Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-02-13 / 13. szám
10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békésscsaba, 1910 február 13 Békéscsaba közgyűlése. Az árvaszéki ülnök-választás. Érdekesebb ügyek. Békéscsaba község képviselőtestülete csütörtökön, e hónap 17-én tartja február havi rendes közgyűlését, melynek tárgyai között legnagyobb érdeklődésre a dr. Kocziszky Iván elhalálozása folytán megürült árvaszéki ülnöki állás betöltése számithat. A pályázati kérvények beadási határideje 1910 február 15-ike és igy még nem lehet megállapítani, hogy hány pályázó fog jelentkezni. Az előjelekből Ítélve azonban két pályázó között fog eldőlni az állás sorsa. Ezek dr Molnár János ügyvédjelölt ós Botyánszky Pál jogszigorló. Előreláthatólag heves lesz a küzdelem. Másik fontos tárgy lesz a kereskedelmi miniszternek az iparos tanoncotthon építése ügyében kelt leirata. E leirat értelmében a miniszter a tárgyalásokat befejezettnek tekinti és felhívja a községet az építkezés megkezdé sére. Addig azonban nem lehet belemenni az építkezésbe, mig nem tisztázódik az állam által már régebben felajánlptt évi 6000 korona segély ügye. A község ugyan.s 50 évre kérte a 6000 korona segélyt, de a miniszter még nem adott erre vonatkozólag végérvényes választ. A tanács tehát javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy ebben az irányban még egy felterjesztést intézzen a kereskedelmi miniszterhez. A törvényhatósági leiratok közül fontosabbak : a munkásházépitő szabályrendelet módosítására vonatkozó leirat, a fertőző pavillon építésére megszavazott összeg jóváhagyása és a Gyöngy ö s s y Gusztáv 500 korona segélyének elutasítása. Ezek között szerepel az állatorvosok elöljárói jogosítványának ügye is, amellyel már több izben foglalkoztunk és amelyre vonatkozó képviselőtestületi határozatnak a megváltoztatását kivánja a törvényhatóság. Érdekes, hogy a vármegyétől most érkezett le a jóváhagyó határozat Tóth László fizetésének felemelése ügyében s ezzel csaknem egyidejűleg megy A c h i m L. Andrásék felebbezése a belügyminiszterhez. Ez a közgyűlés fogja tárgyalni továbbá az öntözött rétnek ez idei felhasználására vonatkozó javaslatot is, melyet — mint már megírtuk — pénteken állapított egy miniszteri ós községi kiküldöttekből álló bizottság. A békési villanyvilágításra vonatkozó egyezség szintén e közgyűlésen fog szőnyegre kerülni. Nevezetesebb tárgyak lesznek még a pénzügyigazgatóságnak Csaba házosztály adója tárgyában küldött intézkedése ós a MÁV. igazgatóságának kórelme az állatrakodó áthelyezóse, illetve kibővítése tárgyában, melyekkel annak idején lapunkban már foglalkoztunk. A többi csak kisebb jelentőségű személyi ügy, A füzesgyarmati gyilkossági kísérlet. Mire visznek a rossz újságok. Egy kis kötényért — öt évi fegyház. Lapunk annak idején egy rövid újdonság keretében megemlékezett már, hogy L á n c z i Imre 18 éves legény január 10 én este háromszor rálőtt C s a t ó Sándor korcsmárosra, akinek üzlete Füzesgyarmat határában egy elhagyatott ut mentén van. A gyulai törvényszék ós a királyi ügyészség szinte villámgyorsasággal összeszedte a bünügy egész anyagát, ugy, hogy a februári esküdtszéki cikluson, csütörtökön már tárgyalás alá is kerülhetett. E tárgyalás során a vádlott és a tanuk vallomásaiból olyan érdekes dolgok kerültek napfényre, amelyeket elhallgatni és részletesen velük nem foglalkozni, lehel etlenség. Nagyon is jellemző ez az ügy a jelenkor történetének. L á n c z i Imre körösladányi legény az 1909. év folyamán béres volt a Blankenstein-féle uradalomban. Ez idő alatt sokat járogatott Csató Sándor korcsmájába és volt alkalma nem egyszer látni, hogy a korcsmárosnak pénze van. Ez év január 1-ón kilépett a szolgálatból és hazament Körösladányba. Dolga nem voit, hát olvasgatott. Rendes szellemi táplálókai voltak mindennap Si >/ Friss Újság" és az „Uj Lap", ezek az örökösen rablásban, gyilkosságokban ós más' ' " 1 •.-.4-r.r.A lrpQií»6fna In . pok. Lánczi Imre mohón falta azokat a rikitó színű közleményeket, amelyek lassankint egészen elkábították, ugy, hogy egyetlen vágya volt Pestre menni ós olyan hőstetteket elkövetni, mint azok a lapokban emlegetett betörők ós rablók. Volt ám egy nagy bökkenő : Hiányzott a pénz. A vágy olyan erős volt benne, hogy elhatározta, pénzt szerez még gyilkosság árán is. Először Kohn Simon odavaló korcsmárosra gondolt, de erről a szándékáról letett, mert félt, hogy hamar felfedezik a büntettet. Január 10-én aztán eszébe jutott C.s a t ó Sándor, a pénzes korcsmáros. Öt napon keresztül töprengett, gondolkozott, hogy megtegye-e vagy nem. Január 5-én aztán eltökélte magát. Revolvert vásárolt, délben vonatra ült és este megérkezett Füzesgyarmatra. Körülbelül 8 óra lehetett, mikor az elhagyatott országúton a korcsmához ért. Benézett az ablakon és látta, hogy Csató beszédbe van merülve egyetlen vendégével. A nyitott utcaajtón besurrant az udvarra és a sötétségben észrevétlenül várt. Nyolc óra után a vendég eltávozott és Csató bezárta a korcsma utfelőli bejáratát. Azután a konyhaajtót akarta bezárni, moly az udvarra nyilt. Előbb azonban megállott a küszöbön ós körülnézett az udvarban. Ekkor sütötte rá revolverét először Lánczi. A golyó nem talált és Csató bemenekült a pitvarba, mely ki volt világítva, ugy, hogy Lánczinak könnyen lehetett "az üvegajtón keresztül még két golyót röpíteni utána. Csató, aki hatalmas, erős ember, ugy hogy pozdorjává zúzhatta volna a nyápic Lánci Imrét: nem ijedt^ám meg a veszedelmes helyzetben sem. Harsány hangon odakiáltott sikoltozó feleségének : — Add ide a revolveremet! Én kimegyek, akárhányan vannak is. És a vakmerő tettet csakugyan elkövette. Felkapta a revolvert ós kiszaladt a sötét udvarra. De nem látott senkit, mert a gyáva Lánczi, amikor már látta, hogy Csató a három lövés dacára sem esik össze, kiugrott a szeges kerítésen. Ugrás közben szép hímzett kötényének az alsó fele, melyet egy bogárszemü kisleány csinált neki emlékül, a kerítésen maradt. Csató két lövést tett a levegőbe, aztán visszament a feleségéhez. — Öltözz fel, bemegyünk Gyarmatra, itt nem maradhatunk. Nem tudom, hányan vannak a gazemberek. Elvitték a pitvarajtó kulcsát is. És a sötét, elhagyatott országúton bement remegő feleségével egyenesen. És jól is tették, mert Lánczi, mint az esküdtszók előtt bevallotta, ott ólálkodott a korcsma körül és meg akarta várni, még Csatóék elalusznak. Akkor agyon akarta lőni mind a kettőt. Mikor aztán látta, hogy bemennek Gyarmatra, a hajnali vonatttal visszautazott Körösladányba. Másnap a csendőrség helyszíni szemléi tartott a korcsma környékén. Azonnal megláták a kerítés tetején a hímzett köténydarabot, melynek jobb alsó sarkában finom selyemszálakkal oda volt hímezve a Lánczi Imre neve. Igy lett a bűnös árulója a szerelem záloga, a hímzett kötény. Csatót egyébként az egyik lövés a jobb mellén találta, de szerencsésen, mert az orvosi vélemény szerint ha csak egy centiméterrel beljebb hatolt volna a testbe, elvágta volna a főütőeret és Csató rögtöni halálát okozta volna. Lánci az esküdtszék előtt töredelmesen bevallott mindent. Elmondta az esetet ugy, ahogy fentebb m girtuk. Az esküdtek bűnösnek is mondták ki a kalandra vágyó legényt gyilkosság kísérletének bűntettében s a bíróság, melynek elnöke H u b a y Lajos volt : öt évi fegyházra itólte. A védő dr. B er é n y i Ármin, az enyhítő 92. §. nem alkalmazása miatt semmisógi panaszszal ólt az ítélet ellen. Tanácsülés Békéscsabán. Akció a cukorgyárért. Kisebb ügyek. Békéscsaba elöljáróságának pénteki tanácsülósót váratlanul igen érdekessé tette egy indítvány, melyet W i 1 i m István, a gazdasági intéző terjesztett elő. Ez az indítvány nem volt más, minthogy Csaba is lépjen akcióba a cukorgyárnak itt leendő felálitása érdekében. Csaba tehát harmadikként ós, nem lehetetlen, hatalmas jharmadíkként szintén a versenyzők közzé állott. Gyulát ós Békést, melyek már jó ideje járnak protekció után, nagyon nehéz lesz ugyan elérnie, de az kétségtelen, hogy ennek az akciónak többféle szempontból Csábán is meg van a létjogosultsága. Meg van mindenekelőtt azért, mert a cukorgyárnak Békésmegyében leendő felállításáért először Csaba szállott síkra, még Lukács György főispánsága idejében. Hosszas tárgyalások és tanácskozások folytak akkor, amelyeknek élén maga a főispán állott. A tanácskozások azonban nem vezettek eredményre s a mozgalom Lukács György távozása után teljesen elaludt A létjogosultság többi okait a gazdasági intéző indítványa tartalmazza. E szerint Csaba, mint nagy vasúti gócpont, már a közlekedés könnyebbsége szempontjából is alkalmasabb a cukorgyár székhelyéül. Ezenkívül itt körülbelül 600 munkás van, akik az óv bizonyos időszakában nem tudnak munkához jutni, tehát már a szociális szempontok is Csaba mellett szólanak. A gyártelepre alkalmas terület pedig van kettő is. Egyik az alsóvégi szénáskert, másik az öntözött rét sarka. Mind a kettő közel van a Körös csatornához, a gyár tehát nem szenvedne vízhiány miatt. A tanács az indítványt kiadta a főjegyzőnek és intézőnek azzal az utasítássá), hogy a gazdasági egylet vasárnapi gyűlése óta más irányba terelődött mozgalmat kisérjék éber figyelemmel, j illetékes helyen tegyenek lépéseket és szükség esetén sürgős előterjesztést tegyenek a közgyűlésnek. A tanácsülés többi tárgyai a következők voltak : A Köröscsatornának a felvégi zsiliptől a békési kanyarulatig terjedő partrészletét, ahova a kikotort iszapot rakták le : megmunkálás ós veteményenyezós céljából a szegények között ingyen ki fogják osztani. Jövőre ismét a község fogja hasznosítani. A Nőegylet köszönő levele a neki nyújtott 500 korona segélyért : tudomásul szolgált. Az 1909 évi zárószámadások elkészítése már előrehaladó stádiumban van. A tanács utasította a főpénztárost, hogy a zárószámadás kinyomatásáról gondoskodjék. A gerendási anyakönyvek elhelye zése céljából a pénztár egyik ócska kasszáját ki fogják oda szállítani. Ahelyett a pénztárba uj kassza jön. Mint értesülünk, a tanács azt az uj kasszát bécsi gyárosnál akarja beszerezni. Ha ez igy van, nagyon elitélendő. Hiszen akkor a magyar iparpártolás csakugyan puszta jelszó. Van itt Csabán egy törekvő fiatal iparos, F i k k e r Károly, aki külföldön tanult s aki nemcsak Csabára, hanem vidékre körülbelül 100 tűzmentes szekrényt csinált teljes megelégedésre pénzintézeteknek ós magánosoknak is: miért nem vele készítteti el a tanács a szekrényt ? Hiszen ő ("polyan jól és épolyan jutányosán eiKésziti, mint akármelyik osztrák vagy német gyár. A községnek kötelessége egy csabai szülöttet felkarolni. Igen érdekes előterjesztést tettek az állatorvosok az állatvásártér kibővítése ós a vásárok rendezése tárgyában A tanács az előterjesztést kiadta egy, a b'róból, főjegyzőből, mérnökből, állatorvosokból ós a gazdasági intózőből álló bizottságnak azzal, hogy vizsgálják meg, mikópen lehetne a Széchenyiliget és a kórgát közötti mocsaras területet alkalmassá tenni a vásártér céljaira. A földmivelésügyi miniszternek lapunkban már ismertetett rendelete alapján kimondotta a tanács, hogy a vásártérre ezután csak szabályszerű javaslattal ellátott állatokat szabad beengedn'. A gazdák tehát ne tartsák maguknál a járlatokat, hanem adják át az állatot hajtó cselédjüknek. A kanálisi szőlőbeli lakosok ismételten sürgetik az Árva-utcával szemben tervezett híd építését. A tanács a sürgetésre azt a választ adja, hogy a híd tervei még most sincsenek teljesen készen s igy az építkezés még nem eszközölhető. A „Békéscsabai Takarékpénztáregyesület 150 koronát juttatott a szegényeknek. A tanács jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az adományért. A nagygerendáspusztai utcák befásitását elrendelte a tanács. Végül Rakovszy Andrást tűzoltónak felfogadták s ezzel a tanácsülés véget ért. KróniKa, Bár a jég, jég, mégis, mégis Izgatja a sziveket: Tél apó fagy-trombitája fiz idén biz' berekedt, fiz öreg csak fújja buzgón, De nincs semmi sikere, S a jéghiányl sínyli már is Csaba, Gyula, Bicere. Mert az mégis furcsa, ugy-e Hogy tél helyett van tavasz ? fi felhő csak esőt hullajt, Ritkaság, ha még havaz. S az idő, ha rendkivüli, Meglátszik az emberen : Téli tavasz korán ébreszt Mindenható szerelem I . . . Igazam van. példát mondok, Bárki bárhogy lecsepül: fiz idén még sok gavallér Blériot lesz és repül, Volt már sok és lesz még több is, Csaba népén hirtelen Kiütött a, beütött a Szörnyűséges szerelem. S szerelem, csók ha csattan, Kedves, édes, jó dolog, Zord, magános éjszakákon Erre én is gondolok. De mikor már pofonoktól Félsiketté lesz a fül, fi szerelem és az arszlán Monoplánként — elrepül. Akárhogy is ékelődnek, Minden bajnak oka van, Hideg télben senki sem megy fi jégfalnak oktalan. De ha nincs jég, de ha hő van, Fölenged a férfisziv, Rügyező fák feslő lombja Bizomy Isten, csókra hiv. Más sziveknek ez már semmi, __ Vélünk nem is rokonok, Őket már csak az érdekli; Mit hoztak a kuponok ? Zárszámadás, szelvényváltás Tölti be a bankokat, Tele zsebü boldog embert Mostanában látsz sokat. Hát hiszen Pénz, ő felsége Magyhatalmú, mondhatom, Boldogíthat, ronthat] bonthat Keleten és nyugaton. Én, mint régi ellenzéki Meggyülöltem ép ezért, Hogyha hozzám betolakszik, Szórom mindjárt szerteszét. Van ám még egy fontos téma : Főispán, óh jaj I ki lesz ? Engemet e nagy probléma Bizony Isten, majd megesz. Pár forintért hirbe hoznak Bárkit is a kis lapok, Csak járjon az pantalonban S hordjon köcóög kalapot. Ez is eldől nemsokára És leszünk mi boldogok, Magam már a koponyámban Díkciókat forralok. Nálam bármily esélyekre Üdvözlések kaphatók, Nagyon szépek s gyári aron Mindenkinek eladók Guy. Békési magyarok Párisban és Afrikában. Felültetett munkások. Valami rosszmájú ós viccekre nagyon hajlandó atyafi alaposan megtréfált néhány békési munkást a héten. Ilyen időben, mikor kevés a munkaalkalom és a szegény munkásnép bizony nagy nyomorúságban él: nagyon ki lehet egy egy ravasz embernek használni bármily irányban naiv hiszékenysógét. A kivándorlási ügynökök ilyenkor aratnak legjobban, mert a nyomorgó emberek hallgatnak a csábító ígéretekre, melyek busás jövedelmekkel, boldogsággal, aranyhegyekkel kínálják, amelyek ott várnak rájuk tul az Óceánon. Az alább olvasható békési eset nem ilyen csábítás, csak rossz tréfának lehet minősíteni. Csütörtökön délelőtt 12 ünnepi köntösben öltözött békési magyar jelent meg C h r i s t i á n György, a csabai munkásközvetitő-hivatal vezetője előtt. A vezérszónok Andor Gergely uram