Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-24 / 24. szám

190 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 március 27. ván a közgyűlést, Korosy László főjegyző előterjesztette a törvényhatósági bizottság határozatát, melyben tudatja, hogy a katonai laktanyában a katonai konyhák ós főzőládák' elhelyezhetósére szükséges férőhelyiség felépítése nem a megye, hanem a község kötelessége, mert erre szerződésileg vállalt kötelezettséget. Teheti ezt annál inkább, mert a katonai kincstár a beépített összeg után 6%-ot fizet. A közgyűlés e határozat ellen előterjesztéssel kívánt élni, de hozzájárult a főjegyző ama véleményéhez, hogy ez ügyben az alispánnal újból személyesen tárgyal. Békóscsaba-Erzsébethelyen, mivel Albrechtovics Gusztávné beköltözött a szarvasi útra, nincsen óvoda. A kért segélyt a törvényhatóság is megtagadta, de utasította a községet, hogy óvodáról gondoskodjék. — A közgyűlés kimondotta, hogy egy állami óvoda felállítása iránt megteszi a szükséges intézkedéseket. A községi bábái és tűzoltói szabályrendelet jóváhagyása, továbbá több illetőség iránti rendelet elutasítása után Csaba községe is hozzájárult Csongrád ós Abony községek ama átiratához, hogy az állani már a tizezer lélekkel biró községeknek is állami támogatást nyújtson az állami funkciók teljesitéseórt. Ez ügyben felterjesztéssel is fog élni. Az ág. ev. egyház a Rudolf-főgimnázium kormányzó-bizottság szabályrendeletét lényegesen módosítván, a bizottság tagjainak számát is emelte. Az évi községi segélyért a bizottságba a képviselőtestület az eddigi két tag helyett hármat küldhet. A közgyűlés a bizottságba V a r s á g h Bélát, H a a n Bálát ós F á b r y Károlyt küldötte ki. A községi gazdasági intézői állásra, a szabályrendelet szerint csak oly egyén volt választható, ki felsőbb gazdasági iskolát végzett, vagy ga dasági oklevéllel bírt A tanács javasolta a közgy űlésnek, hogy miután Csaba községe a gazdasági intézői állást nem mezőgazdaság vitelére, hanem a község ingatlanainak, bérjövedelmek jobb értékesítésére, gondozására : nem oly egyénre van szűkki mezőgazdasági oklevéllel, hanem inkább kereskedelmi és közgazdasági szellemmel és érzékkel bir. Ily értelemben módosítsa a közgyűlés szervezési szabályrendelet e pontját. — Nagyon helyesen, a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult a kívánt módosításhoz. Az intézőnek kötelességévé fog tétetni a helypénzszedósi jog, a vágóhidak jövedelmének gondozása ós esetleg, az italadó bérbevétel e jognak a kezelése is. Marék Mihály szőlőbirtokos felajánlotta munkásházak helyéül a községnek megvételre az ág. ev. temetőn tul levő szőlőjét. A tanács 20 munkásház helyéül a területet olcsónak és jónak találta, ennélfogva megvételre ajánlotta a közgyűlésnek. Szeber'ényi L3jos a Marók területét a községtől kissé messzire fekvőnek találja. Inkább a Körös-csatorna ós a kőrgát melletti szőlőkből igyekezzék a tanács vásárolni. Kocziszky Mihály szintén ily értelemb?n szólalt fel. Ha a Marók-föld olcsóbb is, de az utak gondozása inagyobb költség s idővel a telkek értéke is alig emelkedik. Az elöljáróság igyekezni fog a Köröscsatorna és körgátmenti szőlőterületekből is szerezni s majd akkor határoz véglegesen. Csaba a békési villamosvezeték létesítésére, az Iparos Tanonc-Otthon felépítésére 220 ezer korona ujabb kölcsön nyújtására hívta fel a fővárosi pénzintézeteket. A villamos vezeték 65 ezer korona kiadást okoz, de ez 35 óv múlva teljesen megtérül. Harminc évre a tőketörlesztéses kölcsönt a Magyar Jelzálog Hitelbank 6 40 kamat, 9574 'árfolyammal ajánlotta, mig a többi összeget 50 évre 5'35, hasonló árfolyammal. A Pesti Első Hazai ós a Kereskedelmi Bank V* árfolyammal drágábban ajánlták a kölcsönt. Mielőtt a kölcsön felvételét megszavazta volna a közgyűlés, Zsíros András indítványozta, hogy csak a békési vezetők létesítésére szükséges öszszeget vegye fel a község, mert az Iparos Tanonc Otthon építése kérdése, illetve erre az államsegély még nincsen utalványozva s ki tudja mikor is lesz. Szeberényi Lajos szintén ily értelemben érvelt, s a közgyűlés, bár a főjegyző a pénznek későbbi esetleges drágulására is reámutatott, csak a 65 ezer koronának a felvételét határozta el. Községi közmunkából, részint téves ós kétszeres kivetés, részint elszegényedés alapján 513 korona törlését határozta el a közgyűlés. A kanálisi szőlőkben egy csomó kisajátítási ügy névszerinti megszavazása, az árvapónztár vizsgálatáról szóló jelentés tudomásul vétele, a borjutéri legelőnek 68 kor. 25 fillérért Áchim F. Andrásnak történt bérbeadáséra vonatkozó jelentések és a rendes havi jelentések tudomásul vétele után elhatározta a képviselőtestület, hogy ez évben Erzsébethelyen a Közkut-utcában és a kanálisi szőlőkben létesít Northonkutakat. A kórvények közül a közgyűlés megengedte dr. Margócsy Miklósnak, hogy a szarvasi-uti r. kath. temető melletti földjét házhelyekül felparcellázhassa. Schvézner Károlynak a „Próféta" vendéglő bérletét ez év ápri! lis 1-től 3 évre meghosszabbította. Reisz Hermán, dr. F á y Samu a meghosszabbítás ellen van, mert a község jövedelmét fokozatos béremeléssel szaporítani kell. Árlejtés kiírását javasolják. — A többség a meghosszabbítást megszavazta, mert a vendóglős'mintegy 1200 kor. épületjavitást^eszközöltet s ezt a kiadást a község megtakarítja. Megyeri Imre h. árvaszéki elnöknek, ki addig, mig a halálozás folytán megüresedett ülnöki állás betöltetlen volt, mintegy négy hónapon keresztül, a második ülnök helyett is dolgozott, úgyhogy mi restancia sem volt a tanács lem láttára Judásban a gonosz szellem teljesen felülkerekedett. Bekövetkezett az árulás: az apostol alkuba bocsátkozott a pokol zsoldosaival; a pénztáros eladta már az Üdvözítőjét és a lelkét. S Jézus Júdásnak még e gyalázatos lépése után is megtűrte, hogy utolsó vacsorája alkalmával az áruló vele egy asztalhoz üljön. Tűrte, mert tudta, hogy neki Isten végzése szerint az a sorsa, amely a Józsefé volt, akit a testvérei adtak el ; a Sámsoné, akit saját választottja szolgáltatott ki ellenségeinek ; a Dávidé, akinek a saját fia tört az életére. Tudta, hogy neki a keserűség poharát fenékig ki kell ürítenie s el kell szenvednie azt is, hogy bizalmasa döfje szivébe a kést. Sőt nemcsak maga mellé ültette Júdást, de meg is mosta a lábait, még mindég remélve, hogy e szelídségével, alázatával lemossa lelkéről is a reá tapadó fertelmes bünt. De, sőt megváltó szeretetében, munkájában még ennél is tovább ment: mikor már az imént megmosott lábak Jézus ellen vezették a fegyveres csőcseléket ; mikor a népek pásztorává avatott már az ebeket és farkasokat az ő főpásztora ellen uszította ; mikor behatolt e latrokkal Getsemánéba, az Urnák eme szentélyébe ; midőn Júdás a fekete bőrét hófehér tollakkal takaró hattyúként, báránybőrt öltő farkasként, angyali ruhába bujt sátánként nyájasan közeledett mesteréhez, hogy csókjával — ezzel a kigyómarással és nem csókkal —• elárulja őt: még akkor is nem a föld nyílt meg, hogy elnyelje, elpusztítsa a gyalázatos gonosztevőt, ha nem Jézusnak áldott ajaka. És barátjának szólította azt, kinek ő kétségtelenül még akkor is a legjobb baratja volt, de aki már akkor Jézusnak vak gyűlölettel telt ellenségévé lett. S azon két kérdést intézte Júdáshoz: Miért jöttél? Elárulod-e az ember Fiát? Ez a két kérdés, mintha a Megváltónak két keze lett volna, mellyel a már lángoló gerendát ki akarja ragadni a tűzből ; mellyel a fuldokló lélek után nyul, hogy megmentésére megtegye az utolsó kísérletet. , Azonban a megváltó Szeretet reménykedése meghiusult: Júdás árulóvá és nem apostollá lett. Azaz, hogy mégis árulásában is apostollá vált. Hiszen ott is vallotta ő Jézust és e vallomását meg is pecsételte a halálával — bár másként, mint azt Jézus akarta. Eldobta a gyalázatos módon szerzett pénzt; főpapi cinkostársai előtt bizonyságot tett Krisztus ártatlanságáról s ez a hitvallása ép ugy örök értékű, mint a Péter pünkösdi beszédje ; keservesen megbánta alávalóságát ós borzasztóan végrehajtott i önmagán lelkiismeretének szörnyű ítéletét. Kérdés, hogy használt-e a keresztyénsógnek ez apostolok bármelyike is a bizonyságtételével többet, mint az áruló Júdás a magáéval ? Nem maradt tehát Jézus fáradtsága még sem gyümölcstelen : a tövis szőlőt, a bojtorján fügét termett; az elpusztult oroszlán szájából méz került ki. (Bir. 14, 14). De bámulatos nemcsak a Fiúnak, hanem az Atyaistennek is a Júdás történetében tanúsított véghetetlen türelme. Ó meg ezt valószínűleg azért tette, hogy a Júdás átalkodottsága ellenére Jézusnak mindvégig kitartó kimeríthetetlen szeretete — a koromsötét éjszakában ragyogó eme csillag, a fekete posztón tündöklő eme gyémánt — annál szembeötlöbbé, a vaknak is láthatóvá legyen. De szomorú dolog volna, ha mégse vennők észre, ha megse méltatnók. 400 kor. elismerő dijjazást javasolt adni. H a a n Béla, dr U r s z i n y János, dr. T a r d o s, dr. F á y az üresedés alatt megtakarított 600 koronát kérték megszavazni. A tanács 400 korona javaslata mellett 23-an, a 600 kor. mellett 14-en szavaztak. A polgári leányiskola segélyéről más helyen szólunk. Itt még csak megemlítjük, hogy Kitka György és társai kérelmét a főút kikövezése tekintetében, a közgyűlés majd két óv múlva teljesítheti, Böhm Pálnak kérelmét, a szarvasi úttól gőzmalmáig az utcának kikövezését elutasította. Jóizü derültséget keltett Kiiment Mihályné abbeli kérelme, hogy adjon neki a község 14 ezer korona segélyt, mert ő főzőiskolát akar felállítani. — Elutasították s ezzel a közgyűlés befejezést nyert. előadásokat rendezzen, kifelé képviselje a gyulai össziparosságot ós ez által súlyt adjon minden fellépésének. Hir szerint az Otthon iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozik a gyulai iparosok részéről, hogy megalakulása j már biztosítva van. A gyulai iparosság szervezkedése. Iparos-otthont létesítenek. Talán valamennyi társadalmi osztály között legnehezebb tömörülésre buzdítani és szorítani a kisiparosságot. És ha a dolgok mélyére tekintünk, ez érthető is. A tömörülés már lényegénél fogva is magával hozza azt, hogy az egy dolgozzon az összességért és megfordítva az összesség az egyért. Könnyű ám ezt megtenni olyan társadalmi frakcióknál, amelyeknek az érdekei minden tekintetben azonosak, amelyeknek egyes tagjainál már foglalkozásuknál fogva is ki van zárva a konkurrencia és a kenyéririgység lehetősége. Könnyű például tömörülniök a tanítóknak, jegyzőknek és másfajta közhivatalnokoknak. A mi országunk kisiparosságát azonban a különböző szociális mozgalmak, és a némileg ennek hatása alatt beállott nehéz életviszonyok, úgyszólván a tönk szélére juttatták már. Szegények a kisiparosok, nehezen küzdenek az élettel. Már csak e szomorú körülményeknél fogva is igyekeznek megragadni minden kínálkozó munkaalkalmat és emiatt támad az egyforma szakmák művelői között az elkeseredett érdekharc. Az i;yen harcok annál elkeseredettebbek, minél szegényebbek kerülnek szembe egymással. A kisiparosság társadalmi tömörülése épp?n ezért megy igen nehezen. Hiszen csak hallanunk kell, hogyan nyilatkoznak egyes iparosok a hasonló szakmát művelőről, ha az szerencsésebb vállalkozások folytán jobb anyagi helyzetbe jutott. Még ma is lehúzzák a sárgaföldig s talán mindent elkövetnének tönkretételére. A kulturális haladás természetesen az iparosságnál is nyesegeti már e hibákat. Az ipar fejlődése folytán minden ipari szakmának támadnak különböző részletágai, amelyek művelésében egyesek specialistákká nőhetik ki magukat és müveihetik anélkül, hogy másik szakmabeli ipartársuk érdekeit sértenék. A lakatos, a bútor-, a szabóiparnak például nagyon sok mellékága van s ma már mindenik ágnak meg vannak minden fejlettebb ipari gócpontban a maga speciálistái. Gyula város iparossága — mondhatni — leghátrább maradt tömörülés tekintetében az összes megyebeli iparosok között. A vármegye székhelyének még ipartestülete sincs, holott Csaba, Orosháza, Békés, Körösladány, Szeghalom és Szarvas népes ós virágzó ipartestületekkel rendelkeznek, amelyek hatósági joggal lévén felruházva, sokkal nyomatékosabban képviselhetik más hatóságokkal ós testületekkel szemben az iparosságot. Gyula ebben a tekintetben is hátrább van, aminek káros következményeit nem egy ízben tapasztalhatták már a kerületi munkásbiztositó és betegsegélyző pénztár, közgyűlései alkalmával. A mult évben a székhely kérdésében is leszavazták a gyulaiakat, pedig módjukban lett volna minél nagyobb számmal felvonulniok. Szervezi kedés, egyöntetű eljárás nélkül azonj ban nincs erő. Talán ez a körülmény, vagy a haladás szelleme az oka, hogy legutóbbi időkben a gyulai iparosok között mozgalom indult meg aziránt, hogy egy Iparos Otthon-t létesítsenek. A mozgalom ólén Schneider János tekintélyes gyulai iparos áll, aki a napokban lelkes hangú felhívást küldött szót a gyulai iparosoknak, melyben tömörülésre buzdítja és felhívja őket, hogy Húsvét második napján, hétfőn jelenjenek meg az Iparos Otthon ala; ku'ó, illetve szervezkedő gyűlésén. E j gyűlést a városháza nagy tanácstermében fogják megtartani. Az Otthonnak ; olyan klubszerű jellege lesz és főcélja j az, hogy a gyulai iparosokat bizonyos időközönként összegyűjtse, szakszerit Politika Békésmegyében. A tisztelt Háznak kedden befellegzett s a nagyságos honatyákból tekin! tetes, vagy nemzetes urak lettek, kivéve i azokat, akik már anélkül is méltóságosak, vagy pláne, kegyelmesek. Most i tehát, mint az éhes oroszlányok a zsák| mányt, megrohanják a jelöltek a kerületeket. Egyik nyíltan jelenik meg a választópolgárok körében, nem árul zsákban macskát, hanem kimondja, hogy : itt vagyok, kellek-ó vagy nem kellek ? Legtöbben azonban alattomosan dolgoznak, és lesnek a zsákmányra, mint a macska. Bókésmegyóben is vannak ilyen titkos jelöltek, akik titokban ajtóikat bézárolva görnyednek az íróasztalok fölött, tanulmányozzák a költségesen beszerzett választási listákat, számítgatnak, térképeket rajzolgatnak és másnap azzal a boldog tudattal ébrednek föl, hogy nagyszerű számításokat csináltak, holtbizonyosan övék az a kerület. Hogy aztán ezek a moltke-i vagy tógó-i számitások a gyakorlatban beválnak-é, az már más blattra tartozik. A választási hadjáratok mégis különböznek egy kissé a valóságos istenigazában való hadjáratoktól. Nemzeti Munkapárt alakulása. Békéscsabán a 67-es alapon álló választó-polgárok, mint a hogyan ez az ország legtöbb választókerületében megtörtént, szintén megalakítják a Nemzeti Munkapártot. Az alakuló gyűlést húsvét hétfőjén, délután 3 órára, a Vigadó nagytermébe hívták egybe az alulirt választók, a következő lelkes hangú fel hívással: Tisztelt Polgártárs ! A magyar országgyűlést feloszlatta a király, mert három évi működése meddő közjogi vitákban merült ki és hasznos működésre képtelen volt. Uj törvényhozókra, uj pártalakulásra van szükség, mert az eddigi rendszer a végtelen nyomor veszélyének tenné ki hazánkat. Az országban megindult s nagyban folyik a mozgalom az iránt, hogy az ország józanul gondolkodó polgárai, hasznos nemzeti munkára szervezkedjenek, a szervezet pedig: a „Nemzeti Munkapárt". Célja e pártnak : Helyreállítani az országgyűlés munkaképességét, megszüntetni a törvényen kivüli állapotot, kibékíteni a királyt a nemzettel. Megteremteni a békés fejlődés eszközeit, hogy a nép milliói jólótbe jussanak s teljes egyenlőség legyen a nemzet minden polgára között osztály-, nyelv- és valláskülönbség nélkül: egy1 szóval helyreállítani a magyar állam függetlenségét a való életben is. Erre alakult az országos Nemzeti Munkapárt. Ki akarja vívni a nemzet jogait s függetlenségét nem üres jelszavakkal, de munkával, fokozatosan s biztosan. Azórt szívvel-lélekkel csatlakozzunk a Nemzeti Munkapárthoz és alakítsuk meg a békéscsabai Nemzeti Munkapártot! Nem személyek, nem pártok ellen alakulunk, hanem elvek köré csoportosulunk ! Jöjjön velünk, csatlakozzék hozzánk minden veiünkórző polgár, ki ezt a célt akarja szolgálni. Jöjjön el hétfőn, március 28-án, d. u. 3 órakor a Vigadó nagytermében tartandó alakuló közgyűlésre. Békéscsaba, 1910 március 20. Áchim Gusztáv, Áchim F. András, Beliczey Géza, Csicsely K. Pál, Donner Lajos, dr. Fáy Samu, Fried Lipót, Haraszti Sándor, ifj Horváth Mihály, Kocziszky Mihály, Kitka György, Kovács L. Mihály, Jager József, Németh Lajos, Patai Zs. András, Pfeiffer István, Réthy Béla, Rosenthal Adolf, dr. Reisz Miksa, dr. Sailer Vilmos, dr. Szamek Ignác, Szeberényi Lajos, Tevan Adolf, Uhrin Károly, Wagner József, Weisz Ede, dr. Zsilinszky Ede, Zsíros András, Zsilák András, Zahoran György. Az alakuló közgyűlésre a választóknak megküldött felhívás szolgál belépti jegyül. A választási mozgalmak. Vármegyénk választókerületeiben — jelölés tekintetében — még határozott lépés alig történt. Még mindig csak a tapogatódzások és készülődések járják. Pozitív lépést egyedül az orosházi függetlenségi polgárok egy rósze