Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-17 / 22. szám

Békéscsaba, 1910 március 17. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 a Képzőművészeti Társulatból, illetőleg annak teljesen tehetségtelen művészi karából. Az volt a cél, hogy művészi sznvonalu kiállításokat önállóan rendezzenek. Rendeztek is a Nemzeti Szalonban néhány igen értékes tárlatot, de legutoljára ugylátszik, megelégelték a külön utakon járó dicsőséget és vissza kívánkoztak elzüllött mamájukhoz, a Műcsarnokhoz. A Miénk azért határozta el magát erre a harakirire, mert belátja, hogy a legutóbbi kiállítás alkalmával tagjainak túlnyomó része olyan munkát produkált, amelyek a Műcsarnok művészietlen nívójához sülyedtek le. Mindenesetre nagyfokú szerénységre vall, hogy a Miénk ezzel a fúzióval elismerte a műértő publikumnak az utóbbi időben kialakult véleményét, amellyel a Miénk téli kiállításáról volt. A közönség eddig, ha „modern" művészetet akart látni, elment a Miénk tárlataira és ha régi pikturát, a nyárspolgárok kedvelt pikturáját akarta élvezni, kivonult a Bachó által megzenésített műcsarnoki képekhez. A közönség szempontjából föltétlenül hasznos dolog a fúzió, amennyiben egy belépődíjjal és egy fáradsággal két legyet üthet, de a művészet szempontjából siralmas ós megalázó ez az elkeveredése, összezagyvalása a talentumnak és az iparfestészetnek. A Miénk már elhatározta a feloszlást, beszüntette az önálló életműködést és már a tavasszal a Műcsarnok tüdőjével lélegzik. Közös kiállítással pecsételik meg az uj festék szerződést ós ez a tárlat nagyon alkalmas lesz arra, hogy a közönség disztingválni tudjon a Miénk fejlődése és a szakálas, csizmás Műcsarnok visszamaradottsága között. Mi megelőzzük a publikumot annak a véleményünknek a kifejezésével, hopy a Mienk táborán elsatnyulás könynyen felismerő tünnetei mutatkoznak, a Műcsarnok pedig hűségesen dörgölődzik penészes gazdájához, az antitalentumhoz. A Műcsarnok és a Miénk egyesülése után izolált művészet állítólag a jövőben található lesz a Művész Házban és néhány kollektív kiállításon. De ezekben, ismerve a honi fesztészeti viszonyokat, nagy reményünk nincsen. Különösen nincs reményünk a Müvészház cimü képkereskedésben, amely eddigi nagyhangú kiállításával bebizonyította meddőségét. Egyetlen művészeti egyesülés van az országban, amelyről azonban csakis a művészet iránt nagyon érdeklődőknek és hozzáértőknek van közelebbi tudomásuk ós ez : a nyolcak ifjak egyesülete, amelynek eddigi egyetlen kiállítása több reményre jogosít, mint az összes hazai nagy ós kis képkereskedések. Tarkaságok. Az idegenek páholya. Egy vidéki színház nappali pénztárnál megjelenik tegnap egy férfi és egy páholyjegyet kór. — Az idegenek páholyát parancsolja ? — kérdi a pénztáros. — Minek az nekem ? Nem vagyok én idegen. Tessék csak egyszerűen egy földszinti páholyt adni. A pénztáros átnyújtja a jegyet, az ur fizet ós távozik. Este a családjával elmegy a színházba, ahol meglepődve látja, hogy a páholyt már elfoglalták mások. A jegyszedő odahívja az igazgatót. Kitudódik, hogy a páholy jogos tulajdonosa elveszítette a jegyét, amelyet valaki megtalált és többedmagával föl is használt. Az igazgató tapintatosan megmagyarázta az előbb érkezetteknek, hogy nincs jussuk a páholyhoz, s a szerencsés megtalálók el is távoztak. A páholy tulajdonosa pedig mosolyogva jegyezte meg : — Most már tudom, hogy miért kínálták nekem ezt a páholyt, mint az idegenek páholyát. Hát azért, mert mire az ember idejön — idegenek ülnek benne! . . . Az antiszemiták. Előkelő pesti urnák dolga akadt egy kis mezővárosban ós ahogy a vasútról behajtat a helységbe, érdeklődni kezd annak viszonyai iránt. — Hány lakosa van a községnek? — kórdé a kocsistól. — Vagyunk vagy háromezren. — És zsidók is szép3zámmal laknak itt ? — tudakozódik torább az idegen, látván a sok német hangzású cégtáblát. — Van vagy kétszáz család; saját templomuk is van. — De hisz akkor, — folytatja az idegen, — bizonyosan sok az antiszmita is. — No — feleli a kocsis, — olyan sok nincsen, hiszen még külön templomuk sincsen. Békés község és a fási erdő. Mindenki tudja, hogy Bókésvármegye egyátalában nem tartozik az erdőkben gazdag vármegyék közzé. Bármerre megyünk, mindenütt csak síkságot, termékeny szántó földeket és meglehetősen dus legelőket találunk, erdőt azonban igen keveset. Pedig kétségbe nem vonható, hogy az erdőnek közegészségügyi szempontból is igen nagy jelentőségük van. A lombos fák tisztítják a levegőt tele lehelik esténként és éjszakánként frisséggel. És talán nem is tekinthető túlzásnak az az állítás sem, hogy a tüdővész nagy pusztításában igen jelentős része van az erdők hiányának is. Tudatában az erdők nemcsak gazdasági, hanem közegészségügyi jelentőségével kissé különösnek találjuk, hogy egyes községek a meglevő erdők kiirtására törekszenek. A mult évben Gyula akarta mindenáron kiirtani az úgynevezett városerdőt, egyetlen nyári kiránduló- és üdülő helyét a város lakosságának. Ez a törekvése azonban meghiusult az erdőfelügyelőség és annak véleménye alapján a fölmivelósügyi miniszter tiltakozásán. A minisztert — igen helyesen — az a szempont vezeti, hogy az Alföldön még inkább szaporítani, telepíteni kell az erdőket nem pedig irtani. Ezért vette hathatós védelmébe az erdőket, amelyre az utóbbi években felburjánzott nagy irtási kedv miatt már égető szükség van. Nem régen hasonló mozgalom indult meg Békésen is. Békés határának keleti részében terül el egy 600 hold területű szép erdőség, az úgynevezett fási erdő. Igen sikerült kirándulásokat szoktak oda rendezni nyáron, nemcsak Békésről, hanem Vésztőről, sőt Csabáról is. A békésiek többségének a szemében azonban szálka már régóta az az erdő. Egyre azt, hangoztatták, hogy ki kell irtani, hiszen az az erdő még egy százaléknyi hasznot sem hajt. Mint szántóföld, sokkal gyümölcsözőbb lenne a községre nézve. A képviselőtestület többsége hozzá is járult a mozgalomhoz ós elhatározta, hogy kérelemmel fordul a földmivelésügyi miniszterhez a fásmellóki erdő kiirtása érdekében. A kérelmet a vármegye fel is terjesztette a kormányhoz, a melynek azonban nem lett meg a kívánt eredménye, mert a miniszter elutasította. A békésiek azonban nem nyugodtak meg a miniszter döntésében, hanem ez év elején újból kérelmezték. Ennek már több eredménye lett. A miniszter kijelentette ugyanis, hogy ő kész megengedni a fásmellóki erdő kiirtását, de gondoskodjék a község másik erdő beszerzéséről, mert erdőre minden községnek szüksége van. A békésiek erre készeknek is mutatkoztak és hosszas keresgélés után találtak is a szomszédos Biharvármegyében egy 2500 holdas erdőt, amelynek megvétele ügyében a tárgyalások már befejezést is nyertek és a vételi szerződést már a képviselőtestület is jóváhagyta egy rendkívüli közgyűlésén. Ezt a határozatot most akarja a község a földmivelésügyi miniszterhez az alispán utján felterjeszteni. Ambrus Sándor alispán azonban mielőtt felterjesztené az iratokat a miniszterhez, átküldötte az egész ügyet a kerületi erdőfelügyelőséghez ós véleményét kérte az iránt, hogy a biharmegyei 2500 holdas erdő elfogadható-e a fásmellóki 600 holdas erdő ellenértékéül ? Az erdőfelügyelőség véleményétől függ aztán, hogy az alispán pártolással terjeszti-e fel az erdővétel ügyét, vagy pedig pártolás nélkül? TÖRVÉNYKEZÉS. § A harapós munkás. Nagyon épületes jelenetnek lehettek 1909 szeptember 21-én szemtanúi azok, akik F is c h e r Kálmán gyulai kereskedő üzlete előtt jártak. Az emiitett napon ugyanis megjelent az üzletében Balogh Péter gyulai munkás ember. — Mit akar itt ? — kérdezte Fischer. — A feleségem béréért jöttem, mert ő nem jöhet el. — Majd adok én magának pénzt, C3ak azt várja. Tán, hogy megigya ? Küldje el az asszonyt, annak odaadom. Balogh uram azonban ezt nem cselekedte, hanem tovább követelődzött. Fischer végre is kijött a béketűrésből és haragosan kiutasította Baloghot az üzletből. Az még akkor sem tágított, úgyhogy Fischer kénytelen volt az erőszákhoz nyúlni. Behivatta két fiát és hárman elkezdték kituszkolni az üzletből Baloghot. Dulakodás közben Balogh ugy meg találta harapni az öreg Fischer ujját, hogy a seb csak hetek múlva gyógyult be. A törvényszók azonban nem büntette meg Baloghot, hanem felmentette, mert beigazoltnak látta a jogos önvédelem tónyálladókát. § Tolvaj legény. Gulyás János békéscsabai 19 éves legény 1908 április 6 ós 7 közötti éjjel az ablakon keresztül bemászott dr. K r a m m e r Nándor tanár kamarájába, ahonnan 10 korona értékű szalonnát ós más húsneműt ellopott. A vádlott a törvényszék előtt beismerje bűnösségét s igy a bíróság elítélte lopás vétsége miatt két hónapi fogházra. Békéscsabán, A meghűlés az az ajtó, amely a komoly betegségeket bebocsájtja, de a SCOTT-féle csukamájolaj EMULSIO becsukja az ajtót, még mielőtt a betegség oda beférkőzhetne. A SCOTT féle EMULSIO tisztaságával, emészthetőségével és gyógyító erejével nagy hírnévre tett szert. Orvosok, szülésznők, szülök és betegek ajánlják mindennemű torok- és mellbajoknál, mint az egészség megbízható támaszát. SCOTT-féle EMULSIO a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2. K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. Az Emuisió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halaszt — kérjük figyelembe venni. KU2 GAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, március 16. A budapesti gabonatőzsde irányzata némileg szilárdult ; a kinálat is jobb, az árak némileg javultak. A csabai hetipiacon jobb volt a hozatal. Buza 26- 2660 Tengeri morzsolt . . 11-40—1160 Budapest, március 16. Készbuza 10 fill.-el olcsóbb; áprilisi buza 27-12, májusi buza 22-18, tengeri 12-68. Van szerencsénk a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy a Phönix Biztosító-Társaság kötvénykiállitási joggal felruházott i átveti és irodánkat Vasút utca, 852. sz. a (Achim-ház), Nádor-szálloda mellett megnyitottuk A legelőnyösebb feltételek mellett elvállalunk tűz-, jég-, élet-, járadék-, baleset-, szavatossági-, betörései lopás- ós üvegtőréskár elleni biztosításokat. — Érdeklődőknek irodánk felvilágosítással készséggel szolgál. Borsodi Géza, Borsodi Ernő, főiigynök. titkár. Helybeli és vidéki ügynökök felvétetnek. Békéscsabán, Tátra-utc?, 1105. szám alatt egymásba nyiló három szoba, két konyha és a hozzátartozó mellékhelyiségekből álló ház az Arany-Kereszt gyógyszertár szikvizgyárából házhoz hordva a szikviz üvegenként 4 fillérért kapható. Eladó sütöde. Szzrvason, a legelső s legforgalmasabb sütödét haláleset miatt örök áron eladom. — Özv. Yitál Antalné Szarvas (Békésmegye). Hófehérke vasaló és mosóintézet Csabán a szinház épületében a legkényelmesebb ízlésnek megfelelően mos, vasal férfi, női fehérneműt, gallért, kézelőt, függönyöket, krém és világoskét: nöi ruhákat, blouzokat tisztit a legjutányosabb áron. Mezőberényben [Vasut-utca), a vasúthoz közel egy joforgalmu •••• •••• •••• fodrászés borbélyüzlet azonnal sürgősen eladó. Tudakozódni lehet a tulajdonos: Spiesz Márton borbélynál Mezőberényben. Miért legjobb és miért legolcsóbb a Sztrakaféle Menthol fogszappan ? Legjobb azért mert kellemes ízű fogszappan a fogkőlerakodást eltávolítja, a száj savanyu és rossz ízét felfrissíti, felüdíti, végül átható desinficiáló erejével a fogszuvasodást megakadályozza. Legolcsóbb azért, mert mindennapi használat mellett is eltart s eredeti hatásából állás közben semmit sem vészit. — Gyógy- < tárakban, drogériákban stb. kapható 1 koronáért. — Csabán kapható: Réthy Béla, Ferenczi Árpád gyógyszertárakban és Dobay Kálmán drogériájában. MEGNYÍLT! MEGNYÍLT ! AVOYA főváros legszebb útvonalán nyugodt és elöIkelő helyen, nagyszálloda Budapest Vili., József-körút 16. A főváros legmodernebb és legújabb szállodája, 120 szoba és szalon. Központi gőzfűtés. Hideg és meleg vízvezeték minden vendégszobában. Lift, Vacuum cleaner. Villanyvilágítás. Társalgótermek. Legnagyobb kényelem Előkelő étterem és kávéház. Interurbán telefon. Mérsékelt árak, szobák 3 kor.-tól feljebb, fűtés, világítással együtt. Modern egészségügyi tekintetek szerint berendezve. Villamos vasutközlenedés az összes pályaudvarokkal. április 24-től bórbe kiadó. Értekezhetni a tulajdonossal: t Békéscsabán, a Fö\éren, a takarékFried Ignác, Mészárszék-utca 2046. szám, | pénztár melletti Zsiros-féle házban vagy dr. Weisz Frigyes ügyvédnél. Szőlőoltvány, szőlővesszőről és borról nagy képes árjegyzékemet &ST INGYEN és bérmentve küldöm meg, aki cimét tudatja. Ezen könyvet még az is kérje, aki rendelni nem akar, mert ebből megtanulhatja a szőlőtelepitést s emellett sok szőlőkep van benne. Szőlőoltványokból és más egyéb európai és amerikai sirna és gyökeres vesszőkből, a világhírű Deiawaréból állandóan több millió készlet eladó, olcsó ár mellett. Több ezer ellsmerö-levél, közte több hercegi és grófi uradalomtól. Cim: Szűcs Sándor fia, szölötelepe Bihardiószeg. egy üzlethelyiség április hó elsejétől bérbe kiadó. i Bővebb felvilágosítást nyújt: Zsiros András, 8. sz. alatt. ' Egy igen jó karban levő szalon-garnitura azonnal eladó. Felvilágosítással szolgál Wagner István nyug. jószágfelügyelö Füzesgyarmaton.