Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-06 / 11. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békésscsaba, 1910 február 13 E harcias kijelentés dacára is serényen folynak a tanácskozások és tárgyalások és nem lehetetlen, hogy már nemsokára proklamálni fogják az uj párt megalakulását, ami körülbelül a régi szabadelvű-párt feltámadását jelentené, természetesen uj köntösben. De jelentené egyúttal Tisza feltámadását is, aminek csak örülhet az ország. Tehát várjuk, hogy mit hoz a jövő. A gyulai tisztviselők fizetésrendezése. Vita a közgyűlésen. A „Békésmegyei Közlöny" olvasói előtt ismeretes már sok cikkünk révén az az érdekes helyzet, melybe Gyula városa került a Wekerle-kormány által a városok segélyezésére felvett két millió koronából neki juttatott 18000 korona miatt. A tisztviselők körében természetesen örömet okozott ez az elég szép összeg, melyet a törvényjavaslat szerint elsősorban a tisztviselők fizetésének kiegészítésére kell fordítani. A javaslat intencióival a városok ugyan nem értenek egyet és módosítást is fognak kieszközölni a rendezett tanácsú városok polgármestereinek országos szövetsége utján, de azért könnyelműség lenne mindenik város részéről a nekik juttatott államsegélyt át nem venni. Ezért gondoskodott Gyula is a 18000 korona'felosztásáról. Mint mult számunkban a javaslat ismertetésével kimutattuk, az állandóválasztmány beilleszteni akarta a tisztviselőket a törvényjavaslat által megállapított keretekbe ós ehhez képest egészítette ki a tisztviselők fizetését kisebb-nagyobb összeggel. Az állandó-választmány javaslata elég körültekintően volt megalkotva, mégis akció készült ellene, különösen azért, mert a tanácsnokokat teljesen figyelmen kivül hagyja. Pedig ők nem kevesebbet kivántak, mint hogy a IX. fizetési osztályba sorozzák őket. A tanácsnokok miatt nem is csekély érdeklődést keltett a fizetésrendezés, melyet csütörtökön délelőtt tárgyalt Gyula közgyűlése- Mozgósítva volt minden, a tanácsnokokkal különböző okokból rokonszenvező képviselőtestületi tag az állandó választmány javaslata ellen. Abban a formájában, amelyet az állandó választmány megalkotott: nem is fogadta el a képviselőtestület a javaslatot. A mult számunkban közölt kimutatás szerint mindössze 80 korona maradt az állandó választmány javaslata szerint a fizetósrendezésen kivül városrendezésre. A közgyűlés ellenben egészen másként gondolkozott. Hosszas vita után leszállította mindegyik tisztviselő fizetés többletót, úgyhogy 5753 korona maradt felhasználatlanul a 18,000 koronából, ami a törvény értelmében városrendezésre fordítandó. A lényegesebb változtatások a következők : A közgyűlés az állandó választmány javaslatával szemben bevonta a fizetésrendezésbe a városbirót és a tanácsnokokat is, mégpedig ugy, hogy alaposan emelte a fizetésüket. így például a városbíró fizetését az eddigi 800 koronáról felemelte 4200 koronára, a tanácsnokok fizetését 480 koronáról 8C0 koronára, a városgazdáét 6CO koronáról 1280 koronára, a rendőrbiztosét pedig 1400 koronára. Ezek a tisztviselők nem voltak felvéve az állandó választmány fizetósrendezési javaslatába. A közgyűlésnek a fizetésrendezésen kivül volt még egy másik érdekes tárgya is. N á d h á z y Gyula másodjegyző és E r d ő s Gyula harmadjegyző ugyanis azzal a kérelemmel fordultak a képviselőtestülethez, hogy hivatali állásuk mellől hagyja el a szokásos „másod"- és „harmad"-jegyzőt, ugy hogy ezután csak jegyzőknek neveztessenek. A közgyűlés ezt a kérelmet ez idő szerint nem teljesítette, hanem az egész dolgot arra az időre halasztotta, amikor a városok jelenlegi közigazgatása megváltozik, ami az államsegélynek természetszerű folyománya. Egyébként a kifogásolt jelzők szokásban vannak mindenütt ós ha más városban nem esnek a jelzők kifogás alá, fölösleges érzékenykedés az a gyulai jegyzők részéről is Ezzel a kót tárgygyal foglalkozott csütörtöki rendkívüli közgyűlésén Gyula város képviselőtestülete. Állatvédő egyesület Csabán. Haladás a modern kor felé. Ha a mi nagyapáink hallották volna annak idején hírét az állatvédelemnek, a kvaterkás poharak mellett nagyon jókat mulattak volna rajta. Mert egészen a legújabb időkig hirét sem hallotta a magyar társadalom az állatvédelemnek. Külföldön már régen szokásban volt, mikor minálunk csak ugy mosolyogtak rajta, mint valami hülye utópisztikus eszmém. A természettudomány ujabb vívmányai azonban bebizonyították, hogy nemcsak az igavonó barmokból van haszna az emberiségnek, de barátjai vannak az állatvilág olyan köreiben is, amelyeket nem is ismertek ezelőtt. Sajnálatos azonban, hogy a mi társadalmunk még most sem akar meggyőződést szerezni erről. Itt még puskáznak, itt még lelövöldöznek például olyan madarakat, amelyek in gyen, vagy csekély kárpótlás mellett több hasznot hajtanak a gazdának, mint akármelyik jól fizetett, de lelkiismeretlenül dolgozó cseléd. Azt is nehezen tudják még nálunk megérteni, hogy egy agyonhajszolt, megerőltetett ló, vagy ökör, csak kárára válik a gazdának. És kérlelhetetlenül ütik, verik, hajtják, akárcsak az egyptomi Fáraók a rabszolgákat. Az állatvédelemre csak a legutolsó évtizedben fordult a figyelem Magyarországon, néhány lelkes természetbúvár agitálása révén. Ezek a lelkes emberek megalakították az országos álltvédő egyesületet, amelynek hatása már annyiban észlelhető, hogy Budapesten például a rendőr nem tür semmi állatkínzást, mert szabályrendeletileg intézkedés történt arra nézve, hogy az állatkínzás kihágásnak minősítendő ós ahhoz képest büntetendő. Különösen olyan publikumnak nehéz megmagyarázni az állatvédelem fontosságát, mint a békésmegyei. Ez a publikum, mint általában az Alföldön, ragaszkodik a régi szokásokhoz és idegenkedik mindentől, ami valamiképen eltávolitaná az ősi szokásoktól. Az állatvédelem eszméje például csak néhány ideális gondolkozású ember lelkében elt. Mikor társaságban előhozták ezt az eszmét, csak nevettek rajta ós különcöknek tartották az eszme zászlóhordozóit. Határozottan nagy munkába került, míg ezeknek a lelkes embereknek sikerült meggyőzni a jobb gondolkozásuakat, hogy az állatvédelem felkarolása Bókésmegyóben is, mint mindenütt, nagy gazdasági haszonnal jár. Nemcsak az igavonó jószágok hoznak hasznot az embernek, hanem azok a kis szárnyas teremtmények is, amelyeket mi gőgös elbizakodottságunkban nem tekintünk semmieknek sem és pusztítjuk őket tüzzel-vassal, mintha csak ellenségeink volnának. Egy fiatal ambiciózus ügyvéd, dr. Tarján Tibor ós egy szintén humánus, modern gondolkozású, községi állatorvos: Kökónyesy Gyuta agitációja folytán végre e hónap 3-án, csütörtök délután összegyűlt egy lelkes társaság a városháza kis tenácstermóben, hogy erről a kérdésről komolyan tárgyaljon ós az országos állatvédő-egyesület csabai fiókját megalakítsa. Meglehetősen kevés, de előkelő publikum gyűlt össze a tanácsteremben. Elsőnek dr.Kramer Nándor olvasta fel „Az állatvédelem viszonya a humanizmushoz" című nagy tanulmányra és szakismeretre valló értekezését, melyet nagy éljenzóssel ós tapssal fogadott a közönség. Ezután elnöklő dr. Kramer Nándor javaslatára dr. Tarján Tibor felolvasta az alakuló egyesület alapszabályait. Kifogás nem merült fel ellene, jehát a közgyűlés magáévá tette. Az alapszabályok felolvasása és elfogadása után a tisztikar megalakítása következett. A tisztikar tagjai lettek : Elnök: J á v o r Gyulánó és K r ám e r Nándor dr. Alelnök: K ö k^ó n y e s y Gyula. Titkár : Dr. H e r z o g Henrik. Jegyző : Németh István. Pénztáros : T h u r y Lajos. Ellenőr: M á z o r Pálügyészek : Dr. T a r j á n Tibor és dr. L i n d e r Károly. A madárvédelmi szakosztály ügyvezetői lettek : Dr. T a r j á n Tibor ós dr. L i n d e r Károly. Választmányi tagok : D o n n e r Lajos, J ó g e r József, R é t h y Béla, C h r i s t i á n György, D o b a y Kálmán, Bajcsy Gusztáv, póttagok : Dr. Kiss László és G uI 1 y á s József. , A tisztikar megalakulása és pár indítvány elhangzása után Kramer Nándor dr. a gyűlést berekesztette. Csaba rendezése. Uj kerületbeosztás, uj utca-nevek, uj házszámozás. Szó, ami szó, Csaba nem tartozik az ország legrendezettebb községei közé. Rohamos ujabb időbeli fejlődése folytán szaporodott a hazak, az utcák száma anélkül, hogy a házak számozásáról és az uj utcák elnevezéséről a hatóság gondoskodott volna. így aztán maga a lakosság keresztelte, még pedig igen szépen és furcsán az utcákat. Az idegen csaknem görcsöt kap a kacagástól, mikor Csaba némelyik utca nevét meghallja. De nevetni is kell az olyan utca-neven, mint például „Kulyatenger"utca. Óriási fantáziájú agy lehetett az, amelyik ezt a szép nevet kisütötte. A mai kor emberének fantáziája már nem tud feljutni addig a magasságig, hogy megtudja, mi az a kutyatenger? Még több hasonlóképen furcsa utcanév szerepel különösen a Szarvasi-ut környékén. Erzsébethely utcáinak legnagyobb része pedig teljesen névtelen. A lakoskinos sóhaj tört fel, vértelen ujjai közül a levél kicsúszott, s lüktető halántékára szorította kezét. Kép i eletében lázasan kereste a szépséges, a szerelmes asszonyt, aki csipkés vánkosán az ő urával álmodott s akit az a hideg, gőgös férfi a világon legjobban szeretett ... Ki volt ? Ki volt hát ? ... A másik borítók után nyúlt, ugyanaz az illat, ugyanaz az irás .. . — „A tied vagyok ! Hónapok óta van igy, és ón mégis mindennap elmondom, hogy újra és újra örüljek neki... Megtörtént a lehetetlen ; a bünt bűnnel tetézzük és sütkérezünk, fürdünk gyönyörében ... Míg az eszünk szörnyűködik, testünk minden idegszála, vérünk minden csöpje ujjong, tombol, nevet! — Élek. — Végre teljes és emberi életet élek. Örülök az erőmnek, boldogít az ifjúság és gyönyörrel tölti el a szépségem, amit imádsz. Szomjazom a csókjaid, a karod ölelését, epedek a gyönyör órájáért és mindent feledtet velem a perc mámora .. . Csak most tudom, hogy asszony vagyok, a te szerelmed nyitotta meg e bűnös világot nekem ; most értem az ágon csattogó madarat, most érzem a nap áldásos melegét, a virágok színét és illatát. .. Most tudom, miért teremtettek, mi a lényem, és ki voltaképpen az az én, ki tükrömben szememből rám tekint... Én, az uj én, az igazi én, a megkötött, bűnös rabszolga, aki titkon királyi gyönyörűséget szakit, az arany éhes páriája, aki testét, lelkét, üdvösségét feláldozza azért az egy óráért, melyben a tied ... Tollam alatt pereg a szó, mintha lelkem tüzfolyója gátat tépett volna, s e piciny, fekete rés lenne, hol egymást kergetve kiszabadulnának gondolatai ... ismeretlen világ kapuja nyílott meg, magam leltem, a tied vagyok várlak jöjj!... A szomorú asszony erőtlenül roskadt egy zsöllyóbe, szódült. Az izzó szavak parázsa arcát pirosra festette ; a nagy szenvedélyes, tomboló szerelem, — a halott férfi titkos emléke, — életre kelt előtte. Latta őket együtt, amint őrjöngve csókolóznak, szeretkeznek ... az ura ós az az asszony... De ki hát ?... Mélységes irigység támadt a szivében, arra gondolt, hogy ime ö már nem fiatal többé, nem kívánatos és nem szép ; lepergett az élet java és neki egyetlen ilyen órája, ilyen érzése, ilyen indulata nem volt! ő nem birta az urát voltaképpen soha, házasságuk első idejéből sincs egyetlen hasonló emléke ... Hát szenvedelmes, lángoló volt az a hideg ember ennek az asszonynak az ajakán ? . . . Szörnyűség, hát neki sohasem volt és sohasem lesz egyebe, csak aranya, e fullasztó, gyilkos, pompás békó ? !... És az az aszszony, az a magáról megfeledkezett személy, az birta, az érezte az élet igaz, meleg forrásának üdvösségét ... De hát miért volt ő jó hü ós becsületes — és kihez ? A semmiért, a senkihez. — Most már itt a vénség, a szerelem órája lejárt, és ő, a zárkózott, kifogástalan asszony gyötrelmes, örök irigységet érez annak a másiknak, a ledér, léha teremtésnek boldog perceiért. .. Felugrott, — heves gorsasággal ragadta meg a harmadik levelet, mindent akart tudni ós rögtön, mint aki attól várja a gyógyulást, ami beteggé tette. Sietségében ósze sem vette, hogy a borítók cimzetlen, csak a ceruzával jegyzett erős vonású hármas volt rajta. Mikor feltépte, roppant meglepődött. Egy napilap kivágott oldala volt benne. Egy pillanatra nem értette, aztán mintha egy rejtelem kulcsát kereste volna, gyorsan átfutotta szeme a nyomtatványt. Ez sem, ez sem ... Hol van hát ? Ótt volt a lapon a napi hirek között : „Érdekes házasság. Párdy grófnó, a néhai és dúsgazdag Párdy Móric gróf özvegye a napokban esküdött örök hűséget Páris egyik templomában Paul de Rivollenak, a franciák hire3 és kedvelt írójának. A nagy és igaz szerelem önzetlen diádala ez, ós különösebben érdekessé az teszi, hogy Párdy grófné, kire férjének egész vagyona szállott ez uj frigy folytán elvesztette az összes javakhoz való jogát". Párdy grófnó . . . Tehát ő volt. . . ... A gyászruhás asszony szeme kitágult s pár pillanatig mereven bámult maga elé ... Ő volt! Ő volt tehát.. . A nyomorból a pompába emelt, a szépséges, a körülrajongot, az irigyelt özvegyasszony . .. Ö volt tehát. . . Emlékezett reá néhány estéről ; élénken állott előtte vakítóan fehér válával s élveteg mosolygó, piros ajkával. .. Mindenki becézte ... Hát őt szerette ! Őt szerette minden asszony között a legjobban! Mi törtónt, hogy váltak el ? Két óv van a második levél és a napi hír dátuma között. Egy asszony, aki igy szeret: feledhet ? s újra még jobban szerethet ? Mi ez, rejtelem, ami fejtörésre szorul, vagy napirenden forgó egyszerű tény, mi az életben léptennyomon ismétlődik ?... A szomorú asszony agyában egymást kergették a gondolatok, döntő véleményt nem tudott formálni; bekötött szemmel, tapogatva keresgélt csak az emberi szenvevólyek nagy, nagyobb ós legnagyobb kaósában ! Csillogott előtte az arany, mi megszédít és megvesz mindent ! ., . Suttogott a gyönyör, mi lázával bűnbe ejt, ós a gyarlóval megszeretteti a bünót.. . Majd felülemelkedett mindezeken, a tisztító szerelem, mely áldozatot kiván és vezeklést ; melynek mindenható erejével szemben semmis a kincs ós nincs hatalma a bűnnek. Da hogy férhet meg ennyi ós ilyen különbözó érzés egy asszony szivében ? ... Nem talált rá választ, nem tudta, hát nem jutott eszébe hogy van asszonyi szív, melyben ez mind elfér, igaz, nem egyszerre: hanem egymás után. Bánháthy Ákos özvegye tájékozatlanul töprenget, aztán gyors elhatrrezással meggyújtotta az íróasztalon a gyertyát, egyenkint felé tartotta az illatos, szerelmet lehelő papírlapokat. .. Mikor az utolsó is ellobbant, úgy érezte, valamivel közelebb van ahhoz az idegen férfiúhoz, az urához, ott künn, a temetőbán ... Közelebb hozta őket a közös sors ; a csalódás, a keserűség, a bánat... «« Ne tétovázzék, ha fáj a feje, g j g g^VÁ S'PáSTILLÁT amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. - Á

ro l-OH Kapható minOrvosok által ajánlva ' " 1 den gyógyszer , , , tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész hanem nasznaljotl azonnal . — Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás.