Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-26 / 42. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Tűzoltó-tanfolyam Budapesten. A belügyminiszter értesítette az alispánt, hogy az ujabb időben szokásos tűzoltótanfolyamot az idei nyár folyamán is megtartják Budapesten. Kívánatosnak tartja a miniszter és szerintünk is kívánatos, hogy azt a tanfolyamot a községek részéről minél többen látogassák, mert ott tűzrendészet! szempontból igen sok hasznos dolgot tanulhatnak. Az alispán körrendeletileg fogja felhívni a községek figyelmét a tanfolyamra. — Leesett a padlásról. Súlyos szerencsétlenség ért hétfőn egy Bogyó Ferenc nevü 12 éves fiut. Feri pajko3 természetű volt nagyon. Nem volt elég neki lenn játszani a biztos földön, hanem felmászott a padlásra. Ott is hancúrozott, futkározott. Igy történhetett meg, hogy egyszer lezuhant. Szerencsére nem fejjel bukott le, mert akkor vége lett volna. Igy is súlyos sérüléseket szenvedett azonban, ugy hogy a kórházba kellett szállítani. — Az eltűnt bunda. Az a szerencsétlen bunda, melynek eltűnéséről lészen az alábbiakban szó, R a n k a Tódor szekerén p'hent nyugodtan. Ez a Ranka pedig faszenet árult házról-házra Gyulán. Míg a szegény Tógyer benn járt egy házban a holmiját ajánlani, addig valaki elemelte a hűséges melegítő társát, a bundát. Elkeseredve panaszolta be a nagy esetet Tógyer a rendőrségen, mely bevezette a nyomozást. Még eddig azonban semmi n.voma a bizonyára szépséges bundának. És nem is igen lesz, mert tolvaja csak akkor mer vélé napvilágra kerülni, mikor már Rmka Tódor messzire jár Gyula határától. A vármegyei tisztviselők nyugdijpótló intézete. A nyugdijasok kapnak lakáspénzt is. Nemrégiben megemlékeztünk már a vármegyei tisztviselőknek arról az országos mozgalmáról, melynek célja a statusrendezés. Most ismét egy igen üdvös mozgalomról van módunkban hírt adni. Mialatt a vármegyei tisztviselők tiszteletreméltó türelemmel és higgadtsággal várják azt, hogy a mult esztendei politikai válság, a kormányváltozás és a választások miatt elmaradt státusrendezésük — po3t tot discrimina rerum — tető alá kerüljön, addig országos egyesületük csendben megcsinálja számukra társadalmi alapon, a székesfővárosi tisztviselők, a vasutasok és a katonatisztek nyugdijpótló intézményei mintájára a vármegyei tisztviselők nyugdijpótló intézetét. Ezt az áldásos institúciót, mely arra van hivatva, hogy a nyugdíjas vármegyei alkalmazottaknak nyugdijaik arányához mért lakásbért adjon és biztosítson. Hiszen nem szükséges hosszasan fejtegetni annak a helyzetnek a? abszurditását, a tarthatatlanságát, melyben a magyar köztisztviselők általában vannak, hogy tudniillik, mikor egy életet töltenek el becsületes munkásságban valamely hivatalban és jól megérdemelt, bár sovány penzióra vannak utalva, hogy életük hátralevő napjait békés, csöndes pihenésben élhessék le, — akkor, mikor megrokkantak, keresni, dolgozni nem tudnak, — nem kapnak lakáspénzt. Pedig a nyugdíjas tisztviselőnek is csak kell valahol laknia meghúzódnia s ha élelföntartására hosszú és becsületes szolgálatai után némi nyugdijat biztosit neki az állam, miért nem ád e mellé egy kis lakbért is, hogy a nyugdíjas tisztviselő necsak a mindennepi kenyerét tudja — most már munka nélkül előteremteni, hanem emberhez méltó módon lakhassék is. A sovány nyugdíjból kiszakítani a mai lakásdrágaság mellett a lakbért is, anynyit jelent, mint azt a nyugdíjas tisztviselőt, vagy annak özvegyét és árváit kitenni a legnagyobb nyomorúságnak, nélkülözésnek, pusztulásnak. A különböző szolgálati ágak státusviszonyainak rendezésénél a kormánynak ós törvény-hozásnak erre is figyelemmel kellett volna lennie és inkább valamivel kevesebb fizetést, — de a nyugdíjas állapotra megfelelő lakbéreket biztosított volna a köztisztviselőknek. Am a példaszó szerint „segits magadon és megsegít az Isten". A különböző szolgálati ágak tisztviselői megteremtik a nyugdijpótló intézményeket egyesületi, társadalmi alapon, a magák erejéből és emberségéből s mikor ezzel az állam vállairól vesznek le bizonyos terhes kötelezettségeket, annyit elvárhatnak az államtól, hogy az ilyen társadalmi tisztviselőjóléti intézményeket a legmesszebbmenő materiális ós morális támogatásban részesítse. Hiszen a tisztviselők a sovány fizetéseikből vonják le, a maguk zsebjóből veszik ki azokat az összegeket, amelyekkel ilyen nyugdijpótló alapokat teremtenek, hogy lakbért biztosítsanak maguknak és hozzátartozóiknak az aggság, a munkaképtelenség, a nyugdíjas állapot, vagy özözvegyeiknek és árváiknak a kereső családfő elhalálozása esetére. A vármegyei tisztviselők országos egyesülete most küldötte szét az összes alispánokhoz a nyugdijpótló tervezetét, melyet a tisztviselők vármegyénkint külön-külön megvitatnak s amely tervezet az országos egyesületnek junius 29-én Budapesten megtartandó közgyűlésén kerül tárgyalás és végleges megállapítás alá. E tervezet szerint a vármegyei alkalmazottak (kivételével a szolgáknak ós az utkaparóknak) tagjaivá válnak a nyugdijpótlónak, ha évi fizetésük és lakbérük 1 százalékán kivül még fejenkint évi 20 koronával járulnak a nyugdijpótló alap fentartásához. Ennek ellenében az átmeneti idő alatt, ha tiz esztendőnél hamarabb megy nyugalomba a tisztviselő, akkor nyugdíjazása alkalmával köteles az egész tiz évre kivetett járulékot egyszerre befizetni, vagy az levonatik a nyugdijából. Az átmeneti idő elteltével a nyugdijpótló a lakbéreket a rendes nyugdíj és a szolgálati idő arányában állapítja meg, igy 10 évi szolgálat után a rendes lakbér 40 százalékát 30 évi szolgálat után pedig az egész lakbért kapja a tisztviselő és pedig azon osztály szerint, amelybe az illető vármegye székhelye a lakbérosztályozás szerint soroztatott. Az átmeneti idő alatt a korábbi szolgálati idő beszámítás alá esik. A nyugdijpótlót az országos egyesület már 1911. január 1-én életbe kívánja léptetni. Az alap föntartását az egyesület tagjainak az összes évi illetményeik után való 1 százaléknyi és külön 20 koronában megszabott évi hozzájárulása, az országos egyesületnek és a „Vármegye" c. hivatalos lapnak jövedelmei és a vármegyéktől várható külön adományok biztosítják. Tarkaságok. A megoldás. A gyulai törvényszék folyosóján a napokban összeveszet két fiskális ; az egyik hatalmas, kövér alak, a másik vézna, csontos ember. Az ügynek lovagias folytatása lett. Amikor a segédek bejelentették a kövér ügyvédnek, hogy kardpárbajban álla podtak meg, a derék fiskális nagyon haragudott. — Micsoda szamárság — méltatlankodott méltóan — felnőtt, komoly emberek párbajozzanak ! Aztán épp a mi párbajunkban nem találok sehol igazságot. Hiszen az ellenfelem olyan vékony ember, hogy ninc3 is hová vágjon az ember ; mig én csupa célpont vagyok a kardjának. Szó sincs róla- Én nem verekszem ! A segédek összenéztek. Hisz ebből ' botrány lesz. Az egyik a legkomolyab[ ban a következőt proponálta; — Tudod mit, barátom. Majd kiegyenlítjük a dolgot- Majd mi krétával kört rajzolunk a hasadra, oda sjsabad vágni. Ha ellenfeled a körön kivül vág meg, az nem gih . . . Ebbe aztán belenyugodtak. A szerelempor. Egy vidéki gyógyszerészhez beállitott egy szegény paraszt menyeoske ós siránkozva mondta; — Jaj patikárus úr, megcsal az uram. i — Mi közöm nekem ahhoz ¥ — kérdezte meglepődve a gyógyszerész. — Hát csak annyi, hogy én egy olyan port szeretnék, ami megrontsa a szomszéd asszony bübáját. — Olyan szer nincs. — Pehogy nincs kérem, — vitatkozott az asszony — csak nézzen körül gyógyszerész ur, az Isten áldja meg. Mert ha van olyan szer, amitől beleszeret az ember valakibe, akkor olyannak is kell lenni, amitől kiszeret valakiből az ember. A gyógyszerész elmosolyodott és adott egy szert az asszonynak, amit assa foetidanak neveznek és olyan kellemetlen illata van, hogy csak ugy szédül tőle az ember. — Ezt keverje a szomszédasszony ruhájába. Az asszony hálálkodva vitte el a port, de néhány nap múlva ismét je lentkezett. — Na, használt ? — kérdezte kíváncsian a patikus. — Oh, használt bizony — szólt örvendezve az asszony. — A jó Isten áldja meg érte. — Hát most mit akar jó asszony ? — Most még egy adagot kérek, azt majd a leányom ruhájába keverem, mert már nagyon kerülgetik a legények. A patikában. Egy vidéki patikába bement egy parasztember és azt mondta : — A doktor ur a cédulát küldte. Tessék orvosságot adni. A gyógyszerész kiszolgálta a magyart. Adott neki porokat és hozzá ostyákat, amibe bevegye. — Öt nap múlva, ha elfogy, ismét jöjjön be — mondta a gyógyszerész. Öt nap múlva csakugyan újra beállított a magyar. — Elfogyott a por, - mondta — most már azt tessék megmondani, hogy az ostyákat milyen nagy adagban vegyem be. A drágaság. Miről beszól a pesti ember ? A politikáról és a drágaságról. És mivel a politika és drágaság egyszerre foglalkoztatja az ember gondolkozását, megtörténik, hogy egyszerre beszól mind a kettőről. Ilyen közgazdasági ós politikai párbeszéd a következő. — Mi az oka a piaci drágaságnak ? — Sokféle. Először is felment a marha ára, mert mindegyik jelölt akar lenni. Aztán kell a tömérdek zöldség a kortesbeszódekhez. SZÍNHÁZ A nyári sziniévadra irt két színpadi terméket, szombaton „Le a férfiakkal", vasárnap este a „Bús özvegy" bohózatot adatta Mariházy színigazgató és igy nem csoda, hogy nagyon kis közönség érdeklődött az előadások iránt. A színészek jobb ügyhöz méltóan játszották szerepeiket. Hétfőn a „Kis cukros" vígjátékon a szépen telt ház pompásan mulatott. Az előadás a legjobbak közé tartozott. Az ope.ettprimadoima, Turcsányi Olga (Benjámin), mint igen kitűnő vígjátéki szubrett mutatkozott be. Kedves, keresetlen játékával, jó kedvével nagy hatást ért el és sok tapsot aratott. Osztozott a sikerben vele Szentes János, ki a csokolád égy árosból kacagtató alakot csinált s mert nem túlzott, igen jó volt. Mariházy igazgató (Paul) játéka kiiogástalan, azonban hangja a pointirozásra nem képes, sőt oly halkan beszél, hogy csak az első sorokban hallják. Uj a festőt igen jól játszotta, mig D i n n y ó s i Juliska a modell szerepében igen bánatos, csak életnélküli szép kép volt. Margitay (Mingesoll) tanácsosból pompás karrikaturát csinált. Sebestyén Rózsi a szobaleányt sok kedvvel és jól játszotta. A közönség sokat tapsolt. „SANITOL" törvényesen védett szakorvosi száj- 8S i-szerek, Minden eddig létezőnél tökéletesebb és megbízhatóbb szerek, melyek a legújabban megállapított tudományos és klinikai vizsgálatok alapján egyedül sikeres és helyesnek talált alapelvek szerint készülnek. Használati utasítás szerint eljárva, a fogakat megvédik a romlástól. Végtelen kellemes szájíz. Ideálisan tiszta száj és fogak. MQgfizethetlen előnyük, hogy rendszeres használat mellett megvéd a heveny fertőző betegségektől (vörheny, kanyaró, torokgyik stb.) és azért gyermekek részére már ez okból is különösen áldásos a használatuk. Idelális szép ÓS jó fogkefék. Kapható használati utasítással Dobay Kálmán „Vöröskereszt" drogériájában, Vasut-utca. Nagy üveg szájvíz 2 korona, egy kis üveg I korona 20 fillér. Fogpor I korona. Fogkefe I korona 40 fillér A csabai hetipiacon alig van hozatal. Buza 22- 22 60 Tengeri morzsolt . . 1120 Budapest, május 25. Készbuza laüyha ; októberi buza 19.56, tengeri 11-44. Kiadó üzlethelyiség. A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület Vasút «utczai házában a volt Gártner-féle bolthelyiség julius 1-től kiadó. KU2 GAZDASAG, Gabona árak. Békéscsaba, május 25. A budaposti gabonatőzsdén csekély a forgalom, az irányzat lanyha. Az áringadozást most az időjárös iranyitja ; igy a héten is volt felhős égboltra 50 filléres árjavulás, ez azonban kis derűre ismét eltűnt. i,ie,vii Eltávolít szeplőt, májfoltot, orrvörösséget, pattanásokat, mlttessereket és bármllynemü arcbajt. Írjon a bejegyzett feltalálónak: MM, Toronyi Rákóczy Garolina Eladó ház. Békéscsabán, Fő-utca 1847. sz. a. Govrik-féle ujonnanépültház mely áll, az irodahelyiségeken kivül, öt szoba, elő- és fürdőszoba, konyha, cselédszoba, kamara és külön mosókonyhából, kerttel együtt, kedvező fizetési feltótelek mellett eladó vagy bérbe kiadd. Hirdetmény, Alulírott elöljárók közhírré teszik, hogy Békéscsaba község tulajdonát képező öntözött rét 19 — egyenként 4 kat. hold térmértékű gyeptáblái első kaszálása a folyó évi májuí hó 29-én, azaz vasárnap délután 2 Órakor kezdődő nyilvános árverésen fog a helyszínén, kisebb parcellákra felosztva, eladatni. Békéscsaba, 1910 május 25. Elöljárók: Korosy László, Kovács Ádám, főjegyző. biró. Kiadó lakás. Békéscsabán, Újváros-kerületben (Kanálisi szőlő) a Donner-féle házzal szemben levő sarokházam 5 szoba, fürdőszoba és mellékhelyiségekkel, külöu udvarral, bérbe kiadó, fagy eladó. Bővebb felvilágosítást ad: Bodó József. Kiadó lakás. Alulírott községi elöljárók közhírré teszik, hogy a község tulajdonát képező főtéri bérházban az emeleten, a bal szárnyon levő s 3 szoba, konyha, kamrából álló lakás a f. évi szept. 28-tól számított s egymásután következő három évre bérbeadó. A lakásbérletre vonatkozó s 1 kor. bélyegü zárt írásbeli ajánlatok a f. évi május hó 31-én, kedden délután 5 óráig nyújtandók be a községi iktaáó-hivatalban. Az ajánlatok felett az elöljárói tanács véleménye alapján, a községi képviseleti közgyűlés dönt, ki is szabad elhatározását mindenben fenntartja. Bővebb felvilágosítást nyújt s a szerződés feltételei a község gazdasági intézőjénél ^megtudhatók. Kelt Békéscsaba, 1910J május 3. Korosy László, fiijegyzö. Kovács Ádám, bíró.