnöke szólt, osztva Havas Mór nézetét, hogy az ily tartalékoknak a mérlegben való szerepeltetése í ne teljesen dugott módon, hanem a részvényesek által könnyen felismerhető alakban közöltessék. Kívánatosnak tartja Havas Mór, hogy az értékpapír-állományok részletesen mutattassanak ki a mérlegben ós itt hivatkozott előző felszólalására, mert az értékpapír-állomány órtéklósóben szoDa Chreses mind ezt nem hitte e^ és tovább üldözte a rablókat. De a rablók kerültek ki többségben ós azért is igen bölcsen, követeket küldött Thebába, hogy onnan nyújtsanak neki segítséget. De onnan, a helyett hogy segiséget küldtek volna, azzal az üzenettel küldték vissza a követeket, hogy méltatlan a polgármesteri állásra és hogy semmiképpen sem alkalmas egy hivatalnak a betöltésére. Persze Chreses sem tiltakozott ellene, csak amidőn már a falu népét lecsendesítette, kelt útra a feleségével. Nem vitt magával ekkor mást, csak a muzsikát. Házába pedig uj polgármester költözködött be. Ez a polgármester már alkalmasabbnak látszott a thebaiak előtt, jó társaságban .ólt a rablókkal, pedig az a dőre Chreses iszonyú kegyetlenséggel igyekezett őket a viiágból kipusztítani. Legalább ugy látszott, hogy az uj polgármester idején nem történik már pinasz a rablások miat,, ámbár a rablók mindig a faluban tanyáztak. Csak keserves fáradsággal tudott ez alatt az idő alatt Chreses eljutni az aeropagushoz. Es ott be is jelentette, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Ráutalt a családjára, amely a magisztrátus „tévedése" folytán a legnagyobb nyomorba jutott. Mert még mindig tóvédésnek tartotta az egészet. Ugyebár említettem már, hogy nem Beotiába volt való? Nos, hát aíórt védekezett ilyen furán. De az aeropagus nem felelt semmit. Chreses türelemre intette a feleségét — ami nem volt szükséges — és muzsikájával vigasztalá magát, ami pedig az egyedüli lelki kincs volt számára. A hangok, amelyek a hangszerből kiáradtak, mind harmóniában voltsk az érzéseivel. Tulajdonképpen nem volt nagy zenész, de mégis, van valamt külömbsóg annak a játékában, aki a gyermekeitgóhezni látja. Es azért, ós nem azért mert Chreses jól játszott, figyelemmel kisérték. Valami végtelenül bánta volt a játékában, még a legdurvább fület is sértette. És durva fül volt Beótiában sok. Ha azt mondták : „Chrese3 jól játszottál, csak folytasd 1" akkor Chreses leengedő kezeit, könny jött a két szeméből és arra gondolt, nogy ez a dicstelen dicséret jutalom volt a gyermekek éhezése fejében. Jobban szeretett volna rosszul játszani, vagy sehogyse, mint igy. És össze is hasonlította lelkét a hurokkal, amelyeket meg kell előbb feszíteni, hogy rajtuk játszani lehessen . . . sőt ki kell feszíteni, amig majd meg nem szakad, hogy tessék a hallgatóságnak. „Vájjon a hurok is ugy éreznek, mint ón ? — szokta volt kérdezni. De mégis csak játszott, meg játszott, mert máskép nem tudott cselekedni. És családja éhezett, nagy türelemmel. Azért mégis csak eljárt a areopagushoz, mig egyszer a következő ítéletet tartalmazó végzést nem kapta : — Az areopagus stb. stb. Chresesnek, a volt polgármesternek panasza, amely a falú megtámadása alkalmával tétetett, meghallgattatván stb. Megvizsgáltatván a személyes érintkezés, mely közte és a thebai magisztrátus közt lefolyt stb. stb. Tudomásulvétele után annak, hogy az említett Chreses ós családja nyomorban él, még pedig ama félreértés következtében, amelyet az emiitett magisztrátus követett el, amennyiben védelmére kelt a rablóknak, amidőn a falut pusztították, ahol Chreses, mint polgármester szókelt, valamint több tanú kijelentése nyomán is, akiknek vallomása szerint Chresest valamennyien hangszeren játszani hallották Chresest az összes károk, valamint a perköltségek megtérítésére ítélik." Az areopagust megvesztegették ós úgy hívták, hogy Hollandia. kott leginkább mutatkozni könnyen felismerhető módon az intézetnek a latens tartaléka. D u s b a b a Vilmos ügyvezető-igazgatónak a tárgyhoz törtónt hozzászólása után Varságh Béla elnök megköszönve a körzeti tagok szives érdeklődését és fáradozását, a körzeti gyűlést berekesztette. Wagner József programbeszéde. A csabai választási mozgalmakból. A békéscsabai nemzeti munkapárt képviselőjelöltje, Wagner József ipartestületi elnök vasárnap délután órakor mondta el programmbeszédét a buzapiac-téren. Ez a programmbeszéd sok tekintetben különbözött azoktól, amiket ezelőtt hallhattunk. Különbözött elsősorban azért, mert egy alacsony sorsból, szorgalma által, tekintélyes társadalmi pozícióra emelkedett iparos mondta, de külömbözött másodsorban azért is, mert tárgyilagos, higgadt és tartalmas volt. A programmbeszédek köztudomás szerint legtöbbször nem egyebek frázisrengeteknél. A jelölt urak cifra kifejezésekkel feldíszített beszó deikben ígérnek a jámbor hallgatóknak mindent, ami jó, szép, nagy és lehoznák az égről a csillagokat is, ha lehetne. Rendes fogásuk ezenkívül az ellenfél kigunyolása, lekicsinylése is. Wagner programmbeszéde nem tartozott ezek közé. Hangzatos frázisok nélkül, egyszerű szavakkal, keresetlenül és határozottan megmondotta, hogy mit kíván, miket követel majd az országházában, ha bekerül. És ez a programra modern programra volt. Igazi gazdasági programm, menten minden közjogi fejtegetésektől, amelyek legkönnyebben el tudják vezetni a magukon uralkodni nem tudó jelölt urakat a frázisok mezejére. Ellenfeleivel sem foglalkozott Wagner, amit igen helyesen cselekedett a község békéje érdekében is. Az izgatás csak egy párt, a parasztpárt eszköze Csabán. A másik két pártnak az ilyesmitől tartózkodnia kell, hogy az esetleges rendzavarásokért minden felelőség a parasztpártra, illetve annak vezetőire háruljon. A vasárnapi népgyülési'ől tudósításunk a következő : A fent jelzett időre mintegy 1500 ember lepte el a búzapiac téren a szónoki emelvény környékét. Megjelentek Áchim L. András vezetésével a parasztpártiak is, de türelmesen és csöndben viselkedtek, mert respektálták a kivezényelt tekintélyes karhatalmat. A hatóságot Debreceni Lajos szolgabíró képviselte. Wagner Józsefet híveinek nagy száma kisérte a „Fiumé"-ban levő pártirodából a szónoki emelvényig lelkes óljenzések közepette. Dr. Sailer Vilmos pártelnök nyitotta meg a népgyűlést rövid beszéd del. Üdvözölte a megjelenteket ós kérte azokat, akik más véllemónyen vannak, hallgassák meg türelemmel a kpárt jelöltjét. Üdvözölte végül E d v i-111 ó s László, U 11 m a n Jákó budapesti kiküldötteket ós felszólította Wagner Józsefet programmbeszédének megtartására. Wagner József, akit nagy óljenzéssel fogadtak, mindjárt beszéde elején kijelentette, hogy ő nem a szólamok, hanem a munka embere volt teljes életében, ennélfogva kerülni fogja a frázisokat, csak ugy beszél, ahogy érez. i Néhány mondatban kitért ezután a koalícióra, amely szerinte nem csinált ; semmit ós végre is több száz millió deficittel hagyta ott az ország vezetését. O, mint munkás ember, hive az általános, egyenlő és titkos választójognak, mint igazi magyar ember, teljes erejével küzd az önálló nemzeti bankért és az önálló vámterületért. Magyarország földmivelő állam, de azért kölcsönösen támogatniok kell egymást a mezőgazdaságnak, iparnak ós kereskedelemnek, amelyek egymás nélkül, különösen Magyarországon, meg nem élhetnek. Külföldi képviseletünkben, a külfölddel kötött gazdasági szerződéseknél mindenütt jogászok szerepelnek intézők gyanánt. Nem kell annyi jogász. Iparosokat, kereskedőket is kell küldeni a parlamentbe, hogy az ilyen szerződések kötésénél ós más gazdasági kérdósekban is szakszerű tanácsokkal szolgáljanak. A kisemberek gyámolitásának követelését szintén elsőrendű kötelessségónek tartja. A hibás törvényeket, m

:nt a gazdasági munkás- és cselédtörvény, az ipartörvény, a munkásbiztositási törvény megfelelő módosítását követelni fogja, úgyszintén a munkások aggkori rokkantságra való biztosítását is. A községi ügyekben mindenekelőtt a békés munkának ós haladásnak a hive. Különösen gottdja lesz a gazdasági érdekből fontos közutak kiépítésére, az utcák villanyvilágítására, Erzsóbethelynek szintén villannyal váló ellátására, a gerendási kitérő állomáson egy termény* és árurakodó építésére, egyszóval a község minden érdekét szivén fogja viselni. Kérte a programra alapján polgártársai táraogatasát. A tartalmas programmbeszéd után E d v i -111 ó s László budapesti újságíró mondott igen szép lendületes.. és lelkesítő beszédet Wagner mellett. Üdvözölte az olyan munkásembert, aki saját erejéből, csendes munkával is fel tudja küzdeni magát olyan pozícióra, mint Wágner, akit nemcsak Csabán ós Békésmegyében ismerne , hanem mondható az egész országban s akinek választása elé épen ezért nagy érdeklődéssel tekint az egész ország. Lelkes beszédét Wagner éltetésével fejezte be. U1 ljm a n n Jákó, a budapesti szobafestők iitkára igen jó, temperamentumos szónok. Gyújtó hatású beszédben ajánlotta. Wagnert a választók jóindulatába. Ügyes beszédet mondott Máj e r Jenő újságíró is. Dr. Sailer Vilmo3 felolvasta ezután Zsilinszky Mihály válaszát a pár nappal ezelőtt küldött táviratra és megköszönvén az érdeklődést, a népgyűlést berekesztette. Uj harcok a váradi püspökség körül. - Külön fővárosi tudósitónktól. A nagyváradi püspökség betöltése ügyében, mint ez már köztudomásu is, nagyarányú akciót fejtett ki Ferencz Ferdinánd trónörökös. Jelöltje Lányi József volt, aki jutalomképpen kapta volna a püspökséget azért a szolgálatért, melyet a trónörökös udvaráoan öt éven át nagy sikerrel teljesített. Lányi nemcsak a trónörököst ós gyermekeit tanította a magyar nyelvre, hanem Hohenberg Zsófia hercegnőnek gyóntatója is volt. Ezért a sokoldalú szolgálatért Lányi évi 2400 korona fizetést kapott, ami természetesen borravalóra se volt elég egy főhercegi udvar viszonyaihoz képest Lányi azonban bőséges jutalmat kapott szolgálataiért, mert gyorsan haladt előre a papi móltóságok létráján. Az egyszerű theológiai tanár 1901-ben szentszóki tanácsos, 1903-ban apostoli protonotárius és pápai prelátus 1904-ben lekéri apát, 1906 ban pedig váradi kanonok és fölszentelt tinini püspök lett. Ekkor már olyan jövedelmei voltak, hogy 50000 koronát költhetett a lekéri apátság kastélyának és templomának restaurálására. Ezenkívül minden püspöki szék betöltésénél Lányi volt az elsőrendű jelölt. Őt akarta a pápai udvar a csanádj pü-pök méltóságával fölruházni s nekj szánták a szatmári püspöki széket. A politikai viszonyok azonban ugy követelték, hogy egyidőre visszavonuljon A trónörökös azonban megígérte neki, hogy türelméért kárpótolni fogja. Lányi tehát várt. Mikor a váradi püspökség megüresedett, a trónörökös minden bafolyását latba vetette, hogy jelöltjél kineveztesse. Még a koalíciós kormány idején kijelentést tett a trónörökös hogy Lányit jelölje, Apponyi révén Elküldte a grófhoz az udvarmesterét aki kapacitálta a kultuszminisztert. De a koalíciós kormány nem respektálta a trónökös óhaját, mert szüksége volt a váradi püspökség interkaláris jövedelmére is, hogy el nem számolható kiadásait fedezni tudja. A kinevezés el maradt, Ferencz Ferdinánd duzzogva vonult vissza az akciótól. Beavatott körökben egyre jobbár emlegették jelöltként Szó chenyi Vilmos gróf püspököt, aki A e r e n t h a 1 gróf sógora. A magyar főpapság néhány tagja is komolyan beleavatkozott as ügy eldöntésébe A kevés kilátással bíró jelöltek csöndes szövetségbe áll-