Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-17 / 31. szám

2 BÉKÉSMEGYÉI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 március 31 A közeljövő politikai szenzációi. Báró Bánffy Dezső miniszterelnök. — Justhék kormányon. - Khuen távozik. — Tisza kegyvesztett. — A hivatalos jelöltek. — Külön fővárosi tudósítónktól. — Forr, zakatol az élet a politika boszorkánykonyháján. A Kárpátoktól az Adriáig pedig korteshadjárat zajától lármás az ország. A hegyek, a völgyek a nemzeti munka jelszavát hangoztatják s valójában pedig stagnál minden munka, mert a választási kampány izgalmai gazdának, iparosnak és kereskedőnek egyaránt elvonja a munkától az idejét, a kedvét. Mialatt annyi dolgos kéz meddőségre van kárhoztatva, csak nagyon kevesen látják ós tudják, hogy micsoda szenzációs események vannak készülőben a politika kulisszái mögött. Lapunk egyik munkatársának a napokban alkalma volt beszélgetést folytatni Magyarország egyik legjelesebb pénzügyi kapacitásával, aki meglepő politikai pikantériákkal szolgált a közeljövőt illetőleg. A nagy fináncember eleve hangoztatta, hogy nyilatkozata közel sem jóslás és még kevésbé találgatás, hanem valóság, amit a legközelebbi jövő már minden részletében igazolni fog. Mert — mint mondja — a börze és nagy pénzintézetek a legcsalhatatlanak időjóslói a politikai eseményeknek. Amiben föltótlenül igaza is van a pénzembernek. Tehát a közeljövő egyik legszenzációsabb eseménye mindenesetre az lesz, hogy Khuen-Héderváry távozik és helyét Bánffy Dezső foglalja el a kormányszéken. Az ország közönsége — mondotta a pénzember — napok óta olvashatja a fővárosi lapokban, hogy Khuen betegeskedik és hosszabb időre a délvidékre készül. S ugyanekkor azt is olvashatjuk, hogy a hivatalos jelöltek publikálásának határidejét napról-napra kitolják. Váljon mi mást jelentenének ezek, mint hogy az uj pártban nem tudnak megegyezni a jelölésekre. És hogy a kormányelnök ilyenkor hosszabb szabadságra távozzék ? Választások előtt, amikor legtöbb a munka ? Hát ez kérem nem jelent mást, mint hogy a miniszterelnök távozni fog, még pedig a kormányával együtt és pedig rövidesen. Hogy azután mi lesz? Az ország közönsége természetesen szentül meg van győződve, hogy utána Tisza fog következni. Szó sincs róla! Tisza a bécsi körök, különösen pedig a trónörökös előtt kegyvesztett lett, amióta az általános választói jog ellen foglalt állást. Ennek pedig története van. A trónörökös és pártja ugyanis szentül meg van győződve, hogy Magyarországon az egymást követő válságoknak egyetlen és radikális orvossága az általános vá' lasztói jog. Mert ugy gondolkoznak a bécsi körök, ha keresztülviszik Magyarországon az általános választói jogot, a magyaroknak nem lesz idejük az osztrákokai veszekedni, hanem verekedhetnek maguk között. A cél tehát az, hogy a jelenlegi kormányból távozzanak azok, akik nem rendithetlen hivei az általános választói jognak és az uj kormánynak megnyerjék a Justh-pártot, mely az általános választói jogot hirdeti és vallja. A kormánynak az élére pedig csak olyan erőskezű ember kell, amilyen Bánffy, aki szintén erős hive a választói jognak. Röviden ime ezek az események vannak készülőben. Hogy mennyi fog a kombinációkból megvalósulni, az a jövő titka, de hogy egyes szimptómái jelentkeznek már is egy készülődő változásnak, az kétségtelen. A békésbánáti református A nagy kiterjedésű bókósbánáti református egyházmegye kedden délelőtt kezdette meg tavaszi rendes közgyűlésének tárgyalásait Hódmezővásárhely székházának dísztermében Dombi Lajos esperes, gyulai lelkész és F ek e t e Márton kir. tanácsos, főgondnok elnöklete alatt. A közgyűlés iránt azonban ezúttal nem valami nagy érdeklődés nyilvánult meg az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek rószérőlj ami talán abban leli magyarázatát, hogy a tárgysorozaton fontosabb ós jelentősabb ügyek nem szerepeltek. A hivatalosan összeállított névsor szerint a gyűlésen az egyes egyházak részéről ós képviseletében jelen voltak : Darabos Sándor Békósszentandrásról, Somogyi Lajos Békéssámsonról, Koppányi Gyula Békéscsaba, Szabó Mihály Doboz, Kovács Károly, Gulyás János (gondnok) Füzesgyarmat, Dombi Lajos esperes, Biró Pál (gondnok) Ádándynak felragyogott a szeme, íme, ez a gazdag, előkelő ur, kiről mindenki tudja, hogy angol egyetemen járt, hozzája fárad tanácsért. Nem emlékezett, hogy ennél szebb nap viradt volna valaha reá. — Parancsoljon — mondotta — rendelkezésére álok. Ami tőlem telik ... — Előbb azonban — folytatta a fiatal Gyomay cigarettára gyújtva -- egy régebbi ügyet akarok rendezni. — Régebbi ügyet ? Nem tudom, mire tetszik célozni. — Majd megmondom. Csak mostanóban értesültem, hogy családom önnek nagy hálára van kötelezve egy tanácsa miatt. — Szóra sem érdemes — hebegte Ádándy szemét lesütve. — Megvallom, Ádándy ur én nem szeretem azokat az embereket, akik szép, érzékeny szavakkal, stílusbeli ügyességekkel akarják leróni a hálatartozást. Ez bizonyos mértékben nem más mint becsapás. Továb megyek : mikor édesapám az ön bölcs tanácsa és útbaigazítása révén a birtokot megvette, kétségtelenül adósa lett önnek. — No, de kérem — feszengett, Adándy. — Pardon, ón üzletember vagyokés az ön helyeben annakidején egyszerűen bepöröitem volna boldogult apás mat. Erre a pörösködésre most nincs szükség, mert ime, magam jöttem fizetni. Ádándy ugy érezte magát, mint akit a lelkiismere kíméletlenül oldalba döf. Keserű szemrehányások ébredtek benne amiatt az ostoba, retrospektív dicsekedós miatt. — Kérem, uram — mondotta rettenetes zavarral küzködve és homlokát törölve — a mi időnkben senki sem gondolt a provízióra. A mi időnkben még a hivatalt is ingyen vittük. — Rosszul tették. Nem is volt köszönet benne. A provízió, akit meglillet, a legtisztességesebb kereset. Végső eredményben a civilista sem más, mint provízió. Még egy király sem utasította vissza. Azért a birtokközvetitésért reális számítás szerint önt huszonötezer korona illeti meg. Ádándy felugrott és tiltakozásra emelte kezét, — Erről szó sem lehet, uram. — Pardon, nem fejeztem be, ez az összeg nálam van, de ón nem adok nnek belőle egy fillért sem. — Köszönöm — sóhajtott Ádándy megkönnyebbülten. — Én az egészet megtartom, mint hozományt,?ha nincs ellenére. Ádándy tágra nyilt szemmel meredt a cigarettázó fiatalemberre. — Hozomány ? — kérdezte. — Nem értem kérem. — Majd megmagyarázom. Mostohaleánya, kivel Budapesten ismerkedtem meg egy koncerten, menyasszony. És ha ön hozzájárul, hogy a hozomány ... Ádándy a könnyezésig elérzékenyülve borult a fiatal Gyomai nyakába. — Uram, fiam, barátom ! A lelkemet is odadnám önnek. Nem adta volna száz forintért, ha kezet csókolhatot volna annak a fiatalembernek. Negyedóráig csuklott az örömtől, mikor az távozott. Aztán megesküdött, hogy soha többé nem dicsekszik. Ezt az esküt meg is tartotta estig, addig tudniilik, míg a kaszinóba nem ment, hol valósággal megrohanták a gratulánsok. A gratulánsok közt volt az öreg szkeptikus doktor is, ki igy szólott: — Szép, érdekes eset... egy nábob elvesz egy lányt hozomány nélkül . . . Ádándyt legyűrte az ösztön. Nem tudott ellentállni. — Pardon, doktor ur, ez nem egészen van ugy — mondotta a legkomolyabb arccal. — Én a fiatal Gyomainak ma eélelőtt huszonötezer koronát olvastam a kezébe hozományképpen készpénzben 1 Becsületemre ! Diadalmasan nézett körül, de hiába, nem volt egy ember, aki elhitte volna. Pedig majdnem igazat mondott. Gyula, Bay József Gyulavári, Tóth József Körösladány, Szabó János Köröstarcsa, Halász Endre Csorvás, Kiss László Orosháza, Csapó Péter, Daru Gábor (gondnok) Öcsöd, Csáky Benjámin Szeghalom. Reggel 8 órakor a jelenvoltak istentiszteletet hallgattak az ó-templomban, ahol Somogyi József anyakönyvvezető, segéd-lelkész mondott buzgó, áhítatos imát. Istentisztelet végeztével az egyházmegyei gyűlés tagjai a városháza dísztermébe vonultak, ahol Dombi Lajos esperes-elnök először imát mondott, majd rövid beszédben üdvözölvén a megjelenteket, a gyűlést megnyitotta. A tárgysorozat rendjén megtörténvén a tagok igazolása, Tereh Gyula vásárhelyi lelkész, mint egyházi és Zsiros Lajos ügyvéd, mint világi újonnan választott tanácsbirák tették le a szokásos esküt, szép szavakban mondván köszönetet a személyüket ért kitüntetésért. Azután az egyházmegye öt újonnan választott tanítója tette le a hivatalos esküt, Az egyházmegyei gyűlés napirendjón tulnyomólag egyházközségi közigazgatási ügyek szerepeltek s vitát leginkább a hódmezővásárhelyi egyház ügyei okoztak. A közgyűlés az egyházmegye érdemes tanácsbiráját, dr. Bartóky József földmivelósügyi minisztériumi államtitkárt, ki egészsége helyreállításában Karlsbadban időzött és csak szerdán tért haza Budapestre, kineveztetése alkalmából a közgyűlés sürgönyileg üdvözölte. Választási mozgalom. Kit jelölnek Csabán ? — Mendemondák. Békéscsaba jelölés, együttes működés tekintetében holtpontra jutott. Hogyan és mikép lesz, senki sem tud bizonyosat. A függetlenségi párt a Házfeloszlatás után közgyűlést tartott, a párt tagjainak nagyon csekély érdeklődése mellett és tiztagu tárgyaló-bizottságot választott. Majd a Nemzeti Munkapárt is megalakult, már nagyobb számú résztvevőkkel, de be kell vallanunk, nagyobb érdeklődést és lelkesedést vártak a vezetők. E párt is küldött ki tízesbizottságot, de mire a két bizottság ma tárgyalásra összeül, a függetlenségiek már ultimátumot mondottak, hogy munkapárti jelöltet a függetlenségi párt nem támogat, hanem esetleg pártonkivülit. Viszont a Nemzeti Munkapárt bizottságának strikte utasítása, hogy a párt jelöltje Zsilinszky Mihály ny. államtitkár, az ország közéletének érdemekben gazdag fórfia lesz, illuziórussá vált, mert Zsilinszky Mihály e héten nála tisztelgő csabai munkapárti vezető férfiainak kijelentette, hogy a csabai jelöltséget nem fogadja el. Zsilinszky Mihály ugyanis Liptószentmiklóson jelölve van, Szarvason jelölve lesz és a szarvasiaknak határozott ígéretet tett arra nézve, hogy megválasztatása esetón a szarvasi mandátumot tartja meg, sőt Khuen-Héderváry miniszterelnök a szarvasi küldöttségnek szintén kijelentette, hogy Zsilinszky Mihálynak Szarvason való megválasztatása előtte felette bec3es, mert ritka tudásu, munkabirásu férfiú jut a parlamentbe. A csabai Nemzeti Munkapárt most ott áll, hogy jelöltet keres. Dehát nehéz találni olyat, kit a függetlenségi párt is támogatna, meg győzelemre is lehetne vinni. Mert alig van választókerület, hol annyi körülményre kellene tekintettel lenni, mint Csabán. A Nemzeti Munkapárt Zsilinszky Mihálylyal a győzelem reményével mehetett volna a választási küzdelembe, idegennel kevósbbé. Széttagoltan, minden párt külön-külön, — a parasztpárttal, annak terrorával aligha bír megküzdeni. Pedig ennek a hosszas vajúdásnak a vége az lesz, hogy a függetlenségi ós a munkapárti tizes-bizottsig ma aligha jut dűlőre, mert egyik pártnak sincsen jelöltje s ha nem is különböznek össze, a szorosabb kapcsolat megvalósulásának — lőttek. A választópolgárok nagy része mégis kíváncsi, ki lesz a jelölt. A nemzeti munkapárt, Zsilinszky Mihálytól kosarat kapva s ennek a refusnak nyomós oka az lenne, mert a központban ugy vélik, Csabán nem lehet találni olyan vezető férfiút, vagy férfiakat, kinek vagy kiknek kezébe a választási küzdelem vezetését bízvást le lehetne tenni, az elnökség Eohonyi Gyula igazságügyi államtitkárra gondolt, azonban Rohonyi is, a minisztérium ügyvezetésének átvételével nagyon el lóvén foglalva, hajlandóságot nem mutatott. Most ugy vélekednek, talán F a b i n y i t lehetne jelöltül megnyerni. A függetlenségi párt néhány vezető férfia ós a munkapártiak részéről is többen dr. T a g á n y i Sándor aradi birtokos jelöltetését óhajtanák. Azonban ugy tudjuk, Tagányi is kijelentette, hogy Csabán csak a pártok együttes működésével vállalna jelöltséget. Az együttes működés ós a jelölés körüli nehézségekből a beavatatlanok mindenféle mende-mondára következtetnek. Igy igen sokan határozottan állítják, hogy Csabán nem is lesz választási küzdelem, hanem csak meglepetés. Igy Gyulán a megyeházán és a városházán is azt kérdezték tőlünk : igaz-e, hogy Áchim L. András ós a pártja csak színleg veszi fel a küzdelmet, hogy a munkapárt jelöltje győzzön, mert hát a pártkassza gondoskodott volna ez eshetőségről. Mondanunk sem kell, hogy a párt országos vezetőségének van egyéb gondja, mint az, hogyan boldogul Csaba polgársága a maga bajával. Ha Csaba összpolgárságát tétlenül ós közö nyösen hagyja a város érdeke, a perifériákon kivül ólőkre még inkább közönyös. A hódmezővásárhelyi áll. óvónőképző-intézet Gyulán. A hódmezővásárhelyi óvónőképzőintézet 53 növendéke R i b i c z e y Erzsébet igazgatónő, Serényi Anna és G 1 u g o v á c z Emma tanárnők vezetése mellett hétfőn délután félnapi tanulmányutjában meglátogatta a gyulai József szanatóriumot, majd onnan a délutáni motorral visszatérve, Gyula város nevezetességeit tekintették meg. A szimpatikus, - igazgatónőjére valló — igen élénk, kedves társaságot — mert hivatalosan értesítve senki sem volt — csupán privát értesülés alapján fogadta és kalauzolta a városban Erdős Sándor városi jegyző, Kardos István állami iskolai igazgató, Schrőaer Istvánná óvónő ós B e c k e r Erzsike tanítónő. A programmba felvettekből elegendő idő hiányában többet elejtettek. Igy kettesével impozáns vonalban befeló törekedve, gyönyörködve szemlélték a sugáruti egészségi és szépészeti szempontból a kertekben épített csinos házakat. Majd a törvényszéki palota lépcsőházának mennyezetén levő bibliai történelmi remek festményt — Salamon itíletét — nézték meg elragadtatással. Megnézték az esküdtszóki nagy termet is. Innen a régészetéről nevezetes ós értékes muzeumba ment át a társaság, hol Domokos János ny. tanitó, muzeumőr fogadta a kirándulókat, kiknek nagy érdeklődós mellett megmagyarázta az egyes korbeli tárgyak nevezetességeit. A muzeumból az Erkel Ferenc szoborhoz, onnan pedig a Megyeház-utcán a gróf Almásy tulajdonát képező, boros • tyánnal befuttatott vára, mely az Alföldnek egyik legrégibb és legnevezetesebb véd'bástyája volt, a kastélyt, az Alföldön párját ritkító szép kerttel s a kastély szomszédságában levő terebélyes fát, mely alatt Erkel „Bánk-bánját" szerezte, mely hely Almásy grófék igen kedves nyári uzsonnázó helye — tekintették meg. Közben a „Békés" szerkesztője, K ó h n Dávid is csatlakozott a szépnemű diáktársasághoz, majd megmutatta azt a helyet, hol Knezics kardját törte s hol Damjanicsnó pár hónapig lakott. A várat csodálattal szemlélte s mintegy visszatarthatatlan kíváncsisággal futott széjjel annak megvizsgálására fel a bástyára, sőt jó része még a majdnem függélyesen álló lépcsőn a toronyra is felment. A látványosságban nagyon megelégedett társaság a Körösparton a Schröder Istvánnó óvódájába vonult, hol dr. F o 11 m a n n János közsógi óvódai felügyelő-bizottsági elnök fogadta a sok járástól sem fáradt leánysereget.