Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-09 / 3. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 január 16. Hiába van detektív, rendőr, csendőr, mikor ezek az emberi állatok elkövették már gazságaikat. Cinikusan, sőt furfangosan védekeznek a vádak ellen s ha egyet a biróság véletlenül lecsukat, támad helyette másik száz. A héten Gyulát tisztelték meg ezek a Fáraó-ivadékok látogatásukkal és ugy eltűntek, hogy a rendőrség ós csendőrség a legszorgosabb kutatás dacára sem akadt nyomukra. A bűnesetek a következők: Özv. Dániel Jánosné, hétfőn este vendégségbe volt hiva egyik szomszédjához. Disznótori alkalmatosság volt. Dánielnó kitűnően érezte magát a vidám társaságban és nem nagyon igyekezett haza. Körülbelül 11 őrá lehetett, mikor megunva a mulatozást, hazafelé igyekezett. Amint a háza elé ért, észrevette, hogy az udvarban jár valaki. Hallotta a gyufák sercenését, látta a lángok villanását és hallotta, amint a konyhaajtót döngetik. Dánielnó nem ijedt meg a maga árnyékától ós kinyitotta az utcaajtót Abban a pillanatban három alakot látott a sötét háttérbe surranni a konyhaajtó elől. Rájuk kiáltott : — Kik vannak ott ? Ekkor már mellette termettek az idegenek. Az egyik megfogta a karját és cigány kiejtéssel rámordult: — Ne kiabálj, mert mindjárt agyon ütünk. — Mit keresnek itt ? — Majd megmondjuk, csak gyere beljebb ! Ezzel megragadták és húzták befelé. Dánielnó nagyon meg volt ijedve, de azért igyekezett magán uralkodni. Rá is kiáltott a hívatlan vendégekre : — Mit akarnak ? Es felhangzott a durva válasz: — Add ide a pénzedet, mert különben meghalsz. Dánielnó nem tehetvén egyebet, a nála levő csekóty pénzösszeget átadta a rablóknak, akik ezután sietve eltávoztak. A másik eset hasonló ehhez, c^ak a személyek változnak. Gombos Mojsza oláhvárosi lakos szintén késő este ért haza. A háza udvarán a sötétben két cigányasszonyt vett észre. Nem nagyon örült meg a hívatlan látogatóknak és haragosan rájuk kiáltott: — Mit akarnak? A meglepett cigányasszonyok ötöltek, hatoltak, vitába elegyedtek Gombossal, aki pár pillanat múlva zajt hallott a szobából. Nagy káromkodások között ment be. Ott aztán épületes jelenet tárult szeme elé. Másik Két cigányasszony ugyanis szedegette össze a szekrényekből a különbözó ruhanemüeket ós nagy iparkodással pakkolt be az ágytakaróba. Gombos a sarokból elővette súlyos tölgyfabotját és ugy vógigvert a negy cigánynő ni béren, hogy azok sikoltozva menekültek. De az egyik visszaszólt az ajtóból: — Megállj, kutya, ide jövünk még mi karácsonykor! Csütörtökön, vízkeresztkor van karácsonyestéjük az oláhoknak. Gombos, mint özvegy ember, ezt a szent estét nem töltötte odahaza, hanem elment egyik rokonához látogatóba. Csak késő este tért haza. De ez a hazatérés egyáltalában nem lehetett örömére. Mert amikor az udvarba lépett, az a kellemetlen meglepetés várt reá, hogy az ablakokat bezúzva, az ajtókat pedig tárva, nyitva találta, a szobából pedig nagyon sok értékes holmi eltűnt. A cigányasszony ok tehát beváltották ígéretüket. Ezeken kívül abban az időben számos betörés történt Gyuián. Ugyancsak a cigányok tettek kísérletet K o h n Bernát kereskedőnél, de a revolverlövés elriasztotta őket. Sok helyen azonban sikerült a manőver, úgyhogy igen sok gyulai lakost megkárosítottak. A csendőrség és rendőrség most széleskörű nyomozást tart a vakmerő rabló-cigányok után, de a nyomozások mindezideig nem vezettek eredményre. A cigányok, mint aki jól végezte dolgát, eltávoztak Gyuláról. Az 0. M. K. E. Csabán. Január ll-ike nevezetes nap lesz a csabai zsidóság életében. Akkor történik meg ugyanis, egy rövid élete dacára is országosan méllányolt kultúregyesület, az „Országos Mt gyár Izraelita Közművelődési Egyesület" csabai fiókjának a megalakulása. A megalakulás ünnepélyes keretek között történik. Az ünnepélyen szerepelni fog dr. Hevesi Simon, az országszerte ismert budapesti főrabbi, dr. Yen et i a n e r Lajos, a szintén országos hírű újpesti főrabbi és dr. W e i 11 e r Ernő, az OMIKE. főtitkára. Mind a hárman nagyértékü előadásokat tartanak. Dr. Hevesi „Isten és a természettudomány", dr. Yenetianer a „Magyar zsidók története" címek alatt fognak felolvasni. Utóbbi felolvasást a szerzőnek meg kellett ismételnie a budapesti lipótvárosi kaszinóban, annyi érdekesség van'benne. Dr. Weiler magáról az egyesületről ós az alapszabályok megalkotásáról fog előadást tartani. A budapesti vendégek kedden délben érkeznek, küldöttség fogja őket várni az állomáson. Az ünnepélyes gyűlés délután 3 órakor lesz a hitközségi iskola egyik tantermében. Az előadások után meg fogják alakítani a tisztikart, melynek tagjai az előkészítő bizottság javaslata szerint valószínűleg a következők lesznek : Elnök dr. F á y Samu, alelnökök dr. R é v é s z Fülöp és F r i e d József, jogtanácsos dr. Weisz Frigyes, ügyvezető titkár dr. HerzogHenrik, pénztáros Schwarcz Jónás. A többi tiszti állásokat a legközelebbi közgyűlésen fogják betölteni. Az előkészítő bizottság, melynek elnökei Csillag Ignác és F r i e d József állandóan permanenciaban van és lázasan dolgozik azon, hogy minél nagyobb legyen az alakuló gyűlés sikere. Felszólították az Izraelita Nőegyletet is a hölgybizottság megalakítására. Tekin^ tettel a hitközségi szókház nagytermének szük voltára a rendezőség ezúton hívja fel a hölgyeket, hogy helyüket a teremben már az ünnepély kezdete előtt egy negyedórával foglalják el. Az alakuló gyűlésre meghívták a hatóságokat és a társegyházakat is. A Körös-csatorna jege. Kevés a viz. „Fenn az ernyő, nincsen kas." Békéscsaba elöljárósága pár héttel ezelőtt tartott tanácsülésén egy határozatot hozott, mely a Körös csatorna jegének szállítását szabályozza. Akkor még lágy locs-pocs idők jártak, ugy hogy a rossz májuak még nevettek is a nagy szabályozáson. Mert hát a jég akkor a „nincsen" fogalom körébe tartozott s a vendéglősöknek a legnagyobb találékonyságot kellett kifejteniök, hogy az italok hüsitéséről gondoskodhassanak. De mindegy. Megrendszabályozták jegestül, mindenestül. A korcsolya-sport kedvelői már alig fértek a bőrükben a nagy örömtől, mert azt hitték, hogy most már muszáj jégnek lenni, mikor a tanács szabályzatot alkotott. És ez a hiedelem, amint látszik, nem is volt hiábavaló. Mert azóta már esett egy miiimóternyi vastagságú hóréteg, az idő is hidegebbre fordult, sőt — csodák csodája — egyik-másik vizeshordóban még jeget is találtak. De most, hogy hideg idők beállottak, beállott vólök az a bizonyos bökkenő is. Mégpedig nagy bökkenő. Tudniillik mi várjuk, sőt epedve várjuk a jeget és az oly sokszor inkriminált Körös-csatornában nincs viz. Ha pedig viz nincs akkor természetesen jég sem lehet. Ez olyan régi igazság, mint a kétszerkettő. A Körös-csatorna egyeduralkodója, az Alsófehérkörösi Ármentesitő-Társulat vagyonának gyarapodásához igén szép összeggel járul hozzá Csaba is, Békés is. És ez a nagyhatalmú egyeduralkodó sajnálja mégis a vizet. A nyáron bűzös pocsoiya volt a csatornában ós most sincsen más. Akkor még volt mivel takarózni, mert a Weszely-hidi szifon beomlott és nem lehetett egy darabig vizet ereszteni. De most már nincs helye, sem értelme ennek a kifogásnak. És az ármentesitő-társulat mégis olyan fösvény a vízszolgáltatás terén, mintha minden csepp egy ezerkoronást érne. Az őszszel fel is volt zúdulva a közvélemény, mert nyilvánvaló lett, hogy azoknak a különböző járványoknak nem volt más az oka, mint a Körös-csatorna posványos vize, mely milliárd számra lehelte ki magából a veszedelmes bacillusokat. És ugyanaz a viz van most is a Körös-csatornában. Kevés is, meg pocsolya is. Tudtunkkal az is benne van abban a bizonyos jég-szabályrendeletben, hogy jeget pocsolyákból szállítani a közegészségügy szempontjából nem lehet. Most tessék megnézni a szabadalmazott Körös-csatornát. Mi van benne ? Ha az sem pocsolya, akkor nem madár a veréb és nem csacsi a szamár. Most aztán el lehet képzelni, hogy micsoda egészséges jeget halászhatnak ki ebből a miazmákkal telitett pocsolyából! Pedig tudtunkkal a jég szintén a közegészségügyet szolgálja. Valósággal vétkes mulasztás tehát az, amit az Ármentesitó-Társulat cselekszik. Mivel indokolja meg azt, hogy nem ereszt vizet a Körös-csatornának Csaba és Békés határában levő részére ? Nem indokolhatja meg semmivel, legfeljebb a nemtörődömséggel. És kiteszi ezáltal a közegészségügyet a legnagyobb veszedelmeknek. Csabának és Békésnek erősen a sarkára kell állania, hogy a Köröscsatorna mielőbb tiszta, friss vizet kapjon. Ezzel kapcsolatban megemlítjük azt is, hogy nagyon célszerű volna a vágóhíddal kapcsolatban egy műjégkészitőgépet beszereznie a községnek. Minden valamirevaló város bir már ilyen géppel és nem fizet rá egyik sem. Sőt ellenkezőleg. Egész tisztességes jövedelme van belőle. Mórt ne lehetne ezt Csabán is megcsinálni ? Akkor legalább nem jönnénk zavarba a lágy telek idején. KróniKa. R mi megyénk neve Békés, Már ezer év óta. Termett itten sok szép virág, Sok kislány azóta. Mégis hát a háborúság Nagyobb itt, mint máshol, Rz ember még szólni sem tud R káromkodástól, Békésmegye soh'sem békés, Ezt már régen mondják, Sok ember van, aki benne 3árja a bolondját, Nem kell neki senki fia, De ő csak kell másnak, Nem törődik azzal sem, hogy Neki vermet ásnak. Hogy ez igaz, ne tagadják, Bizonyítok bátran : Gyulán minden zsidó ember Verdesi a vállam. Mert ott, kérem, paplak készül És templom is, pompás, Csak egy a baj: nem sikerült R nagy zászlóbontás. Nagysás inak mennek délre Üdülni a télen, Szegény ember vizzel főz csak, Igy van ez, remélem. Gyulán is a szegény zsidót Napról-napra nyúzzák S akarják, hogy ő épitse Fel az istenházát. No de sebaj, van itt más is, Rmi lantra méltó: Békésen a kis káplánnál Felhangzott a vétó. Mert a káplán mégse káplár, Ez igaz már régen. Kis lányoknak nem kell tudni, Mi van a fekete misében. Szóval, harc van minden téren, Nincsen meg a béke, Szegény, fáradt, munkásagynak Nincsen menedéke. Mert örökké szorongatják „Nincs igazam ?" — „Látod S körülfogják az embert a „Régi jó" barátok. R lapok is veszekedtek Nem is olyan régen, Volt nekünk egy jó barátunk Itt a vármegyében. Kicsi is volt, tüzes is volt, Rkár a gazdái, Csak az a baj, rondán tudták Összefabrikálni. Ez a kis lap mindig akart Lecsepülni minket, De nem tudta bizonyitni Ezer vétkeinket. Végre is hát összevesztek R harcos ügyvédek És a kis lap — sajna, sajna ! — Bizony semmivé lett. Lám, a „Közlöny" ezek mellett Megáll, mint egy szikla, Neveti a csúfolódást, Olyan, mint a szikra. Pattog, csattog, hogyha baj van, De ha nincsen, nyugodt, Ismeri már természetét, Erre Kelet, Nyugat. Egyedül caak azt szeretnénk, — Nem is nagy az ára — ha ezredik abonnenset írnánk a napiárba. Mélyen tisztelt nagyközönség Tegye meg ezt kérem S krónikám is jobb lesz akkor Bátran megígérem . . . Guy. ÚJDONSÁGOK. — Tdöiáráí. Az orszáo-os közronti [dője^ő állomás éjjeli fagyot jelez, keleten elvétve csapadékkal. — A megyei közkjrház kibővítése. Mult számunkban részletesen foglalkoztunk már a vármegyei közkórház kibővítésére kiirt árlejtés eredményével. Ls is közöltük azoknak a vállalkozóknak a névsorát, akik az egész munkára vonatkozólag nyújtottak be ajánlatot Az árlejtési bizottság a rengeteg sok ajánlattal a lejárati határidő óta szakadatlanul foglalkozik. Négy-öt vármegyei számvevő kora reggeltől késő estig állandóan permanenciában van. Már az eddigi számítások szerint is megállapítható, hogy a legolcsóbb két ajánlattevő Pfaff és Schneider, továbbá a Szabadó s-féle gyulai cégek. Egyes részlettételeknél azonban merültek fel az övékénél olcsóbb ajánlatok is. Ezért az alispán felszólította a két vállalkozót, hogy állapodjanak meg az olcsóbb ajánlatot tevő részletvállalkozókkal és ugy terjesszenek be ujabb ajánlatot. Amelyik a két mester közül előnyösebb megállapodásra jut és olcsóbb ajánlatot nyújt be, az lesz a győztes. Már eddig is bizonyos, hogy megfelelő olc^ó ajánlat esetén az előirányzott 705,000 koronánál 25—35000 kor megtakarítás lesz. — Az aliarai segély. Szentetornya község nem régen uj segédjegyzői állást rendszeresített, amit a munkaszaporulat tett szükségessé. A község anyagi viszonyai azonban olyan szerények, hogy még ezt a fizetést sem birják el. Ezért kórelemmel fordult az elöljáróság a belügyminiszterhez, hogy államsegélyként utalványozza a segédjegyzö fizetésének legalább egy rószót. A miniszter még nem döntött ebben a kérdésben, hanem visszaküldötte az iratokat különböző adatokkal leendő felszerelés céljából. — Gróf Wenckheim Frigyes alapítványa. Gróf Wenckheim Frigyes nemrég 40000 koronás alapítványt tett Békés község szegényei részére. Az alapítványi bizottság megállapított egy segélyezési tervezetet, melyet a grófné is jóváhagyott. E jóváhagyás birtokában most az alapítványi bizottság azzal a kérelemmel fordult az alapítványt kezelő alispánhoz, hogy az esedékes kamatokat utalja ki. — A vésztői munkásházak. A vármegye azt a nemes munkát, melyet a szociális nyomor enyhítése terén a mult évben megkezdett, az idén is folytatni fogja. Ebben az évben is épittet pár száz munkásházat a megye különböző községeiben. E községek között szerepel Vésztő is, amelyet csak az októberi törvényhatósági bizottsági ülésen vettek fel a segélyezendő községek közé. A belügyminiszter most a törvényhatóságnak ezt a határozatát jóváhagyta. — Iparhatosági megbízottak választása Mult vasárnap délelőtt választattak meg az iparhatósági megbízottak, akiknek feladata az ipar és kereskedelem ügymenetének hatósági ellenőrzése. Sajnálatos, hogy az érdekeltek nagyon csekély figyelmet tanúsítanak ezen saját ügyük iránt. Megválasztattak az iparosság részéről: Boskó G.vörgy, Kartág Ignác, Wieder Albert, Gyuchi János, Fekete S/.ücs István, Li.inger István, Vógh Endre, Tímár Endre, Hrabovszky János és Kiiment György; a kereskedők részéről: Kobn Sámuel, Lechnitzki Sámuel, Grünhut Márkusz, Kein Adám, Pataj Minály, Pollák Mór, Adám Jakab, Ritter Jónás, Klein Ignác ós Grünwald Kálmán. — Kaszinó közgyűlés. A „Békéscsabai Kaszinő-Egyiet" ma vasárnap délután 4 órakor tartja a Kaszinó helyiségeiben B e 1 i c z e y Géza elnöklete alatt évi közgyűlését, melyen az évi jelentés, az ez évi költségvetés megállapítása után az elnökség ós a választmány felének választása képezi a napirendet. — A kanyaró ós a csabai elemi iskolák. A csabai elemi iskolákban, mint irtuk volt, a kanyaró erősebb fellépése miatt a tanítást beszüntették. Most az alispán, mivel az orvosok jelentése szerint a kanyaró-megbetegedés inkább csak az első és második osztály növendékei között van: elrendelte, hogy az elemi iskolák három, négy, öt ós hatodik osztályaiban a tanítás folytatható, ugy az hétfőn újra kezdetét veszi. — Köröstarcsa óvodája. Köröstarcsa község képviselőtestülete régebben huszonkétezer koronát szavazott meg egy állami óvoda felépítésére. Vállalta egyúttal — ami szokásos — a dologi kiadások fedezését is. A belügyminiszter most a képviselőtestületnek ezt a határozatát jóváhagyta.