Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-06 / 11. szám

Békéscsaba 1910 február 6 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT 3 ság csak emilyen, vagy amolyan „sikátorának nevezi őket. Hasonlóképen nagy hiányok tapasztalhatók a házszámozás terén. A mostani elavult, régi számozási mód mellett nem is lehet mást kívánni. Az ország minden valamire való városa behozta azt a külföldön már régen elfogadott módot, hogy utcánként külön számozzák meg a házakat. Ez sokkal egyszerűbb, praktikusabb és tökéletesebb. Nem kell az elöljáróságnak azon törnie fejét, hogy hány ezredik számot adja az újonnan épülő házaknak. Az uj módszer mellett, ha egy uj ház épül fel valamelyik utcában: egyszerűen kap egy számot, legnagyobbat abban az utcában és az ügy el van intézve. E sok visszás dolog megszüntetése céljából Áchim Gusztáv, Csaba agilis főmérnöke egy terjedelmes javaslattal lépett pénteken az elöljárói tanács elé, amely nemsokára a közgyűlést is fogja foglalkoztatni. A képviselőtestületről feltételezünk annyi belátást és bölcseséget, hogy azt a mindenképen üdvös és célszerű újításokat tartalmazó javaslatot vita nélkül elfogadja ós a velők járó költségeket megszavazza. A parasztpártiak részéről előreláthatólag támadasnak lesz kitéve, mert azok nem előre akarnak haladni, hanem visszafelé, mint a rák. Áchim mérnök javaslatát a következőkben ismertetjük: Mindenekelőtt a mostani kerüleíi lendszert akarja megváltoztatni a javaslat. A mostani 10 kerület helyett hat kerületre szándékozik felosztani a várost, még pedig ugy, hogy mindenik kerületnek meg lesz a neve, amint pél- j dául Budapesten vagy Bécsben van. j Csaba kerületeinek a neve lenne : [Bánát, Belváros, Tabán, Északi-város, Újváros és Erzsébethely. Mindenik elnevezés olyan egyszerű, hogy hamarosan megszokná őket a közönség. Az utcák elnevezésére vonatkozólag az a javaslat intenciója, hogy az elnevezéseknél a mostani furcsa szavak helyet magyar történelmi nevek használtassanak fel. Az a része is üdvös a javaslatnak, amelyik azt kontemplálja, hogy az utcák két végen a nevüket jelző táblák függesztessenek ki. Most a Vasut-u'.ca környéke kivételével, még ha van is valami neve valami utcának, képtelen megtudni az idegen, mert nem látja felirva sehol. A házak számozására azt a módszert ajánlja a javaslat, amelyet fentebb ismertettünk. Kívánja ezenkívül, hogy a száin minden házra kiirassék kis vastáblácskákon domború számokkal ós hogy a házszámot jelző táblácskákon az 1 uícák neve szintén rajta legyen. Ha Áchim mérnöknek ez a javaslata a közgyűlésen keresztül megy, Csaba megint egy nagy lépéssel halad közelebb Nyugathoz. Politikai tréfák. - Külön fővárosi tudósítónktól. — (Az éhes miniszterelnök) Khuen-Héderváry grófot a mult szombati bécsi útjára egész sereg újságíró kisérte el. A miniszterelnök ehhez a nagy suitehez néhány hete hozzá van szokva s meg kell adni, hogy igen közlékeny és lojális a nehéz hírszolgálatot teljesítő sajtóval szemben. Szombaton különösen fontos napja volt Khuennak. Akkor dőlt el a királyi kézirat sorsa. Héderváry reggel hat órakor már talpon volt és pongyolában fogadott néhány újságírót. Nyolc órakor reggelizett és kilenc órakor" az uralkodó előtt állt. Háromnegyed kettő volt délután, amikor visszatért a Magyar Házba. Itt persze kérdésekkel ostromolták meg az újságírók. Khuen rövid nyilatkozatot tett, majd sietve el akart távozni. A riportereket azonban nem elégítette ki az óvatos nyilatkozat, mindent akartak tudni ós , egyszerűen útját állották a távozó mi- , niszterelnöknek. — De uraim, az Istenért, — szólt ; riadt mosolylyal a gróf — engedjenek. Kora reggel óta nem ettem. Éhes vagyok. — Kegyelmes ur, — mondta egy jól táplált újságíró — mi majd eszünk ön helyett is, de nyilatkozni már csak Excellenciádnak kell. — No, ami azt illeti, enni is ettek már mások helyettem ós nyilatkoztak is az én nevemben, amihez nekem édeskevés közöm volt. Ezen a mondáson egy fiatal politikai riporter kacagott leghangosabban, ugyanaz, aki nemrég koholt intervjut csinált Khuen-Hóderváryval. * (A Halley-üstökös. meg a választás.) Az egyik függetlenségi pártkörben egy ismert csillagász a Halley-üstökösről beszélt s persze megnyugtatta a félénkebbeket, hogy nem megy olyan könynyen az a világpusztitás. — De ha mégis!... — vetette közbe egy képviselő. — Mi lesz akkor a mandátumunkkal, a választásba beleölt pénzünkkel ? — Sohse aggódj, — vigasztalta a másik. — A Kúria vis majornak fogja kimondani a világpusztulási. * {Burokban). Nevet nem lehet említeni. Uri társaságban egy hirtelen megtollasodott politikusról beszélgetnek, aki természetesen nincsen jelen. Mikor elmondogatták, hogyan szerezte az állásait, a vagyonát, valaki fölsóhajtott : — Hja, ez az ember burokban született. — És hurokban fog meghalni, — egészítette ki a társaságnak egy másik tagja, aki ugylátszik, még jobban ismeri az illető férfiú dolgait. * {Fogadások). Nem amerikai méretekben ugyan, de tekintélyes summák forognak a levegőben minálunk is igy választások előtt. Különösen képviselők fogadnak egymással győzelmekre és bukásokra. Az egyik arra, hogy a kormánynak abszolút többsége lesz, a másik, hogy a Justh-párt megtartja mandátumait, a harmadik, hogy Kossuthóknak több kerülete lesz ós kötések történnek egyes kerületekre, bizonyos nevekre is Kállay Tamás többféleképp is fogadott Szmtecsányi György gyei arra, hogy nyolcvanna', Henr.z Károlylyal meg arra, hogy száznál több Justh-pártit választanak meg. — Tiz üveg pezsgőbe, hogy nem lesz 1 — mondta Hencz. — En csak készpénzben fogadok, mert nem iszom. — Maradjunk csak a pezsgő vagy egy arany cigarettatárca mellett. — Nézd kórlek, mégis jobban esik választások után vagy ezer korona. Tudod, olyankor jönnek a kerületből a ki nem fizetett bankett-számlák. A Patronázs Békésvármegyében. Helyi bizottságok alakulnak. A müveit Nyugat mintájára a mult év folyamán Magyarországon is megindult egy humánus mozgalom, melynek vezetői a magyar társadalom legelőkelőbb tagjai és a jogászvilág kitűnőségei. A mozgalom célja az, hogy a romlott, rossz nevelésű és bűnbe került gyermekeket megmentsék a társadalomnak ós őket emberekké tegyék. A magyar társadalomban eddig alig tapasztalt érdeklődós nyilvánult meg mindjárt kezdetben a mozgalom iránt, úgyhogy a mult őszön fényes külső keretek között az uralkodóház és az ország vezető férfiainak jelenlétében megalakult az Országos Patronázs egyesület. Békésmegye szintén az eszme zászlaja alá állott mindjárt eleinte. Gyula volt a mozgalom központja, ahol dr. Konrád Ernő kir. ügyész ós néhány lelkes jogászember kezdeményezésére szintén megalakult a Patronázs egyesület gyulai fiókja. De a dolog nem maradt ennyiben. G á 1 b o r y törvényszéki elnök és Ambrus Sándor alispán most körlevelükben hivták fel a vezetésük alatt álló hatóságokat, hogy a saját hatás- ( körükben tartsák kötelességüknek pro- ( pagandát csinálni abban az irányban s a : Patronázs egyesületnek lehetőleg minden nagyobb községben alakuljon meg i a fiókja, illetőleg a helyi bizottsága. Mint értesülünk, Csabán már előre- ! ' j haladott stádiumban van ez az ügy. Néhány nemesen gondolkozó úriember : és hölgy lelkes agitációt fejt ki a helyi bizottság megalakítása érdekében. A at^sig ok fellépése természetesen nagyobb lökést fog adni a mozgalomnak, úgyhogy csak hetek kérdésének lehet I tekinteni a csabai bizottság megalakulását. Csaba község részéről a mozgalmat Zsilinszky Sándor hagyatékügyi jegyző vezeti az ő ismert agilitásával, aminek nem is fog elmaradni a kivánt eredménye. Csaba jótékony egyesületeinek anélkül is nagy száma tehát nemsokára meg fog szaporodni eggyel. A februári esküdtszéki tárgyalások. Kik az esküdtbirák? Lapunk mult számában rövidesen jeleztük már, hogy a gyulai törvényszéken február 7-én, hétfőn kezdődnek meg az esküdtszéki tárgyalások. Pár szóval jeleztük is a napirendre kerülő bűnügyeket. Valami nagy szenzációs bünügyet nem tárgyal ugyan az esküdtszék, de azért a tárgyalás alá kerülő ügyek között nem egy van olyan, amely próbára fogja tenni a birák ítélőképességét. A most kisorsolt esküdtszék egyébként már a névsor szerint is garanciát nyújt arra nézve, hogy a meghozandó Ítéletek tárgyilagosak és igazságosak lesznek. Az esküdtbirák ugyanis legnagyobbrészt az intelligenciából és az iparos osztályból kerültek ki, nem ugy, mint ősszel, amikor a földmives osztály volt igen nagy arányban képviselve és következetlenségükkel, a dolgok meg értésével zavarba hozták, sőt szinte lehetetlennek látszó ítéletekre kénysziritettók a bíróságot. Hiába, olyan nagyfontosságú ténykedésre, mint amilyen az esküdtbiróságó, az intelligenciának bizonyos foka szükséges. Általában a mi köznépünk még nincsen megérve arra, hogy valakit, akármilyen nagy bűnös is, a tárgyilagosság és igazságosság elvei szerint tudjon megítélni. A februári esküdtszéki ciklus kisorsolt esküdtbirái egyébként a következők: Oruláról: Bujdos Alajos nyug. telekkönyvvezető, Karácsonyi Béla kárpitos, Mérey Gyula főgimn. tanár, Anuló Pál szatócs, Nagy Jenő gyógyszerész, Marosán György szatócs. Békéscsabáról: Dr. Linder Károly ügyvéd, Kocziszky Mihály földbirtokos, Bodó József segéd-mérnök. Békésről: Borbély Sándor földmives, dr. Bleuer Lajos ügyvéd, Durkó István földmives. Orosházáról: Chován Sámuel cipész, dr. Berthóthy Károly ügyvéd, Baranyai István szürszabó, Bulla Sándor mérnök. Kétegyházáról: Némedi Gábor asztalos, Neumann Antal urad. írnok. Mezőberényböl: Weiner Zsigmond fakereskedő, Bleuer Hermann szikvizgyáros, Nun Márton téglagyáros. Vésztőről: Kolozsváry Elek ügyvéd. Csorvásról: Moldoványi Gábor géptulajdonos. Sámsonból: Meixner Frigyes gazdatiszt. Gyulaváriból: Z. Nagy Ferenc földmives. Nagyszénásról: Menyhárt Zsiga uradalmi intéző, Torkos László tiszttartó. Kőröstarcsáról: Tóth Ferenc földbirtokos. Gyomáról: Messinger Mór fakereskndő, ifj. Ailer András gépész. Községünk uj jövedelmi forrásai. ii. Különféle jövedelmek házi kezelése. Hasoncimü cikkünk első részében a községi takarékpénztárt jelöltük meg, mint uj jövedelmi forrást, most pedig egyes régi állandó jövedelmek kezelési | módjaival óhajtunk foglalkozni. Tudva j levő dolog, hogy a bor- és húsfogyasztási adónak három évenkénti cyklusok- j ban való bérbeadása az állam részéről j csupán formákhoz kötött finánciális ténykedés, mert egyrészt a törvény szelleme, másrészről több kormányrendelet is bizonyít ama intenció mellett, hogy eme adók bérösszegén felül befolyó netto-jövedelemben egyedül a községet óhajtja az állam részesíteni. Akik Csabán több izben figyelemmel kisérték a fogyasztási adók bérbeadását, tapasztalhatták, hogy a magáncégek részéről tett horribilis összegű bérajánlatokat a pénzügyi hatóság mindannyiszor figyelmen kivül hagyta.s egyedül a község, mint erkölcsi testülettel kötötte meg a szerződést, miből kitűnik, hogy az államnak sem célja a jövedelem-hajhászás, bár adatgyűjtés utján mindannyiszor kutatni igyekszik tiszta képet nyerni az elérhető nyers bevételből. Tudjuk azt, hogy Csaba nem bortermő hely s a tavalyihoz hasonló még egy rossz esztendő azoknak a szőlősgazdáknak a kedvét is elvenné e gazdálkodási ágtól, akik a szőlőmivelóst csak sportszerűen kultiválják s ily cimen háztartásukban csak kiadást irányoznak elő; szóval a bor fogyasztási adójövedelmének kalkulálása alkalmával mi is teljesen figyelmen kivül hagyjuk ezeket az urakat. Ellenben szigorú számításba vesszük az italmérőket s a leghatározottabban állitjuk, hogy a legközelebbi cyklusban, valóságos házi kezelés mellett, a község ráfizetni nem fog, hanem igenis tekintélyes összegű jövedelmet számolhat el annak idején saját javára. Lehetséges, hogy e kijelentésünket is éppen olyan ironikus mosolylyal fogadja sok városatya, mint annak idején a házi kezelés életbeléptetését sürgető képviselők hason kijelentését és éppen ezért állitásunk plansibilis voltát megerősíteni igyekszünk. A helypénzszedósi jogot Csaba község évek hosszú során át bérbe adta s ma, amidőn a házi kezelés alá vette, háromszor akkora jövedelme van belőle. Az igaz, hogy a fogyasztási adók kezelése nagyobb körültekintést, több mozgékony munkaerőt igényel, de azért nem szabad a pessimisták aggályoskodó gárdájába szegődni azoknak a tényezőknek, kik a község jövedelmét fokozni akarják, mert régi s örök igazság, hogy nem szóval, hanem tettel érhetünk el valamit. Az előbb emiitett két jövedelmi ágon kivül megemlítjük még a vágóhid dij és szeszfogyasztási adók címen befolyó jövedelmeket — melyek évente oly jelentékeny összegra rúgnak, hogy ezek összesített kezelése céljából úgyis mihamarább szükségessé fog válni egy teljesen különálló hivatal felállítása, mert különféle jutalékok, jutalmak cimen a jelenlegi viszonyok között is annyi a kiadás, hogy ebből egy megfelelően dotált állás lenne szerezhető. A község ingóságainak eladásából évente több mint 40.000 korona a bevétel, eme nagy összeg beszedése az amúgy is munkival túlterhelt pénztári tisztviselők vállaira nehezedik — a jövedelmek kezelésének centralizálása esetén ez utóbbit is fokozni lehetne. Tény és való, hogy az itt elősorolt jövedelmi források nagyon különféle természetűek s ezeknek kezelése sem sablonszerű s igy számolni kell azzal, hogy a házi kezelés technikailag nem kényelmes dolog; ezt azonban egy tekintélyes testületnek teljesen figyelmen kivül kell hagynia, mert agilis, lelkiismeretes munkaerőkkel — ez nem is nevezhető megoldásra szorult problémának. A fődolog a vállalkozási akarat s mi bizton remélhetjük, hogy az első év fényes anyagi eredménye lesz az a kiérdemelt elismerés, melyet ez akciót vezető faktorok szerezhetnek önmaguknak a közjó érdekében. Tanácsülés Békéscsabán. Gyula második hetipiaca. — A község sajtópöre. — Lemondott tisztviselő. — Ujitás az állomásnál. — Az iparostanonciskola. — A jéggyár. — Furcsa kérelem. Igen sok érdekes ügy került tár* gyalás alá BékóscsabaSközség elöljáróságának most pénteki tanácsülésén. Volt már sok közgyűlés, amelyeken jelentéktelenebb tárgyakat kellett a képviselőtestületnek egymásután lemorzsolnia. A tanácsülés tárgyai között kiemelkedik érdekességénél fogva a Csaba rendezését ós modernebbé tételét célzó javaslat, mellyel egyébként külön cikk-