Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-10 / 29. szám

Békéscsaba, 1910 április 10. BÉKÉSMECrYEI KÖZLÖNY 5 ők tehát nem numeráinak a küzdőté­ren, ám a hetedik menyországra tarthat számot az, aki ebben a szük, drága és reménytelen világban egy „boldogan csicsergő" fészekaljjal dicsekedhetik. Mert közöttünk legyen mondva, a n csi­csergés" olykor pofonok csattanásában nyilvánul, mit a boldog fiókák oszto­gatnak ki egymásnak, a testveri szere­tet révén. A gerlice lelkű anya búgása is inkább zokogás, tépő gond, mit csak az apa sóhajtása és tollának sercegése szakit meg, amint privát munkával igyekszik a cipő-, szabó- és huskontók alakjában megbillent „balance"-ot hely­reütni. A kultura mérégdrága orvosság. Viszont az úgynevezett hygiénikus mű­veltség is sokkal többet követel a mai anyától, mint a hajdani boldog kor mamáitól, akik bizony nem nagyon tudták mi fán terem a hálóing, a külön ágybafektetés, estéli és evés előtti mos­dás, mi egyéb. Lebujtak a süvöltvények amikor belefáradtak a hancúrozásba azon maszatosan, a darab kenyérrel, mit fekete kis öklükben szorongattak. Oda se néztek neki, ha nappali ruhájok rajtok maradt, minek, legalább reggel annál hamarabb ki lehetett csapni őket. Megúszták a himlőt is, ugy hogy észre se vették. Ha meg pusztult közülök, uj állta a régi helyét, mondván: hadd hulljon a férgese! Igy, — hajdan. Most egy kicsit máskép van, szinte nagyon is máskép. Hogy az anya is, a gyerek is ideges lesz belé. A mai művelt és lelkkiismeretes szülő legtöbbje úgyszólván háromfelé kereshet és pótolhat. Pótol először hy­giénikus szempontból, amikor a csene­vész gyermek szervezetét, — (amiért sokszor a nagypapának csókolhat ke­zet !) edzi, csukamájolajazza, foszforozza és tornáztatja, szeszes italtól és dohány­zástól tiltja, általános és oktató felvilá­gosítás utján. Alapos munka kell hozzá, mig ez öröklött sárkányokat legyőzi. Másodszor: fizeti az adósságot, amibe szegény ördög létére családala­pítása alkalmával belemászott és har­madszor: köti a biztosításokat, hogy csemetéinek ne kelljen belemászni. És inkább nem szivarozik, nem iszik és nem rendez országra szóló keresztelő­ket és névnapokat, mint ama régi, bol­dog, búfelejtő korban szokás volt. Bizony ezért nehéz a mai világban a családalapítás, mert józan ember már nem hive az „ahogy esik, ugy puffan" kényelmes theoriának, hanem számol a felelősséggel és lelkiismeretével is, mely ót családalapítása alkalmával kötelezi. Ne legyen egyik testvér a másiknak megölője, ép azért, mert él. Ne legyen ráutalva a szülő gyermekére kereset- és vagyonhiánya esetén, ha fiatalabb ko­rában nem jól gondolkozott. A gondviselés minden ember ke­zébe adott megélhetési módot, csak épen az egyéniségtől s rutintól függ, kinek válik kezében a sár darab arany­nyá és viszont. Igaz, hogy a szeren­csétlenség, a véletlen, vagy egy humá­nus jó sziv, melyre a lusta „gyengék" pályáznak, — a legtehetségesebb és legambiciózusabb embert is agyon üt­heti. Ez a mindeneket betöltő nagy igazság rovására esik s ez ellen apellá­tát idelent hiába keresünk. A gondvi­selés kijelöli minden ember munkakö­rét. Mondjuk, kiosztja az üres vékákat a robotosoknak. Az igen tisztelt kasznár ur, a sors, aztán munkához hajtja az alattvalókat. Neki mindegy, akárhogy, csak számadáskor a vékák tele legye­nek. Igy aztán sokszor megesik, hogy az örök-adós boldog „gólyavárók" vé­káját meghordatja a szegény özvegy­asszonnyal, kinek anélkül, hogy érte egy hitvesi csókot kiérdemelne, — gye­rekei ápolásával, nevelésével nemcsak küzködnie kell, hanem azoknak a ke­nyeret is meg kell keresnie, férfi he­lyett férfi; és meghordatja a más vé­káját a szegény életörömtől megfosztott, öreg korára nélkülözésnek kitett, vén­nek maradt leánynyal is, kinek éleme­dett papája uj szerelmek után kontár­kodván, a véKony hozományt második vagy harmadik „nője" lábai elé rakja. S még vagy száz hasonló példát tudné . Ám hiszem, hogy ez csak a földi mérték. Ott fönn a mérhetetlenség ós végtelenség hazájában megismerik a hamis robotost, a hamis kasznárt s az elsők lesznek utolsókká, s az utolsók elsőkké. inpo. A „Hésmepi Közlöny" táviratai. Serényi Miskolcon. Gróf Serényi Béla földmivelés­ügyi miniszter, akit Miskolc város dóli kerületének választópolgársága képvi­selőjelölt gyanánt léptetett fel: hétfőn délután tartja programmbeszédét. Gróf Serényit szombaton délelőtt megláto­gatta Khuen-Héderváry miniszterelnök és vele hosszasan tanácskozott. A ta. nácskozás valószínűleg a programmbe­széddel állott összefüggésben. Zichy János Székesfehérvárott. Gróf Z i c'h y János, közoktatásügyi miniszter vasárnap utazik Székesfehér­várra, az ottani Nemzeti Munkapárt ala­kuló gyűlésére. A minisztert, a válasz­tók ólén Prohászka püspök fogadja, akinek vendége is lesz. Az alakuló gyű­lésen a miniszter beszédet mond. Rohonyi üdvözlése. Rohonyi Gyula, az uj igazság­ügyminiszteri államtitkár szombaton délelőtt jelent meg először hivatalában. A minisztérium tisztikara ebből az al­kalomból testületileg tisztelgett nála. A tisztviselők üdvözletét I m 1 i n g Kon­rád tolmácsolta. Rohonyi szép beszéd­ben mondott köszönetet az üdvözlésért. Beszédében röviden vázolta programm­jának irányelveit is. Kossuth betegsége. A legutóbbi orvosi jelentések sze­rint Kossuth Ferenc állapota fnlyton javul. A beteg pártvezér állapota iránt sokan érdeklödnek. Roosewelt Budapesten. Báró Hengelmüller László, washingtoni osztrák-magyar nagykövet szombaton délelőtt meglátogatta Khuen­Héderváry gróf miniszterelnököt, akivel Roosewelt Tivadar budapesti láto­gatásának részleteiről, a tiszteletére ren­dezendő ünnepségekről tanácskozott. KróniKa. Nagy a búja mostan Szegény krónikásnak, Mert hát neki igen könnyen fi képire másznak. Esemény nincs semmi, Levegőt kell enni, De azért a krónikának Meg kell mégis lenni. Még hogy meg kell lenni, fiz nekem smarn, semmi, Hisz' a Múzsa betalálta fi hajamat kenni. Felkent krónikások Játszanak a rímmel, De rossz, mikor nem jő ötlet, Csakúgy ámmal-immel. Néha volt sok ötlet, Egyből öt, meg hat lett, Nem is voltam akkortájban Bús, töprengő Hamlet. Ha esemény nincsen, Ötlet is hiányzik És az ember nagy kínjában Majd a falra mászik, Hah I Megvan I fi falrój Érkezett egy témám, Nem áll a lant a kezemben Szomorúan, némán, Szomorú ügy ám az, fimit ma regélek, Tudom, nem is felejtik el, fimeddig csak élnek. Termetes szakácsnék, Vicces szobalányok, Nehéz napok jönnek bizony Nemsokára rátok I Nem szabad most nektek fi korzóra járni, Katonákkal és kántákkal Kecsesen sétálni. Komor rendőr-bácsi Elzavar azonnal, Hogyha egyszer szembe jöttök Egy szép kisasszonynyal. „fizt az árgyélussát, Menj a túloldalra I Ez az oldal uraknak van Este csak fenntartva I" És a túloldalra Mindig átvonultok, Mig valami radikalis Eszközhöz nem nyúltok. fimig a bakákat Fel nem lázitjátok, Márkák, Jucik, Rozik, Borcsák, Rossz idő jár rátok I Ebből elég ennyi, Másfelé kell menni, fi gyulai mandátumot Meg kell énekelni. Mert az a mandátum Különös egy jószág : Jelöltet még nem tud csípni S ez tiszta valóság. fizazhogyhát, pardon, Van jelölt ott, kérem, Mind a húsznak, nagy remények Vannak a begyében. Vannak a begyében S diadal jegyében Harcolnak, mint máshol senki fiz egész megyében. Csabán csak titokban Dolgoznak a pártok. Leleplezzem, ne leplezzem ? Nem. Nekik nem ártok. Meglepetés lesz itt, finnyit elárulok Ha majd egyszer, hat hét múlva Szakadnak a húrok. Inkább megyek most már Kedvesebb hazába, Vár ma engem a Nőegylet Művész délutánja. Clgy-e hogy eljönnek, Ezren egyremásra ? Persze jönnek. Nohát akkor fi viszontlátásra ! Guy A mezőberényi harcias amazon. Megverte a rendőrt. A mondák homályos, ködös világá­ban szerepel ma már csak a fegyveres amazonhadsereg, mely fórfihadserege­geket tudott tönkreverni. Hogy azon­ban mégis lehetett valami alapja annak a mondásnak, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy manapság akad­nak a gyöngébb nemben olyanok, akik beillettek volna bátran a fegyveres ama­zonok közé. Az asszonynak, köztudo­más szerint, a nyelv az igazi fegyvere. Azt azután forgatja ugy, ahogy még egy világbajnok sem tudja forgatni a vivó­kardot. Az amazonok utódai azonban tudnak tettekkel tényezők is lenni. Ha­marosan odavágnak, ahova néznek. Ezek közé tartozik az az asszony is, akiről alább lószen szó. Megjegyez­zük előre, hogy neki volt igaza és amit tett, jogos felháborodásába tette. Mészáros György ós Nagy Jánosné a mult év nyarán a mezőbe­rényi hetipiacról igyekeztek hazafelé. Nagyné ugyancsak meg volt pakkolva mindenféle vásárolt holmival: káposz­tával, bögrékkel satöbbi. Ámint mentek, mendegéltek, utjok egy borbélymühely előtt vezetett el. Az ajtóban kinn állottak a borbélylegónyek s ezek rendszerint igen viccesek szok­tak lenni. Ekkor is vicceltek. Egyik se­géd valami megjegyzést tett Nagynóra, amely egy csöppet sem volt hízelgő, mert hát a korára vonatkozott. A ter­metes asszonyságban felforrt a vér — Mit mondott ? — kiáltott vész­jóslóan a segédre. — Én ? Semmit. Talán hangosan gondolkoztam. — De erre, meg amarra, ón rólam ne gondolkozzon se hangosan, se más­képen, mert megjárja. Szó szóra következett, azután pedig a tett. Nagyné elővett egy hatalmas fej káposztát ós fejbe vágta a segédet. Ek­kor az sem hagyta magát. Hamarosan parázs kis..verekedés és kavarodás ke­letkezett. Összecsődült az egész utca. Egy válságos pillanatban aztán oda­érkezett Wagner Márton rendőr. Si­került neki szótválasztani a verekedőket ós kérdőre vonta Nagynót. — Hogy miért csináltam ? Semmi köze hozzá — mondotta. A rendőr erre be akarta kísérni. De Nagyné Mészárossal együtt neki­esett ós közös erővel kezdték agyabu­gyálni. A rendőrt csak odaérkezett tár­sai szabadították ki kellemetlen helyze­téből ós kisérték befelé a két szomszé­dot. Útközben Nagyné kiáltozott folyton és azzal gyanúsította az egyik rendőrt, hogy elvette a pénzét. A rendőrségen Nagyné hangja maxi­mumra emelkedett. Igaz, hogy a rend örök sem voltak vele szemben udva­riasak, mert megverték mindkettőjüket, de az is tény, hogy Nagyné az egyik rendőrt hasba rúgta, a másiknak a fe­I jén pedig egy bögrét tört széjjel. A gyulailtörvónyszók előtt csütörtö­kön hatóság elleni erőszak vétsége miatt állottak Mészáros György és Nagy Jánosné. Mindketten tagadták, hogy megverték a rendőröket. Amit adtak nekik, azt önvédelemből adták, mert azok ütlegelték őket először. Ez az ál­lítás részben beigazolást is nyert. A bíróság a számos enyhítő körül­mény figyelembevételével csak 3—3 napi fogházra itólte Őket. De ezt is so­kalták, mert felebbeztek felmentésért. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára enyhe időt jelez, nyugaton, sokhelyütt ' csapadékkal. — Személyi hir. R ó v y Ferenc, az állami felsőbb leányiskolák országos kormánybiztosa a héten három napon át Csabán időzött az itteni áll. felsőbb leányiskola tanmenetének megvizsgálása céljábó!. Harmadik napon konleren­ciára hivta össze a tanári kart ós teljes megelégedésének adott kifejezést a ta pasztaltak fölött. — A Nőegylet felolvasó délutánja. Mint mult számunkban már jeleztük, a csabai Nőegylet ma vasárnap délután 3 órakor tartja harmadik felolvasó délutánját. A délután élvezetesnek és gyönyörködte­tőnek ígérkező mősorát mult számunk­ban már közöltük. A mai délután érde­kességét növeli még az is, hogy a mű­sor lefolyása után történik meg az Áchim Klárika által festett és ado­mányozott szép pamlagpárna kisorlo­lása is. — A gazdasági egyesület házépítése. A Bókósmegyei Gazdasági Egylet ház­bővitésére hirdetett első árlejtési hir­detmény, mint már megírtuk, nem járt sikerrel, mert a vállalkozók túlságosan magas összegű ajánlatokat tettek. Az uj árlejtési hirdetmény határideje április 7-ike volt ós annak kapcsán beérkezett ajánlatokat szombaton délután bontotta fel az építkezési bizottság. Most jelen­tékenyen olcsóbb ajánlatok érkeztek és a bizottság ki is adta a munkálatokat a következő legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozóknak : a föld- és kőmivesmun­kát kapták Bányai ósLipták vál­lalkozók, a mükőmunkát W a 11 a Jó­zsef kapta ; a bádogosmunkát V i s k i Dezső, a vasanyagszállitást Ormai Géza, az asztalosmunkákat pedig D u fa­ra v c s i k és társa nyerték el. — Eljegyzés. Gyémánt Sándor, csabai varrógépkereskedő ma tartja Szolnokon eljegyzését özv. B a u m­horn Ed óné leányával, Erzsikével. — Tanácsülés Békéssabán. Békéscsaba község elöljáróságának pénteken délután tartott tanácsülésén igen sok apró­cseprő tárgy szerepelt. Közérdekű ügyek alig fordultak elő. Tudomásul vette a tanács az Alsófehórkörösi Ármentesitő Társulat értesítését arról, hogy az al­sóvégi vadvizlevezető csatorna már el­készült. Kikötötte azonban az elöljáró­ság még az engedély megadásakor, hogy a tehénlegelő vadvizét is le kell vezetnie. Kovács Jánosné és M i s­tyán Mihálynó cukorkaárusitási en­gedélyért folyamodtak. A tanács a ké­relmet nem teljesíthette, mert azokon a helyeken ahová ők kérték, már má­soknak van engedélye. Povázsay János adótisztnek 14 napi szabadságot adott a tanács. Ezek voltak a tanácsülés megemlítésre méltó tárgyai. — Halálozás. Néhai Maczák Már­ton, csabai birtokos neje, szül. G y e b­r o v s z k y Mária hunyt el szomba­ton, élte 72-ik évében. A megboldogult­ban Maczák Mihály, a békéscsabai ta­karékpénztár-egyesület tisztviselője a legjobb édes anyát siratja. Ma délután 2 órakor helyezik örök nyugalomra. — A gyomai szolgabíró szabadságon. J a n t y i k Mihály, gyomai szolgabíró hat heti szabadságot kért ós kapott is az alispántól. Helyettesítésével az alis­pán dr. Kiss László csabai tb. szol­gabírót bízta meg. Hir szerint Jantyik nem is fog többé hivatalába visszatérni, hanem nyugalomba megy. — A központi választmány ülése. Bé­késvármegye központi választmánya csütörtökön délelőtt ülést tartott, a fü­zesgyarmati »/* telek úrbéri adó meg­állapítása tárgyában. A választmány 1/ i telek úrbéri adóját 1879 koronában ál­lapította meg. Aki ennyi évi adót fizet, az már választói jogosultsággal bir. — Uj artézi kutak. Most egyszerre három uj artézi kut fúrására kértek en­gedélyt az alispántól. Két kutat két orosházi gőzmalomtulajdonos furat, a harmadikat pedig Tótkomlós község. Tótkomlósnak ez lesz a harmadik artézi i kútja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom