Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-09 / 46. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY hogy valóság-e az egész, vagy csak álom. Ős mester azalatt szorgalmasan foglalatoskodott a gép utolsó részeinek elhelyezésével. Felkértük aztán, hogy mondjon egy kis magyarázatot a gépre vonatkozólag. — Én, uraim, igen rossz magyarázó vagyok, — mondta szerényen. — Hiszen a „Közlöny" kiadója arra is felkért már, hogy irjak gépemről egy cikket. De nem mertem rá vállalkozni, mert nem vagyok otthon az újságírás mestersé­gében. Nem születtem én arra. De azért szívesen elmagyarázta a gép szerkezetét. Ü3 Lajos repülőgépe tulajdonképen monoplán, azaz egysikos. Az egy sík két 5—5 méter hosszúságú szárnyat al­kot. A két szárny között a repülőgép közepén foglal helyet a Párisból hoza­tott Anzáni-fóle motor. Ördöngös alko­tás az is. Alig nagyobb egy közép3S nagyságú női kalapnál, mégis 25 lóerőt képes kifejteni. Fölötte vannak a ben­zin- és olajtartályok, melyekből vékony csöveken keresztül folyik a szükséges benzin és olaj a motor megfelelő he­lyére. A motor alján két trombitaszerü cső van. Ezek a kipuffogók, amelyeken át az elhasznált benzin távozik a mo torból. A motor erőátvitel utján olyanforma láncokkal van összekötve a két szárny két végével, mint amilyen a bicikliken látható. A szárnyak végén a gép két el­lenkező oldalán két fából készült, de igen erős propellerc3avar foglal helyet. Mikor a motor működni kezd, a csava­rok nagy gyorsasággal forognak és kör­forgásba hozzák a gép egész felső ré­szét a szárnyakkal és a mótorral együtt és ekkor emeli a levegő magasba a gé­pet. Az üllőhely a gép kellős közepén, a mótor alatt van. Ez is ujjitás. Különösen speciális ós ha sikerül, korszakot alkotó tulajdonsága lesz az Ős Lajos repülőgépének az, hogy nem nekifutással száll föl, mint az eddigi re­pülőgépek, hanem helyből, tehát már az első kísérletek nem járnak életveszély­lyel. Ez a gép fent leirt szerkezeténél fogva lehetséges is. A repülőgép mindenestől 230 kiló, tehát meglehetős könnyű. Összes vas­szerkezete Fikker műhelyében készült. Teherhordó képessége több, mint két métermázsa. Kormányozása igen könnyű lesz. Mivel a súlypont teljesen a gép közepén van, elég ha az aviatikus test­súlyával erre, vagy arra az oldalra hajlik. A gép akkor abba az irányba megy. Az első próbafelszállás még e hét folyamán lesz valószínűleg a Suk és Wagner téglagyár udvarán, hol erre a célra elég tágas a hely. Mindenesetre érdeklődéssel nézhet mindenki e me­rész vállalkozás elé, mely ha sikerül, dicsőséget szerez nemcsak Ős Lajosnak, hanem Csabának is. ÚJDONSÁGOK. - Idöjárá.8. Az országos központi időjelző ál­lomás mára meleg, száraz időt jelez. — A közigazgatási bizottság ülése. Bé­késvármegye közigazgatási bizottsága e hónap 13-án, hétfőn tartja junius havi rendes ülését Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. — Betegpénztári orvosok gyűlése. A békésmegyei betegsegélyző-pénztári or­vosok hétfőn délután dr. Hajnal Al­bert elnöklete alatt ülést tartottak, me­lyen elhatározták, hogy miután a gyulai kerületi munkásbiztositó pénztárral kö­tött szerződésük julius 1-én lejár s mi­után az ujabb megegyezésre és a fix­fizetéses rendszerre vonatkozó tárgyalá­sokat a szerződésben kikötött kötelezett­sége dacára a pénztár megindítani meg­sem kísérelte : julius 1-én megszűnnek pénztári orvosok lenni. Ezt bejelentik miheztartás végett a pénztár igazgató­ságának a községi elöljáróságoknak és az ipartestületeknek is. A kérdéssel egyébként a megyebeli orvosszövetség is foglalkozni fog szombaton e hónap 11-én tartandó közgyűlésén. — Eljegyzés. B o d ó József csabai községi mérnök eljegyezte Budapesten báró Babarczy Erzsikét. — Geológusok Békósvármegyóben. A földmivelésügyi miniszter értesítette az alispánt, hogy a m. kir. földtani inté­zet három osztálygeológusa: T i m k ó Imre, T r e i s z Péter ósBalenegger Róbert több hónapi időtartamra Békés­csabára érkeznek^talajvizsgálás céljából. Felhívta a miniszter az alispánt, hogy utasítsa a községek elöljáróságait, hogy a geológusokat mindazon támogatásban részesítsék, amelyek hasonló alkalmak­kor szokásban vannak, illetve amelye­ket ők megkívánnak. Timkó Imre már meg is érkezett Csabára, itt telepedett le és megkezdette működését a határ­ban. E működés eredményéről annak idején részletesen be fogunk számolni. — Elnökválság a csabai Ipartestületben. A képviselőválasztásokból kifolyólag el­nökválság állott be a csabai Ipartestil­let életében. Wagner József, az Ipar­testületnek hossza éveken át elnöke, ki fáradtságot, költséget nem kiméit, hogy az össziparosság érdekében eredménye­ket érhessen el: elnöki állásáról lemon­dott. Az elnök álláspontjával azonosí­tották magukat Áchim László és Z 1 e­h o v s z k y János alelnökök is, kik szintén bejelentették lemondásukat az elöljáróságnak. — Halálozások. Endrődön általános részvétet keltett az endrődi takarékpénz­tár részvénytársaság pénztárosának és igazgatójának, Hunya Mihály földbirto­kosnak élte 49-ik évében, vasárnap tör­tént elhunyta. Temetése kedden nagy részvét mellett ment végbe. 111 i c h József, akit csak a mult év­ben választottak meg Gyulaváros al­számvevőjévé, fiatalon, 33 éves korában meghalt. A rokonszenves fiatal tisztvi­selő halála Gyulán élénk részvétet keltett. — Átadták a Népegyletet. Mint már megírtuk, a jelenlegi belügyminiszter elrendelte a Népegylet megnyitását, me­lyet Andrássy Gyula gróf, a koalíciós kormány belügyminisztere záratott be. A Népegyletet nagyszámú tag jelenlété­ben szerdán délelőtt vette át leltárilag D ar a b o s János elnök a hatóságtól, melyet Zsilinszky Sándor hagya­tékügyi jegyző képviselt. — A Gyula—kétegyházai ut. A Gyula ós Kétegyháza közötti törvényhatósági ut építkezési munkálatai már teljes be­fejezést nyertek és felterjesztés töitént a kereskedelmi miniszterhez a felülvizs­gálat idejének ós módozatainak megál­lapítása iránt. A felülvizsgálat is meg­történt már. Végeredményben a válla­lati munka költségei 60000 koronára, a házi kezelés munkálatai 130.0^0 koronára rúgnak. Az alispán most utalványozta ki a vállalkozónak a még benn levő 5600 koronányi összeget. — Kinevezés. Pál Sándor bókécsa­bai földmivesiskolai segédtanárt a föld­mivelésügyi miniszter szaktanárrá ne­vezte ki. — Az orosházi főjegyző jutalma- Tor­kos Kálmán orosházi főjegyző igen sok érdemet szerzett a gyulamezei birtok parcellázása körül, mely a községnek jelentékeny jövedelmet hozott. Ez érde­mek honorálása gyanánt a képviselőtes­tület 3000 korona jutalmat szavazott meg Torkos Kálmánnak. A határozatot a tör­vényhatósági bizottság is jóváhagyta. Azonban hasonló esetekben a belügy­miniszter jóváhagyása is kikérendő. A miniszternek leirata most érkezett le az alispánhoz, mely szerint szintén jóvá­hagyja a képviselőtestület határozatát — Nappali villamos áram. Békéscsaba községi villamos mü f. hó 9-ikétől kezdve mintegy hat héten át folytono­san, még vasárnap is (valamint az ön­tözött rét céljaira őszig több izben a szükséghez mérten) éjjel nappal fog villamos áramot szolgáltatni. Miért is a közönséget s különösen az épít 3 ipar­ral foglalkozó iparosságot figyelmeztet­jük, hogy a vezetékek bármi módon való érintésétől saját érdekében óvakod­jék. — Adomány a szegény tanulóknak. K o­v á c s Gyula, a gyomai választókerület jelöltje '200 koronát adományozott a mezőberényi polgári iskolának, hogy ez összegen a most tervezett tanulmányi kiránduláson szegény tanulók is részt vehessenek. — Végrehajtóválasztás. Mezőberény község polgársága kedden délelőtt Po­povics békési főszolgabiró elnöklete alatt választógyülést tartott melyen az üresedésben levő másodvégrehajtói ál­lást töltötte be. A polgárság az állásra Töpf András h. másodvégrehajtót vá­lasztotta meg — Szabómesteri tanfolyam. A m. kir. technológiai iparmuzeum a nyár folya­mán hét hétig terjedő szabómesteri tan­folyamot rendez. A tanfolyamra intelli­gens és fiatal önálló iparos vehető fel. Tehát már aki némi előképzettséggel rendelkezik. Ezzel egyidejűleg ugyan­csak nők részére női szabómester tan­folyam is lesz, melyen kizárólag szak­mabeli önálló szabómesternők vehet­nek részt. Részletes felvilágosítás a csa­bai ipartestületnél nyerhető. — A csabai zenede vizsgálati hangver­senye. A Gyöngyösi Gusztáv igaz­gatása alatt álló békéscsabai városi ze­nede vasárnap, e hónap 12-ón délután tartja szokásos évzáró vizsgálati hang­versenyét a városháza nagytermében. Mivel a vizsgálaton az intézet 68 növen­déke közül 50 fog beszámolni készült­ségéről, két részletben lesz a vizsga: 3 órakor ós V26 órakor. A vizsgálat vé­gén jutalomdijkiosztás is lesz, amennyi­ben az intézet az eddigi hangversenyek tiszta jövedelméből 150 koronát fog ki­osztani 7 olyan növendék között, akik szorgalmuk által kiváló eredményeket értek el. A vizsgálatra felhívjuk a közön­ség figyelmét. — Vizsga az iparos tanonciskolában. A békéscsabai iparos tanonciskola évzáró vizsgája f. hó 12-én, vasárnap délelőtt 9 órakor lesz megtartva, melyre az iskola iránt érdeklődő közönséget ez uton is tisz­telettel meghívja Uhrin Károly, helyet­tes igazgató. — Köszönetnyilvánítás. A Rudolf-fő­gimnázium alumneuma számára ujabban a következő adományok érkeztek be alulírotthoz : Rajz Izidortól 10 kor., Nagy Bélától (Ókigyós) 10 kor., V. F. alatt, ismeretlenül maradni kivánó egyéntől 500 kor. — Ezen nemes adományokért az intézet nevében hálás köszönetet mond B a b i c h Pál tanár, eforus. — Csaba egészségügye. Az elmúlt má­jus hónapban az egészségügyi viszonyok csak nagyon csekély mértékben voltak kedvezőbbek, mint az előző hónapban. A halottak száma 5-el volt kevesebb, a szü­löttek száma '2-vel több. A legtöbb halá­lozás a légzési szervek bántalmaiban tör­tént <8, agy- és idegbántalmak 22, ön­gyilkos lett 2, heveny ragályos betegség­bea meghalt kanyaróban 4, torokgyik 1. A szaporulat e hónapban 16. Született ösz­szesen 127 ; fiu 69, leány 58 ; ezek közt volt halvaszületett 6, törvénytelen 4, ik­rek 2 esetben. 'Házasult 37 pár. Meghalt összesen 111; finemü 68, nőnemű 48. Nem volt orvosolva 7 éven alul 4, 7 éven fe­lül 1. Orvostörvényszóki boncolás volt 1, orvosrendőri vizsgálat 1 esetben fordult elő. Tarkaságok. Választási eset. Kár, hogy óvatosságból ki nem Ír­hatjuk annak a jeles férfiúnak a nevét, aki a választási eseteket egy egész újsze­rűvel gazdagította, olyannal, aminő soha­sem volt, Ez a jeles férfi most már képviselő. A választás délutánján teljesen tisz­tában volt azzal, hogy legalább százötven szótöbbséggel győzni fcg. Igaz, hogy a győzelem szép kis summábba került, de ez még igazabb, hogy azon gondolkozott, milyen módon kapa inthatna néhány ez­ret vissza a már kidobott költségekből. És gyönyörű ötlete támadt. Maga elé hivatta egyik kortesét, aki egyszersmind rokona ós bizalmasa volt s igy szólt hozzá: — Te, Józsi, nagyban dolgoznak odaát ? — Meghiszem azt, — felelt Józsi, — száz koronát adnak egy-egy szavazatért, — Hát adj el nekik hatvan szavaza­tot az enyémből. Józsi okos ember, akinek nem kel­lett sokat magyarázni. Egy óra múlva hozta a hatezer koronát. A képviselő urat pedig kilencven szó­többséggel is megválasztották. Mikszáth apróság. Mikor Mikszáth, a boldogult nagy iró Rimaszombatba került, néhai kedves em­lekü Fábry János, utóbb az ottani fő­gimnázium igazgatója, kínlódott vele a felvételi vizsgánál. A vizsga eredményét későbben ő maga beszélte el. A kis Mik­száth nem vallott, akárhogyan forgatta az akkori igazgató. Jött a nyelvtan, a szám­tan, a vallás, — a kis Mikszáth mintha állandóan tüntetett volna a tudományok ellen. Mit csináljon Fábry igazgató ? A szegény apa könyörgött a felvételért. Végre meglágyult a professzori szív. — Nohát, ugy sem lesz belőle aka­démikus 1 — legyintett rezignáltán a ke­zével az igazgató. És Mikszáth Kálmán ezzel fel volt véve a rimaszombati főgim­názium első osztályú tanulójának. A vitás nadrág. Arról a derék öreg hordárról, aki már vagy huszonött esztendeje áll a budapesti Operaház előtt, a népszerű Blecheisen bá­csiról, már sok mulatságos mende-mondát jegyeztek föl, de azért még mindig egész sereg jóizü anekdotát tudnak róla. Az Operánál vendégszerepelt egy hirneves vidéki tenorista, aki Csabán is járt, aki nemcsak a hangjáról híres, ha­nem arról is, hogy nagyon fukar. Ez a tenorista egyszer felhívta lakására az öreg Blecheisent és a kezébe nyomott egy nad­rágot. — Nézze vigye el ezt a nadrágot a tisztitóba. Az öreg hordár megnézte az elviselt nadrágot és megcsóválta a fejét. — De művész ur, ezt a nadrágot már nem érdemes kitisztitatni. Nem is értem, hogy ilyen nagy művész, akinek annyi gázsija van, hogy járhat ilyen nadrágban. — Jó, jó — felelte a tenorista — még ez egyszer kitisztittatom, aztán, ha még néhányszor felvettem, úgyis magának adom, Erre a hordár elvitte a nadrágot. Egy hét múlva szakadó esőben Ble­cheisen bácsi megint ott állt az Opera előtt és kedvetlenül nézte a sáros, pocsétás időt. Egyszerre ki megy el előtte ? A tenorista. És még hozzá abban a nadrágban, ame­lyet ő kitisztittatott. Blecheisen erre odament a tenoristá­hoz és keserű szemrehányással szólította meg. — Na hallja kérem ! Ilyen C3uaya időban talán még sem kellene a ón nad­rágomat használni. Rivából a Lago di Gardán. Sorsom ide hozott a gyönyörű, kók­vizü Gardató mellé, Rivába. Ezelőtt 35 évvel jártam itt, mint fiatal diák. Meg­változott azóta! Móriból akkor onmibu­son jöttünk, szépen lassan, de nem volt baj, hisz a gyönyörű vidék kárpótolt mindent. Ma Moribón a gyorsvonatról le­szállva, kényelmesen, vasúton utazunk, mesés szép vidéken keresztül, Loppió­nál elérjük a hasonnevű kis tavat, in­nét csodásan szép az ut. Jobbról-balról nagy sziklahegyek, óriások fejthették le a hatalmas sziklatömböket, amelyek el­borítják a Loppio—Oltreseacaz-völgyet. A vasúti mérnökök zsenialitása s a di­namit hatalma vágott itt merészen utat a sínpárnak. Az egész ut serpentinok­ból áll, ide-oda hajlik, a mi alföldi em­bereknek nem kellemes. Leereszkedtünk Arco felé, amely gyönyörű látványt nyújt villáival, há­zaival s háttérben az arcoi vár s hatal­mas hóval borított sziklahegyeivel. Szé­pen müveit völgyön át elérjük Rivát, Déltirolnak egyik gyöngyét. A rendkí­vül szépfekvésü "városkát, a Gardató partján, aki valaha látta, annak emlé­kezetében maradóvá válik. Ma sok uj részei vannak, szabályos utakkal, vil­lákkal, pensiók, szállodákkal, villanyos világítással, vízvezetékkel ez olyan mint másutt. Nem mindennapi, hogy ezek az utak pálmákkal, babérfákkal vannak sze­gélyezve, a kertekben szokatlan a nö­vényzet, idegenszerüen hatnak a dél­vidéki fák és bokrok, bár sok jó isme­rős van közöttük. Nem utolsó látvány este a pázsiton, bokrok között a fénylő Szt.-János bogárkák. Érdekesebb a régi Riva, bár ott is lépten-nyomon a modernség jelen J ta­lálkozunk. Régi várkapuk, tornyos, ósdi évszázados házak, az ismert olasz típus­sal mutatják, hogy ősrégi helyen járunk. Érdekes a kikötő, a gőzhajók, motoro3 bárkák hozzák az utasokat, akik Morin át tovább utaznak az alpesek gyönyörű szép helyére, vagy pedig onnét jöve Olaszországba utaznak. Van itt angol bőven, német túlnyomóan, néha francia, olasz is kerül, magyar vajmi ritkán. Úgyszólván a németek fedezték fel a Garda tavat. Rivától lefelé Dekonsánóig mindenütt ők dominálnak, legyen az Tromsine, Gargneus, Gardone, avagy Silo stb. mindenütt a németség nagy számban üdül. A kényelmes szállókban, az utcán lépten-nyomon a németnyelv az uralkodó. Annyira ellepik a környé­ket, hogy az olasz egyesületek bizonyos féltékenységgel nézik az invasiót, — de ez, a különben szegény népnek jöve­delmet, megélhetést jelent. A lakosság már mind olasz. Rivá­tól néhány puskalövésre már Itáliában vagyunk. Van itt osztrák-magyar ka­tona bőven, nehéz vártüzérség a Monte­Brionin. Nem is tanácsos feltűnően vi­selkedni, rajzolni, kodakkal járni, köny­nyen becsukják 14 napra s 200 koro­nára büntetik a gyanús egyént. A Gardató maga két oldalt magas sziklahegyekkel van övezve, a Monte­Baldó az"egyik, a Monte-Peri, a M.-Tra­versoli ós M.-Maghera a másik oldalon, valóságos vad sziklahegység ; ezen ve­zet végig Porcile utja. Riva vad szik­lán, a meredek Giunela hegy tövében fekszik, onnét indul a hires, sziklákba, vájt Ponale utja, mely a Val di Led­roba visz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom