Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-21 / 32. szám

Békéscsaba, 1910 április 17. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY tálni kezdte kártyázásra. Bánfi végre is megunta az örökös unszolást és kö­télnek állott. Megindult a játék, amely egy negyedöramulva azzal végződött, hogy Rác zsebe üresen maradt. Ahogy Bánfi jóelőre megmondta, elnyerte a pénzét. Szörnyű dühbe gurult erre Rácz. — Add vissza a pénzemet! — kiál­totta . — Jó, jó, — felelt nyugodtam Bánfi — adok egy pár forintot, hogy ne menj haza üres kézzel. Erre elővett 10 koronányi aprópénzt, letette az asztalra és 5 koronát odaol­vasott Rácznak: — Nesze, tedd el! Rácz azonban ezt, ugy látszik, keve­selte, mert a többi után kapott. Bánfi nem engedte ós dulakodni kezdtek. Az erősebb Rácz rátámadt az öreg Bánfira, megfogta a két fülét ós ugy verte a fal­hoz a fejét. Bánfi el is szédült. Ezt az alkalmat felhasználta Rácz és Bánfi tár­cájából kivett 40 koronát. Azzal ott hagyta. Bánfi másnap és harmadnap a fe­leségét küldte Ráczékhoz, hopy adják vissza 40 koronáját, de azok hallani sem akartak róla. Sőt még össze is szidták a követet. Ekkor Bánfi megha­ragudott és bejelentette az esetet a csend­őrségnél, amely kihallgatta Ráczot is, Bánfit is, ez utóbbinak egyik tanuját is és e kihallgatás eredményéhez képest rablás cimén följelentést tett Rácz ellen a kir. ügyészségnél. Dr. L i s z y Viktor kir. főügyész­helyettes a fejlentésre azt az érdekes Ítéletet hozta, hogy a rablás bűntettével vádolt Rácz István ellen az eljárást és nyomozást beszünteti és mivel Ráczék tiltott kártyajátékot játszottak, az ügy összes iratait a kihágás elbírálása céljá­ból a csabai járásbírósághoz átteszi. Igy lett az állítólagos rablásból egyszerű kihágás. A kir. ügyész szerint Rácz eljárá­sában a rablás tényálladéka nem volt megállapítható, mivel Rácz a tettleges­séggel csak bosszúját akarta kitölteni nyertes partnerén. Most aztán a járásbíróság fog ítéle­tet hozni az érdekes ügyben. Tarkaságok. Párbeszéd a hallal. Egy vendéglőben megjelenik egy ur és vacsorát rendel. Sokáig mustrálja az étlapot aztán tanácstalanul megkér­dezi a pincért: — Mit ajánl? — Kitűnő halpaprikást. — Jól van. Hozzon egy adagot. — Elhozzák a halat, a vendég gya­nakodva, idegesen nézi a paprikáslében úszkáló ételdarabokat. Egyszerre hirte­len a tál fölé hajol és megszólal: — Jó napot, hogy van a kedves papa ? A pincér megrökönyödve néz a hallal diskuráló vendégre, aki most odahajolt a tálhoz, mint egy telefon­kagylóhoz, mintha a feleletét várná. Majd újra megszólította a halat: — Ugy? Nagyon örülök. Es hogy van a kedves mama ? A pincér azt gondolta magában, hogy ez már nem vicc ós rohant a vendéglőshöz, akinek rémülten jelen­tette : — Kérem főnök ur, egy őrült van a helyiségben. Erre már a főnök is előrohant és egy sereg pincérrel a gyanús vendég­hez sietett. — Mi baja önnek ? Beszélget a hallal ? ? — Ne törődjék vele! Nincs nekem semmi bajom. Csak megkérdeztem ezt a halat, hogy hogy vannak a kedves szülei. De azt felelte, hogy nem tudja, mert ő már két hete itt van maguknál. Uj pártállás. Békéscsabán a pártok érdeklődnek a voksok iránt. Folyik a puhatotódzás, ki melyik párthoz tartozik. Egyik be­vallja, a másik letagadja, a harmadik még a várakozás állapotjára helyezke­dik, gondolván : hallgatni arany. De a kortesen egykönnyen kifogni nem lehet. Faggatja hát az egyik gaz­dát, hogy mondaná meg mégis, hova tartozik ? — Hová ? — kérdezi a magyar, mi­közben megnyomkodja a pipájában a dohányt, — hát hova tartoznék: a taka­rókpénztárba ! SZÍN HAZ — A „Zách Klára" Debrecenben. Szé­kely (Nuszbek) Sándor, Szabó Emil ós M a j o r Simon gyulai szerzők éne­kes történelmi színjátékát, mely oly sikerrel került szinre a nagyváradi, sze­gedi színházakban és a gyulai színkör­ben, vasárnap este fogja Debrecenben először adni Z i 1 a h y Gyula társulata. A minden ízében magyar levegőjű da­rab bizonyosan a tőzsgyökeresen ma­gyar debreceni publikumra is nagy ha­tással fog lenni. Ezt már előre is ga­rantálja az, hogy a főszerepeket a tár­sulat elsőrangú és országosan ismert tagjai fogják kreálni. A címszerepet Bárdos Irma primadonna, Kázmért Zilahyné-Singhoffer Vilma operaénekesnő, a vig krónikást Hor­váth Kálmán, a Király-Színház volt tagja, a komoly krónikást pedig K e­m é n y Lajos adják. Vasárnap bérlet­szünetben megy a darab, de elő fogják adni az a), b) és c) bérlők számára is. A rendezés Ferenczy Károlynál ki­tűnő kezekben van. TÖBVENYKEZES. § Párbaj a pusztán. Idősb G e r e Lajos, öcsödi magyar a mult év októ­ber 20-án felcsapott libapásztornak. Je­lentékeny nagyságú libaseregót kihaj­totta a pusztára és gyönyörködött benne, hogy a gágogó jószágok milyen jó ét­vágygyal csipdesik a friss fűszálakat. Merengéséből egyszerre durva hang riasztotta fel: — Nem tudja kend, hogy itt nem szabad legeltetni ? Gere odanézett. C s e k ő Béni állott előtte, a mezóőr. — Mért ne szabadna? - válaszolt helykén Gere, — ez a puszta min­denkié. — De nem ugy van ám, hanem vagy zálogot adjon kend, vagy behaj­tom a libákat a özségházára. — Hajtja be a . . . Csekő hirtelen közbevágott, mielőtt Gere elmondhatta volna a mondókáját. Keményen összeszólalkoztak, aztán ölre mentek. Gere erősebbnek bizonyult, mert földre teperte a csőszt és alapo­san elnáspágolta. Hatóság elleni erőszak bűntettével vádolta a kir. ügyészség az öreg Gerét. A törvényszék azonban a bizonyítás kiegészítése céljából megkereste a já­rási főszolgabírót, hogy Csekő föleske­tett mezőőr-e ? A válasz az volt, hogy nincsen fölesketve. A törvény értelmé­ben pedig az eskü nélküli közalkalma­zottakat nem lehet hatósági személyek­nek tekinteni. Ennélfogva a biróság Gere Lajost a vád alól felmentette. § Egy gyermek balesete. Mészáros Péternó gyulai asszony a mult év ok­tóber 21-én nagymosást rendezett. A mosáshoz szükséges zsirszódát feltette egy hordó tetejére. Ugyanakkor átjött a szomszédból egy B r á d János nevü 3 éves kis fiu, aki, mig az asszony az udvaron teregetett, széket tett a hordó mellé, felmászott ós jót húzott a mérges anyagból. Mószárosné csak a nagy vi­sitásra rohant be. Azonnal orvost hi­vatott és sikerül is a kíváncsi kis fiút megmenteni. Mészárosné gondatlanság­ból okozott súlyos testisértés miatt ke­rült a törvényszék elé. A tárgyalás so­rán azonban beigazolást nyert, hogy Mészárosné elég magas helyre tette a szódát s ezenkívül a gyermek sem volt gondozására bizva, csak kíváncsi­ságból jött át. Ennélfogva őt is felmen­tette a vád alól a biróság. § Az izgága utas. Nagy kalamajkát csinált a mult hónap közepén Vas Já­nos a bókésföldvári állomáson. A jeles férfiú alaposan bepálinkázva érkezett oda, bakóval a vállán. Megszólított mindenkit, belekötött mindenkibe, lár­mázott, ezenkívül mindig a pályates­ten dülöngélt. Szabó Kálmán álíomás­felvigyázó és Illyés Ferenc vasúti munkás többször figyelmeztették, hogy ' vigyázzon és viselkedjék csendesebben De még neki állott feljebb. Szidta a vasutasokat, mint a bokrot. Végre Illyés erélyesebben lépett fel és el akarta távoliiani a sínpárról. Erre Vas a vállán levő bakót a fejéhez vágta. Vas a hétfői | tárgyaláson részegségével védekezett, amit a tanúk is igazoltak. A biróság figyelembe vette e védekezést és arra való tekintettel, bár hasonló ügyekből kifolyólag már kétszer volt büntetve, hatóság elleni erőszak vétsége miatt csak egy hónapi fogházra ítélte. Az íté­let jogerős. § A vásári zsebtolvaj. Megrögzött fia­tal bűnös állott hétfőn a törvényszék előtt, aki talán többször ült már a hű­vösön, mint volt szabad. Cinikusan, hetykén beszélt a bírósággal, mintha csak ártatlan lett volna. A neve S a r u d i János. Mikor az elnök kérdezte tőle, hogy hová való illetőségű, gúnyosan felelte : — Jelenleg nagyváradi illetőségű vagyok, mert most jöttem ki az ottani börtönből. Sarudi, aki foglalkozására nézve cipészsegéd, az idei békési tavaszi vá­sáron, március 20-án, egy jósnő mellett volt kikiáltó. A nagy tolongásban kivette a zsebből Egeressy Gáborné 6 ko­ronáját a ringlispiel környékén. Azasz­szony azonban észrevette, lármát csa­pott ós Sarudit elfogták. A biróság, te­kintettel többszörösen büntetett előéle­tére, Sarudit lopás büntette miatt hat hónapi börtönre ítélte. A vádlott felmen­tésért felebbezett. Mikor az Ítéletet ki­hirdették, az elnök megjegyezte: — No jó lesz majd maga itt cipőt csinálni. Felcsattant erre Sarudi : — Mit ? Azt hiszi az elnök ur, hogy én majd dolgozni fogok? Nagyon té­ved. Nem azért csuknak engemet le, hogy cipőt csináljak ! § A gyulavárii legények. A gyulavárii legények híresek arról, hogy nagyon szeretnek verekedni. Alig múlik vasár­nap verekedés nélkül. Igy a mult óv október 3-án Pánti László összeve­szett Domokos Gargelylyel. Pánti ugy találta Domokost fejbekólintani, hogy szegény egy hónapnál is tovább nyomta az ágyat. A tárgyalás alkalmá­val Páuti ittassággal védekezett. Ennek azonban nem adott helyet a biróság, mert súlyos testisértés vétsége miatt, tekintettel arra is, hogy a nagyvérü le­gény már hasonlóért volt büntetve, hat hónapi fogházra ítélte. § A hálátlan cimbora. A mult év má­jus elsején Antal-Pardi Sándor szeghalmi legény nagy mulatságot csa­pott a cimborájával, Szabó Sándor­ral. A gavallér Szabó Sándor volt, mert bizony Antal-Pardinak alig volt a zse­bében egy-két rongyos tizfilléresnél több, Szabónak meg sok pénze volt. Folyt a mulatság késő éjszakáig. Antal­Pardi józan maradt, de a gyengébb természetű Szabó elázott ugyancsak. Ezt az állapotot felhasználta Antal-Pardi és Szabó zsebéből kilopott egy pénztár­cát, melyben 40 korona 80 fillér volt. Szabó csak mámorának elmultával, más­nap jött rá a dologra és feljelentést tett azonnal a hálátlan cimbora ellen. A gyulai törvényszék tekintettel arra, hogy a jeles férfiú lopásért már kétszer volt büntetve, a lopást bűntettnek minősí­tette ós hat hónapi börtönre itólte érte. Pardi az ítéletet megfelebbezte, azon­ban a nagyváradi kir. tábla jóváhagyta és Antal-Pardinak csütörtökön be kellett vonulnia a hűvösre. § Az ügyészségi fogház forgalma. A. gyulai kir. ügyészség jelentése szerint a fogházban március hónapban 49 le­tartóztatott csücsült. Közöttük 2 nő is. A foglyok különböző munkálkodásukkal abban a hónapban 317 koronát keres­tek, melyből 49 korona az övék, a többi pedig az állampénztárba folyik be. ,.S \ \ 11III. törvényesen védett szakorvosi száj- és fogápoló-szerek. Minden eddig létezőnél tökéletesebb és meg­bízhatóbb szerek, melyek a legújabban meg­állapított tudományos és klinikai vizsgálatok alapján egyedül sikeres és helyesnek talált alapelvek szerint készülnek. Használati uta­sítás szerint eljárva, a fogakat megvédik a romlástól. Végtelen kellemes szájíz. Ideáli­san tiszta száj és fogak. Megfizethetlen előnyük, hogy rendszeres használat mellett megvéd a heveny fertőző betegségektől (vörheny, kanyaró, torokgyik stb.) és azért gyerme­kek részére már ez okból is különösen ál­dásos a használatuk. Ideális szép és jó fogkefek. Kaphatók használati utasítással Dobay Kálmán „Vöröskereszt" drogériájá­ban, Vasut-utca. Nagy üveg szájvíz 2 kor., kis üveg I korona 20 fillér. Fogpor I ko­rona. Fogkefe 1 korona 40 fillér. | K<J2 GAZDASÁG. J Gabona árak. Buza Tengeri morzsolt Békéscsaba, április 20. A budapesti gabonatőzsde irányzata • egy csekélységgel javult, a forgalom is f emelkedett. A csabai hetipiacon folyton csekély i a hozatal. 2460-24 20 11-40 Dr. Pándy István ügyvédi irodáját április hó 18 tói kezdve a Főtérre, Weisz Mór újonnan épült házának I. emeletére •••• •••• helyezte át. •••• Versenytárgyalási hirdetmény. Békéscsaba nagyközség közkórháza telkén építendő földszintes re zári ajánlati versenytárgyalást tartunk. A mintegy 22000 korona értékű épít­kezésre vonatkozó zárt ajánlatok a f. évi máju3 hó 5-ének délutáni 3 órájáig adandók be a községi iktató-hivatalba. A községi főpénztárnál leteendő 1000 (ezer) korona bánatpénz letételéről szóló nyugta az ajánlathoz csatolandó. Terv, előméret, épitési feltételek a községi mérnöki hivatalban tekinthetők meg. Az épület f. évijulius 15-ig befedendő és november l-ig teljesen készen, használ­ható állapotban átadandó. Békéscsaba. 1910 április 19. A községi elöljáróság nevében : Korosy László, Kovács Sz, Ádám, főjegyző. bíró. Méltóságos gróf Keglevích Gyoroyl úr vasúti állomás • r i r van eladó. mészáros, kasznár. 2 méter hosszú, hasított, ezren­ként 120 kor. vasúti kocsiba rakva Megrendelhető : Buk Adolfnál Szarvason. TEVAN JAKAB szállítási üzlete Békéscsabán. Van szerencsém a nagyérdemű kö­zönség b. tudomására hozni, hogy költöztetéseket sokkal olcsóbban elvállalok, mint bárki más, úgyszintén minden más fuvarokat a legjutányosabban és a legpontosabban ntézek el. — bármilyen mennyiségben i házhoz szállítva Homok Budapest, április 20. Kószbuza 10 fil­lérrel magasabb; áprilisi buza 24.82,,má­jusi buza 24 82, októberi 21.46, tengeri 11G0. Hirdetmény. Békéscsaba község elöljárósága fel­hívja a helyi és vidéki vállalkozókat, hogy a Békéscsabán építendő 24 vármegyei munkásház felépítésére _ vonatkozó ajánlataikat folyó évi április hó 25-én, délután 5 óráig a községi iktató­hivatalba (községháza 1. sz.) nyújtsák be. Tájékozásul megjegyzi az elöljáróság hogy vertfalu munkásházak, kúttal és ke­rítéssel építendők s az I. sz. előméret költ­ségvetésben megje'ölfc faanyagok kivéte­lével, az összes épitési anyagok szállítására vállalkozók kötelesek. Ajánlatok kút és keritéá nélkül is te­hetők. — Bővebb felvilágosítást az érdek­lődők a községi iktatóhivatalban nyerhetnek Községi elöljáróság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom