Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-28 / 34. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910. áprliis 17. hallgatja a Nemzeti Szinház ügyében a a röpiratban Apponyival kapcsolatosan foglalt vádakra vonatkozólag. Különös házasság. A maga nemében az egész világon egyedülálló házasságkötés történt szer­dán délelőtt Budapesten. B e r t ó t h y József, egy 62 éves öreg ur ugyanis házasságra lépett Wolf Annával, egy tizenkét éves leánnyal, aki halálo­san szerelmes az öreg urba. A házas­sághoz sok utánajárás után az igaz­ságügyminiszter is megadta az (ngedélyt. A különös házasság megtörténte után a kislány hozzátartozói azonnal benyújtották a válókeresetet, mert a sze­relmes gyermeket zárdába akarják in­ternálni. A szegedi robbanás új áldozata. Szegedről jelentik: Ma halt meg a szegedi borzalmas robbanás tizedik áldozata Wolfner Antal fütő személyében. A szintén borzalmas égési sebeket szenvedett füfőt az orvos fel­boncolta. Békéscsaba vagyoni helyzete. Hogyan gazdálkodtak ámult évben. A községi törvény értelmében a köz­ségek április végéig tartoznak az elmúlt év vagyoni gazdálkodásukról zárszám­adásaikat elkészíteni, azt a képviselőtes­tület által letárgyaltatni s jóváhagyás végett a megye törvényhatósága elé ter­jeszteni. Csaba község elöljárósága, illetve pénztári tisztsége e feladatának ponto­san megfelelt s a község gazdálkodásá­ról a zárszámadást a képviselőtestület már hétfői közgyűlésén letárgyalta. A zárszámadásból mindenki meg­győződhetik, hogy a község célirányos gazdálkodást folytat, mindenhol: a ki­adási tételeknél pedáns takarékosságra törekszik, mig a jövedelmek fokozására mindent elkövet. A mult évben mind­két irányban örvendetes eredményt ér­tek el. A megállapított költségvetés rigo­rózusan be lett tartva s a végeredmény az, hogy tekintélyes összegű megtakarí­tás lett elérve. A hétfői közgyűlés méltányolta is az elöljáróság és tisztviselői kar e felette dicsérendő törekvését, mert a mult évek­hez képest a zárszámadás tárgyalása si­mán folyt,le s jól eső megnyugvással fogadtatott az el. Itt adjuk Csabának vagyoni leltárát A község cselekvő vagyona: Becsértéke az év végén: 2392968-­Ingatlanok Haszonélvezetek: Helypénzszedési jog . . Halászati jog Vadászati jog Hidak és átereszek . . Kutak Toronyórák Közpénztári készletek Iparosiskola épitési alap Közpénztári betét . . . Törzsvagyon Munkássegélyalap . . . Állategészségügyi alap . Ingóságok Községi villamos mü : Ingatlanok Ingóságok Alappénztári készlet . . Közkórház: Ingatlanok 200000-­Alappénztári készlet . . . 43460-48 Ingóságok 51759 — Szegényház: Ingatlanok 70000 — Szegényalappénztári készlet 11133 84 Ingóságok 12596-84 Ezt a 4 millió 839,213-42 korona va­gyont terheli 3.707,41862 pénzintézeti kölcsön, iey a község tiszta vagyona 1,131,794-80 korona. A közgyűlésen, melyen a képviselő­testület tagjai szép számmal voltak je­150000'— 2000-— 8000-— 93880-— 15740-— 2400 ­68711-59 8876 99 926248-79 3969 02 516 18 94022 ­579899 54 92275-54 10702-80 len, a zárszámadást Korosy László főjegyző terjesztette elő. A közpénztár mult évi összes be­vétele 3,356.929-50 kor. volt, mig a ki- ! adás 3,100,870 44 kor.; e pénztár tény­leges maradványa, vagyis az elmúlt évi gazdálkodás eredménye 21,063 78 kor. volt. - Az elöljáróság itt indítványozta, " hogy e feleslegből a községi tisztinyug­dijaiapnak alapja gyarapítására most is szavazza meg a képviselőtestület a szo­kásos 3000 koronát, mit egyhangúlag elfogadtak. Különben a községi nyugdijalap igen szépen gyarapszik. Még tiz éve áll fenn s ma már 117,648 32 korona az alapja. Ebből adósoknál ki van he­lyezve 99.626 kor. Most még csak 1570 kor. évi nyugdíjkiadás terheli. A közkórház pénztára 43.460 kor. maradványnyal záródott. Itt felszólalt Áchim L. András s midőn kijelenti, hogy a kórház vezetése, a betegek gyógykezelése ós segélynyújtás tekin­tetében teljes elismeréssel van a kórház igazgatójával szemben, kéri ugy az elöljáróságot, mint az igazgatót, talál­janak módot, hogy a kórházban első­sorban a csabaiak találjanak felvételt, mert igen gyakran éppen azok lesznek, túlzsúfoltság folytán elutasítva, Korosy főjegyző megnyugtatja felszólalót, hogy bár tekintettel vannak a csabai szegény betegekre, de a köz­kórházi jelleg kötelezővé teszi, hogy beteg, tekintet nélkül hovatartozandó­ságára, felvétessék. A kórházban külö­nösen az őszi és téli időszakban nagy­mérvű a túlzsúfoltság, ugy hogy a 100 betegre tervezett kórházban, az igaz­gató orvos 130—150 beteget is felvett ápolásra. Áchim L. András felemlíti, mi­szerint tudomására hozták, hogy a kór­házi alkalmazottak, ápolók, a kórházzal szomszédos házban, a kórházi ételhul­ladók ós moslékkal 10—12 darab sertést hizlalnak. Nehogy a betegeknek rendelt étel ós kenyér ily célra ford ttassék, az elöljáróság intézkedését kéri. A főjegyző, bár ugy tudja, hogy az ételhulladék és moslék a kórház veze­tősége részéről eladatik, nem tartja meg­engedhetőnek, hogy azt kórházi alkal­zott vásárolja. Az elöljáróság e tekin­tetben intézkedik. A kórházi bizottság, tekintettel az élelmiszerek drágaságára, felterjesztés­sel ól a belügyminiszterhez, hogy a most 1 kor. 82 fillér napi ápolási dijat 1 kor 89 fillérre emelje fel. A község a vámosutakat 196 ezer korona tartozással vette át a vármegyé­től. E nagy összegből ma már csak 65 ezer korona áll fenn. Az elmúlt évben 30,680 koronát törlesztett a község; igy remény van, hogy a tartozás teljesen ki lesz fizetve. Két óv múlva a községi utak kikövezésóre, a vámosutak jöve­delme terhére 300 ezer koronás köl csönt vesz fel majd a község. A község törzsvagyona 926,248 kor., ebben gyűjtik a közpénztár évi feles­legeit. Az elöljáróság indítványozta, hogy e pénztár címét tőkepónztárra vál­toztassa már csak azért is, mert ha a törzsvagyon-pónztárból, ha mindjárt 10 fillért is utalványoz a képviselőtestület, azt nóvszerint kell megszavazni, 30—30 napi közszemlére tenni. Igy legjobb esetben csak 90 nap alatt vehető fel a pénz. Mig ha tőkepónztári cím alatt ke­zeli . az összeget, az utalványhoz csak törvényhatósági jóváhagyás kell. Ezt el is fogadta a közgyűlés és a többi pénztár zárszámadásainak tudo­másul vétele után, az egész a törvény­hatóság elé terjeszteni rendeltetett. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mai jelentése : Keleten elvétve csapadék, ké­sőbb enyhe időt jelez. — A vármegyei központi választmány üiése. Békésvármegye központi választ­mánya május hó 3-án ülést tart, melyen az összeíró küldöttségek által foganato­sított munkálatok felülvizsgálata és az ideiglenes névjegyzékeknek közszemlére való kitétele céljából szükséges intéz­kedéseket fogja megtenni. A képviselő­választók 1911-re érvényes névjegyzéke a központi választmány kiigazítása után 15 napi közszemlére lesz kitéve s ez idő alatt lehet ellene felszólalni. — Kísérletek az öntözött réten. Szer­dán délelőtt Csabára érkezett dr. Z s i g­m o n d budapesti műegyetemi tanár, hogy a földművelésügyi minisztérium megbízásából az öntözött réten talajve­gyészeti kísérleteket végezzen. A kísér­letek, melyekben a tanárnak Wilim István h. gazdasági intéző is segisógére lesz, a hót végóig fognak tartani. — Az orosháza—szentesi ut. Megír­tuk már, hogy a közlekedésre nagyfon­tossággal bíró orosháza—szentesi ut ki­építését gróf Károlyi Imre áldozat­készsége tette lehetővé, aki 25.000 kor. készpénzt ós ezenkívül anyagfuvarozást is ajánlott föl, hogy az ut kiépítését le­hetővé tegye. A kereskedelmi miniszter midőn erről értesítette a vármegyét, annak a kívánságának is kifejezést adott, hogy a szintén nagy mértékben érde­kelt Orosháza község a Csongrádmegye határáig szükséges anyag fuvarozási költségeit vállalja magára, mert a többi költségeket úgyis az állam fedezi. Oros­háza község legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésén foglalkozott ezzel a kér­déssel és kimondotta, hogy mivel olyan célra külön alapja nincs, a miniszter kívánságát nem teljesítheti. Gondosko­dott azonban megfelelő ellenértékről. A község ugyanis saját kezelésébe vette át a vámos utakat és a vámok jövedel­méből maradt annyi összege, hogy ab­ból 800 folyóméternyi útrészt kiépíthet, ami 26,000' koronába kerül. A vámos utak jövedelme ugyanis másra, mint utak építésére nem ' fordítható. Legna­gyobb valószínűség szerint a kereske­delmi miniszter is eltogadja Orosháza községnek ezt az ajánlatát az anyag­fuvarozás ellenórtékeül. — Elutasították Áchim L. András pa­naszát. Annak idején megírtuk már, hogy Áchim L. András panaszszai fordúlt Khuen-Héderváry miniszterel­nökhöz azért, mert a csabai Nemzeti Munkapárt alakuló-gyűlésére őt és né­hány száz hívét nem eresztették be. A panasz még arra is kiterjeszkedett, hogy őt és híveit csendőrökkel ós rendőrök­kel verette szót S e i 1 e r Elek főszol­gabíró. Khuen azonnal utasította az al­ispánt a panasz tényálladékának meg­vizsgálására. A vizsgálat során megálla­pítást nyert, hogy a panasznak nincsen semmi alapja, mert a gyűlésre csak meghívóval lehetett bemenni, tehát a főszolgabiró teljes joggal utasította visz­sza a meghívóval nem biró Áchimékat. Az sem nyert beigazolást, hogy csend­őrök és rendőrök verték szót a tömé­gót. Egyszerűen szétoszlásra szólították fel a tömeget s a tömeg oszlott is min­den zúgolódás nélkül. A vizsgálat ez eredményéről az alispán értesítette Áchim L. Andrást i?, a miniszterelnö­köt is, aki tudomásul vette az ered­ményt és minden további eljárást be­szüntetett. — Az izraeliták husvétje. Húsvétkor nagy gyönyörűségben lehetett részük azoknak, akik a csabai izraelelita temp­lomban megjelentek. Az oltárnál ugya­nis a teljes kórus énekelt egyházi éne­keket Kriener Jenő vezetése alatt. A fiuk közt feltűnt Schwarc Lajos mesés szop­rán hangjával, úgyhogy R^ i s z Simon hitközségi elnök mozgalmat indított az iránt, hogy a fiút Budapestre küldjék és kiképezzék. — A Kettős-Körösi Halászati Társulat. E m p e r 1 Ernő elnökletével tartott köz­gyűlésén Ribarszky igazgató tett jelentést a társulat hatásos tevékenysé­géről. Mind az ivás, mind a költés jól sikerült. Tavaszi áradás után visszama­radt halakat lehalászták ós azután több halivadékot mentettek meg a köztenyész­tésnek. A zárszámadás és költségvetés letárgyalása után a közgyűlés véget ért. — A zenede hangversenye- Vasárnap délután tartotta a Békéscsabai Városi Zenede a városháza nagytermében ez évben már a második növendék-hang­versenyét, most is nagyszámú és elő kelő közönség előtt. Huszonkét növen­dék szerepelt ez alkalommal, kik közül a zongoraszakon E n g e 1 Juliska bril­liáns technikájával, B e 1 e n t a Mariska igazi magyar őrzéssel előadott ábránd­jával, Kocizky Margit kifejezésteljes játékával tünt ki. Sokat igérö tehetség a kis Vidovszky László. A hege­dűsök közül Kocizky László gyö­nyörűen interpretált ábrándja, Vá­ló czy Endre szóles, meleg tónusu já­téka s a kettőjüktől bravúrosan elő­adott hegedüduo, aratott nagy sikert, továbbá Gajdács László, áki korá­hoz képest meglepő biztonsággal kezeli hangszerét. Kiválltak rnég Á r v a y Er­zsébet, F e r e n c z i Margit, Nemes­k a i Piroska és Valéria. A közönség sürü tapsokkal jutalmazta a növendékek alapos készültségét és ambiciózus taná­raiknak, Gyöngyösi Gusztávnak és Nyári Gézának lelkiismeretes és fá­radtságot nem ismerő igyekezetét s azzal a tudattal távozott, hogy a zene­dében régóta hiányzó és nélkülözhetet­len kultúrintézményt nyert Békéscsaba. — A megyei árlejtezö bizottság ülése. Békésvármegye árlejtezö bizottsága f. évi április 30-án, délelőtt 10 órakor a vármegye szókház kistermében ülést tart Ambrus Sándor alispán elnöklésó­vel. Az ülés tárgya a mezöberényi és békési kettős körösi hidak mázolási munkálatainak vállalatba adási lesz. — Előléptetés. Máté István oros­házi kir. adóhivatal pénztárnokot a VIII. fizetési osztályba, T e r n e y Béla gyulai kir. adóhivatali ellenőrt a IX. fizetési osztályba, Bányai Lajos békési adó­hivatal segédtisztet a IX. fizetési osz­tályba léptette elő a pénzügyminiszter. — Nagy tűzvész Csabán. Kedden dél­után 7 22 óra tájban félrevert harangok rémes zúgása riasztotta meg a csabaia­kat. A veszedelem az Ó-szőlő egyik kis utcájában ütött ki, mely telve van egy­más hátára épített, úgyszólván udvar­talan nádfödeles viskókkal. Liker András házában keletkezett a tüz, a melynek udvarán gyerekek játszottak gyufával. Gyerekes gondatlanságból fel­gyújtották az egyik rozoga ólbau fel­halmozott szalmát s a meglehetősen heves szélroham vitte magával a pusz­tító lángnyelveket. A Liker András há­zán kivül csakhamar lángban állott az egész sor ház, amelynek tulajdonosai: B a u k ó András, H u g y e c z Pálné, Nagy Gábornó, Susánszki György, P a u 1 i k György, G y u c h a András, M a z a n Mihály, Lukoviczki Já­nos, B a u k ó János ^ R e s e t á r Já­nos, valamennyien szegény emberek. A tűzoltóság Wilim István főparancs­nok és F i 1 i p p i n y i Samu felügyelő vezetése alatt a lehető leggyorsabban a helyszínén termett és emberfeletti munkát fejtett ki, azonban a környék­beli csekély vizű kutgödrök miatt viz hiányában csak nehezen tudtak boldo­gulni. Négy tűzoltó az óriási hőségtől súlyos égési sebeket is szenvedett. Sike­rült mégis derék tűzoltóinknak elejét venni a veszedelem tovább terjedésé­nek, úgyhogy 10 ház teteje égett le. A kár körülbelül 16000 korona. A házak közül 7 biztosítva volt. — Előléptetések a I0l-ik gyalogezred­ben. A hadsereg rendeleti közlegényé­nek legutóbb hírül adja, hogy a had­ügyi kormány G a v o r a Béla csabai 101-ik gyalogezredbeli hadnagyot főhad­naggyá. H e v e s s y József ugyanazon ezredbsli szászlóst pedig hadnagygyá léptette elő. A két szimpatikus tiszt már régebben Csabán állomásozik. — A dobozmegyeriek kérelme. A do­bozmegyeriek az alispán ulján nem ré­gen arra kérték a kereskedelmi minisz­tert, gondoskoejók arról, hogy a sze­mélyvonat ne csak négyszer álj'on meg napjában az ottani állomáson, hanem mind a nyolcszor, amikor keresztül megy. Kértek ezenkívül egy kitérő-vá­gányt. a miniszter most érkezett leirata szerinla kérelmet nem teljesíti, mert nem fizeti ki magát egyik kórelem tel­jesítése sem. A forgalmi kimutatás sze­rint ugyanis a személyvonatoknál egy­egy menetre 8-10 utas esik, a teherfor­galom is a legminimumálissabb, mert egy év alatt a községben feladott te­her áruk súlya mindössze 10,800 kilo­gramm volt. Ennyi forgalomért nem érdemes kitérő vágányt építeni. A do­bozmegyeriek tehát várhatnak a jósze­rencsére tovább. — Az utkaparók drágasági rótlóka. A törvényhatósági bizottság legutóbbi köz­I gyűlésén azoknak az utkaparóknak, akik természetbeni lakással nem rendelkez­I nek: 50-50 korona drágasági pótlékot j szavazott meg. Összesen 47 utkaparó részesült e jótéteményben. A kereske­delmi miniszter most a törvényhatóság­nak ezt a határozatát jóváhagyta. — Cigányverekedés. Cigányverekedóst élvezhettek végig vasárnap délután a gyulaiak. A Szerecsen-tóren ugyanis ösz­szetalálkozott Lakatos Sándor és S z t o j k a István. A cigányok rógi ha­ragosai voltak már egymásnak. A hoz­zájuk stílszerű nevü téren való találko­zás felébresztette szivükben a régen táplált és felgyülemlett haragot. Egy pár nem épen hízelgő szót váltottak, aztán összementek. Ütöttók-vertók egymás fe­! jét, hogy valamiképen meg ne sántulja­J nak. A küzdelem hevében Sztojka kést rántott elő ós több kisebb-nagyobb szú­rást ejtett Lakatoson. A további véreng­zésnek az előhívott rendőrök vetettek véget, akik a kapitányságra kisórtók a verekedőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom