Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-02 / 10. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békésscsaba, 1910 február 13 ugyanis nagyon szerette használni vasár­nap azt a szót, hogy „képviselőtársam" és nagyon szerette elhagyni mellőle a „volt" jelzőt. A sok „politikai hullák", „népcsalók", „bitang", „kirúgta a király"­féle ékes kifejezések mellett, amelyek mind a koalíciót illették, elmondott egy kis epizódot is a Ház folyosójáról: — A minap Pesten járva, bementem az országházba. Találkoztam ott sok volt képviselőtársammal. Egyszer csak megszólít Farkasházy Zsiga képviselő­társam : — Mit keresel itt, ^ndris ? — Eljöttem —I mondok — a teme­tésetekre. Mert hogy a bitang koalíciót eltemetik, az kétszer kettő négy. És mindezeken ugy, de ugy kaca­gott a nép. * Volt szó Kossuth Ferencről is. Pető Sándor hozta fel, hogy szegény kény­telen volt lemondása után eladni fényes uri fogatát és a demokrata konflison járni. — Látják, polgártársak, ez is a koa­líció haldoklását jelenti. A nagy Kossuth konflison jár. — Járjon gyalog! — kiáltott fel az emelvény közelében egyik elvtárs. — De hiszen fáj a lába, — torkolja le a szomszédja. — Hát akkor vegyen mankót! — hangzott a bölcs felelet. Krax. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára fagypont körüli hőmérsékletet jelez, délen sokhelyütt csapadékkal. — A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizottsága e hónap 14-én, hétfőn fogja megtartani január havi rendes ülését, melynek egyik legfontosabb tárgya a belügy­miniszterhez felterjesztendő félévi jelen­tés lesz. Ezt a jelentést, melynek ki kell terjeszkednie a vármegye összes közérdekű eseményeire ós magában kell foglalnia az esetleges közérdekű kívánalmakat is: minden félév végén szokta a közigazgatási bizottság felter­jeszteni. A mostani jelentésben lesz két érdekes kívánság. Az egyik a gyomai járás főszolgabirájának kívánsága az iránt, hogy Gyomán járásbíróság állít­tassák fel. Ez régi vágya már a gyomai­aknak, különösen a gyomai fiskálisok­nak. Megjegyzendő, hogy ez a kérdés szoros összefüggésben áll a csabai uj járásbirósági épület kérdésével. Ha Gyomán járásbíróságot állítanak fel, akkor fütyültek az uj csabai járásbiró­sági épületnek. A másik közérdekű kí­vánság a gazdasági munkás- és cseléd­törvény módosítása, amely törvény ellen igen sok panasz merült már fel ugy a gazdák, mint a cselédek és munkások részéről. Ugy hisszük azonban, hogy mindkét kívánság csak jámbor óhajtás marad egyelőre, különösen a mostani zűrzavaros politikai viszonyok között. — Az idei munkásházak. A vármegye munkásházépitó bizottsága február 5-én ülést tart Ambrus Sándor elnöklete alatt, melyn az idei építkezési programot fogja megalkotni. Ebben az évben a legnagyobb valószínűség szerint Csabán, Vésztőn, Szarvason, Gádoroson és Kö­röstarcsán fog mintegy 150 munkáshá­zat épitetni a vármegye. — A Mezöberényi Gazdaság Takarék­pénztár, mely a községi hitelszövetke­zetből alakult az elmúlt évben a Békés csabai Takarékpénztár Egyesület támo­gatásával takarékpénztárrá, vasárnap délután tartotta első évi közgyölósót Az igazgatóság igen kielégítő üzletév­ről számolt be s az 50 koronás részvé­nyek után 2 kor. 50 kor. osztalékot fi­zet. A pénzintézet kiváló ügyvezető-igaz­gatója, Kiss Márton, az általa virág­zásra emelt házi szövőgyári vállalko­zásnál való nagyarányú elfoglaltságra hivatkozva, állásáról lemondott. A köz­gyűlés sajnálattal vette tudomásul az intézet éléről való távozását és helyére K ék e s i Sándort, a ceglédi kereske­delmi és iparbank főkönyvelőjét válasz­tották meg. A felügyelő-bizottságba K o­v á c s L Mihályt ós V a s Sándort csa­bai takarókpénztár egyesület titkárát. — A békési papválasztás. Lapunk ol­vasói előtt ismeretes már az az áldatlan testvérharc, „amely Békésen tört ki a V i n c z e Ödön elhalálozása folytán megürült második lelkészi állás betöl­tése ügyében. Az egyház többsége a leg­közelebbi választás alkalmával Ny á­r á d y Lászlót tette az egyház lelké­szévé, de a kerületi egyházbiróság ezt á választást megsemmisítette, ugy hogy uj pályázatot kellett kihirdetni. Most tehát ismét alkalma lesz az anélkül is széttagolt békési társadalomnak küz­deni egymás ellen. A jelölt pályázók névsora különben a következő: Enyedi Sándor esperesi titkár, segédlelkész (Gyula), Nagy Imre lelkész (Csabdi), Atjay Jenő lelkész (Mártonfalva) Kájel István lelkész (Balatonősz), dr. Márk Ferenc lelkész (Okány), Mészáros János lelkész (Ócsa), Sipos József lelkész (Mi­lota), Taviska Sándor lelkész (Kölese) Barta György lelkésztanitó (Köröstar­csa), Barkász Kálmán lelkész (Bia), Ko­vács Sándor lelkész (Vajdahunyad), Rácz Károly (Szapárifalva), Elek Sándor segédlelkész (Szeghalom), Sáfár István lelkésztanitó (Körösladány), Mózes Ist­ván segédlelkész (Szatmár), Gy. Kovács József segédlelkész (Nagykároly), Hamar György lelkész (Vadászerdő), Szombathy István lelkész (Mosnica), Keresztesi Jó­zsef lelkész (Kisszántó), Melkó István lelkész (Vasmegyer), M. Szabó Miklós lelkész (Királydaróc), Pap Gusztáv lel kész (Hajdusámson), G Szabó Gábor segédlelkész (Nagyvárad), Kis László se­gédlelkész (Nagyvárad), Szabó Mihály félkész (Doboz), Horváth Imre lelkész (Majtis). A választás e hó 20-ikára van kitűzve. A választás vezetésével Nagy Károly makói lelkész ós dr. B a k s a Lajos egyházmegyei tanáczbirákat bízta meg az "esperes. A választás eredmé­nyére mindenesetre kíváncsiak vagyunk, mert Bókésvármegye közönségére nézve nem közömbös azj hogy ki kerül a te­kintélyes békési egyházba lelkésznek. — Egy pénzintézet ujabb tőkeemelése. Nemzetgazdászok szerint az ország lako­sainak vagyonosodása nemcsak a taka­rékpénztári betétek növekedésétől, ha­nem részben a hitelnek igénybevételétől is magyarázandó, mert nem minden hiteligónybevótel egyúttal adósságcsi­nálás, banem nagyrészben vagyonszer­zési mód. Az utóbbi négy-öt év alatt alig van az országban pénzintézet, mely alaptőkéjót részvények kibocsájtásával ne emelte volna. A körültekintéssel vezetett Mezöberényi Takarékpénztár csak a mult évi február 14-ón tartott közgyűlése határozata folytán részvény­tőkének felemelése céljából 500 darab 100 korona névértékű részvényt boc3áj­tott ki 195 korona árfolyammal. A ki­bocsátott részvények rövid pár nap alatt el lettek helyezve, a befolyt 97500 koronából 50000 koronát a részvény­tőkéhez ós 47500 koronát pedig a tar­talékalaphoz csatolt. Minthogy azonban ugy a kölcsönkihelyezéseknól, mint a betétnél erős emelkedést ért el az inté­zet s a rá bizott idegen vagyont saját tőkéivel összhangba kívánja hozni, to­vábbá, hogy az intézet további fejlődó­sét biztosítsa, az igazgatóság ujabb 1000 darab részvény kibocsátása által s a tartalékalap részbeni felhasználásával a részvénytőkét 450 ezer koronára fel­emelni javasolja. Az erre vonatkozó in­dítványokat a jövő vasárnap tartandó közgyűlésen fogja az igazgatóság elő­terjeszteni. A takarókpénztár ez óvban 13 korona osztalékot fizet. — Uj állatorvos. Dénes Samu gyulai állatorvos most mutatta be okieveiét az alispánnak ós kérte annak a szokás szerinti meghirdetését. Az uj állatorvos Gyulán fog működni. — Költözködés a megyeházáról. A jó öreg vármegyeháza főispáni lakosztálya ismét kiürült. Hogy mennyi időre, az még bizonytalan. A szép tágas szobák­ban, ahol két éven keresztül egy szim­patikus és az egész megye részéről tisz­telettel környezett család, D ő r y Pál családja lakott: most a komor üresség ütötte fel tanyáját. Dőry Pál nyugalma­zott főispán ugyanis a mult hét vógén végleg elköltözött a vármegyeházáról a Novák-fóle házba. Egyelőre családjával Gyulán marad a volt főispán. — Változás egy lap szerkesztőségében. M a k a i Márton dr., a „Szeghaloaividóki Hírlap szerkesztője kilépett a lap köte­lékeiből. E kilépést most jelentette be az alispánnak. — Uj egyesület. Békéscsabán uj egye­sület van alakulóban, mely a kontinens minden nagyobb városában régen meg van. Állatvédő-Egyesület alakításán fá­radozik dr. K r a m m e r Nándor tanár, dr. Tarján Tibor ügyvéd ós K ö k é­nyesi Gyula állatorvos. Az uj egye­sület alakuló közgyűlése csütörtökön délután 3 órakor lesz a városháza eme­leti kistanácstermében s azon az egye­sület céljairól dr. K r a m m e r Nán­dor tart felolvasást, — Érdekes összeférhetetlenségi ügy. Németh Kálmán tótkomlósi főjegy­zőnek ugyancsak sok baja van képvi­selőtestületével. Fáj ennek a képviselő­testületnek már régen, hogy Németh Kálmán egyszersmind a Tótkomlósi Takarékpénztárnak is igazgatója. A mos­tani biró uralma alatt már háromszor mondotta ki, hogy a bankdirektori ál­lás összeférhetetlen a főjegyzőséggel, de a törvényhatósági bizottság mind­annyiszor feloldotta a határozatot. Tót­komlós azonban csökönyös. Negyed­szer is kimondotta az összeférhetetlen­séget, amit a község autonom jogaira való tekintettel, kénytelen volt végre a megye is jóváhagyni. Most Németh Kál­mán felebbezéssel ól a megyei határo­zat ellen. A felebbezés szerint a megye nem járt el következetesen, amennyiben Csorváson az összes tisztviselőket eltil­totta a magánhivatalnokoskodástól, Tót­komlóson meg csak őt, pedig több tiszt­viselő is van, akik pénzintézeteknél kü­lönféle állásokat töltenek be. Ő 8 év óta bankigazgató, de fennakadás soha­sem volt a községi adminisztrációban. Azonkívül a képviselőtestület határo­zata nem volt szabályosan meghozva, amennyiben érdekeltek is szavaztak. A felebbezést az alispán felterjeszti a bel­ügyminiszterhez. — Uj feltételes megállóhely A MÁV. igazgatósága a Békés és Földvár kö­zötti szárnyvonalon az 1 számú őrházat feltételes megállóhellyé akarja átalakí­tani. Most a kereskedelmi miniszter leiratot intézett az alispánhoz az iránt, hogy tegyen a feltételes megállóhely elnevezésére vonatkozólag javaslatot. — A dijnoki szabályrendelet. Békés­vármegye törvényhatósági bizottsága a mult évben elfogadott egy, a vármegyei dijnokokra vonatkozó szabályrendeletet, mely a dijnokok jogait ós kötelességeit körvonalozza ós állapítja meg. A tör­vényhatóság a szabályrendeletet felter­jesztette jóváhagyás végett a belügymi­niszterhez, akinek most érkezett le a leirata. Eszerint a miniszter jóvágyja a szabályrendeletet, egyedül az ellen van kifogása, hogy a női dijnokok ugyan­annyi illetményt kapjanak, mint a férfiak. Ebben a miniszter szerint nincsen mél­tányosság. Most a szabályrendeletet a miniszternek ez antifeminista intézke­dése szerint kell módosítani. — Allatok összeírása. A föidmivelés­ügyi miniszter rendeletileg hívta föl a vármegye alispánját, hogy, mint min­den óvaen, az idén is gondoskodjék a haszonállatok összeírásáról. A minisz­ter leiratát az alispán magküldötte a községi elöljáróságoknak. — Bezárt iskola. A gyulai józsefvá­rosi róm. kath. elemi iskolában oly nagy mórtékben lépett föl a gyerekek között a kanyaró-járvány, hogy az alispán kénytelen bezárását elrendelni. Ugyanitt emiitjük meg, hogy a nagy oláhvárosi gör. keleti román iskola, mely gyer­mekjárvány miatt szintén zárva volt, most már megnyílt. Tarkaságok. A csősz. Csabán van egy csősz. Szigorú pontos­sággal teljesiti a reá bizott feladatot. Aki nem engedelmeskedik neki, rögtön megzá­logolja. Egyszer csendőrjárat portyászott ke­resztül a kukoricaföldön. A csősz eléjök megy ós zálogot követel. — Ne bolondozzék öreg, — mondja neki jóakarólag az őrmester. — Eresszen az utunkon tovább. Hiszen jobban tudjuk mi, hogy mit szabad, mit nem, mint kend. De az öreg nem tágit. Erővel zálogot akar. Az őrmester tréfára veszi a dolgot. Kérdi a csősztől, hát mit ^djon zálogul. — Adja ide a puskáját, — mondja a csősz. Erre az őrmester leemeli válláról a fegyvert ós nyújtsa az öregnek. De mikor az elakarja venni, mellbe löki s a csősz hanyatt esik. Miközben négykézláb feltápászkodik, keserűen jegyzi meg. — No ezt sem hittem voln, hogy a fegyveres erő igy támogatja egymást. A kihágás. Szarvason történt évekkel ezelőtt. Hajtó vadászatot rendezett a főbiró, aki járásban nagy népszerűségnek örvend. Meghagyta a csendöröknek, hogy majd portyázzanak el arra ós a orvvadászokat tartsák távol. A csendőrök el is mentek. De nem csak orvvadászokat tartották távol, hanem kötelességszerűen ellenőrizték, hogy a va­dásznak van-e engedélyük és azt magukkal hordják-e törvényszerűen. Mikor már meggyőződtek arról, hogy a vadászjegy mindenkinél nála van, oda mentek a főbíróhoz ós attól is kérték. A fő biró keresi, kutatja, de nem találja. Rös­telli a dolgot cudarul, csak ugy pirul bele. Végre — mit tehetett egyebet — moudta a csendőröknek, hogy csináljanak, amit akarnak, de nem birja előadni a vadász­jegyet. Bizonyosan a felesége kivette zse­béből vagy pedig elvesztette. A csendőrök följelentették és a szol­gabíró annak rendje és módja szerint el­itélte a főbírót 4 korona büntésre. A kinyújtott nyelv. Ez a kis történet — irja nekünk, mintegy mentegetve magát, egy orvos-ol­vasónk — gyermekszájból való, sőt a szó szoros értelmében gyermekszájból, de nem afféle kitalált história, hanem valóban a gyermeklelket, a gyermekgondolkozást jel­lemzi. Egy harmadfél éves kisleányhoz hív­tak és nagynehezen megbarátkozván vele, sikerült odáig jutnom, hogy kinyitotta a száját és nagy könyörgésre kinyújtotta a nyelvét is. De csak egy picikét nyújtotta ki, ugy hogy lehetetlen volt megnéznem a torkát. — Nyújtsd ki, drágám, jobban a nyelvedet! — kérleltem. A kislány erre nagykomolyan rám­nézett és selypítve tiltakozott. — Nem lehet — mondotta — mert akkor kiesik ! SZÍNHÁZ Polgári iskolai leánykák a színpadon. A csabai közönség részéről eddig alig tapasztalt érdeklődés kisérte a Böszörményi Róza igazgatása alatt álló polgári leányiskola növendékeinek azt az igazán merész vállalkozását, hogy szinpadra lépjenek ós a legnagyobb nyilvánosság előtt adják tanújelét ügyes­ségüknek tehetségüknek ós életrevaló­ságuknak. A legnagyobb elismerés il­letné meg az intézet vezetőségét és tanítónői-karát még abban az esetben is, ha a gyermekelőadások nem jártak volna olyan fényes erkölcsi és anyagi sikerrel, mint amit elértek. Most még jobban bebizonyította ez az iskola — amit különben már úgyis tud min­denki — hogy hézagpótló, hogy reája nagy szüksóg van s hogy míndénkópen méltó a társadalom, a község, az állam legmesszebbmenő támogatására. Az ilyen gyermekszinielőadások már pedagógiai szempontból is előnyösek. Bátrabbá teszi a gyermeket, fellépése öntudatosabbá, biztosabbá válik, ami lényegesen befolyásolja az oktatás ered­ményét is. A polgári leányiskola kis művésznői ugyancsak kitettek magukórt. Ugy mo­zogtak a világot jelentő deszkákon, mintha egész életükben rajta tartóz­kodtak volna. Elfogultságnak, lámpa­láznak sehol semmi nyoma. Mozdulatuk, hanglejtésük természetes volt, mint maga az élet. És ami fő, sugó nélkül is ugy í fújták a szerepüket, hogy sok színésznő megirigyelhette volna tőlük. Az igazán nagysikerű előadásról, melyben ugy a főpróbán, mint szomba­ton este zsúfolt ház gyönyörködött, az alabbiakban számolunk be; Nyolc órakor, a függöny felgördülte után egy bájos kis leányka, M ü 11 e r Gizella jelent meg a lámpák előtt ós kedvesen elszavalta lapunk szerkesz­tőjének, Gulyás Józsefnek ez alka­lomra irt verses prológját. Sok meg­érdemelt tapsot aratott. Hangos derültség kísérte a ti Kis­vizsga a falusi iskolában" cimü gyer­mekszinjátókot. A tanítót Illés Matild IV. osztályú növendék adta igen ügye­sen, sok termószetességgel. A növen­dékek tréfás feleletei nem egyszer kacagtatták meg a közönséget. A kis művésznőknek a darab befejeztével sok­szor meg kellett jelenniök a lámpák előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom