Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-28 / 34. szám

Békéscsaba, 1910. XXXVII-ik évfolyam. 34-ik szám. Csütörtök, április 28. BEKESMEG EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. EliOFIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkseztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Csaba érdeke és a választás. BéRéscaaba, április 27. Lapunk e vezető helyén nem egyszer fejtegettük már, hogy az országszeiie régen megindult s most teljes erővel folyó választási harc még nagyobb sulylyal esik Csabára, mint az ország más választókerületeire. Csabának a választás mintegy önként felkínálkozó kedvező alkaiom arra, hogy teljesen feldúlt közéletét megtisztítsa a veszedelmes, káros elemektől, melyek mintegy négy év óta rajta nyüzsögnek és megnyissa maga számára a nyugodt, biztos haladás országutját, mely az eddigi jelek szerint hivatva van Csabát most még talán nem is látott magaslatra vezetni s a vidék egyik legnagyobb fontosságú gócpontjává tenni. Kifejteiiük akkor, hogy fölösleges itt az országos politikát helyezni előtérbe a képviselőjelölt személyében történő megállapodás alkalmával. Csabának olyan speciális viszonyai vannak, amilyenekkel egyetlen vidéki város sem rendelkezik. E speciális viszonyok figyelmébe vételével mindenek fölött előtérbe kell helyezni a községi érdeket, amely, ha mélyebben a dolgok mélyére tekintünk, mégis csak szoros összefüggésben áll az országos érdekkel is. Egy város felvirágzása, haladása az ország haladását is jelenti, viszont senyvedése, züllése, pusztulása szomorú világot vet az ország belső viszonyaira is. Hogy milyen üdvös dolog, ha egy város társadalma a város érdekeit tartja szem előtt: legékesszólóbban bizonyítja Temesvár példája. Temesvár az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával sohasem az országos érdekeket tartotta elsősorban szem előtt, hanem a város érdekeit. Nagy befolyású politikusokat segített mandátumhoz és ennek köszönheti, hogy manapság Budapest után az ország legelső kereskedelmi és ipari gócpontja, legmodernebb, legszebb és leggazdagabb városa. De felhozhatnánk közelebb eső példákat is. Nagyváradon és Aradon szintén alakult legújabban városi páit, jeléül annak, hogy e szintén nagy virágzásnak örvendő városok is tudatára ébredtek már az ilyen pártalakulás kedvező hamisának. Csabának speciális községi érdeke az, hogy a terrorisztikus, rövidlátó, még a középkori sötétségben élő parasztpártot, mely hitvány önzésből megakasztója és kerékkötője itt minden haladásnak: garázdálkodásai megunása után lehetetlenné kell tenni, le kell törni, mert amig ez a párt exisztál, visszaveti Csabát évekkel a fejlődés utján. Ez a szempont vezérelt bennünket akkor, mikor felvetettük azt az eszmét, hogy a jobb érzésű polgárságnak a legközelebb megejtendő válaszHson össze kell fogni, félre kell tenni a nagypolitikai meggyőződéseket és minden j erővel arra törekedni, hogy a paraszt! párt ne érvényesülhessen, hanem olyan j jelölt kerüljön be az ország házába, i akiben mindenkinek meggyőződése | összpontosul s aki Csaba érdekeit odafönn kellő módon tudja istápolni. Cikkünk visszhangot is keltett és megindultak a tárgyalások a Nemzeti Munkapárt és a függetlenségi párt között egy alkalmas közös jelölt személyére vonatkozólag. Sajnos azonban, ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre. Meghiúsította az egyesülést legősibb magyar betegségünk, a pártoskodás és féltékenykedés. Egyik párt sem akart engedni merev álláspontjából. A pártonkívüli jelöltet mind a kettő emlegette, de mikor valamelyik egyénről volt szó. mindjárt kifogásokkal állottak elő. A függetlenségi párt munkapái ii meggyőződést vélt felfedezni a jelöltben, már pedig —

: mint kijelentette — ő munkapárti jelöltet nem támogathat, a munkapárti pedig megfordítva. Csodálkozunk ezeken a merev álláspontokon, különösen mikor tudjuk, hogy régebben például a Bakos és Beliczey-féle választások alkalmával meg tudta találni a 67-es és 48-as páú is az együttműködés módját és kölcsönösen támogatták egymást. Nem leheteti volna ezt megtenni most a függetlenségi pátinak, hogy deferáljon, mint tették ezt a 67-esek, amikor a közállapotok sokkal züllöttebbek és ziláltebbak, mint akkor voltak? Sohasem lett volna a jelenleginél kedvezőbb alkalom a parasztpáu tönkretételére, De ennek most már vége, mert végleg megtörtént a két párt között a szakadás. A függetlenségi párt nagy lelkesedéssel jelöltet állított dr. Ursziny János személyében, aki mindenesetre szimpatikus fiatalember, de Áchim L. Andrással szemben lobogója nem igen fog diadalmaskodni, különösen mikor — hir szerint — a munkapárt is állit jelöltet. Sőt legújabban egy másik pártárnyalatról is kering hir, mely szerint egyes, egyik eddigi pártárnyalattal sem rokonszenvező polgárok demokra-párti jelöltet szándékoznak felléptetni Wagner József személyében. Csabán tehát, ahol érdek harcra lenne szükség, megkezdődött az elvek meddő harca . . . A községi jegyzők nyugdíjügyei. Deficit a megyei nyugdijalapnál. A községi jegyzői nyugdíj választmány ülése. Érdekes dolgok kerültek felszínre : a községi jegyzői nyugdijválasztmány hétfői ülésén, melyen Ambrus Sándor alispán elnökölt. Többek között | sajnálattal bár, de konstatálnia kellett a választmánynak, hogy a nyugdijalap 1909 évi zárszámadásban 4800 korona deficit mutatkozik. Ezt a deficitet, mely az utóbbi években mutatkozik csak és évről-évre növekedik, a?: a sok nyugdíjazás idézte elő, mely mostanában megyeszerte bekövetkezett a vármegye községi jegyzői karában. Vagy jegyzők vonultak nyugdíjba, vagy elhaltak és özvegyeikről kellett gondoskodnia a nyugdijválasztmánynak. Nagyon óhajtandó volna, ha a vármegye vezetősége gondoskodnék az állandó deficitnek valami úton-módon való eltüntetéséről, esetleg az alap növelése által, mert ha igy haladunk, megeshetik, hogy az alap teljesen kimerül. A választmányi ülés tárgyai egyébként a következők voltak: Baross Károly, Kondoros község főjegyzője megrongált egészségére való hivatkozással nyugdíjazását kérte. Köztudomású, hogy e kérelem inditó okai ! között jelentékeny része van annak a biróválságnak is, mely egyes nagyottmerő képviselőtestületi tagok ág'álása folytán mult nyáron kissé felforgatta Kondoros békéjét. A vihar régen elült, de Baross Károly nem volt hajlandó állásában megmaradni tovább, hanem benyújtotta nyugdíjazása iránti kérvényét. A választmány figyelembe véve Baross 19 évre terjedő jegyzői működését, 1162 korona évi nyugdijat állapított meg néki. Azt a kérelmét azonban, hogy nyugdijának megállapításánál vegyék figyelembe 203 koronányi személyi pótlékát is : nem teljesítette a választmány. Nem pedig azért, mert Békésmegyei Közlöny tárcaja. Téma keresés. — Humoreszk. Irta : Konyi Lajos. Szegény poéta ! Egyre ez a gúnyos sajnálkozás zsongott fülébe. Nohát majd megmutatja ő, hogy nincs igaza a kisasszonynak. ő fog, ő akar prózát is írni. Igaz, hogy eddig még nem igen próbálkozott vele, mert a dicső rimfaragás foglalta le minden szabad idejét, hanem mi volna lehetetlen egy akarni kész léleknek, főleg poétának ? ! — Nemcsak, hogy megírom a tárcát, fogadom, hogy meg is fog jelenni kedves kisasszony ! — Adja az Isten is, rimkovács, pardón, Érdy ur! — válaszolt a kisaszszony. Es ifjú barátunk, Érdy, leült megírni az első tárcát. Ül, ül egy negyedóráig . . . félóráig. Rágja a tollszárat, tűnődik, gondolkozik. Hiába. A címnél nem tud tovább jutni. Pedig milyen szép, hangzatos, sokatmondó cím ez : „Szerelem még a siron tul is" . . . Mennyi titokzatosság, sejtelmes varázslat, érdekfeszítő jelenség van e cimben kifejezve. És a tárca csak nem óhajtotta meglátni ezt a szép naüvilágot. Érdy homloka már valóságos niagara zuhatag az izzadtságtól. Előbb áhítattal fohászkodik a múzsákhoz, hogy ihlessék meg ez egyszer prózára is lelkét. Majd mikor az' imádság nem segít, mérgelődni próbál. Ezzel azonban még kevesebbet ér. Végtére nagy léptekkel kezdi végig mérni a szobát, (miként a színdarabokban szokás) hátha akad valami mentő eszméje. Egyszer csak homlokára üt (amint szintén a színdarabokban látta) és felkiált : — Hah! egy eszme ! Heuréka ! Megtaláltam ! Nagyszeiü! Elmegyek a tárcám címéhez tárgyat keresni. Azzal sebtiben fogja kalapját és rohan — témát keresni. Keresztül-kasul járja az utcákat. Megfordul a legnépesebb sétáló helyeken. Hasztalan. Nem talál a címnek megfelelő témát. Sehol sem láthat senkit, aki a siron tul is szeret. Sorba látogatja ismerőseit. Sehol semmi. Néhol azt hiszik, hogy Érdy urnák valahol elméltóztatott veszteni a jobbik eszét, olyan furcsaságokat kérdez. — Különösen hölgy ismerőseit faggatja rendre : — Drága nagysád, tudna kegyed a siron tul is szeretni ? A hölgy csodálkozó szemekkel bámult Érdyre, ő pedig újólag hajótörést szenvedve, folyvást szomorúbban folytatja látogatásait. De végre, ugylátszik felragyog szerencsétlen csillaga. Egyik ismerősénél bemutatnak neki egy leányt, Békés Bellát. Igaz, hogy nem volt szép, meg talán több tavasz virágait is élvezte, mint Érdy, hanem igen regényes hajlamú volt, amint a házi kisasszony titokban értésére adta a kérdezősködő Érdynek. Érdy a boldogság (limonádé tavában) kezdett úszkálni ennek hallatára. Regényes hajlamú hölgy I Hiszen ez a várva-várt tárgyszolgáltató lehet. Nyomban őrülten kezdte tenni neki a szépet. Bókolt, sziporkázott a szellemtől, előszedte emlékezetének tárából minden elkopott szójátékot, élcet. Idézett a hölgynek saját költeményeiből. Szóval önmagát igyekezett fölülmúlni: csakhogy a regényes hajlamú hölgy magas tetszését megnyerje. Még rögtönzött is egy, nézete szerint roppant találó és elmés verset, amely a leányt teljesen meghóditá. Hangzók pedig a költemény eképpen : Most pillantám meg először önt, És ime már a szerelem elönt. Ugy megigézett a csillaga szemének, Hogy le nem festheti se próza ,se ének! Majd engedelmet kért, hogy ő kisérhesse haza a csi'lagos éjszaka poézisével vetekedő szellemű hölgyet, amire ez hódításának öntudatában kegyes gráciával adott engedelmet. Az első lépés tehát meg vala téve, a kezdet nehézségein átesett immáron. Csak rajta tovább! Amint leértek az utcára, már az alkonyat kezdte piros hálókabátját a városra borítani. A bérkocsik és villamosok zörgése, a szaladgáló inasok fütyölése, az ujságárusok, rikkancsok kiabálása stb. mind nem bírta Érdyt kizökkenteni a költői hangulatból, melybe annyira bele olvasta magát, hogy Bella kisasszony azt hitte, hogy vele jár az egekben, oly élénken vázolta a költészet istenítő hatalmát e sivár sárgolyó (értsd: a fold) vigasztalatlan, kietlen érdekharcai és gyötrő gondolatai közepette. Bella kisasszony el volt ragadtatva s midőn Érdy szent esküvel erősité, hogy életének ezentúl csak egy célja lesz, t. i. ő érte élni, akkor már Bella kisasszony alig bírt erőt venni túláradó érzelmein és a nyilt utcán akart nyakába borulni Érdynek. Érdy felakarván használni az extázisnak e percét, olvadékony lágysággal és remek költői frázisokban esengett az isteni bájak legszebbikével tündöklő Bellához, hogy nyújtson alkalmat a minél előbb váló találkozásra. Mit meg ne adott volna most a bol dogságtól megindult, regényes hajlamú kisasszony. Felébredtek emlékezetében az ideálok, aki eddig cserben hagyták, mikor megtudták, hogy nincs pénze. Mennyit szenvedett mind annyisszor, de most uj fényben látja felragyogni s szerelem üdvö.? napsngarát. Megígérte Érdynek, hogy másnap hót órakor várni fogja őt otthon. Erdy aggodalmát fejezi ki az otthonlóvők miatt. De Bellus nagysád szende mosollyal nyugtatá meg őt, hogy holnap szülei és bátyja színházba mennek, a cselédet pedig eltávolítja valami ürügy alatt. A kapunál érzékenyen búcsúztak el, biztosítván egymást a sirig tartó szerelemről. Érdy szemei diadalmasan fény lettek, amint hazafelé tartott. Hiszen már megvan a szerelem a sirig, most még egy lépés — és meg van azon tul is. A tárca megszületik, pompásan sikerül s prózáiról h

,-re-neve meg van alapítva. Boldogan sülyedt az álom bársony puha karjaiba. Másnap alig bírta bevárni az estét. Még alig volt hat óra, már ott ólálkodott Belláik ablakai alatt, várvat az az időt, illetve tómáthozó hót órát. Arra azonban hiába várt, hogy egy éltesebb hölgyet és egy ifjabb urat lásson távozni, t. i. Bella szüleit és bátyját. Hanem ez nem szerzett neki nyugtalanságot. Mikor órájának a kismutatója a héthez ért, rohan fel a lépcsőn. A jelzett ajtón csönget. Egy nő nyit ajtót. Az előszobában sötét van. Erdy tudta, hogy Bellán kivül senki sem lehet otthon, áradozva szorítja karjába az ajtót nyitó fehér személyt ós forró csókot nyomott az ajkára. De óh irgalom atyja! a nő helyett, hogy ömlengéseit viszonozná, harsányan kiáltozni kezd : Rabló! gyilkos ! Segítség ! Mire felpattan a belső szobába vezető ajtó és rémülten ugrik ki rajta egy éltes asszonyság. Amint a szobából kisugárzó világosságnál meglátja a fiatal embert aki a cselédet még mindig átkarolva tartja, rémülten sikoltoz ő is segitsógórt. A lármára a szomszédok mind össze csődültek. Érdy a meglepetéstől eleinte szóhoz sem tud jutni. Mikor nemsokára