Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-26 / 42. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 május 342 lasztási mozgalmak mellett, amelyekkel kapcsolatban is áll. Mert most is, mint azelőtt, mi az egész választasi mozgalom ? A 48 ós 67 küzdelme. A kicsi és nagy jelöltek alig beszélnek másról, mint ezek­rül. A legelsők sorában Kossuth, Appo­nyi és Justh védik a 48-at, támadják a 67-et, Tisza ós Andrássy pedig megfor­dítva. Politikai szenzációként hatott An­drássy Gyula gróf vasárnapi nagymihá­lyi programmbeszéde, melyben egykori fegyverbarátai, a 48-asok törekvéseinek és módszereinek inpolitikus voltát igye­kezett bizonyítani És sok tekintetben igaza volt. Az a tragikum, melyről sokszor megírták, hogy fölötte lebeg minden becsületes magyar államférfinak, Kos­suth Ferencre egész sajátságos vég­zettel vetődik. Az öt évtized, melyet ha­zatérése előtt a legszélesebbkörü nagy­világban, a leggyakorlatibb foglalkozá­sokban, a nagypolitika s nagytársadalom minden műhelyébe betekinthetve töltött, különösen kijelölné őt afféle nagypoli­tikai szempontú gyakorlati politikára, amellyel idősb Andrássy Gyula emelte elfelejtett kis nemzetét a nemzet­kori élet elevenébe. Viszont az apai hagyomány a világtörténelemmel da­coló óriás hajthatatlansági dogmája elejétől fogva ránehezedik Ítéletére, elhatározására és rárója a gyakor­lati politikában való érvényesítését an­nak az álomrendszernek, melyben a Kossuth-kultusz a magyar nemzet szivé­ben ól. Kossuth Ferenc, mikor haza­jött, e kettősóget ugy vélte egybeol­vaszthatónak, hogy gyakorlati negyven­nyolcas politikát csinál. Csak az volt a baj, hogy a fejlődés ebben a tekintet­ben nem várt őrá. A gyakorlati negy­vennyolc már meg volt csinálva. Mert a hatvanhót éppen ez volt: a negyven­nyolcnak a gyakorlatba való átvitele. A természetes ennélfogva az lett volna, hogy mint az emigráció többi hazatért tagjai, a legkésőbben hazatért Kossuth Ferenc is rálépett volna a hatvanhót alapjára. De éppen ez volt az, amit ő, Kossuth Lajos fia, az átkos, lenyűgöző közösség ellenében, mint a Kossuth­kultuszért rajongó néplélek utolsó bál­ványkópa meg nem tehetett. Es volt s ez ma is Kossuth Ferenc tragikuma s az ő személyében a becsületes füg­getlenségi politikáé. Tisza, Andrássy ós Khuen támadá­sai erősen gyöngítik a 48-at, melyet Kossuth tekintélyével Apponyi csodála­tos ókesszólásával véd, Justh pedig a maga eszeveszett politikájával ront. A Pénzintézetek Orsz. Szövetsége békésmegyei körzete közgyűlése. A Magyarországi Pénzintézetek Or­szágos Szövetségének bókésmegyei kör­zete vasárnap délután fél három órakor tartotta Békéscsabán, a városháza nagy­termében rendes közgyűlését Varságh Béla elnöklete alatt. A közgyűlés, me­lyen a körzethez tartozó pénzintézetek csaknem teljes számmal képviseltették magukat, tudomásul vette a körzet tit­kára, D u s b a b a Vilmos jelentését, volt alelnöküknek, D é g h y Gyulának emlékét, ki egyik alapitója volt a kör­zetnek, jegyzőkönyvileg megörökítették. Uj alelnökök Havas Mór, a Békés­csabai takarékpénztár egyesület vezér­igazgatója és H o r o v i t z Mór, az orosházi takarékpénztár vezérigazgatója lettek. Varságh Béla, ki eddig;is osztatlan elismeréssel vezette a körzet ügyeit, elnöki állásáról való leköszönó­sét visszavonta a körzeti közgyűlés egyhangú kérelmére. A napirendre tűzött előadások so­rán elsőül Vas Sándor takarékpénz­tári titkár ismertette a pénzintézeti adó­zás jövőbeni való alakulását. Szembe­állította a régi adórendszert az ujjal és előadása során kimutatta, hogy az uj adótörvény a pénzintézetekre körülbe­lül 4—5 százalék adótöbbletet jelent. Utána G a b n a i Antal takarékpénztári ellenőr érdekes statiszsikai összeállítá­sát olvasta fel Bekésmegye pénzintéze­teinek az utolsó tiz óv alatt történt fej­lődéséről. Majd Havas Mór, a Békés­Csabai takarókpénztár egyesület vezér­igazgató a látens tartalékok képzésének célszerűségéről tartott szakszerű előadá­sával magas színvonalú vitát provokált, mely tárgyhoz elsőnek M á n d y La­jos, a szövetség elnöke szólt, osztva Havas Mór nézetét, hogy az ily tartalé­koknak a mérlegben való szerepeltetése í ne teljesen dugott módon, hanem a részvényesek által könnyen felismer­hető alakban közöltessék. Kívánatosnak tartja Havas Mór, hogy az értékpapír-állományok részle­tesen mutattassanak ki a mérlegben ós itt hivatkozott előző felszólalására, mert az értékpapír-állomány órtéklósóben szo­Da Chreses mind ezt nem hitte e^ és tovább üldözte a rablókat. De a rab­lók kerültek ki többségben ós azért is igen bölcsen, követeket küldött Thebába, hogy onnan nyújtsanak neki segítséget. De onnan, a helyett hogy segisé­get küldtek volna, azzal az üzenettel küldték vissza a követeket, hogy mél­tatlan a polgármesteri állásra és hogy semmiképpen sem alkalmas egy hiva­talnak a betöltésére. Persze Chreses sem tiltakozott ellene, csak amidőn már a falu népét lecsendesítette, kelt útra a feleségével. Nem vitt magával ekkor mást, csak a muzsikát. Házába pedig uj polgármester költözködött be. Ez a polgármester már alkalmasabbnak lát­szott a thebaiak előtt, jó társaságban .ólt a rablókkal, pedig az a dőre Chreses iszonyú kegyetlenséggel igyekezett őket a viiágból kipusztítani. Legalább ugy látszott, hogy az uj polgármester idején nem történik már pinasz a rablások miat,, ámbár a rablók mindig a faluban tanyáztak. Csak keserves fáradsággal tudott ez alatt az idő alatt Chreses eljutni az aeropagushoz. Es ott be is jelentette, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Ráutalt a családjára, amely a magisz­trátus „tévedése" folytán a legnagyobb nyomorba jutott. Mert még mindig tó­védésnek tartotta az egészet. Ugyebár említettem már, hogy nem Beotiába volt való? Nos, hát aíórt védekezett ilyen furán. De az aeropagus nem felelt semmit. Chreses türelemre intette a feleségét — ami nem volt szükséges — és mu­zsikájával vigasztalá magát, ami pedig az egyedüli lelki kincs volt számára. A hangok, amelyek a hangszerből kiárad­tak, mind harmóniában voltsk az érzé­seivel. Tulajdonképpen nem volt nagy zenész, de mégis, van valamt külömb­sóg annak a játékában, aki a gyerme­keitgóhezni látja. Es azért, ós nem azért mert Chreses jól játszott, figyelemmel kisérték. Valami végtelenül bánta volt a játékában, még a legdurvább fület is sértette. És durva fül volt Beótiában sok. Ha azt mondták : „Chrese3 jól ját­szottál, csak folytasd 1" akkor Chreses leengedő kezeit, könny jött a két sze­méből és arra gondolt, nogy ez a dics­telen dicséret jutalom volt a gyerme­kek éhezése fejében. Jobban szeretett volna rosszul játszani, vagy sehogyse, mint igy. És össze is hasonlította lelkét a hurokkal, amelyeket meg kell előbb feszíteni, hogy rajtuk játszani lehes­sen . . . sőt ki kell feszíteni, amig majd meg nem szakad, hogy tessék a hall­gatóságnak. „Vájjon a hurok is ugy éreznek, mint ón ? — szokta volt kér­dezni. De mégis csak játszott, meg játszott, mert máskép nem tudott cselekedni. És családja éhezett, nagy türelemmel. Azért mégis csak eljárt a areopa­gushoz, mig egyszer a következő ítéle­tet tartalmazó végzést nem kapta : — Az areopagus stb. stb. Chresesnek, a volt polgármesternek panasza, amely a falú megtámadása al­kalmával tétetett, meghallgattatván stb. Megvizsgáltatván a személyes érint­kezés, mely közte és a thebai magisz­trátus közt lefolyt stb. stb. Tudomásulvétele után annak, hogy az említett Chreses ós családja nyomor­ban él, még pedig ama félreértés kö­vetkeztében, amelyet az emiitett magisz­trátus követett el, amennyiben védel­mére kelt a rablóknak, amidőn a falut pusztították, ahol Chreses, mint polgár­mester szókelt, valamint több tanú ki­jelentése nyomán is, akiknek vallomása szerint Chresest valamennyien hang­szeren játszani hallották Chresest az összes károk, valamint a perköltségek megtérítésére ítélik." Az areopagust megvesztegették ós úgy hívták, hogy Hollandia. kott leginkább mutatkozni könnyen fel­ismerhető módon az intézetnek a latens tartaléka. D u s b a b a Vilmos ügyvezető-igaz­gatónak a tárgyhoz törtónt hozzászólása után Varságh Béla elnök megkö­szönve a körzeti tagok szives érdeklő­dését és fáradozását, a körzeti gyűlést berekesztette. Wagner József programbeszéde. A csabai választási mozgalmakból. A békéscsabai nemzeti munkapárt képviselőjelöltje, Wagner József ipar­testületi elnök vasárnap délután órakor mondta el programmbeszédét a buzapiac-téren. Ez a programmbeszéd sok tekintetben különbözött azoktól, amiket ezelőtt hallhattunk. Különbözött elsősorban azért, mert egy alacsony sorsból, szorgalma által, tekintélyes tár­sadalmi pozícióra emelkedett iparos mondta, de külömbözött másodsorban azért is, mert tárgyilagos, higgadt és tartalmas volt. A programmbeszédek köztudomás szerint legtöbbször nem egyebek frázisrengeteknél. A jelölt urak cifra kifejezésekkel feldíszített beszó deikben ígérnek a jámbor hallgatóknak mindent, ami jó, szép, nagy és lehoznák az égről a csillagokat is, ha lehetne. Rendes fogásuk ezenkívül az ellenfél kigunyolása, lekicsinylése is. Wagner programmbeszéde nem tar­tozott ezek közé. Hangzatos frázisok nélkül, egyszerű szavakkal, keresetlenül és határozottan megmondotta, hogy mit kíván, miket követel majd az or­szágházában, ha bekerül. És ez a prog­ramra modern programra volt. Igazi gazdasági programm, menten minden közjogi fejtegetésektől, amelyek leg­könnyebben el tudják vezetni a magu­kon uralkodni nem tudó jelölt urakat a frázisok mezejére. Ellenfeleivel sem foglalkozott Wagner, amit igen helye­sen cselekedett a község békéje érde­kében is. Az izgatás csak egy párt, a parasztpárt eszköze Csabán. A másik két pártnak az ilyesmitől tartózkodnia kell, hogy az esetleges rendzavarások­ért minden felelőség a parasztpártra, illetve annak vezetőire háruljon. A vasárnapi népgyülési'ől tudósí­tásunk a következő : A fent jelzett időre mintegy 1500 ember lepte el a búzapiac téren a szó­noki emelvény környékét. Megjelentek Áchim L. András vezetésével a pa­rasztpártiak is, de türelmesen és csönd­ben viselkedtek, mert respektálták a kivezényelt tekintélyes karhatalmat. A hatóságot Debreceni Lajos szolga­bíró képviselte. Wagner Józsefet híveinek nagy száma kisérte a „Fiumé"-ban levő párt­irodából a szónoki emelvényig lelkes óljenzések közepette. Dr. Sailer Vilmos pártelnök nyi­totta meg a népgyűlést rövid beszéd del. Üdvözölte a megjelenteket ós kérte azokat, akik más véllemónyen vannak, hallgassák meg türelemmel a kpárt je­löltjét. Üdvözölte végül E d v i-111 ó s László, U 11 m a n Jákó budapesti ki­küldötteket ós felszólította Wagner Jó­zsefet programmbeszédének megtartá­sára. Wagner József, akit nagy óljen­zéssel fogadtak, mindjárt beszéde ele­jén kijelentette, hogy ő nem a szólamok, hanem a munka embere volt teljes éle­tében, ennélfogva kerülni fogja a frá­zisokat, csak ugy beszél, ahogy érez. i Néhány mondatban kitért ezután a koalícióra, amely szerinte nem csinált ; semmit ós végre is több száz millió de­ficittel hagyta ott az ország vezetését. O, mint munkás ember, hive az általá­nos, egyenlő és titkos választójognak, mint igazi magyar ember, teljes erejé­vel küzd az önálló nemzeti bankért és az önálló vámterületért. Magyarország földmivelő állam, de azért kölcsönösen támogatniok kell egymást a mezőgaz­daságnak, iparnak ós kereskedelemnek, amelyek egymás nélkül, különösen Ma­gyarországon, meg nem élhetnek. Kül­földi képviseletünkben, a külfölddel kö­tött gazdasági szerződéseknél mindenütt jogászok szerepelnek intézők gyanánt. Nem kell annyi jogász. Iparosokat, ke­reskedőket is kell küldeni a parlamentbe, hogy az ilyen szerződések kötésénél ós más gazdasági kérdósekban is szak­szerű tanácsokkal szolgáljanak. A kis­emberek gyámolitásának követelését szintén elsőrendű kötelessségónek tartja. A hibás törvényeket, m :nt a gazdasági munkás- és cselédtörvény, az ipartör­vény, a munkásbiztositási törvény meg­felelő módosítását követelni fogja, úgy­szintén a munkások aggkori rokkant­ságra való biztosítását is. A községi ügyekben mindenekelőtt a békés munkának ós haladásnak a hive. Különösen gottdja lesz a gazdasági ér­dekből fontos közutak kiépítésére, az utcák villanyvilágítására, Erzsóbethely­nek szintén villannyal váló ellátására, a gerendási kitérő állomáson egy ter­mény* és árurakodó építésére, egyszó­val a község minden érdekét szivén fogja viselni. Kérte a programra alapján polgártársai táraogatasát. A tartalmas programmbeszéd után E d v i -111 ó s László budapesti újság­író mondott igen szép lendületes.. és lelkesítő beszédet Wagner mellett. Üd­vözölte az olyan munkásembert, aki saját erejéből, csendes munkával is fel tudja küzdeni magát olyan pozícióra, mint Wágner, akit nemcsak Csabán ós Békésmegyében ismerne , hanem mond­ható az egész országban s akinek vá­lasztása elé épen ezért nagy érdeklő­déssel tekint az egész ország. Lelkes beszédét Wagner éltetésével fejezte be. U1 ljm a n n Jákó, a budapesti szo­bafestők iitkára igen jó, temperamen­tumos szónok. Gyújtó hatású beszédben ajánlotta. Wagnert a választók jóindu­latába. Ügyes beszédet mondott Má­j e r Jenő újságíró is. Dr. Sailer Vilmo3 felolvasta ez­után Zsilinszky Mihály válaszát a pár nappal ezelőtt küldött táviratra és megköszönvén az érdeklődést, a nép­gyűlést berekesztette. Uj harcok a váradi püspökség körül. - Külön fővárosi tudósitónktól. ­A nagyváradi püspökség betöltése ügyében, mint ez már köztudomásu is, nagyarányú akciót fejtett ki Ferencz Ferdinánd trónörökös. Jelöltje Lányi József volt, aki jutalomképpen kapta volna a püspökséget azért a szolgálatért, melyet a trónörökös udvaráoan öt éven át nagy sikerrel teljesített. Lányi nem­csak a trónörököst ós gyermekeit taní­totta a magyar nyelvre, hanem Hohen­berg Zsófia hercegnőnek gyóntatója is volt. Ezért a sokoldalú szolgálatért Lányi évi 2400 korona fizetést kapott, ami természetesen borravalóra se volt elég egy főhercegi udvar viszonyaihoz képest Lányi azonban bőséges jutalmat kapott szolgálataiért, mert gyorsan ha­ladt előre a papi móltóságok létráján. Az egyszerű theológiai tanár 1901-ben szentszóki tanácsos, 1903-ban apostoli protonotárius és pápai prelátus 1904-ben lekéri apát, 1906 ban pedig váradi kano­nok és fölszentelt tinini püspök lett. Ekkor már olyan jövedelmei voltak, hogy 50000 koronát költhetett a lekéri apátság kastélyának és templomának restaurálására. Ezenkívül minden püspöki szék be­töltésénél Lányi volt az elsőrendű je­lölt. Őt akarta a pápai udvar a csanádj pü-pök méltóságával fölruházni s nekj szánták a szatmári püspöki széket. A politikai viszonyok azonban ugy köve­telték, hogy egyidőre visszavonuljon A trónörökös azonban megígérte neki, hogy türelméért kárpótolni fogja. Lányi tehát várt. Mikor a váradi püspökség megüresedett, a trónörökös minden bafolyását latba vetette, hogy jelöltjél kineveztesse. Még a koalíciós kormány idején kijelentést tett a trónörökös hogy Lányit jelölje, Apponyi révén Elküldte a grófhoz az udvarmesterét aki kapacitálta a kultuszminisztert. De a koalíciós kormány nem respektálta a trónökös óhaját, mert szüksége volt a váradi püspökség interkaláris jövedel­mére is, hogy el nem számolható ki­adásait fedezni tudja. A kinevezés el maradt, Ferencz Ferdinánd duzzogva vonult vissza az akciótól. Beavatott körökben egyre jobbár emlegették jelöltként Szó chenyi Vilmos gróf püspököt, aki A e r e n t h a 1 gróf sógora. A magyar főpapság néhány tagja is komolyan beleavatkozott as ügy eldöntésébe A kevés kilátással bíró jelöltek csöndes szövetségbe áll-

Next

/
Oldalképek
Tartalom