Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-16 / 48. szám

Békéscsaba, 1910 junius 16 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Villanyüzem a gubóbeváltóban. A békéscsabai selyemgubóbeváltóban az eddigi eljárás helyett jelenleg villany­géppel végzik a gubók fojtását. A szük­séges áramot két 8 lóerejü mótor szol­gáltatja. Tarkaságok. Kimaradás után. Egy ujságiró családapa, akiről már legendákat beszélnek, hogy milyen szo­lid és akiről szintén legendák beszélik, hogy mennyire papucs alatt van, a na­pokban újra megkívánta az éjszakai szórakozást és megjelent az „irodalmi kávéházban." A ritka vendéget nagy gaudiummal fogadták és viszonlátás örömei parázs lumpolásba csapta . át, úgyhogy a szo­lid ujságiró-apa csak a hajnali órákban vetődött haza. Persze az egósz uton törte a fejét, hogy micsoda kifogást mondjon és már előre drukkolt a „nagy jelenettől", amely reá várt. Otthon iassan nyitotta ki az ajtót és lábujhegyen igvekezett besurranni a hálószobájába. De alig­hogy a kilincsre tette a kezét, egy éles hang állta útját: — Hány óra ? — kérdezte a fele­sége, aki ébren várta haza az urát. — Egy óra körül . . . Ebi eh a pillanatban hármat ütött az óra. — Egy óra ? — kérdezte gúnyosan az asszony. — Hiszen hármat ütött! Mire a férj kinos zavarában ezt felelte : — Hát tehetek ón arról, hogy ez az óra dadog ? Kétféle vélemény. A Fiume kávéházban az ebédutáni pikolónál egy uri ember komoly tár­gyalásokat folytatott az ügyvéddel. Be­szélgetés közben egyszer csak ezzel a kérdéssel fordult az ügyvédhez: — Mondja csak doktor ur, mi az ön véleménye X. kereskedőről ? Es itten egy közös ismerősüket ne­vezte meg. — A hivatalos véleményemet mond­jam, vagy csak az egyéni véleménye­met ? — Mondja a hivatalosat. — Hát mondhatom, hogy az illető nagy szamár. — És az egyéni véleménye ? — Az egyéni véleményem is az, hogy nagy szamár. — Hát akkor mi a különbség a két véleménye között. — Csak annyi, hogy a hivatalos vélemónyezósórt husz koronát fog fi­zetni, az egyéni véleményemért azon­ban nem tartozik semmivel. Az uj ház- és földadótörvényről. Irta : Elek Lajos, gyulai p. ü. fogalmazó, kat. biztos. I. Igen sok esetben van bajunk az adó­val s talán alig van köztünk adófizető, akit ez, vagy amaz a joghátrány ne ért volna, csak azért, mert a törvény ren­delkezéseit nem ismertük. Mindannyian tudjuk, hogy a tör­vény nem ismerése nem mentesít a kö­vetkezmények alól. Éppen ezért igen fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy legalább azokat a törvényeket megis­merjük, melyekkel a mindennapi élet­ben a legtöbb dolgunk akad, mint pl. az adótörvényeket. Ezeknek érdekeink­kel való kapcsolata talán a legáltalá­nosabb. Vármegyénk közönsége nagyobbára földbirtokos, háztulajdonos. Az adótör­vények közül tehát a föld- ós házadó­törvények azok, melyek bennünket leg­elsősorban érdekelhetnek. Mert ki az a földbirtokos, kinek birtokán elő nem fordulhatna olyan eset, melyből folyó­lag az adótörvénynyel biztosított jogok, illetve kötelességek járnak? Van-e ház­tulajdonos, kinek házában nem fordulna elő laküresedés, átalakítás, épület, épü­letrészek lebontása, vagy nem fordul­hatna elő az az eset, hogy elemi csapás folytán a ház ideiglenesen lakhatatlanná válik, vagy pedig, hogy valaki uj há- . zat épít? Ézek mind olyan esetek, amelyek- ; ben a törvény jogokat biztosit nekünk, ' illetve kötelességet ró reánk. És itt nem ; elég tudnunk, hogy ebben, vagy abban az esetben ez, vagy amaz a jog illet meg, vagy hogy mi a kötelességünk, hanem ismernünk kell azt a helyet és határidőt is, ahol és amelyen belül jo­gainkat érvényesíthetjük, illetve köte­lességünknek eleget kell tennünk. Nem foglalhatom közleményem ke­retébe e törvények összes közérdekű rendelkezéseit, de ez nem is szükséges, mert egyes rendelkezések változatlanul állnak fenn régi idők óta s a gyakorlati életben igen sokszor vétetvén alkalma­zásba, már átmentek a köztudatba. Én leginkább csak a relációinkban leggyak­rabban előforduló esetekre vonatkozó azokat a rendelkezéseket fogom meg­ismertetni, melyek az eddig hatályban volt törvények ós utasítások rendelke­zéseitől eltérőek, vagy pedig egészen uj intézkedéseket tartalmaznak. A föld- és házadót törvényhozásunk az 1909. évben uj törvényekkel szabá­lyozta, melyek már a folyó évi január hó 1-én életbe is léptek. A földadóról az 1909. évi V. t.-c., a házadóról az 1909. évi VI. t.-c. szól. Nézzük elsősorban, hogy mit kell ismernünk az uj földadótörvényből. Az uj földadótörvény legközórde­kübb rendelkezései azok, melyek a föld­adó kulcsának megállapítását és a mű­velési ág változások kötelező bejelenté­sét tárgyazzák. Az eddig hatályban volt földadó­törvény szerint a földadó kulcsa 25 5% volt. Az uj törvény ezt 21%-ra .redu­kálja. Ez az uj — alacsonyabb — adó­kulcs azonban a törvény szerint még alkalmazásba nem vehető, addig, mig e törvény által folyamatba tett földadó kataszteri munkálatok befejezést nem nyernek ; alkalmazásba vételének végső határidejéül azonban az 1913. óv január 1-ót állapítja meg. Egy másik kardinális rendelkezése a törvénynek az, melylyel a művelési ágváltozások bejelentését tette kötele­zővé. A művelési ágváltozás bejelentésére eddigi földadó törvényeink nem köte­leztek, az uj törvény tehát e tekintetben is ujitást tartalmaz. Ennek is, mint általában a katasz­terkiigazitásnak célja a földadó arányo­sabbá tétele, ami elérhető lesz ez által, mert a kataszter mindig a tényleges állapotot fogja mutatni s a földadó is a tényleges állapotnak lesz megfelelő, ahhoz fog igazodni. Mit értsünk állandó művelési ág­változás alatt, s mit mond a törvény­hez kiadott utasítás a művelési ágvál­tozásról? Állandó művelési ágváltozás akkor áll elő, midőn vagy a talajviszonyok átalakulása vagy egyébb körülmények következtében valamely földrészletet tar­tósan a szokásos gazdálkodásnak meg­felelő más művelési ág alá veszünk, mint amelyben a földadókataszterben annak idején felvették. A művelési ágak a következők: szántó, rét, legelő, erdő, szőlő, kert, nádas. Művelési ágváltozást képeznek tehát az ujszőlő ültetések, erdősítések, erdőkiirtások, legelők-, szárazrétek-, ná­dasok feltörése. Nem minősíthetők művelési ágvál­tozásnak, ha pl. gabonanemüek helyébe kapásuövényeket ültetünk, vagy a föld­adókataszterben szántónak felvett föld­részleten kerti vetemónyeket: káposzta, paprika stb. termelünk, kivéve azt az esetet, ha a kerti müvelés oly beren­dezéssel létesíttetett, hogy ez a műve­lési mód előreláthatólag állandó vagy tartamos lesz ós mezei gazdálkodás ezen berendezés mellett nem is folytatható. Úgyszintén nem képez művelési ág­változást s így be sem jelentendő, ha pl, az erdőt letaroljuk s az újra erdő­sítés sikerebb eszközlése céljából ideig­lenesen szántónak használjuk, ha azon­ban az újraerdősítés bizonytalan, akkor a változás bejelentendő. A bejelentésre a törvény azt az egyént kötelezi, aki mint tulajdonos, vagy haszonélvező tényleges birtokos­nak' tekintendő s a földadó fizetésére köteles. Ez a kötelezettség a nem ön­jogu egyéneknél vagy jogi személyek­nél a törvényes képviselőt terheli. A bejelentés teendő a községi eljáróság-' nál. Határideje a változást követő 80 nap. Az 1909. év végéig előállott műve­lési ág változások már felvétettek, rae 3 lyeknek már a folyó évtől, mig az ez után előálló változásoknak, a változást követő év kezdetétől fog érvényt sze­reztetni, mely abban áll, hogy a válto­zás alá került földrészlet uj osztályzatba fog soroztatni. Az uj osztályba sorozás ellen nyomban lehet felszólalni és pe­dig vagy az osztályozást foganatosító kataszteri biztosnál, vagy pedig a so­rozás folytán készült uj munkálatok közszemlére kitétele alkalmával a köz­ségi elöljáróságnál, honnan az Írásbeli felszólamlások illetékes helyre kül­detnek. Másik uj adótörvényünk a házadó törvény. Ez a legtöbb rendelkezésében eltérést mutat a régi törvénytől. Eddig a házadó tárgyait 3 évenkint irták ösz­sze. Az uj törvény e rendszer helyébe a házadókatasztert létesítette, mi alatt az értendő, hogy a házakat külön-kü­lön úgynevezett törzsivekbe vették fel, melyekbe bejegyezték a szobák, mellék­helyiségek stb. számát. Fel vaa abban tüntetve a felvett helyiségek adóköte­les, ideigl. adómentes, vagy állandóan adómentes volta. Az adókivetésnél ezeket az adato­kat veszik alapul. Fontos érdekünk te­hát a házunk helyiségeiben létesített változást a község elöljáróságánál be­jelenteni, hogy annak alapján az illető házra vonatkozó törzsiv kiigazittassék s az adó ennek megfelelőleg helyesbí­tessék. Ilyen változásnak tekintendő, ha pl. szobát kamarává alakítunk, vagy megfordítva, nyitott helyiségből szobát vagy raktárt alakítunk, házat, vagy ház­helyt lebontunk. Ezen, vagy hasonló esetekben a bejelentés a községi elöl­járóságnál 15 nap alatt teendő. Ameny­nyiben e határidőt elmulasztanók, az adó helyesbítésére nem a létesített vál­tozás beálltától, hanem csak a bejelen­tés napjától van igényünk. nap alatt tönkre teheti az idei jó ter­méskilátásokat. A forgalom minimális, az árak ingadozók. A csabai hetipiacon igen csekély a kínálat. Buza Tengeri morzsolt . 21- 22­10 60—11 — TORVENYKEZÉS. § Idill a csabai ligetben. „Ujjé, a liget­ben nagyszerű 1" Ez a most széltire fujt és bömbölt nóta négy évvel ezelőtt még nem volt meg ugyan, de azért so­kan érezhették azt, amit az az egy sor kifejez. Erezte ezt többek között Za­h o r á n András is, aki a nyalka legé­nyek közé tartozott abban az időben Csabán. Négy óv előtt, augusztus hó­napban nagy bál volt a ligeti pavillon­ban, mégpedig az igazi nép gyermekei számára. Volt ott cigánybanda is, rezes­banda is. Mindenki arra a muzsikára ugrált, amelyik neki jobban tetszett. Hogy Zahorán András is ott volt, az természetes, mivel mint fentebb irtuk, ő akkor a nyalka legények közé tarto­zott. A nép gyermekeinek mulatozásai, mint mindenütt a magyar vidékeken, itt sem szoktak elmúlni verekedés nél­kül. Mert mikor a nép gyermekei fel­öntenek a garatra, nem tudnak többé magukon uralkodni és olyan hamar lángra lobbannak, mint a száraz szalma. Ilyenkor aztán van dolga az ökölnek, késnek, meg fütykösnek. Zahorán And­rás barátunk éjfél fele szintén virágos hangulatba jött és izgágalkodni kez­dett, ugy hogy rendőri beavatkozást kellett igénybe venni. Oda is ment négy rendőr, akikkel szemben Zahorán egy csepp respektust sem mutatott, ha­nem még inkább néhányszor mellbe lökte őket. Hatóság elleni erőszak címén he­lyezték vád alá Zahorán Andrást. Köz­ben azonban kiment Amerikába, ahon­nan csak az idén érkezett haza. Ekkor újból elővették ós lefülelték. Hétfőn volt meg a tárgyalás a gyulai törvény­széken. A bíróság Zahoránt hatóság el­leni erőszak vétsége miatt két heti fogházra ítélte. Mivel azonban a vád­lott 16 napot töltött vizsgálati fogság­ban, a bíróság a büntetést kitöltöttnek vette ós Zahoránt azonnal szabadlábra helyezte. Budapest, junius 15. Készbuza 10 fil­lérrel magasabb; októberi buza 18.97, tengeri 11.26. MyiStíér. (Az itt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség,) ÉRTESÍTÉS. Alulírott Bampa Lucillo békéscsabai baromfikereskedő, ezúton is értesítem a nagyközönséget, hogy öcsém: BAMPA ETTORE ur üzletemből kilépett és igy ezentúl ne­vemben és engem kötelezőleg jogügy­leteket nem köthet. Csaba, 1909 junius hó 14. BAMPA LUCILLO. Eladó ház. Békéscsabán, az 511. szám alatt levő sarokház, mely üzletnek igen alkalmas, 3 szoba, 2 konyha, 2 kamra, mosókonyha ós szükséges mellékhelyiségekkel jutányos áron eladó. Feltételek d*. Zahorán Mátyás ügyvédi irodájában tudhatók meg. SZALONNA í Fehér stráf-szalonnát .... 90 kr. Füstölt 94 kr. Paprikás füstölt stráf-szalonnát . 96 kr. kilónként helyben, házhoz szállítva ajánl Liker (Mihály hentes Csabán, a Zöldfa-vendéglő mellett. KU2 GAZDASAG. Sabona árak. Békéscsaba, junius 15. A budapesti gabonatőzsdén a spe­kuláció most éli legnehezebb napjait. Félő, hogy a szeszélyes időjárás egy-két Alulírott elöljáróság közhírré teszi a következőket : a Vas-, Tátra- és Sugár-utcák kereszte­zésénél, a volt Goldsteln-féle ház kisajá­títása folytán előállott mintegy 241 öl térmértékű porta a folyö évi junius hö 1 18-án, azaz szombaton deielött 10 úrakor fog a községházán, a birói hivatalos he­lyiségben nyilvános árverésen eladatni. Kikiáltási ár 4800 korona ; bánompónz ez összeg 10%" a, készpénz, takarékbetét, vsgy ovadékképes papírokban. Az árverés feltételei megtekinthetők, valamint bővebb felvilágosítás a község gazdasági intézőjénél nyerhető. Kelt Békéscsaba, 1910 junius 8. _ Elöljárók : Korosy László, Kovács Adám, főjegyző. biró. ! Kész konyhabútorok jutányos árak mellett! MICHNAY GUSZTÁV mübútor-ipartelep e BékéSCSabáíl és bútor-raktár a a volt .Mübútorgyár -UIA I' IU HI Raktáron ajlegegyszeriibbtől a legelegánsabb kivitelig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom