Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-20 / 23. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 március 3. Többek hozzászólása után a bizottság kimondotta, hogy bár gazdaságilag előnyösebbnek tartja a kerületbe való belépést, most még nem fogja tenni ezt, hanem megvárja, mig vagy átalakul a mostani szinház, vagy pedig uj épül. Erről értesiti a D. M. K. E. elnökségét. Körülbelül, de körülirt formában annyit jelent ez a válasz, hogy Csaba sohasem lép bele az Alföldi Szinikerületbe. Mert legalább is egy emberöltőbe kerül, mig megfelelő, modern színháza lesz, akkorára pedig már lesz vagy százezer lakosa, s nem lesz szüksége semmiféle szinikerületre. A mostani színháznál tényleg meg kell gondolni, hogy a község belemenjen-e ilyen szinikerületbe, vagy sem, mert tudomásunk szerint a másik négy városnak csak nyári színköre van és télen át a szegény társulatnak csak Csaba nyakán kellene nyomorognia. Mivel színházi dolgokról vagyon szó, itt kell megemlékeznünk áz Országos Szinészegyesületnek Békésvármegyéhez is megküldött köriratáról, mely szép hangon ecseteli a szinésznyomort és ismerteti a színészek nyugdíjintézetét. Az intézetnek valóságos küzdelemmel sikerült addig az eredményig eljutni, hogy — igen nehéz viszonyaik között is — az 1908. évben már 230 nyugdíjasnak 157.507 koronát, özvegyi nyugdíjképpen, 26 özvegynek, 10 317 k'oroná és árvasegély címén 1450 koronát, összesen tehát — csak az utolsó év alatt - 163.174 koronát fizetett ki. Ez a pénz egy összegben aránylag tekintélyes szám. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy átlagos számítással ebből egy tagra alig esik 650 korona évi já randóság, hogy továbbá 100-nál több tag 650 koronánál is kevesebbet kap, 17 pedig még 300 koronát sem: nyilvánvaló, hogy a nyugdíjas színészek igen-igen szegényes ellátásban részesülnek, legnagyobb részök pedig valóságos nyomorral küzd. Pedig a nyugdíjintézet csak nem rég újjászervezett alapszabályai a legkiválóbb szakértők közreműködése mellett, a legmesszebbmenő gondossággal állíttattak egybe. Sok egyéb méltányos rendelkezésen kivül, az egyetlen szabályzat, amely olyan intézkedést is foglal magában, hogy az emberszeretet ideális magaslatára emelkedve, például nem tesz különbséget a törvényes és törvénytelen születésű árva között; progresszív alapon szerkesztetvén, a szegényebb sorsú tag aránylag kisebb befizetési százalékait, a jobbmóduak magasabb kötelezettségeivel ellensúlyozza stb. Végeredményben arra kéri a törvényhatóságot az egyesület, engedje meg, hogy a színházi városokban az igazgatók a nyugdíjintézet javára a jegyek után bizonyos pótdijakat szedhessenek. E pótdijak lennének páholy után 20 fillér, 1. rendű ülőhely után 10, II. rendű ülőhely után 6 és karzatjegy után 2 fillér. Tekintettel arra, hogy a közönség egyre fokozottabb igényeket támaszt a színházakkal szemben, a jegyek ára pedig évtizedek óta ugyanaz, remélhetőleg a közönségnek sem lesz kifogása e csekély ós igazán jótékony célra menő pótdijak szedése ellen. vüek voltak a bírák, a hallgatók, még az ünnepélyes, komor falak ábrázata is felderült egy pár percre. A néni, akit Tóth Istvánné, Óvó Erzsébetnek hivnak, dobozi asszony, vagy — pardon! — menyecske. Az volt a bűne, hogy a mult őszön belopódzott Szigeti Lajos istállójába, onnan egy létra segítségével felmászott a padlásra és egy zsák csöves tengerit elemelt. Az elnök kérdezte tőle : — Elismeri bűnösségét? — Nem ón — felelte hetykén. — Miért ? — Mert nem loptam. — Hát hogy jutott ahhoz a zsák tengerihez ? — Kaptam ajándékba ettől a jó embertől. Szigetire mutatott, aki önkénytelenül is tagadó mozdulatot tett. — Mért adta volna magának Szigeti azt a kukoricát? — Azért, mert szerelmes volt belém. — Igaz, Szigeti? — Isten ments! Mit gondol, tekintetes elnök ur ? — válaszolt megrökönyödve Szigeti. — Látja, Tóthnó, hogy nem igaz. — Tagadhatja, de mégis csak igaz az — mondotta a néni a hallgatóság nevetése közben. — Nézze, mit hazudozik ? Maga máj kétszer állott lopásért előttem. Mind a kétszer azt mondta, hogy a meglopott férfiak szerelmesek voltak magába. — Most is azt mondom, hogy szerelmesek voltak azok is, Szilágyi is. Tudom ón, amit tudok. — Hogy képzelhet ennyit magáról ilyen vén skatulya ? Általános nevetés. — Nem vagyok én vén skatulya, még C3ak ötvenéves vagyok, lehet még engem szeretni — jelentette ki Tóth né. Még a bírák is nevettek a közönséggel együtt. Az általános jókedv dacára a biróság elítélte Tóthnét kóthónapi fogházra, tekintettel arra, hogy harmadszor áll a törvény előtt. Az ügyész sulyosbbitásórt, az elitélt enyhítésért felebbezett. és — szerelem. Öreg asszony a biróság előtt. Ráncoskópü, a szó szoros értelmében javakorabeli, sőt öregnek is mondható parasztasszony állott csütörtökön a gyulai törvényszék előtt. A nénit szépnek még a legnagyobb udvariassággal és jóakarattal sem lehetett mondani. Ennek dacára ugy izgett-mozgott és hányta-vetette magát a birák előtt, mint valami darázsdereku, tűzről pattant fiatal menyecske. Hát még a nyelve! Az ugy forgott, hogy a kerepelő kismiska hozzá képest. Egyébként ez a tárgyalás az úgynevezett kedélyes tárgyalások közé tartozott. Jókedvű volt az elnök, jókedTavaszi ás nyár relt kász férfi-,

1 Régi nóta, híres nóta De azért térjünk át másra, Komoly órák következnek Hétfőn majd a tisztelt Házra, fi búcsúzás mélasága Borong majd a honatyákon, Tépelődnek : ezt a termet, Látom-e vagy nem látom ? Keserűen, drukkok közben Mennek kedden majd a várba Hol a király kijelenti: Ez a ciklus be van zárva. É5 e mondás végez sok szép Reményteljes karierrel, Mert nem lehet elszámolni Sohasem a nép kegyével Ime Csabán a tisztelt nép Felemelt egy kicsi bácsit, Rkinek a foga most már Mindig az urakra vásik. " Szidja őket, lecsepüli Egészen a sárgaföldig Különösen, poharát ha Sampányerrel tele töltik. És imé, most csücsülni fog Lecsukják egy hosszú napra. Igy jár, aki fringiáját Kegyetlenül forgatgatja. Guy. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, elvétve csapadékkal. — Egy kisvasút vámszedési üg ye. A Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút igazgatósága az iránt folyamodott a kereskedelmi miniszterhez, hogy a M. Á. V.-ot tiltsa el az úgynevezett tranzitó (átvonuló) áruk utáni való vámszedéstől. Kéri elrendelését ezenkívül annak is, hogy a saját gyulai állomásán feladott áruk után se szedessék vám. A kereskedelmi miniszter most válaszol a kérelemre, kijelenti a miniszter, hogy mivel vámszedési kérdésekben végérvényesen a közigazgatási biróság dönt s neki még felügyeleti jog cimen sincs a dologba beleszólása : nem áll módjában a kórelmeket teljesíteni. Az utóbbi kérelem különbéi •— <3 miniszter szerint — teljesen Jolösleges, mert a kisvasút állomásán most sem szednek vámoí. Az igazgatóságnak tehát a közigazgatási bírósághoz kell fordulnia. —• Csorvás pénzeinek elhelyezése. Csorvás község képviselőtestülatónek többsége legutóbb akként határozott, hogy a községi pénzeket a Csorvási Első Takarékpénztárban fogja elhelyezni, amelynek ólén Gremsperger József főjegyző áll. E határozatot az ellenpártiak megfelebbezték a vármegyéhez. A felebbezós oda konkludál, hogy a pénzeket vagy a Békósmegyei Takarékpénztárban helyezzék el, ahol eddig volt, vagy pedii? osszák meg a Csorvási Első Takarékpénztár ós a Csorvási Gazdasági Takarékpénztár között. A feiebbezóst a törvényhatósági bizottság fogja elbírálni. — Vidéki iskolák budapesti kirandulasa. Emlitetták, hogy a békéscsabai ós erzsébethelyi állami ellemi iskola növendékei, Tantó József h. igazg. és Racskó tanítóval a húsvéti ünnepekre fővárosba akrnak utazni s több kiránduló iskolával egyetemben arra kérték a főváros tanácsát, adja át nekik néhány iskola tornatermét elszállásolásra. A tiszti főorvos azt a javaslatot tette, hogy a kórelmet a fővárosban uralkodó kiütéses tífuszra és a kanyarónak nagyobbmórtékü elterjedésére való tekintettel, ne te jesitse a tanács a kérelmet. Igy, miután az iskolák nem kapnak szállást, a kirándulást későbbre halasztották. — Megüresedett alapítványi hely. Békésvármegyének a soproni honvéd főreáliskolánál ós a Ludovika Akadémiánál van egy alapítványa, melyet az, akit felvesznek rá, hét évig élvez, vagyis addig, mig a Ludovika Akadémiát el nem végzi. Varga Ferenc, akit 7 óvvel ezelőtt vettek fel ez alapítványra, most már utolsó félévét tölti az Akadémián, tehát az alapítványi hely megüresedik. Ennélfogva a honvédelmi miniszter leiratban szólította fel a várnegyét arra, hogy hirdesse ki a szokásos pályázatot. — Egy csabai kereskedő hirtelen halála. A sors minden váratlan lesujtása megdöbbenti az emberi társadalmat. Kétszeresen áll ez, ha életerős, munkabíró és munkaszerető családfőt szólít szinte orozva el az élők sorából a halál. A csabai kereskedők egyik tekintélyes, fáradhatlan, a lakosság közbecsült és tisztelt tagja: K u 1 p i n Jakab női divat nagykereskedő hunyt el pénteken este hirtelen A templomból jövet, családja körében, rosszullétről sem panaszkodva, költötte el estebédjét. Csak midőn nyugalomra dőlt, hirtelen rosszul lett. A család gyorsan hivatta a közelben lakó dr. Wagner Dánielt, ki injectióval igyekezett a szívműködést erősiteni, de sikertelenül, mert szívszélhűdés kioltotta a munkás, csak 55 éves férfiú életét. K u 1 p i n Jakab, ki ritka szorgalmával és kötelességtudásával ugy az ország, mint a külföld szakmájabeli gyárosainak nagyarányú bizalmát és elismerését bírta, nemcsak saját nagyforgalmu üzletét gondozta, hanem a megyében igen sok törekvő fiatal kereskedőnek segédkezet nyújtott az önállósításra, jótékonyságot pedig csöndben gyakorolt. Elhunytát mindenki fájlalja, a csabai kereskedők pedig testületileg fejezték ki részvétüket a gyászoló családnál. Siratja a jó férj és gondos családapát felesége, páratlan munkatársa, szül. L ö w y Fanny, gyermekei : Kulpin Paula, férj. Engel Dezsőnó, Kulpin Irma, férj. Ádám Fülöpné, Kulpin Ilona, férj. Ádám Pá'nó, Kulpin Ferenc, Mihály, Ede, Arthur gyermekei, Kulpin L. Bernát, dr. Kulpin Dániel, Kulpin Éva, férj. Fried Józsefné testvérei, Löwy Mór és neje apósa ós anyósa, Engel Dezsőj Ádám Fülöp, Ádám Pál vejei és nagyszámú rokonsága. Temetése ma délután 3 órakor megy végbe. — A csabai kereskedők testületileg jelennek meg. Gyülekezés a Fiúméban. — Uj budapesti napMapok. Kót uj napilappal gyarapodik ismét a fővárosi sajtó. Az egyikről, a szabadkőmive-iekéről, sokat beszéltek és irtak már. Ennek cime „A Világ". Főszerkesztője Nyílra y József, aki most „Az Újság" mükritikusa, felelős szerkesztője G e r ő Ödön, a „Pesti Napló" mükritikusa. Az uj napilap reggelenkint jelenik meg, körülbejül 24—32 oldal terjedelemben. Publicista között J á s z i Oszkár ós Soltész ilcíolf foglalnak helyet. Helyettes szerkesztője Píeiff er Sándor. Első száma a húsvéti üiíaepek után jelenik meg. A lap alaptőkéje <300.000 korona, amit áLitólag fölemelnek félmillióra. — A másik napilap még nincs ennyire kószen. Ezt néhány agilis újságíró a&arja megcsinálni. A lap délután két órakor jelennék meg 8—12 oldal tertedelemben, ólónk riportokkal. Felelős szerkesztője Mester Sándor, a „Pesti Napló mostani szerkesztője lenne. A „Pesti Napló" szerkesztését ez esetben Bethlen Oszkár dr. veszi át. — Halálozás. Özv. Moldoványi Gyuláné, született Ő r 1 e y Sarolta Gyulán, 73 éves korában elhunyt. Id. F a r a g ó Mátyásnó Csabán pénteken hosszas bpt >gsóg után élte 74-ik évében elhunyt. F a r g ó Mátyás, a hódmezővásárhelyi központi takarékpénztár ügyvezető igazgatója édesanyját siratja az elhunytban. — A békéli bábák fizetése. Az uj közegészségügyi törvény értelmében tudvalevőleg a községi szülésznők évi 240 korona díjazásban részesülnek a szegények ingyenes kezeléseórt. A vármegyének az uj törvény értelmében alkotott szabályrendelete elrendeli, hogy bábáknak az uj fizetés 1909 január 1-től I folyósitandók. Ennek dacára Békés képviselőtestülete akként határozott, hogy i a fizetéseket csak 1910 január 1-től foi lyósitja. Ez ellen a bábák felebbeztek a ! törvényhatósághoz, mely meg is sem! misitette a képviselőtestületi határoza, tot. A békésiek azért sem nyugodtak meg. Appeláltak a belügyminiszterhez, de eredménytelenül, mert a belügyminiszter a törvényhstóságnak és a bábáknak adott igazat. dúsan felszewaktáromat. KLEIN GÉZ A. Úgyszintén mérték szerint öltönyök készítését, olcsó és jó SS minőségben. SS