Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-16 / 5. szám

Békéscsaba 1910 január 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 háznának fel az állatvizsgálás jogosítványával. Már pedig ez egyik sem történik meg. És az sem történik meg, a fenyegetés dacára sem, hogy az állatorvosok minden állatot megvizsgáljanak. Minden esetre ez volna az ideális állapot, de ami nem lehet, csak nem lehet. Ezt már szent Habakuk idejében is tudták, Darányi papa egyszer akart életében szigorú lenni és, ime látjuk, akkor sem sikerült. Marad minden a régiben, legfeljebb annyi eredménye lesz, hogy a hatósági közegek az eddiginél pontosabban és lelkiismeretesebben fogják végezni kötelességeiket. Ez is több a semminél. Aktuális tréfák. (Unatkozik a kegyelmes ur.) A sors forgandóságát, amitől régi poéták olyan meghatóan énekeltek, saját magán tanulmányozhatta az elmúlt hót izgalmas politikai eseményei során a volt dezignált, Lukács László. Mikor missziójának teljesítésevei volt elfoglalva, a gyönge fizikumu excellenciás nem győzte udvarias szólamokkal elhárítani a nyilvánosság fürge embereinek, az újságíróknak ós a politikusoknak kíváncsiságát. Mindenki eredeti intervjut akart és minden második elhunyt polittkus tőle várta a föltámasztást. Lukács esténkint kimerülten dőlt le a Nemzeti Társaskör angol bőrszókébe, de itt még kevósbbó volt pihenése. Kedden történt a fordulat. Lukács a bécsi Sacher-szállóban várta a KhuenHédervár.y audienciájának eredményét. A gróf li-re volt a királyhoz rendelve s meghagyta az újságíróknak, hogy a szállóban várják be visszajövetelét. A bécsi ós a budapesti sajtó szépen elhelyezkedett a hotel társalgójában s izgatottan várt, várt. Elmúlt dél, elmúlt fél egy. egy és fél kettő ós Khuen még mindig nem jelentkezik. Egy óra tájban megjelent Lukács László inasa. — A kegyelmes ur — mondta az újságíróknak — szívesen látja az urakat, Tessék befáradni hozzá. Senkise mozdult meg. — A kegyelmes ur unatkozik s ilyenkor mindent meg lehet tudni tőle, — biztatta a derék inas a sajtó embereit. És az újságírók rendületlenül várták tovább — Khuent. (,Megegyeztek.) A Nemzeti Társaskörnek nagyon szorgalmas látogatója L i pc s e y Ádám dr. Természetesen tőle erednek a régi szabadelvűekre rákent legötletesebb mondások, tréfák. Kedden délben, amikor mindenkit az a nagy probléma izgatott,hogy támogatnifogja-e Tisza István a Khuen kormányt, egy nyugalmazott kegyelmes ur sebbel-lobbal tört a nagyterem közepén álló csoport felé. — Nos, mi az újság? — kérdezte. — Megegyeztek ! — szólt határozottan Lipcsey. — Khuen és Héderváry közt kész a pakli. (Szterényi és — Haynau). Tetszik tudni, ilyenkor a vasúti szabadjegyek évadja van. Ahány álhirlapiró terem szép hazánkban — pedig van ebből a fajtából vagy ötszázezer — mind ott ácsorog a kereskedelmi minisztérium tájékán. Megesik azonban, hogy valódi újságírót is arra vet a sors, mert hát éppen az igazi újságíróknak jut a legkevesebb az irigyelt szabadjegyből. Egy nagy budapesti napilap munkatársa "is lemaradt az idén a szabadjegyével. De azért nem esett kétségbe. Volt egy képviselő barátja, akinek sokszor szívességet tett; ezt magához mellékelte és fölment Szterényihez, az utolsó államtitkári órákat élő teljhatalmú miniszterhelyetteshez Ahogy illik, cikornyás szavak ki sóretében átnyújtotta a kérvényét. Szteiónyi fölpattant: — Nem adok ! Nem adok ! Elég volt! — De kegyelmes uram, husz éve vagyok hivatásos újságíró. — Akkor se ! Nem adok ! — Pardon, akkor bátorkodom föleleveníteni egy történelmi reminiszcenciát. Haynau, a véreskezű tábornok, mikor látta, hogy minden elveszett, megkegyelmezett negyven magyar generálisnak. Szterónyi elértette a célzást, de nem haragudott meg érte Sőt mosolygó arccal adta meg a szabadjegyet. (A grófok és a kóristák). Ki ne ismerné az operák kicsúfolására szerkesztett kórust: „á gróf belefúlt a vizbe, mentsük meg őt, mentsük meg őt. , ." S míg a kórus igy félóráig énekel, a gróf valóban ós visszavonhatlanul vizbe ful. Most, hogy az Operaház kardalosai sztrájkolnak, egy zenekritikus megkérdezte a kollegáját: — És mit csinál a kórus, ha becsukják az Operát ? — Tudod, most a politikában sok gróf fult bele a vizbe, ők majd sietnek és megmentik őket. is az öreg ur rászánta magát, hogy elbeszélje a dolgot. Az öngyilkos orvos Petneki Iván volt. Kora gyermekkorában jutott árvaságra, senkinek se kellett, hát az árvaházba került. Onnan meg Isten tudja hogyan, idegenek közé nevelőbe. De akár hol lett légyen, mindenütt csak azt prédikálták a fülébe, hogy tanuljon és tanuljon, mert különben semmi sem lesz belőle, csak koldus vagy rossz ember. A fiu hallgatott a szóra, de igen sajátszerű felfogással. Ugy vélte, hopy akik tanulásra intik, azok alapjában veve nem is akarnak neki jót, különben nem vágnák a szemébe folyton, hogy ő milyen elhagyatott, hogy kegyelem kenyéren él ós hogy milyen senki. Meneküit is a könyvei közé, amint tehette. És tanult. A könyvei lettek a jó barátai, a szülői, mindene, itt azt lehet mondani, már gyermekkorában nem törődött a világgal. Nem játszott a pajtásaival, nem hallott a szeretet melegétől áthatott szót senkitől. Igy nőtt fel. Később az egyetemre kerülve, maga kereste a kenyerét. Az ifjúságát megkeserítette az anyagi gond, ez elől is a tudomány világában keresett menekülést. Társaságba nem járt, nem tellett rá, nem is kívánkozott. Végre is teljesen emberkerülővé lett. Nem is érdekelték az emberek. Nem is hitt bennük, a gyermekkora fájó emlékei ott éltek a szivében. Csodálatos dolog, hogy aztán, mint orvoa, a betegeiért élt-halt. Korán bekerült egy nagy kórházba, ott is maradt. Csak a tudománynak élt, csak ebben hitt, mert ez szerzett neki tiszteletet, tekintélyt, fényt, mindent. S betegein mutatta meg a tudomány az ő igazi hatalmát. Petneky tömérdek embert meggyógyított, de mind csak addig érdekelte, amig beteg volt. Addig az emberek mint egy felsőbb hatalomra, ugy tekintettek ő reá. Kérték, könyörögtek, engedelmeskedtek, de ha meggyógyultak, fizettek, vagy era fizettek, néhány köszönő szót mondtak, aztán a faképnél..hagyta a kórházat, meg az orvost. Örültek, hogy megszabadultak. Mindezekből láthatják uraim, folytatta az öreg ur elbeszélését, hogy Petneky, az öngyilkos orvos, milyen lelkületű ember volt. Hanem hát megjárta. Tudniillik egyszer csak neki is megmozdult a szive. Beleszeretett egy leányba, aki egyszer nagy beteg lett. Petneky meg akarta gyógyítani, de csakhamir belátta, hogy nem lehet. Á leány tüdővészt kapott. Az orvos ki tudta számítani hetekre, hogy még meddig viheti. És nem tudott rajta segíteni. Elhagyta a tudomány is, megrendült abban is a bizodalma. Nem vallott ő a leánynak szerelmet, titkolta még maga előtt is érzelmeit. De aztán egy napon, amikor kétségtelenül rájött, hogy hiába minden, akkor végtelen elkeseredés fogta el. Hazatérve szobájába, összehányta könyveit, műszereit nagy haraggal, kétségbeejtő dühvel, hogy ime most már minden elhagyta, a tudomány is éppen akkor, mikor azon kellett volna segitanie, akit tán az ólete árán is megváltott volna. Amikor olt a szerteszórt műszerek, könyvek közt a kórházi szobában megtalálták kartársai, mellette olvasták a kis cédulát, hogy a tudomány mit sem ér, ráfogták a szerencsétlen emberre, nogy pillanatnyi elmezavarban ölte meg magát . . . Talán igy volt helyes. Az igazi tragédiák titkát az elbukott hős mindig magával viszi az örök megsemmisülésbe. Egy szarvasi pánszláv izgató. A politikus csizmadia. Elitélte a gyulai törvényszék. Békésvármegye a nagy magyar Alföld kellős közepén, úgyszólván a szivében fekszik. Körülette mindenütt érzésben, nyelvben, gondolatban színmagyar lakosság él. A megye legnagyobb része is magyar minden tekintetben. Csak Csaba, Szarvas ós Tótkomlós községek lakosainak az anyanyelve tót még. Azért hangsúlyoztuk ezt a „még" szót, mert nyelv tekintetében is örvendetes a haladás, különösen Csabán, hol a nagyon öreg asszonyok kivételével már mindenki tud magyarul, és a legújabb generációban ismerünk olyanokat, akik tősgyökeres csabai famíliából származnak és néhány legszükségesebb kifejezésen kivül nem is tudnak tótul beszélni. A békésmegyei tót anyanyelvű lakosság ellen nem merült fel panasz soha. Sőt például a csabaiak haragusznak érte, ha tótoknak nevezik őket. Ennek minden magyar ember örülhet és szeretettel kell keblére ölelni a testvéreket. Csak a másik két községet, Szarvast es Tótkomlóst mételyezte be némi részben az ujabb idők maszlaga, amelyet pánszlávizmusna k neveznek. Néhány felvidéki, muszka pénzen fizetett kalandor lerándult ezekhez egyóbbként derék, becsületes emberekhez"* ós tele beszélte a fejüket azzal a világ végóig meg nem valósitható ideával, hogy az összes szlávoknak, tehát a magyarországi tótoknak, szerbeknek, horvátoknak és ruthónek is egyesülniök kell egy egységes, hatalmas szláv birodalomban, melynek feje a mindenható atyuska, az orosz cár, aki akkor talpa alá hajtja az egész világot és a szlávoké minden, ami csak a földön van. Gyűlölni kell minden más népet, tehát a magyart is. Csabán nem ült fel senki ezeknek az apostoloknak, de Szarvason és Tótkomlóson akadt néhány tökkel ütött idióta, akik hiveivé szegődtek ennek az őrült agyból kipattant eszmének. Egyik rajongó, akit kedden itólt el a gyulai törvényszók, pláne a templomot, az Istenházát fertőztette meg. A dolog következőképen törtónt. A S c h o 11 z Gyula elhalálozása folytán megürült szarvasi egyik ág. ev. lelkészi állásra 1909 junius 6-án ejtették meg a választást a szarvasi hivők. A választás, melyen egyházi részről Veres József esperes, világi részről pedig H a v i á r Dániel országgyűlési képviselő elnököltek : az ó-templomban folyt le. Nagy számmal vonultak fel a választók, mert az eredmény mindenkit érdekelt, ügy Veres József esperes, mint H a v i á r Dániel magyarul vezették a választást. Ez nem tetszett egy pánszláv maszlagtól elbódult politikus csizmadiának Biszterszky Jánosnak, aki egyszerre felugrott egy templomi székre ós a következő szónoklatot vágta ki az elnökségre mutatva: — Üssétek agyon az antikrisztusokat! Ki kell őket verni a templomból, mint Jézus a kufárokat! A törvény nem törvény! Ne fizessen senki adót, mert azok magyar papot akarnak választani. Mi olyan papot választunk, aki csak tótul beszél! A megválasztandó papnak nem szabad magyarul beszélnie ! Azok ott meghamisítják a jegyzőkönyvet, mert magyarul vezetik, nem tótul. Az elnökség és a jelenlevő higgadtabb elemek rendre akarták utasítani a dühöngő embert, de az folyton kiabált, sőt mellé állott néhány hive és tele torokkal kiáltotta : — Misme slováci! (Tótok vagyunk !) Olyan parázs botrány keletkezett i az Istenházában, hogy a rendőri beavatkozást kellett igénybe venni. A gyulai királyi törvényszék kedden Ítélkezett a pánszláv-izgató fölött. Tanuként megjelentek Veres Józset, Haviár Dániel, Benka Gyula, dr. Dancs Szilárd, dr. Bencur Vilmos, Pohl Gábor, Pencner Lajos és még számosan. A megidézett tanuk egyértelmüleg azt vallották, hogy Biszterszki csakugyan mondotta azokat a fenti kifejezéseket. Biszterszki igyekezett tagadni, hogy ő izgatott volna, de a tanuk mindnyájan ellene vallottak. Ennélfogva a törvényszók izgatás vétsége miatt három hónapi fogházra és 500 korona pénzbüntetésre itélte Biszterszkit. Az Ítélet nem lett jogerőssé, mert az ügyész sulyosbbitásért, a vádlott pedig felmentésért felebbezett. Békéscsaba közgyűlése, Érdekes ügyek. Békéscsaba képviselő-testülete e héten, csütörtökön tartja meg január havi közgyűlését. A közgyűlésnek lesz néhány igen érdekes tárgya. Ezek közül is ki kell azonban emelnünk a postapalota ügyét, mely most a vármegye két első helyiségét, Gyulát ós Csabát foglalkoztatja egyszerre. Az ügy előzményei a „Békésmegyei Közlöny" olvasói előtt ismeretesek már, mert nem egy izben foglalkoztunk vele. Röviden csak annyit jelzünk, hogy a nagyváradi postaigazgatóság nem fogadta el a község ajánlatát, amely szerint a postapalota építési költségének, 120.000 koronának a nyolc százalékát kérte évi bérül, ami 6600 koronának felel meg. Közben magánosok részéről is érkeztek be olcsóbb ajánlatok, a postaigazgatóság azonban a kereskedelmi miniszter utasítására mégis tovább folytatja a községgel a tárgyalásokat és múltkori átiratában méltányosabb, olcsóbb ajánlattételre kérte fel a képviselőtestületet. Az elöljáróság mégegyszer beható tanulmányozás tárgyává tette ezt a fontos kérdést. Számításokat tett és ennek alapján sikerült olyan megoldást találnia, amelyet ha elfogad a képviselőtestület, talán létrejön a megegyezés a postaigazgatóság és a község között. A megoldás alapja az, hogy az e célra kijelölt saroktelken egy momumentális emeletes épület emelendő, ami 160.000 koronába kerülne. Ennek nagyobbik szárnyában foglalna helyet a postahivatal, másik, kisebbik szárnyában pedig bolthelyiségek és magánlakások lennének. A nagyobbik szárny egymaga körülbelül 120.000 koronát emésztene föl. Már most, tekintettel arra, hogy manapság lehet 50 évre 95-ös árfolyam mellett 6 százalékos kölcsönt kapni: oda adható az a nagyobbik szárny a postának 7 százalékért, azaz évi 7800 koronáért Ez jelentékenyen, 1800 koronával olcsóbb az előző ajánlalnál. Olyan jelentős engedmény, amelyet a postaigazgatóság előreláthatólag el fog fogadni. Hiszen a mai drága lakásviszonyok mellett, amelyek idők folyamán még folyton drágulnak, nem képes magának olcsóbb bérért olyan modern és célszerű helyiséget kapni a posta, mint amilyen az fog lenni. Az államnak pedig valósággal kötelessége, hogy inkább a községeket juttassa valamelyes jövedelemhez, ha csekély áldozatok árán is, mint a magánosokat. Előreláthatólag a tanácsnak ez a javaslata is támadásnak lesz kitéve parasztpárti részről, amely párt nem lát tovább az orránál ós minden okos beruházásban kételkedik. Bizunk azonban az intelligencia és a józanul gondolkozó polgárság erejében, hogy keresztül fogja hajtani ezt a javaslatot. Fontos tárgy lesz ezenkivül Békés képniselőtestületónek határozata a v i 1lanyvilágitás ügyében. A békési képviselőtestület tudvalevőleg nagy szótöbbséggel hozzájárult a két község által kiküldött bizottság megállapodásához s most már csak Csaba hozzájárulása szükséges, hogy a megállapodás a törvényhatóság elé legyen terC'.^NM* j Ne tétovázzék, ha fáj a feje, B E R ETVA S - PA STIL L AT | ===== hanem használjon azonnal = — amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. Ára l"20 Kapható minOrvosok által ajánlva ' " den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás.