Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-13 / 13. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békésscsaba, 1910 február 13 Békéscsaba közgyűlése. Az árvaszéki ülnök-választás. Érdekesebb ügyek. Békéscsaba község képviselőtestü­lete csütörtökön, e hónap 17-én tartja február havi rendes közgyűlését, mely­nek tárgyai között legnagyobb érdek­lődésre a dr. Kocziszky Iván elha­lálozása folytán megürült árvaszéki ül­nöki állás betöltése számithat. A pályá­zati kérvények beadási határideje 1910 február 15-ike és igy még nem lehet megállapítani, hogy hány pályázó fog jelentkezni. Az előjelekből Ítélve azon­ban két pályázó között fog eldőlni az állás sorsa. Ezek dr Molnár János ügyvédjelölt ós Botyánszky Pál jogszigorló. Előreláthatólag heves lesz a küzdelem. Másik fontos tárgy lesz a keres­kedelmi miniszternek az iparos tanonc­otthon építése ügyében kelt leirata. E leirat értelmében a miniszter a tár­gyalásokat befejezettnek tekinti és fel­hívja a községet az építkezés megkezdé sére. Addig azonban nem lehet bele­menni az építkezésbe, mig nem tisztá­zódik az állam által már régebben fel­ajánlptt évi 6000 korona segély ügye. A község ugyan.s 50 évre kérte a 6000 korona segélyt, de a miniszter még nem adott erre vonatkozólag végérvé­nyes választ. A tanács tehát javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy ebben az irányban még egy felterjesztést intéz­zen a kereskedelmi miniszterhez. A törvényhatósági leiratok közül fontosabbak : a munkásházépitő szabály­rendelet módosítására vonatkozó leirat, a fertőző pavillon építésére megszava­zott összeg jóváhagyása és a Gyön­gy ö s s y Gusztáv 500 korona segélyé­nek elutasítása. Ezek között szerepel az állatorvosok elöljárói jogosítványának ügye is, amellyel már több izben foglal­koztunk és amelyre vonatkozó képvi­selőtestületi határozatnak a megváltoz­tatását kivánja a törvényhatóság. Érde­kes, hogy a vármegyétől most érke­zett le a jóváhagyó határozat Tóth László fizetésének felemelése ügyében s ezzel csaknem egyidejűleg megy A c h i m L. Andrásék felebbezése a belügyminiszterhez. Ez a közgyűlés fogja tárgyalni to­vábbá az öntözött rétnek ez idei fel­használására vonatkozó javaslatot is, melyet — mint már megírtuk — pén­teken állapított egy miniszteri ós köz­ségi kiküldöttekből álló bizottság. A bé­kési villanyvilágításra vonatkozó egyez­ség szintén e közgyűlésen fog szőnyegre kerülni. Nevezetesebb tárgyak lesznek még a pénzügyigazgatóságnak Csaba házosz­tály adója tárgyában küldött intézkedése ós a MÁV. igazgatóságának kórelme az állatrakodó áthelyezóse, illetve kibőví­tése tárgyában, melyekkel annak idején lapunkban már foglalkoztunk. A többi csak kisebb jelentőségű személyi ügy, A füzesgyarmati gyilkossági kísérlet. Mire visznek a rossz újságok. Egy kis kötényért — öt évi fegyház. Lapunk annak idején egy rövid új­donság keretében megemlékezett már, hogy L á n c z i Imre 18 éves legény január 10 én este háromszor rálőtt C s a t ó Sándor korcsmárosra, akinek üzlete Füzesgyarmat határában egy el­hagyatott ut mentén van. A gyulai tör­vényszék ós a királyi ügyészség szinte villámgyorsasággal összeszedte a bün­ügy egész anyagát, ugy, hogy a februári esküdtszéki cikluson, csütörtökön már tárgyalás alá is kerülhetett. E tárgyalás során a vádlott és a tanuk vallomásai­ból olyan érdekes dolgok kerültek nap­fényre, amelyeket elhallgatni és részle­tesen velük nem foglalkozni, lehel etlen­ség. Nagyon is jellemző ez az ügy a je­lenkor történetének. L á n c z i Imre körösladányi legény az 1909. év folyamán béres volt a Blan­kenstein-féle uradalomban. Ez idő alatt sokat járogatott Csató Sándor korcsmá­jába és volt alkalma nem egyszer látni, hogy a korcsmárosnak pénze van. Ez év január 1-ón kilépett a szolgálatból és hazament Körösladányba. Dolga nem voit, hát olvasgatott. Rendes szellemi táplálókai voltak mindennap Si >/ Friss Újság" és az „Uj Lap", ezek az örökö­sen rablásban, gyilkosságokban ós más­' ' " 1 •.-.4-r.r.A lrpQií»6fna In . pok. Lánczi Imre mohón falta azokat a rikitó színű közleményeket, amelyek lassankint egészen elkábították, ugy, hogy egyetlen vágya volt Pestre menni ós olyan hőstetteket elkövetni, mint azok a lapokban emlegetett betörők ós rablók. Volt ám egy nagy bökkenő : Hiány­zott a pénz. A vágy olyan erős volt benne, hogy elhatározta, pénzt szerez még gyilkosság árán is. Először Kohn Simon odavaló korcsmárosra gondolt, de erről a szán­dékáról letett, mert félt, hogy hamar felfedezik a büntettet. Január 10-én az­tán eszébe jutott C.s a t ó Sándor, a pénzes korcsmáros. Öt napon keresztül töprengett, gondolkozott, hogy meg­tegye-e vagy nem. Január 5-én aztán eltökélte magát. Revolvert vásárolt, dél­ben vonatra ült és este megérkezett Füzesgyarmatra. Körülbelül 8 óra lehetett, mikor az elhagyatott országúton a korcsmához ért. Benézett az ablakon és látta, hogy Csató beszédbe van merülve egyetlen vendégével. A nyitott utcaajtón besur­rant az udvarra és a sötétségben észre­vétlenül várt. Nyolc óra után a vendég eltávozott és Csató bezárta a korcsma utfelőli be­járatát. Azután a konyhaajtót akarta bezárni, moly az udvarra nyilt. Előbb azonban megállott a küszöbön ós kö­rülnézett az udvarban. Ekkor sütötte rá revolverét először Lánczi. A golyó nem talált és Csató bemenekült a pitvarba, mely ki volt világítva, ugy, hogy Lán­czinak könnyen lehetett "az üvegajtón keresztül még két golyót röpíteni utána. Csató, aki hatalmas, erős ember, ugy hogy pozdorjává zúzhatta volna a nyápic Lánci Imrét: nem ijedt^ám meg a veszedelmes helyzetben sem. Harsány hangon odakiáltott sikoltozó feleségé­nek : — Add ide a revolveremet! Én ki­megyek, akárhányan vannak is. És a vakmerő tettet csakugyan el­követte. Felkapta a revolvert ós kisza­ladt a sötét udvarra. De nem látott sen­kit, mert a gyáva Lánczi, amikor már látta, hogy Csató a három lövés dacára sem esik össze, kiugrott a szeges kerí­tésen. Ugrás közben szép hímzett köté­nyének az alsó fele, melyet egy bogár­szemü kisleány csinált neki emlékül, a kerítésen maradt. Csató két lövést tett a levegőbe, aztán visszament a feleségéhez. — Öltözz fel, bemegyünk Gyar­matra, itt nem maradhatunk. Nem tu­dom, hányan vannak a gazemberek. El­vitték a pitvarajtó kulcsát is. És a sötét, elhagyatott országúton bement remegő feleségével egyenesen. És jól is tették, mert Lánczi, mint az esküdtszók előtt bevallotta, ott ólálko­dott a korcsma körül és meg akarta várni, még Csatóék elalusznak. Akkor agyon akarta lőni mind a kettőt. Mikor aztán látta, hogy bemennek Gyarmatra, a hajnali vonatttal visszautazott Körös­ladányba. Másnap a csendőrség helyszíni szem­léi tartott a korcsma környékén. Azon­nal megláták a kerítés tetején a hím­zett köténydarabot, melynek jobb alsó sarkában finom selyemszálakkal oda volt hímezve a Lánczi Imre neve. Igy lett a bűnös árulója a szerelem záloga, a hímzett kötény. Csatót egyébként az egyik lövés a jobb mellén találta, de szerencsésen, mert az orvosi vélemény szerint ha csak egy centiméterrel beljebb hatolt volna a testbe, elvágta volna a főütőeret és Csató rögtöni halálát okozta volna. Lánci az esküdtszék előtt töredel­mesen bevallott mindent. Elmondta az esetet ugy, ahogy fentebb m girtuk. Az esküdtek bűnösnek is mondták ki a kalandra vágyó legényt gyilkosság kí­sérletének bűntettében s a bíróság, melynek elnöke H u b a y Lajos volt : öt évi fegyházra itólte. A védő dr. B e­r é n y i Ármin, az enyhítő 92. §. nem alkalmazása miatt semmisógi panaszszal ólt az ítélet ellen. Tanácsülés Békéscsabán. Akció a cukorgyárért. Kisebb ügyek. Békéscsaba elöljáróságának pénteki tanácsülósót váratlanul igen érdekessé tette egy indítvány, melyet W i 1 i m István, a gazdasági intéző terjesztett elő. Ez az indítvány nem volt más, minthogy Csaba is lépjen akcióba a cukorgyárnak itt leendő felálitása ér­dekében. Csaba tehát harmadikként ós, nem lehetetlen, hatalmas jharmadíkként szintén a versenyzők közzé állott. Gyu­lát ós Békést, melyek már jó ideje jár­nak protekció után, nagyon nehéz lesz ugyan elérnie, de az kétségtelen, hogy ennek az akciónak többféle szempont­ból Csábán is meg van a létjogosult­sága. Meg van mindenekelőtt azért, mert a cukorgyárnak Békésmegyében leendő felállításáért először Csaba szállott síkra, még Lukács György főispánsága ide­jében. Hosszas tárgyalások és tanács­kozások folytak akkor, amelyeknek élén maga a főispán állott. A tanácskozások azonban nem vezettek eredményre s a mozgalom Lukács György távozása után teljesen elaludt A létjogosultság többi okait a gazda­sági intéző indítványa tartalmazza. E szerint Csaba, mint nagy vasúti góc­pont, már a közlekedés könnyebbsége szempontjából is alkalmasabb a cukor­gyár székhelyéül. Ezenkívül itt körül­belül 600 munkás van, akik az óv bizo­nyos időszakában nem tudnak munká­hoz jutni, tehát már a szociális szem­pontok is Csaba mellett szólanak. A gyártelepre alkalmas terület pedig van kettő is. Egyik az alsóvégi szénáskert, másik az öntözött rét sarka. Mind a kettő közel van a Körös csatornához, a gyár tehát nem szenvedne vízhiány miatt. A tanács az indítványt kiadta a főjegyzőnek és intézőnek azzal az uta­sítássá), hogy a gazdasági egylet vasár­napi gyűlése óta más irányba terelődött mozgalmat kisérjék éber figyelemmel, j illetékes helyen tegyenek lépéseket és szükség esetén sürgős előterjesztést tegyenek a közgyűlésnek. A tanácsülés többi tárgyai a követ­kezők voltak : A Köröscsatornának a felvégi zsi­liptől a békési kanyarulatig terjedő partrészletét, ahova a kikotort iszapot rakták le : megmunkálás ós veteménye­nyezós céljából a szegények között in­gyen ki fogják osztani. Jövőre ismét a község fogja hasznosítani. A Nőegylet köszönő levele a neki nyújtott 500 korona segélyért : tudomá­sul szolgált. Az 1909 évi zárószámadások elké­szítése már előrehaladó stádiumban van. A tanács utasította a főpénztárost, hogy a zárószámadás kinyomatásáról gon­doskodjék. A gerendási anyakönyvek elhelye zése céljából a pénztár egyik ócska kasszáját ki fogják oda szállítani. Ahe­lyett a pénztárba uj kassza jön. Mint értesülünk, a tanács azt az uj kasszát bécsi gyárosnál akarja beszerezni. Ha ez igy van, nagyon elitélendő. Hiszen akkor a magyar iparpártolás csakugyan puszta jelszó. Van itt Csabán egy tö­rekvő fiatal iparos, F i k k e r Károly, aki külföldön tanult s aki nemcsak Csabára, hanem vidékre körülbelül 100 tűzmentes szekrényt csinált teljes meg­elégedésre pénzintézeteknek ós magáno­soknak is: miért nem vele készítteti el a tanács a szekrényt ? Hiszen ő ("polyan jól és épolyan jutányosán eiKésziti, mint akármelyik osztrák vagy német gyár. A községnek kötelessége egy csabai szülöttet felkarolni. Igen érdekes előterjesztést tettek az állatorvosok az állatvásártér kibőví­tése ós a vásárok rendezése tárgyában A tanács az előterjesztést kiadta egy, a b'róból, főjegyzőből, mérnökből, állat­orvosokból ós a gazdasági intózőből álló bizottságnak azzal, hogy vizsgál­ják meg, mikópen lehetne a Széchenyi­liget és a kórgát közötti mocsaras terü­letet alkalmassá tenni a vásártér céljaira. A földmivelésügyi miniszternek lapunk­ban már ismertetett rendelete alapján kimondotta a tanács, hogy a vásártérre ezután csak szabályszerű javaslattal el­látott állatokat szabad beengedn'. A gazdák tehát ne tartsák maguknál a járlatokat, hanem adják át az állatot hajtó cselédjüknek. A kanálisi szőlőbeli lakosok ismé­telten sürgetik az Árva-utcával szem­ben tervezett híd építését. A tanács a sürgetésre azt a választ adja, hogy a híd tervei még most sincsenek teljesen készen s igy az építkezés még nem eszközölhető. A „Békéscsabai Takarékpénztár­egyesület 150 koronát juttatott a szegé­nyeknek. A tanács jegyzőkönyvi köszö­netet szavazott az adományért. A nagygerendáspusztai utcák be­fásitását elrendelte a tanács. Végül Rakovszy Andrást tűz­oltónak felfogadták s ezzel a tanács­ülés véget ért. KróniKa, Bár a jég, jég, mégis, mégis Izgatja a sziveket: Tél apó fagy-trombitája fiz idén biz' berekedt, fiz öreg csak fújja buzgón, De nincs semmi sikere, S a jéghiányl sínyli már is Csaba, Gyula, Bicere. Mert az mégis furcsa, ugy-e Hogy tél helyett van tavasz ? fi felhő csak esőt hullajt, Ritkaság, ha még havaz. S az idő, ha rendkivüli, Meglátszik az emberen : Téli tavasz korán ébreszt Mindenható szerelem I . . . Igazam van. példát mondok, Bárki bárhogy lecsepül: fiz idén még sok gavallér Blériot lesz és repül, Volt már sok és lesz még több is, Csaba népén hirtelen Kiütött a, beütött a Szörnyűséges szerelem. S szerelem, csók ha csattan, Kedves, édes, jó dolog, Zord, magános éjszakákon Erre én is gondolok. De mikor már pofonoktól Félsiketté lesz a fül, fi szerelem és az arszlán Monoplánként — elrepül. Akárhogy is ékelődnek, Minden bajnak oka van, Hideg télben senki sem megy fi jégfalnak oktalan. De ha nincs jég, de ha hő van, Fölenged a férfisziv, Rügyező fák feslő lombja Bizomy Isten, csókra hiv. Más sziveknek ez már semmi, __ Vélünk nem is rokonok, Őket már csak az érdekli; Mit hoztak a kuponok ? Zárszámadás, szelvényváltás Tölti be a bankokat, Tele zsebü boldog embert Mostanában látsz sokat. Hát hiszen Pénz, ő felsége Magyhatalmú, mondhatom, Boldogíthat, ronthat] bonthat Keleten és nyugaton. Én, mint régi ellenzéki Meggyülöltem ép ezért, Hogyha hozzám betolakszik, Szórom mindjárt szerteszét. Van ám még egy fontos téma : Főispán, óh jaj I ki lesz ? Engemet e nagy probléma Bizony Isten, majd megesz. Pár forintért hirbe hoznak Bárkit is a kis lapok, Csak járjon az pantalonban S hordjon köcóög kalapot. Ez is eldől nemsokára És leszünk mi boldogok, Magam már a koponyámban Díkciókat forralok. Nálam bármily esélyekre Üdvözlések kaphatók, Nagyon szépek s gyári aron Mindenkinek eladók Guy. Békési magyarok Párisban és Afrikában. Felültetett munkások. Valami rosszmájú ós viccekre na­gyon hajlandó atyafi alaposan megtré­fált néhány békési munkást a héten. Ilyen időben, mikor kevés a munka­alkalom és a szegény munkásnép bi­zony nagy nyomorúságban él: nagyon ki lehet egy egy ravasz embernek hasz­nálni bármily irányban naiv hiszékeny­sógét. A kivándorlási ügynökök ilyen­kor aratnak legjobban, mert a nyomorgó emberek hallgatnak a csábító ígéretekre, melyek busás jövedelmekkel, boldog­sággal, aranyhegyekkel kínálják, ame­lyek ott várnak rájuk tul az Óceánon. Az alább olvasható békési eset nem ilyen csábítás, csak rossz tréfának lehet minősíteni. Csütörtökön délelőtt 12 ünnepi kön­tösben öltözött békési magyar jelent meg C h r i s t i á n György, a csabai munkásközvetitő-hivatal vezetője előtt. A vezérszónok Andor Gergely uram

Next

/
Oldalképek
Tartalom