Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-12 / 38. szám

Békéscsaba, 1910 május 1. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 12 zászlótartókat, ha megóh»ztek, párttekintet nélkül néhai D ó c f e y József tartotta jól szalámival s nikor délfelé az állást megunták, a küziő felek bevonultak a városháza udvírára, a zászlókat letették, jobbra-baln a folyosón elhelyezkedtek ós vártát a zárórát, melyet már 3 órakor kitüz.ek. Az eredmény kihirdetésekor már egygyé olvadt a választópolgárság és lelkesen éljenzett mindenki, bukott ós győző. És feledve volt a választási harc. Hogyan választunk ma, azt szomorúan emiegetjük. A legszomorúbb pedig az, hogy mindig rosszabbodik az állapot. Választási mozgalmak a vármegyében. Dolgoznak a pártok. Körülbelül a mult vasárnapot lehet a választási előkészületek és jelölések utolsó napjának tekinteni. A vármegye kerületeiben valamennyi pártárnyalatnak meg van most már a maga jelöltje, igen sok házon lobogók lengenek, némelyeken kettő is ós a kortestollak kaleidoskopszerü tarkasága élénkíti az utcák megszokott egyformaságát. A jelöltek teljes erővel belefeküdtek a küzdelembe. Amelyik jobban ambicionálja a mandátumot, az nem bízza fő- ós alkortesekre a maga sorsát, hanem felcsap a saját maga főkorteséül ós személyesen jelenik meg nemcsak a különböző vendéglőkben rendezni szokott értekezleteken, de egyes, puhulásra hajlandó választópolgárok házánál is. Az ilyen jelöltnek természetesen több kilátása lehet a győzelemre, mint annak, aki kényelmesen álmokba, rózsás remónyekbe ringatja magát, mindent a kortesekre biz ós felé sem néz a kerületnek. A választási mozgalmakról ujabb közléseink a következők : Békéscsaba. Csabán erősen folyik a szervezkedés. A parasztpárt mozgolódásairól ugyan kevés hír hallatszik. Legfeljebb akkor lehet tudomást szerezni róluk, mikor egy csomó ablakot bevernek, itt rektifikáljuk azt, hogy Csepreg i György esperes ablakai nem lettek beverve, vagy pedig a külsőségekről kocsizva befelé, végig kiabálják az utcákat. A vezér, aki egy személyben jelölt is, hir szerint nagyon el van bizakodva. Csak neveti a Wagner- és Ursziny-párt szervezkedését ós nem egyszer ragadtatta magát ilyen kijelentésekre : — Annyi száz abszolút többséggel győzök, amennyivel nekem tetszik. No, no, majd kitűnik a vallatásnál! Wagner József, az ipartestület népszerű elnökének jelölése igen élénk érdeklődést keltett nemcsak a megyebeli, de az egész hazai iparosság vezető elemeinél. Mindenfelől érkeznek hozzá az üdvözlő és támogatást igérő iratok, amelyeknek, hogy van alapjuk, bizonyítja az is, hogy hétfőn este, a „Zöldfa" vendéglő nagytermében tartott iparosértekezleten sok előkelő gyulai iparos is jelen volt S a 1 József vezetése alatt. S a 1 beszédében igen ügyesen csoportosította az iparosság sérelmeit, bajait, óhajait. A testület elnökének jelölésével Csaba iparossága is megtisztelve lett s ha sikerül a jelölt győzelemre vitele, Csaba iparossága arra, mint ültörő, büszke lehet. Beszólt Könyves Kálmán, Zlehovszky János, Horváth Mihály, a gyulai kiküldöttek. A zsúfolásig megtöltött nagyteremben a jelenlevők lelkesen ünnepelték Wagner Józsefet és több szép felszólalásban biztosították támogatásukról. Wagner József, a jelölt, kit az értekezletre meghívtak, igen lelkesítő beszédben fejtegette programmját s hogy a küzdelembe ment, arra csak munkaszeretete, a közért tenni való óhaja vitte reá. A szervezett munkásság részéről J u n g Ferenc megígérte a támogatást, mivel Wagner híve a szociáldemokrata-párt egyik sarkalatos programmpontjának, az általános választói jognak. A W a g n e r-párt, az iparos-választók kezdeményezésére szombaton este a jelölt tiszteletére zenés fáklyásmenetet rendez. Gyülekezés este 8 órakor a Zöldfa-vendóglő előtt, innen indul a menet a jelölt lakása elé. Onnan vasututcán le a Petőfitórig. A függetlenségi párt az utóbbi napokban Csaba belterülete mellett, a gerendási pusztán is igyekezett híveket szerezni dr. Ursziny János lobogójának. A munkát siker is koronázta, amennyiben sok hívet sikerült Áchim L. András táborából elhódítani. Igen örvendetes szaporodást mutat fel a párt, úgyhogy a parasztvezór fenti elbizakodott kijelentéséért igen könnyen fog csalódással meglakolni. Gyula. Dr. B e r é n y i Ármin ós dr. Lengyel Endre függetlenségi jelöltek mellé vasárnap harmadik jelölt is nyomult fel dr. Lukács György, volt főispán és miniszter személyében. A vasárnap délutáni jelölő-gyülósből következtetve, Lukácsot bátran lehet „hatalmas harmadikának tekinteni. Azon a jelölő-gyűlésen olyan impozáns választóközönsóg jelent meg, amilyenről a másik két párt annak idején nem is álmodhatott. Látszott, hogy Gyula polgársága hálás dr. Lukács György iránt, aki igen sokat tett Gyula város érdekében. A közhangulatból ítélve, a pártonkívüli Lukács győzelme a függetlenségi jelöltek fölött csaknem bizonyosra vehető. A hatvanhetes érzelmű választópolgárok jelölő gyűlése vasárnap délután 3 órakor volt a Göndöcskerti pavillon nagytermében. A gyülÓ3 mindvégig komoly ós lelkes volt, mert a rendzavaró elemek távolmaradtakés csupa választópolgárok töltötték meg a tágas termet. Dr. M á r k y János kir. közjegyző nyitotta meg szép beszéddel a gyűlést. Ismertette az összejövetel céljait, mely nem más, minthogy Gyula érdekében olyan jelöltet állítsanak, aki már eddigi működésével is beigazolta, hogy a városért lud és akar cselekedni. Éz a jelölt pedig nem más, mint dr. Lukács György, (lelkes éljenzés), aki pártonkívüli hatvanhetes ! programmal már eleve is hajlandónak mutatkozott belemenni a választási küzdelembe. A jelenlevők egyhangú lelkesedéssel hozzájárultak az elnöki előterjesztéshez s ahhoz képest dr. Lukács Györgyöt kiáltották ki képviselőjelöltül. Dr. Lukács pünkösd vasárnapján fogja programmbeszédót elmondani, amely szenzációsnak ígérkezik. A Lengyel ós Berényi-pártot nem kis mértékben konsternálta a vasárnapi jelölő-gyülés. Ennek dacára egyik sem adja fel a küzdelmet, hanem tovább folytatják a szervezkedés munkáját. Orosháza. Az orosházi választókerületnek most már szintén sok a jelöltje. Sok ideig csak dr. B i k á d y Antalt és K. H o rv á t h Sándort emlegették, akik közül sz egyik függetlenségi, a másik pedig kisgazdapárti programmal lépett fal. Csütörtökön aztán a jelöltek közé lépett dr. Oláh Antal öcsödi ügyvéd, akit Veres József volt országgyűlési képviselő pártja fog támogatni. Ugyancsak vasárnap tartotta jelölő-gyűlését a Nemzeti Munkapárt is dr. Nagy Elemér ügyvéd elnöklete alatt. A tisztikar megalakítása után a jelölés következett. Szóba kerültek : S z ó k á c s István, dr. László Elek, Bulla Sándor ós B e r n á t h István nevei, kik azonban a jelöltséget nem fogadták el. A végrehajtó-bizottság a jelöltségre Reck Géza szeghalmi földbirtokost kérte fel, ki már csütörtökön elmondja Orosházán programmbeszédót. , Orosháza lakossága lelkesedéssel j fogadta vasárnap K r i s t ó f f y Józsefet, az általános választójog egyik apostolát. Virágos szekéren haladt Kristóffy nagy néptömegtől kísérve a Kossuth-tórre. Lovas bandérium két részben, két banda, nyolcvan kocsi, zászló egész erdővel, jó kilométer hosszúságban követte. Tele volt az egész széles utca emberrel, megszámlálhatatlan tömeggel, becsülhető 10—12 ezer főre. Ilyent még nem látott Orosháza, mondották orosházi gazdák. Mentek a tanyákról, a közeli községekből, még Csabáról is százával, ki kocsin, ki vasúton, sokan több óra járásról gyalog is. Kristóffy hosszú beszédben fejtegette az általános választójog behozatalának szükségét, ! amelytől nem félti a magyar szuprej máciát. A jelenvoltak nagy tetszéssel fogadták a fejtegetéseket. Gyoma. A gyomai választákerület csakúgy zsong a jelöltektől. Fábry Károly vasárnap délelőtt szeghalmon, délután pedig Füzesgyarmaton mondotta el programbeszédét, mindenütt nagyszámú és lelkes hallgatóság előtt. Fábry programbeszédében a színtiszta, igazi 48-as, Kossuth Lajos eszméi törhetetlen hívének vallotta magát, ehhez képest híve az önálló vámterületnek, külön banknak és az általános választójognak, de olyan korlátozással, hogy a választói jogosultság megadása legalább is a magyarul beszélni tudástól tegyók függővé. A programmbeszédet nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság ós biztosította Fábryt támogatásáról. Utána Biró Benedek, a gyomai kerület volt pártelnöke lelkesítette a választókat. Itt említjük meg, hogy Biró Benedek, volt pártelnök, ezen tisztéről lemondott, helyét szinte e hó 8-án töltötte be Gyomán tartott közgyűlésén a választókerület. A vidékről bejött öszszes szavazatokkal együtt a közgyűlés egyhangúlag Pikó Béla gyomai birtokost választotta meg, kit nagy lelkesedéssel fogadtak a közgyűlésen, hol 25 tagú végrehajtó-bizottságot is választottak és mintegy 100-an azonnal alá is irtak egy ivet, melyben becsületszóval kötelezték magukat arra, hogy Fábry zászlója mellett kitartanak. Vasárnap délután Füzesgyarmaton folytatta Fábry körútját, hol a községháza udvarán tartotta programmbeszédót igen nagy figyelem- és tetszés mellett. A gyűlést D ó k á n y Imre pártjegyző nyitotta meg és zárta be. Este a IV-ik tizedbeli olvasókörben pártvacsora volt. Tegnap előtt, kedden, Köröstarcsán folytatta Fábry Károly programmbeszédjét, akit Mezőberónyben több kocsival fogadtak a köröstarcsaiak. Köröstarcsán a piactéren Tóth Róza es Gulyás Margit üdvözölték ós virágbokrétákat nyújtottak át. Fábry programmbeszédje nagyon lelkes hatást ért el Köröstarcsán, úgyhogy Köröstarcsa választói egészen behódoltak. Délben nagy bankett volt a Hajdu-féle vendéglőben. A gyomai kerületben járkál M i k1 ó s Gyula, borsodmegyei volt főispán is, a bódva-völgyi híres vasút egykori építője, aki munkapárti programmal szeretne fellépni, de nem találta meg még az alapot hozzá, pedig már is igérte Gyomának a járásbíróságot, Szeghalomnak a polgári iskolát. Úgy halljuk, hogy a gyomai kerületbeli Nemzeti Munkapárt nem állit jelöltet. Kovács (Strasser) Gyula vasárnap Endrődön mondott programmbeszédet gyér számú, nagyobbrészt munkásokból álló hallgatóság előtt. II Jiiipi Közlöny" táviratai. Hieronymi Pozsonyban. H i e r o n y m i Károly kereskedelmi minisztert nagy ünnepélyességgel fogadták. Szerdán délelőtt a kereskedelmi ós iparkamarában díszközgyűlés volt, melyen a miniszter hosszabb beszédet mondott. Baszódéban legtöbbet foglalkozott a kisiparral, melynek feltétlen hívéül vallotta magát. A közgyűlés után a miniszter számos ipartelepet ós gyárat látogatott meg. A marostordai állapotok. Marostordavárinegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt rendkívüli ülést tartott, melyen megjelent E r ő s d y Sándor az uj főispán is, aki legnépszerütlenebb ember az egész megyében. Erősdy hosszabb beszédben kérte a bizottság támogatását, amire a bizottsági tagok nagy némasággal feleltek. Majd felállott Bethlen István gróf és tiltakozott Erősdy kinevezése ellen. A bizottság óljenzéssel fogadta Bethlen gróf beszédét, abcugolta a főispánt és éltette K ö 11 ő alispánt. Erősdy végre is távozott a teremből. Az idei nagygyakorlatok. Bártfáról jelentik: Az idei nagygyakorlatok Zemplénvármegye felső részén fognak lezajlani. A nagygyakoriaton személyesen fog megjelenni a király is, ha ugyan egészségi állapota ezt megenpedi. A Hofrichter ügy végtárgyalása. Hofrichter főhadnagy ügyében a hadbíróság május 18-ra tűzte ki a végtárgyalást. A tárgyalásra a közönséget nem fogják bebocsátani. A Wekerle-kormány sajtópöre. Szlavek vizsgálóbíró szerdán folytatta a tanúkihallgatást a Wekerle kormánynak Habár Mihály szerkesztő ellen indított sajtópöróben. Szerdán T o 1 n a y Arnoldot, a magyar dohánykiviteli részvénytársaság igazgatóját is kihallgatta a vizsgálóbíró. A kötelező községi tüzkárbiztositás. A községek és városok közös akciója Az a tüzveszedelem, mely mintegy két héttel ezelőtt 11 szegény csabai családot döntött nyomorúságba: ismét rátereli a figyelmet a kötelező községi tüzkárbiztositás régen hangoztatott kérdésére. Régi keletű már az az eszme, hogy a községek és városok részére biztosítani kellene, habár csak kis részben is, azt a hasznot, amit a részvénytársaságok a tűzkár ellen való biztosítás révén elérnek. Körülbelül 8 évvel ezelőtt öltött határozot alakot az a kívánság, hogy a városok és községek a kötelező községi tüzkárbiztositás utján könnyítsenek terheiken s legalább kis részben, pótadó nélkül, hozzájussanak azokhoz a költségekhez, melyeket a lakosság biztonsága érdekében fentartott, de a kisebb kockázat folytán a biztositó-társaságok érdekeit is szolgáló tüzzoltói intézmény megemészt évente. A megnyilvánuló kívánság nemcsak méltányos, hanem megórthetően jogos is. Modern, fejlődő alapokra fektetett tűzoltóság főhivatása a megelőző tűzrendészet — a lakosság érzékének fejlesztése abban az irányban, hogy tartózkodjék mindentől, ami az emberi előrelátás szerint tűzveszély előidézésére alkalmas, olyan irányba terelése az építkezéseknek, hogy a tüzesetek száma a legkisebbre csökkenjék, végül a tűzoltási szei-eknek, intézkedéseknek olyan megválogatása és elrendelése, hogy a kezdődő veszedelem már lehetőleg csirájában és az anyagi javaknak minél kisebb veszteségével legyen elfojtható. Amikor azonban a megelőző tűzrendészet az emberi élet, az anyagi javak s az általános közbiztonság szolgálatában áll, ugyanakkor védelmezi a biztositó intézetek anyagi érdekeit is, mert nagyobb tűzkár veszteségétől óvja meg. Ezt a kettős érdeket azonban a község, a város nagy pénzzel fizeti meg, mert jól szervezett, állandó tűzoltóság tízezrekbe kerül, közepes nagyságú városokban negyven-ötvenezer koronába, lélekszám szerint átlag 1—15 koronába. És itt az egyik oldalon az egész teher viselés, a másik oldalon az egész anyagi haszon élvezése teszi érthetővé a kívánság ós törekvés móltányos ós jogos voltát. A kötelező községi tűzkár biztosítás eszméje egy már megalkotott szabályrendelet-tervezetben nyert pár év előtt kifejezést, mely tervezet a kereskedelmi törvény 264. §-ából indul ki, amely szerint „biztosítás tárgya lehet minden, mi a biztosításra nézve pénzben kifejezhető értékkel bir." A város és község területén levő épületek adótárgyat alkotnak, azoknak állami adója után kiróható városi pótadó a városra nézve pénzben kifejezhető értéket jelent s ennek az értéknek a tűzveszélytől való megóvása a városra ós községre anyagi érdek, amely érdek megvédelmezósét a magántulajdonosra nem bizhatja. Ezért kimondja a szabályrendelet, hogy a község területén lévő összes épületeket a község biztosítja akként, hogy a biztosítást hivatalos becslés alapján annak a vállalatnak adja, amely a legolcsóbb díjtételeket szabja s amely a községnek a legmagasabb szerzési ós beszedési jutalékot adja, a biztosítási dijakat a kó'zadókkal együtt a község szedné. A hivatalos becslés a mult évben lefektetett uj házadó kataszter adatai alapján nagyobb fáradtság nélkül megj ejthető, a dijak beszedése pedig lényegtelen költségtöbbletet okoz. A kötelező községi tűzkár biztosítás ilyen módon való megoldása kötelező voltánál fogva több érdeket utal a biztositó társaságokhoz, jobban megosztja a kockázatot s igy emeli az üzleti hasznot, de egyúttal lényeges szerzési, kezelési ós jutalékköltségek megmentésére vezet. Eí utóbbi dijak illetnék a községet s a megejtett számitások szerint felében fedezné a tűzoltói intézmény fentartására fordított évi kiadásokat, a szabad verseny kikötésével pedig a biztosítási dijat fizető közönséget is alacsonyabb díjtételekhez juttathatná. A kérdésnek a tervezett alakban való megoldása azonban azt a veszedelmet rejtheti magában, hogy a biztosítási társaságok vagy egyáltalában nem adnak ajánlatot, vagy kartellbe lépnek, és a díjtételek megemelésével vágnak vissza a biztosított közönségre. Ennek a veszedelemnek is van ellenszere. A belügyminiszternek már most biztosítania keli a községeket arról, hogy ilyen esetben joguk van önmaguknak