Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-10 / 20. szám

158 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 március 20. igen nagy a forgalom. Sikoltozva me­nekültek az asszonyok és gyermekek a hadnagy elől és igy természetes, hogy az még jobban ficánkoltatta a lovát. K r a s z k ó, ismert békéscsabai em­ber, törvényhatósági bizottsági tag ta­nuja volt a jelenetnek és fölszólította a hadnagyot, hogy ne lovagoljon a jár­dán. Udvarias formában tette ezt Kraszkó s a hadnagy mégis dühre gerjedt. — Ha még egyet pisszensz, paraszt, leütlek, mint egy kutyát! — és már ki is rántotta a kardját. Kraszkó egy fa mögé menekült a támadás elől, de a hadnagy utána lovagolt és kétszer rá­sújtott a fejére. Nem Falladá'n mult, tisztára véletlenség, hogy a két vágás lapos volt és komolyabb sérülést Krasz­kónak nem okozott. A hadnagy talán ezért folytatta a támadást és négyszáz lépésnyire űzte Kraszkót. A legválsá­gosabb percben robogott a botrány színhelyére Áchim L. András fogata. Áchim több barátjával a tanyáról igye­kezett a városba. Csakhamar látta, hogy mi történik, megállította kocsiját és közbelépett. Az ő erélyes tiltakozására aztán a hadnagy hüvelybe tette a kard­ját és az összegyűlt közönség hangos kiáltásai közben ellovagolt. Kraszkó és Áchim nyomban az eset után felkeres­ték Reznicsek Emil alezredest és panaszt emeltek Fallada ellen. Rezni­csek, aki minden alkalommal igyekszik a polgárság ós katonaság békéjét fenn­tartani, megígérte, hogy szigora vizs­gálatot indit a hadnagy ellen." Utána néztünk a dolognak és kisült, hogy a nagy, hízott kacsának egy kis ökörszemmé kellett összezsugorodnia. Az igaz, hogy Fallada hadnagy az oros­házi uton a járda mellett lovagolt és nem vette figyelembe, hogy az orosházi ut elég széles és lovagolni lehet az ut közepén is. Az is igaz, hogy Kraszkó Mihály megszólította nem éppen illő modorban. Az is igaz, hogy Fallada hadnagy e modortalanságra kifakadt és rákiáltott Kraszkóra: — Hallgasson, paraszt! De hogy kardrántás, vagy pláne vérengzés, egyszóval úgynevezett „ka­tonai brutalitás" történt volna és nagy néptömeg tódult volna össze, az már csak kalandos fantázai szüleménye. Kü­lönben — ugylátszik — Fallada hadnagy ur nem ismeri a csabai viszonyokat, mert ha ismerné, akkor tudná, hogy Kraszkó Mihály a parasztpárt egyik oszlopa, tehát rá nézve a „paraszt" jelző nem lehet sértés, sőt kitüntetés. Valami mással kellett volna megsértenie, ha már azt akarta. Az sem igaz, hogy Fallada hadnagy ellen Reznicsek alezredes szigorú vizs­gálatot rendelt volna el. Sőt az sem, hogy Áchim L. András arra kocsizott vasárnap délután. Áchim abban az idő­tájban vígan szokta szürcsölni pikkoló­ját a „Nádoriban és politizál . . . Igy huzódhatik össze ökörszemmé a hizott kacsa — a csabai tudósítók nagy boszuságára . . . Huszárfőhadnagyból kabáttolvaj. Kávéházi történet. A főváros egyik fényes tükörablaku körúti kávéházában történt, hogy egy vendégnek ellopták a régi télikabátját. Kétségbeesetten kereste fel a tulajdo­nost, akivel együtt felkutatták az egész kávéházat, de nem találtak nyomára a kabátnak. Az egyik ruhafogason azon­ban találtak egy gazdátlan, sárga fel­öltőt. Ezen a nyomon indulva aztán arra a felfedezésre jutottak, hogy a téli kabátot alighanem a sárga felöltő tulajdonosa lophatta el. Amig ezen töp­rengtek, tanakodtak, kinyílt a kávéház ajtaja és berohant rajta egy jól öltözött előkelő megjelenésű, szakállas fiatal­ember. Egyenesen a sárga kabát után nyúlt, magára kapta ós tovább akart illanni. A tulajdonos és pincérek azon­ban útját ál.lották. — Az Öné ez a sárga felöltő? — kérdezte a tulajdonos. A szakállas fiatalember összerez­zent, elsápadt, de aztán összeszedte magát és méltatlankodni kezdett. — Kérem én R o h r e r Alfréd hu­szárfőhadnagy vagyok, milyen jogon merészel engem meggyanúsítani ? A kávésnak imponált ez a fellépés, de az áldozat azonban, akinek ellopták a télikabátját nem nyugodott bele ebbe az elintézésbe és követelte a sárga fel­öltős alaktól, hogy igazolja magát. — Ön egy félórája távozott a ká­véházból, még" pedig két pincér állítása szerint az ón télikabátomban ? — Ez nem igaz. Ide átszaladtam csak a trafikba egy levelet irni! Átmentek a trafikba, ahol igazolták, hogy a sárgafelöltős csakugyan ott járt, de nem kabát nélkül, hanem egy igen elegáns szörmekabátban, amelyet aztán egy hordárral zálogba küldött. Most már kétségtelen volt, hogy a lopással nem ok nélkül gyanúsították. Azonban tovább tagadta a dolgot, sőt követelte, hogy menjenek be a rendőrségre. Ab­ban reménykedett, hogy ez az impo­náló fellépés megmentheti. De tévedett, kocsin behajtattak a főkapitányságra, ahol egy detektív azonnal megismerte Rohrer Alfrédot, aki egyike a legve­szedelmes kabáttolvajoknak. Néhány óv előtt még huszárfőhadnagy volt, de i adósságai miatt kénytelen vol elhagyni | a hadsereget. Végképpen elzüllött, éj­szakai menhelyeken lakott ós lopásból ; tengette életét. Egész sereg zálogcé­dulát találtak nála. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mai jelzése szerint változás nem várható. — A közigazgatási bizottság üláse. Bókésvármegye közigazgatási bizottsága e hónap 14-én, hétfőn tartja március havi rendes ülését, Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. — A vasárnapi felolvasó-délután. A „Békéscsabai Nőegylet" e hónap 13 án, vasárnap délután 5 órakor tartja első felolvasó-délutánját. E felolvasó-délutá­nok kitűnően összeállított programjuk­nál fogva mindig legkedveltebb szóra­kozási eszközei voltak a békéscsabai publikumnak. Az első délután műsora is igen érdekesnek ós gyönyörködtető­nek ígérkezik. A műsor a következő : Felolvas dr. R e 11 Lajos. Magyar dalokat zongorán játszik Horváth Emiiné. Abf Ferenc, 211 mü. „Erdei áhítat". Ének, zon­gora kísérettel, előadják Badics Ilona és B a d i c s Gizike. „Bál után". Dialóg. Irta Gulyás József lap­szerkesztő. Előadják Kolpaszky Etel és R a c s k ó Jolán, „Rákóczi zászlója". Melodráma. Irta dr. Prónay Antal. Zenéjét szerzé Szent-üály Gyula. Szavalja Bischof Anna, zongorán kiséri S z a b ó Gizi, hegedűn Soltész József, gordonkán Abaffy Dániel, harmoniumon Horváth Gyula, énekel P e r s z i n a Géza. — A központi választmány ülése. Vár­megyénk központi választmánya szer­dán délután Ambrus Sándor alispán elnöklésével ülóst tartott, melyen a gyomai ós orosházai választókerületek 1911. évre érvényes képviselőválasztói névjegyzékének kiigazítására bizottsá­gokat küldött ki. — Analfabéták oktatása Körösladány­ban. Egy lelkes tanférfiu, Kiss Sándor körösladányi református kántortanító saját önzetlen elhatározásából, elisme­résre méltó munkát végzett az irni-ol­vasni nem tudók oktatása terén. A je­lentkezők három hónap alatt olyan szép előhaladást tettek, hogy a mult hét vé­gén megtartott vizsgálaton a megjelent egyházi ós községi elöljárók a legna­gyobb dicséret hangján mondtak Kiss Sándornak "köszönetet. — Szülői konferencia. Megemlékez­tünk már lapunkban arról, hogy az erzsébethelyi állami iskola tantestülete a napokban a kultuszminiszter egy ré­gebbi rendeletének megfelelően, szülői konferenciát rendezett. A konferencián, melyet T a ntó József h. igazgató veze­tett : megjelent V a r s á g h Béla gond­noksági elnök ós mintegy 90 szülő. — T a n t ó József ismertette e konferen­ciák célját és a nevelés érdekeire nézve fontos hatását. A szülők részéről több felszólalás történt. Mindannyian öröm­mel üdvözölték az intézményt, mint olyan ujitást, amely hivatva van köze­lebb hozni az iskolát a családhoz. — Itt emiitjük meg, hogy az erzsébethelyi állami iskolának mintegy 30 növendéke T a n t ó József és R a c s k ó Béla tani­tók vezetésével a húsvéti szünidőben, tanulmányi kirándulást rendez Buda­pestre. A kirándulók március 21-én indulnak. — Engedélyezett sorsjáték. A belügy­miniszter értesítette a vármegye alis­pánját, hogy özv. Beliczey Rezső ­nének, a csabai nőegylet elnökének a pénzügyminiszterrel egyetórtőleg meg­adja az engedélyt arra, hogy egy pamlag­párna kisorsolása céljából 150 darab 1 koronás sorsjegyet bocsájthasson ki. A sorsjáték-engedélyt a jótókonycólra való tekintettel adta meg a miniszter. — Elfogták a békésszentandrási betörőt. Megemlékeztünk már vasárnapi szá­munkban arról a vakmerő betörésről, melyet pénteken éjjel intéztek a tegnapi napig még ismeretlen tettesek a békés­szentandrási takarékpénztárba. A betö­rők először a Wertheim-kasszába akar­tak behatolni, de ez nem sikerült. Ek kor L u d v i g János vezérigazgató író asztalának fiókját törték fel, ahonnan az ideiglenesen odahelyezett 15000 ko­ronát ellopták. Az egész környék csend­őrsége mozgósítva volt a tettes, vagy a tettesek kinyomozása érdekében, de a nyomozás sikertelen volt. Végre kedden délután a véletlen kezére játszotta a tet­test a büntető igazságszolgáltatásnak. Kedden délután ugyanis a nyíregyházi vasútállomáson az I. osztályú váróterem­ben egy félig ittas fiatal embert fogott el két' rendőrbiztos. Az illető előbb Bordás Istvánnak, majd H o r v á th Istvánnak mondotta magát. Megmo­tozásánál 13 darab ezres bankót, 12 százkoronás bankjegyet és ezüst pénzt találtak nála, összesen 14.290 korona értékben. A letartóztatott fiatal ember azt állította, hogy sertésekkel kereske­dik és a nopokban sokat szállított Arad­ról Budapestre. A szerdai vallatásnál azután kiderült, hogy a pénzt a bókés­szentandrási takarékpénztárban szom­batra virradó éjjel betörés alkalmával lopta. — A szeghalmi közjegyzöség betöltése A dr. N e k u 1 a Gyula lemondása foly­tán megürült szeghalmi közjegyzői állás, mely éppen nem tartozik a jövedelme­zőbb állások közé s amelyet dr. Nekula éppen azért hagyott ott: a mult héten került betöltésre. A hivatalos lap ugyanis közölte, hogy a király a szeghalmi köz­jegyzői állásra dr. Tóth Ákos maros­illyei közjegyző-helyettest nevezte ki. — A csabai választók névjegyzéke. Békéscsaba község központi választ­mánya szerdán délelőtt 11 órakor ülést tartott, melynek tárgya a képvisel ^vá­lasztók 19Í1 érvényes névjegyzékének kiigaziása volt. — Az idei utóállitások. Mult számunk­ban cikket irtunk már arról, hogy a honvédelmi miniszternek a vármegyé­hez küldött rendelete szerint az idén az exlex miatt nem lesznek sorozások. Most a miniszter egy pótló rendeletet küldött le, amely szerint a szokásos utóállitások március és április hónapok­ban mindig az illető hónapok 20-ik napján lesznek. Megismétli a miniszter azt a rendelkezését is, hogy az exlex állapot befejeztéig sorozni csak osztrák alattvalókat lehet. — Kinevezés. Az igazságügyminisz­ter dr. Aszódi Imre gyulai kir. törvényszéki joggyakornokot a bajai kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. — Epitö-iparostanoncok vizsgája A békéscsabai építőipari téli tanfolyam f. hó 13-án, d. e. 9 órakor kezdődő évzáró-vizsgáira a Munkácsy Mihály­utcai Nóvák Dániel-féle házba az érdek­lődő közönséget tisztelettel meghívja Áchim Gusztáv, id.-igazgató. — Kölcsönös áthelyezés. A kereske­delmi miniszter Bálint Imre kir. mér­nököt a nagyszebeni államépitészeti hi­vataltól a gyulaihoz, W i n d h o 1 z Márk gyulai kir. mérnököt pedig a gyulai államépitészeti hivataltól a nagy­szebenihez helyezte át. — Tolvaj csehd. Január 21-ike óta szolgált Kátay Ferenc gyulai asztalos­mesternél K v a n k a Zsuzsánna cseléd­leány. Zsuzsi is azok közé a háziszarkák közé tartozik, akik szeretnek a máséban turkálni. Egypárszor, takarítás közben észrevette, hogy a szekrény nyitva van. Azonnal kotorászni kezdett benne és ugy találta, hogy ott pénz is van. Ap­ránként magához is vett belőle 40 ko­ronát. A dolog kitudódott és Zsuzsi a rendőrségre került, mely tekintettel arra, hogy nem gyulai illetőségű és gazdája sem akarta tovább tartani, átadta az ügyészségnek. — Jótékonycólu mükedvelö-elöadás. Egy békéscsabai műkedvelő-társaság, mely már nem egyszer szép sikerrel műkö­dött, vasárnap este ismét műkedvelő­előadást rendez a városi színházban. Szinre kerül ez alkalommal Gerő Jó­zsefnek „A vadgalamb" cirnü nagy­sikerű népszínműve. Az előadás után táncvigalom lesz. A tiszta jövedelmet felerészben a szinház átalakítási költsé­geire, felerészben pedig a szegény isk. gyermekek segélyezésére fordítják. — Köszönetnyilvánítás és nyugtázás. A Rudolf főgimnázium alumneuma szá­mára ujabban a következő adományok érkeztek : a csabai „Polgári körtől" 30 kor., a „Bcsabai városi tákarékpénztár részvénytársaságtól" 50 kor. és a „Bcsa­bai takarékpénztár egyesülettől" 100 K. Ezen adományokért az intézet nevében hálás köszönetet mond B a b i c h Pál, tanár, eforus. i — Nyomorgó iparos-család. K e r e­p e c k i Mihály csabai szabóiparos már 5 hónap óta siilyos betegen fekszik, úgy­hogy dolgozni képtelen. A szerencsétlen ember feleségével ós három kis gyer­mekével együtt a legnagyobb nyomor­ban van. Az ipartestület vasárnapi köz­gyűlésen iparostársai 27 30 koronát gyűj­töttek össze a szomorú helyzetben levő család részére, amely összeggel legalább pár napra elviselhetőbbé tették életét. A jószivü embereket ezúton is felhívjuk a nyomorgók támogatására. Adományo­kat" elfogad az ipartestület és Wagner József elnök is. — Arany- és ezüstékszerek árverése. A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület március hó 10-én, csütörtökön délután 2 órakor, saját helyiségében arany- ós ezüstékszer-árverést tart. — Uj göztéglagyár részvénytársaság. A Szarvasi Hitelbank Részvénytársaság a tulajdonát képező téglagyárat, tár­sulva a Hirsch és Frank Budapest­Salgótarjáni Gápgyár ós Vasöntő Rész­vónytársulattal, gőzüzemre rendezi be ós „Szarvasi Gőztéglagyár Részvény­társaság" cég alatt 800 darab százkoro­nás részvényre megoszló 80.000 korona részvénytőkével részvénytársasággá ala­kítja át. Az uj gyár főleg hornyolt fe­délcserepek, falitóglák ós nyersfalazati disztéglák előállításával fog foglalkozni. A vállalat részvényeiből 400 darabot az alapitó bank, 200 darabot pedig a társ­alapító gépgyár vesz át, mig a nyilvá­nos aláírásra bocsátott 200 darab'rész­vény erősen tuljegyeztetett. A február 28-án tartott alakuló közgyűlés az ala­pitó bank részére az alapszabályokban 15 százalék nyeremónyrészesedést biz­tosított, munkásjóléti intézményeket al­kotott és elrendelte, hogy a vállalat ál­landó alkalmazottai a Magántisztviselők Országos Nyugdijegyesületében bizto­síttassanak, az ezen egyesület díjszabá­sai szerint számítandó évi dij felét a vállalat terhéül állapítva meg oly alkal­mazottakra nézve is, kik a belépéskor esetleg már más nyugdíjintézménynél biztositvák. Tudomásul vette továbbá a közgyűlés, miszerint az alapitók kine­vezték a gyár igazgatóságába : dr. Glas­ner Adolf ügyvédet, Janurik M. Pál birtokost, Krsnyjak János birtokost, Liska János tanárt (elnök), dr. Mikolay István orvost, Nagy László bankigazga­tót (elnök), Reitter Ferenc mérnököt, Simkó Gyula kereskedőt (alelnök), Ster­betz Gábor banktisztviselőt, dr. Szi­ráczky János ügyvédet és póttagokká: Kepenyes Mihály ós Sárkány Pál bir­tokosokat. A felügyelő-bizottságba a közgyűlés megválasztotta: elnökké Salgó Miksa bankfőkönyvelőt, rendes tagokká dr. Belopotoczky György orvost és Weiczner Gáspár vendéglőst, pótta­gokkká pedig Liszka Gyula állomás­főnök és Lőwy Sándor kereskedőt. Az uj gyár üzeme valószínűleg május kö­zepén indul meg. — Baleset a mezöberényi állomáson. Súlyos, csaknem végzetes kimenetelű baleset érte vasárnap este V i c i á n Pá! csabai tűzoltót. Vicián vasánap ro­kon látogatni volt Mezőberényben és e^te a 7 órai vonattal akart viszsza­utazni. Csabára. A vonat indulásáig a vasúti kocsi nyitott bejáratánál állva beszélgetett rokonaival. Annyira el volt merülve a beszélgetésben, hogy nem vette észre a vonat indulását. A hirtelen rázás miatt elveszítette az egyensúlyt, leesett, de olyan szerencsétlenül, hogy egyik karja a vonat kerekei alá került, melyek tövestül leszakították. A sze­rencsétlenül járt embert első ápolásban Mezőberónyoen részesítették. Másnap beszállították a csabai közkórházba. A csabai betörőket elitélték. Békéscsaba közbiztonsági viszo­nyaira nagyon szomorú világot vet az a körülmény, hogy itt a betörések az utóbbi félév alatt annyira elszaporodtak, mint talán az ország egy városában sem. Körülbelül 13-ra tehető azoknak a betö­réseknek a száma, amelyeket a mult I ősz óta február végéig elkövettek. Az áldozatok rendesen kereskedők. Szeren­csére nagyobb megkárosításról egyik esetben sem lehet szó, de e bűntettek­nek rövid egymásutánban történő ismét­lődése nagyon alkalmas arra, hogy a kereskedők nyugalmát sok időre elve­gye és őket rettegésben tartsa. Csak legutóbb emlékeztünk meg négy vak­merő betörésről. A bűnösöknek sike­rült elmenekülniük s a csendőrség még j eddig nem akadt nyomukra. Olvasóink előtt ismeretes az a fur­; csa dolog, amely az őszi betörések tet­I teseinek nyomozása alkalmával törtónt. ! A csendőrség és rendőrség együttesen | elfogott egy züllött, de gyengeelméjü fickót, Enyedi Sándort, aki látszólag legcinikusabb nyugalommal magára vál­S lalta az összes betöróseket, sőt egy rablógyilkosságot is. A nyomozó köze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom