Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-21 / 32. szám

Békéscsaba, 1910 május 1. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 259 Krieszháber Leót nem is emlitve, legújabban felmerült Radocza Pál, fővárosi ügyvéd, kit most Ősapay ajánl • gat a választókerületnek és R e c k Géza, szeghalmi földbirtokos neve is. Utóbbi munkapárti programmal szándékozik, a hirek szerint, fellépni. A mukapártnak azonban e régi függetlenségi kerületben nincsen talaja a Radócza-fóle kombinációt pedig senkisem veszi komolyan. Orosháza. Az orosházai kerületben még csak B i k á d i Antal dr. dolgozik komolyan. Vasárnap már megkezdi körútját. Először a kerület legtávolabb eső községében mondja el programmbeszédót. A kerület függetlenségi pártjának Bikádyval nem szimpatizáló nagyobb frakciója, mint értesülünk, legközelebb küldöttségileg fogja felkérni Veres Józsefet, az eddigi képviselőt a jelöltség elfogadására. Ha Veres József fellép, akkor a mandátum sorsa meg van pecsételve, mert Veres Józsefnek sokkal több párthíve van, mint Bikádynak. Szarvas. Szarvason Zsilinszky Mihály és H a v i á r Dániel fognak szemben állani egymással. Zsilinszky országosan ismert ós tisztelt egyénisége legnagyobb valószínűség szerint győzelemre fogja vinni Szarvason a munkapárt zászlaját, bár tekintélyes pártja van Haviár Dánielnek is. Ott minden attól függ, hogy a kisgazdák melyik jelölt mellé állanak. Ezt pedig eldöntöttnek vehetjük azzal, hogy, hir szerint, Áchim L. András át fog menni Zsilinszky támogatására. Nem régen ugyanis kijelentette a parasztvezór: — Nagyon sajnáltam volna, ha Zsilinszky Mihálynak Csabán velem szemben el kellett volna buknia. Mert nagyrabecsülöm és ennek bizonyságaképen Szarvason minden erőmmel támogatni fogom. A vezér mindenesetre kitűnő kortesnek fog bizonyulni. Roosewelt — elnökjelölt. Miért szereti a magyarokat. — Beszélgetés Roosewelt Kermittel. — Száz koffer. — Külön fővárosi tudósitónktól. A nagy Teddy budapesti tartózkodásának egy külön szenzációja van, amelyről eddig csak suttogva beszéltek a nagy amerikai újságírók. Itt derült ki ós pedig a leghitelesebben, hogy Roosewelt vállalni fogja az amerikai Unió elnöki tisztét. Ezt sokáig gondosan titkolták Roosewelt barátai, de most maga a volt és leendő elnök árulta el magának gróf Apponyi Albertnek a nagy titkot. Amerikában, az Unió legnagyobb államaiban, épugy, mint a legkisebben már hónapokkal ezelőtt megindult a választási agitáció. Tudvalevő, hogy először az elnökválasztókat választják meg, akik azután Washingtonban döntenek, ki legyen az Egyesült-Államok első polgára. A Roosewelt mellett való agitációban, mint hat évvel ezelőtt, most is vezető szerepet visznek az újvilágba szakadt magyar honfitársaink. Roosewelt már több rendbeli információt kapott azóta is, hogy elhagyta Amerikát. A mind nagyobb méretekben hullámzó akcióról és magyarországi utján is több távirat érte, amelyek mind a mozgalom előrehaladottságáról tájékoztatták. Rooseweltnek Amerikában nem kevesebb, mint ötszázezer választója van. a kivándorlott magyarokból. Nem akarjuk azzal meggyanúsítani a kiváló államfórfiut, hogy önzésből szereti a magyarokat és hogy mostani utjának kortes jellege volt. De az bizonyos, hogy Roosewelt magyarországi fogadtatása, az itt mondott beszédek, az ünnepségek igen nagy hatással lesznek az amerikai magyarokra. Roosewelt nem nagy szónok, Bryan, a volt ellenjelöltje, Amerikának legnagyobb rhetora, aki talán veszedelmessé válhat s épen ezért van szüksége Rooseweltnek a biztos magyar szavazókra. Az tény, hogy az Óceánon tuli magyarok valósággal rajonganak érte ós azok a lelkes hymnusok, amelyeket az ex-elnök a magyar szabadságról, nemzeti hivatásunkról és faji előnyeinkről zengett, a csucsfokig h9vitik magyar választóinak odaadó érzelmét. Roosevelt fia, a huszonegyéves Kermit érdekesen nyilatkozott e sorok irója előtt a magyar fogadtatásról: — Az osztrákok is szívesen láttak bennünket, atyámnak biztosan jól esett az a kitüntető figyelem, amelylyel az udvar részérói találkozott, de a budapesti tüntetések minden várakozást felülmúlóan melegek és lelkesek voltak. Valósággal meglepő a magyarok szeretete s mondhatom, atyám sohase fog megfeledkezni róla. Különben is atyám szimpatiája a magyarok iránt régi keletű. Azt a díszes, remekbe készült nyerget, amelylyel a magyarok odakint ! megajándékozták, még afrikai vadásza- j tára is magával vitte. A fiatal Roosevelt Budapesten atyjától függetlenül is sokat szórakozott és az amerikai újságírókkal is ellátoga- ; tott néhány ismertebb mulatóhelyre. Bizonyára érdekli az utazóközönsé- j get, milyen bámulatos podgyász-fölsze- j relése van Rooseveltnek. "Körülbelül harmincöt hatalmas bádoggal bevont ládába és hatvanöt bőrtáskába vannak becsomagolva ruhái, egyéb uti holmijai és remek ajándékai, amelyeket különböző magasrangu személyektől kapott. Békésmegye a magyar nyelvért. Tanítók és kisdedovók jutalmazása. A tiszta nagy magyar Alföld vármegyéi között anyanyelv tekintetében, mondhatni, Békésvármegye a legtarkább. Jásznagykunszolnok-, Hajdú-, Heves-, Pestpilissoltkiskun-, Csongrád- ós Szabolcs vármegyék mind szinmagyarok, csak itt éppen, az Alföld keílős közepén, sokféle a lakosság anyanyelve. Távol legyen tőlünk, hogy azért a nem magyar anyanyelvűek hazafiasságát kétségbe vonjuk. Ismerjük ezt a népet és mondhatjuk, hogy magyar érzésben idegenes kiejtésük dacára is vetekednek bármilyen t. zsgyökeres magyarral, sőt egyes kiváló tanítók növendékei, a fiatalabb nemzedék már egyenesen nem is beszéli ősei nyelvét és a legnagyobb mórtékben sértve érzi magát, ha valaki akár heccelődósből, akár komolyan, nem tartja őket magyaroknak. Fölemelő tanujeleit lehet itt látni a magyar faj felszívó, asszimiláló erejének, a magyar intelligencia hóditó hatalmának. Elég volt egy-kétszáz magyar úriember és iparos ahhoz, hogy magyarokká tegyen ezreket. Ennek dacára még most is és még sokáig van helye a magyar nyelv intenzív oktatásának ós terjesztésének, mert az asszimilálás munkája még mindig nincsen befejezve. Megyénk tiszta színmagyar községei, amelyekben más anyanyelvűek nagyobb számban nem laknak: Vésztő, Füzesgyarmat, Szeghalom, Öcsöd, Doboz, Csorvás, Körösladány, Köröstarcsa Orosháza, Békés és Szentetornya. A vegyes anyanyelvűek: Gyula, Békéscsaba, Mezőberóny, Kótegyháza, Szarvas és Tótkomlós. Ezekben még mindig sok helye van a magyar nyelv oktatásának, sőt egy-kettőben még a magyar érzés táplálásának és nevelésének is, mert bennük az idegen nyelvű lakosság egy részének fejét elbódították megvalósíthatatlan magyarellenes fixaideákkal, úgyhogy szivük minden érzelme az anyanyelv felé huz. A magyarosodás ügyét gondolta szolgálni a vármegye törvényhatósága akkor, mikor kimondotta, hogy a közművelődési alapból minden évben 1000 koronát fordít azoknak a tanítóknak és kisdedóvóknak a jutalmazására, akik a magyar nyelv tanítása körül szép eredményeket mutatnak föl. Ez összeget ebben az időben is felajánlotta. Az egyes járásokból már be is érkeztek a pályázatok és ajánlások, melyeket az alispán kiadott elbírálás végett a tanfelügyelőnek. Legközelebb aztán össze fog ülni a közművelődési bizottság s a tanfel' ügyelő véleményének meghallgatása után fog az 1000 korona felosztása iránt intézkedni. Bonyodalom a nagyváradi püspöki stallum körül. A róm. kat. egyház autonomiája. A róm. kath. alsó papság erősen agitál és működik a róm. kath. egyház autonómiájának megvalósítása érdekében. Hogy az autonómia milyen nagy jelentőségű volna nem csak egyházi, hanem gazdasági néző pontból is, arra I vonatkozóan pedig az alább következő ; apró példa igen sok okulást rejteget, j Kecskemét színmagyar egyházának van | bizonyos mértékű, idők folyamán kialai kult autonómiája. De ezt a csonka hatalmat is kitűnően értékesíti Révész István, a kecskemétiek modern felfogású prépost-plébánosa. Minthogy a kecskeméti egyházközségnek több milliós vagyona van, a mult évben okosan tette gyümölcsözővé ennek a vagyonnak egyrószét. Kecskemét határában van az egri káptalannak egy hétezer holdas pusztája, amelyet évek hosszú során át egy budapesti érdekcsoport bérelt nevetségesen kis összegen. A dolog magyarázata az, hogy ez az érdekcsoport fenntart egy budapasti lapot s ennek a lapnak szánták bizonyos körök azt a jelentős támogatást, amelyet Jez az olcsó bérlet jelentett. Minthogy Kecskeméten is meglehetősen nagy a földéhség, a mult évben az egyházközség szintén pályázott a hétezer holdas puszta bérletre. Rengeteg küzdelem árán sikerült is a dolog oly formán, hogy a kecskeméti egyházközség kerek egymillió K kaúciót adott az egri káptalannak. A hatalmas kiteterjedósü termelő földet parcellázták, kisebb darabokban bérbe adták s most hasonlíthatatlanul többet jövedelmez és szociális nézőpotból is igen nagy haszon származott a dologból. Ilyen irányban, mint mondottuk, azonban egyelőre csak az alsó papság működik. Viszont a kormányt s a főpapságot most inkább a püspöki stallumok kérdése érdekli. Üresedésben csak egy püspökség van, a n a g y v ár a d i, amely harmadéve várja az uj gazdát. Ezzel a püspökséggel kapc;olatosan azonban a szokottnál is nagyobb bonyodalom támadt. Évek óta az a hir, hogy az uj nagyváradi püspök Lányi József lesz, aki hosszabb időt töltött a trónörökös udvarában s e réven jelentős tényezővé vált. Már a lapok is többször irták, hogy ez a kinevezés kétségtelen, s a késedelmet azzal magyarázzák, hogy a vallásalapnak szüksége van a püspökség jövedelmére, amely jövedelmet püspök hijján s a törvény értelmében a vallásalaphoz csatolják. Az elmúlt politikai korszak folyamán alaposan megingott a vallásalap pénzügyi egyensúlya s igy érthető, hogy szükséges az az évi öt-hatszázezer korona, amelyet Nagyvárad beszolgáltat a minisztériumnak. De a püspöki kinevezés halogatásának nem ez az egyetlen oka. Van hir — persze ellenőrizhetetlen — amely szerint Lányi már nem olyan grata persona Bécsben, amilyen volt. A mult esztendei Szent-István-napon nagyon is magyarérzésű prédikációt tartott a nagyváradi székesegyházban, talán ezt is zokon vették tőle. Ám emlegetnek mást is. Lányi bizonyos mértékben bejutott a cumulacio beneficiorum hibájába. Nagyváradon valóságos kanonok, ami szép jövedelemmel jár. De övé a likai javadalmas apátság is és végül tinnini püspök, amivel együtt jár a főrendiházi tagság. Mondják, hogy ezt a tisztségegybehalmozást rossz néven vette a trónörökös s emiatt megfogyatkoztak volna Lányi reményei a nagyváradi stallumra. Más forrás szerint azonban ellenkezően van a dolog. Lányi kinevezése váratlan gyorsasággal megtörténhetik. A kormánynak szüksége van politikai szolgálatok jutalmazására minél több elajándékozható beneficiumra s ha Lányit kineveznék püspökké, ezzel három tisztség is felszabadulna, amivel a kormánynak módja volna az uj hivek egész táborát megszerezni. Van egyéb kavarodás is a nagyváradi püspüksóg körül. S a m a s s a József, a magyar klérus egyik legkitűnőbb tagja, oldalpüspökét, Szmrecsányi Lajost óhajtotta volna bejuttatni a nagyváradi püspökségbe, annál is inkább, mert az egri érsek pártfogoltja, öccse az elhunyt nagyváradi püspöknek. A kormány azonban visszautasitota a bíboros kívánságát. Erre Samassa, hogy kedvelt papjáról gondoskodjék, szelid, és nemes cselhez folyamodott. Arra kérte a kormányt, hogy mivel ő már nyolcvankétéves, nevezzék ki melléje koadjutorrá cum jure successonis Szmrecsányit. A kormány azonban ezt is vissautasitotta. Csak nem lehet érsek olyan valaki, aki megyéspüspök sem volt! — mondták Samassának. Ám az érsek rámutatott egy példára, hogy igenis lehet. Vaszary Kolos pannonhalmi főapátból egyszerre lett bíboros hercegprímás. Végül e bonyodalom is elsimult. Samassa ujabb javaslatot tett. Nevezeteses azt, hogy tegyék melléje utódlási joggal Párvy Sándor szepesi püspököt, akivel szemben a kormánynak nem lehet ellenvetése. Viszont Párvy püspökségébe helyezzék el — Szmrecsányit. Ezen a ponton van ma a püspökségek kérdése s a megoldás valószínűleg nincs is már messze. Egy pikantériát emlegetnek itt beavatott körökben, ami igen jellemzi a politikai helyzetet. A nagyváradi püspökségre Hóderváry miniszterelnöknek és gróf Tisza Istvánnak is van jelöltje, mindegyiknek más ós más. Az egyik jelölt gróf Széchenyi Miklós a győri püspök, aki azérl szeretne eltávozni Győrből, mert ott járt iskolába s az ezzel kapcsolatos reminiszcenciák szerinte nem alkalmasak a püspöki móltóság növelésére., A másik jelölt pedig Fischer-Colbrie Ágost, a kassai püspök. Szóval még egy pont, amelynél meguyilatkozik a kormánypárt vezéreinek békés egyetértése. Békésmegye selyemtenyésztése a múlt évben. Bezeredj államtitkár jelentése. Tudvalevő dolog, hogy Darányi Ignác, volt földmivelésügyi miniszter B e z e r é d j Pál államtitkár, országos selyemtenyésztési főfelügyelő javaslatára és lelkes pártfogása mellett Békéscsabán egy modern ós mintaszerűen berendezett selyemfonógyárat létesített, mely amellett, hogy sok munkást foglalkoztat. hivatva van arra, hogy Békésmegyében a selyemtenyésztést föllenditse és sok szegény családnak juttasson könnyű munkával megszerezhető kenyeret. A gyár a mult év szeptemberében kezdte meg működését. Sajnálatos körülmény azonban, hogy a hasznot hajtó selyemtenyésztéssel Békésmegyében aránylag kevesen foglalkoznak. Ennek oka egyrészt a lakosság és a hatóságok nemtörődömségében, másrészt pedig a szederfák kevés voltában keresendő. Pedig az állam mindent elkövet, hogy ez állapoton segítsen. Nagymennyiségű szederfapalántákat adományozott és helyezett el teljesen ingyen, de gondozás hiányában e palánták négyötödrésze kiveszett. Igazán ideje már, hogy a megyei és községi hatóságok a selyemtenyósztós föllenditésének hazafias munkájában minden erejükből támogassák az államot. Sok tekintetben tanulságos az a jelentés, melyet a selyemtenyésztés apostola, B e z e r é d j PáPterjesztett most megyénk selyemtenyésztésóről a földmivelésügyi miniszter elé. A jelentés mindenekelőtt konstatálja, hogy itt a selyemtenyésztők száma, valamint a gubótermelés mennyisége és a kereset jelentékenyen emelkedett, bár a többi vármegyékhez képest nagy elmaradottság van ezen a téren. Gubóbeváltó-állomás csak Békéscsabán van, amely 36.561 koronát fizetett ki gubókért. A kimutatott 36.072 korona gubóvételáron kivül a békésmegyei gubóraktárban, beváltó- és petekószitő állomásokon 1909-ben 21.357, a békéscsabai selyemfonódában pedig 56.924 koronát fizettek ki. Ezen összegekkel együtt a vármegyének összes keresete a selyemtenyésztés és selyemipar révén 1909-ben 104.353 koronát tett ki. Az országos selyemtenyósztési felügyelőség fennállása óta pedig 417.768 koronára rug. Ez őszszegből legtöbb (228.522 korona) az itteni selyemtenyósztós középpontjára, Békéscsabára esik, legkevesebb (447 korona) pedig Körösladányra. Hogy más vármegyékhez képest Békésmegye ezen a téren mennyire el van még maradva, bizonyítja az, hogy Bácsbodrogmegye lakossága 26 millió koronát keresett az alatt, amig a békésmegyeiek csak 471 000 koronát. Kétszeres jótéteményt gyakorolnának tehát a nagybirtokosok ós más szederfatulajdosok, ha széderfáikat átengednék a selyemtenyésztőknek. Tanulságos adat az is, hogy mig Bácsbodrogmegyében a lombszedésre alkalmas szederfák száma 220.723 volt 1909-ben, addig Békésmegyében utcákon, tereken csak 4167. Ilyen kevés famennyiség mellett nem is lehet valami nagy selyemtenyésztést produkálni. És még ezek sem esnek a selyemtenyósztők közelébe. A gyulavárii szegény emberek például öt ós fél kilométernyi távolságról szerezték be a szükséges szederfalevelet. A jelentés végül hálával emlékszik meg azon erkölcsi testületekről és egyénekről. akik a selyemtenyésztés ügyét hathatós támogatásukkal előmozdították, különösen kiemeli azokat a községeket, amelyek az államtól kapott eperfákból úgynevezett epreskerteket létesítettek. E községek a következők: Békéscsaba, 1 Békés, Gyoma, Endrőd, Orosháza, Bókésszentandrás, Pusztaföldvár, Szarvas, Öcsöd ós Szeghalom. Mindegyik községben tekintélyes nagyságú területek vannak szederfával beültetve, hogy a tenyésztőknek ne kelljen messze, más községek határába hosszú utakra menniök. Ezen kivül egyéneknek is köszönetet mond támogatásukért a jelentés, különösen kiemeli Ambrus Sándor alispánt, P e r s z i n a Alfréd műszaki tanácsost, S e i 1 e r Elek békéscsabai főszolgabírót ós dr. Lovich Ödön gyulai polgármestert. Ugyancsak köszönettel adózik a jelentés Korosy László békéscsabai főjegyzőnek, S o ó s István öcsödi főjegyzőnek, G ó 1 i á n Lajos öcsödi adóügyijegyzőnek, Szabó Sándor öcsödi