Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-10 / 20. szám

2 Épen ezt tekintetbe véve, nem csekély komikum van abban, .hogy már most mozgolódnak, már most jelőlgetnek min­denfele. Hiszen azok a szerencsétlen választók a jelőlt-özönnel szemben azt sem tudják majd akkorára, hogy há­nyadán állanak, ki a jobb, ki a rosz­szabb ? "Valóságos khaosszá válik a sok pártállás és név a fejükben. Vasárnap a nemzeti munkapárt Sze­geden, a Kossuth-párt Cegléden, a Justh-párt pedig Debrecenben folytatta kortesutját. Három nagy magyar város lett színhelye három párt tusakodásá­nak. Jelentőség dolgában első helyen a szegedi gyűlés áll Tisza István ha­talmas beszéde folytán, második helyen Cegléd következik, aztán egy nagy üresség és azután jönnek Justhék. A jelöltek dolgában még legtitok­tartóbb a nemzeti munkapárt, ami na­gyon helyes taktika. De a munkapárt nagyon meg is válogatja a maga jelölt­jeit, mert a jelölteknél a főkövetelmény az, hogy hűséget kell esküdniök a kor­mányprogrammnak, követniök kell a miniszterelnököt a választójog kérdé­sében és vállalkozniok kell az obstrukció letörése céljából a házszabályok végle­ges revíziójára. A hivatalos jelölések ezért késnek és ezért halasztódnak el esetleg március 19-én túlra is. E biztos értesüléseink birtokában kissé furcsának, sőt nagyon kalandos­nak tartjuk egyik helybeli laptársunk­nak azt a hiresztelásét, hogy a nemzeti munkapártnak már meg vannak a biz­tos jelöltjei a bókésmegyei kerületekre nézve. Le is közli a jelöltek névsorát. Legérdekesebb ebben a névsorban a Komjáthy Béláé, aki állítólag Gyo­mán lépne fel nemzeti munkapárti pro­grammal. Komjáthy Béla mint intran­zinges 48-as érzelmű magyar ismeretes az egész országban, makacs ellenzéki vérű, aki képes volt kilépni a Kossuth­pártból, sőt lemondani mandátumáról, mikor a Kossuth-párt négy évvel ez­előtt felkapaszkodott a miniszteri bár­sonyszékbe. Ez a hir tehát csak a ko­holmányok közé tartozik. Gyomán most két biztos jelölt van: F á b r y Károly, aki ellene bárki hiába erőlködik és Kriszhaber Leó szabóiparos, akit a földmivelő-párt ugratott bele e mód­nélkül kalandos vállalkozásba. Csabán most már erős szervezke­dés folyik az eddigi egyedüli jelölt: Áchim L. András ellen. A békéscsa­bai függetlenségi párt március 13-án, vasárnap délután a „Fiume" uj étter­mében „zártkörű" közgyűlést tart, amely­nek tárgyai a politikai helyzet megbe­szélése, az uj választások előkészítése és a pártnak e tekintetben leendő állás­foglalása lesznek. Hir szerint e gyűlé­sen fog nyilatkozni a párt a községi párt eszméjéről is. »• A nemzeti munkapárt, mint már megírtuk, március 28-án fogja megtar­tani alakuló gyűlését. Vasárnap egy uj pártalakulás esz­méje is felvetődött. A csabai Ipartestü­let vasárnapi közgyűlése után ugyanis mintegy 350 iparos Könyves T. Kálmán indítványára nagy lelkesedés­sel elhatározta, hogy W a g n e r Jó­zsefet, az Ipartestület népszerű elnökét föllépteti kereskedő- ós ipa­rospárti programmal. Wagner még nem nyilatkozott határozottan, hogy el­fogadja-e a jelölést, vagy nem. Gyulán dr. S i m o n k a György szeretne mindenáron képviselő-jelölt lenni. Ez a törekvése azonban előrelát­hatólag nem sikerül, mert ha L u k á c s György nemzeti munkapárti program­mal föllép, nagyon erős pártja lesz. Aztán ott van még K. Schriffert József is, akinek szintén igen nagy pártja van. Orosházán a függetlenségi párt dr. B i k á d i Antalt jelölte. Az ő pozíciója szilárd, tekintettel arra, hogy Veres József — hir szerint — nem akar fel­lépni, úgyszintén dr. B e r t ó t h y Károly sem. A szarvasi és békési kerületekből nagyobbarányu választási mozgalomról nem érkezik hir. Igazságügyi tisztviselők szervezkedése. Megyei összejövetel Csabán. Napjainkban minden társadalmi frakció arra törekszik, hogy tömörül­jön, szervezkedjék, mintha csak most értenék meg annak az ó-kori bölcs mondásnak az igazságát, hogy „egye­sülésben rejlik az erő". És be kell is­mernie a polgári, illetve intelligens társadalomnak, hogy a tömörülésre a munkásosztály adta meg a példát. Nem­csak külföldön, hanem Magyarorszá­gon is már hatalmas munkásszerveze­tek voltak akkor, mikor még a polgári társadalom különböző frakciói nemcsak külön-külön, hanem tagonként egymás között is hadakoztak, irtó háborút foly­tattak egymás ellen, a polgári társadal­mat egyre jobban gyűlölő munkásosz­tály nagy gyönyörűségére. Csak mikor a megélhetési viszo­nyok nehezekkó, nagyon nehezekké váltak, mikor az egyre hatalmasodó munkásmozgalmak megdrágították az élet legszükségesebb feltóteleit, a munka­bérek emelkedése által, mikor tehát nagy veszedelem fenyegette a polgári társadalmat: akkor jött rá, hogy jó lesz neki is szervezkedni. Igy jöttek létre az utolsó két évtizedben a különböző pol­gári érdekű szövetségek, országos egye­' sületek, melyek az utolsó évek alatt úgyszólván rohamosan szaporodtak, úgyhogy a kormányoknak rendkívül sok dolguk volt a mindsürübben fel­hangzó panaszok orvoslásával és a kü­lönböző frakciók különböző érdekeinek kielógitósóvel. Nemcsak egyesek, hanem testületek, a városok ós községek is szervezkedtek illetve szervezkednek már. A magyar független bíróság és a rendelkezésére álló tiszti személyzet úgyszólván legutóljára maradt a tömö­rülésben. Az úgynevezett „Bírói ós Ügyészi Szervezet" régóta fennáll és működik ugyan, de ez csak a bírákat, ügyészeket ós jegyzőket veszi fel kebe­lébe, mig a szintén igen fontos funk­ciókat végző kezelőszemélyzet szerve­zetlenül áll még most is. Békósvármegyóben néhány lelkes férfiú kezdeményezésére legutóbb moz­galom indult meg aziránt, hogy a gyulai kir. törvényszéknek és a vármegye járásbíróságainak személyzete, — kö­zöttük a birák és a kezelőtisztviselők is, — időnkónt a vármegye különböző bírósági székhelyein úgynevezett is ner­kedő, barátságos összejöveteleket ren­dezzen s ez összejöveteleken fesztelen társalgás közben megbeszélje külön belső ügyeit. Nagyon helyesek ez ösz­szejövetelek. A főnökök ilyenkor levetik a hivatalos kothurnust, kedélyes eszme­cserébe bocsátkoznak alárendeltjeikkel, jobban megismerik őket, ami kétség­kivül igen jó hatással van az együtt­működésre. Az első barátságos összejövetel vasárnap törtónt meg Csabán. Megjelent rajta G á 1 b o r y József kir. törvény­széki elnök vezetésével a gyulai tör­vényszék számos birája ós kezelő­tisztviselője, a csabai járásbíróság sze­mélyzete, Kiss Kálmán vezetőjárás­biróval ólén, teljes számban ós nagyon sokan a megyei járásbíróságok részéről is. Délben a „Fiume"-szálloda diszes uj éttermében igen sikerült társasebód volt, mely a legkedólyesebb hangulat­ban folyt le. A birák eltávozása után az ottma­radt kezelőtisztviselők között igen élénk eszmecsere folyt arról, hogy időszerű volna egy szervezetbe tömörülniük a kezelőtisztviselőknek is. Még végleges határozatot ez ügyben nem hoztak, de kimondották, hogy „Bókésmegyei Bíró­sági Kezelőtisztviselők Társasösszejöve­tele" cim alatt időnként összejönnek. Ezt már egy országos szervezkedés csi­rájának lehet tekinteni, ami nagyon üdvös volna a tisztviselőkre nézve. Az Katinka komtesz kezére. Burián össze csapta a sarkát és zavartalanul szólt: — Biztosítom méltóságos asszo­nyom . . . Katinka közbevágott, meg se várta hogy a főhadnagy nyilatkoz­zék : Igen mama, feleségül vesz. Az igen szép volna tőle, rázta gúnyosan a hajbóbitáit a grófné ós Csiklendvai is hasonló hangon jelentette ki : „Va­lóban szép volna, ón is ugy vélem" „Amit ön vél gróf, — heveskedett a főhaenagy — az nekem semmi 1" — Kérem . . értem, - szólt Csik­lendvai s az ajtóig hátrált, azután fel­csapta monokliját és az asszonyokat köszöntve, elsietett. Katinka majd fel­olvadt könnyeiben a szeóna hatása alatt. Csipkés zsebkendőjét a vállához szorítva, egyet tépett könnyű selyem réháján, azután odanyújtotta a kezét a főhadnagynak ós lázasan suttogta : — Örökre . . . Burián a tenyerébe né­zett, kicsi, fehér immortell tapadt az ujjai közé nedvessen, összeázottan a frissen hullott leánykönnyektől. Harmadnapra tiz öltésre valót vá­gott Csiklendvai jobb karján és egy hét múlva már a csernovici garnizon­ban gondolkozott arról, hogy milyen veszedelmes dolog egy szegény legény­nek kaszinó-pikniken szerelmet vallani. Hl. . . . Sötétedett már, az asszonyok szükujju selyemblúzban öltözve suhan­tak végig a Tavassy-kastóly folyósóin a nagy ebédlő felé. Lassan iónt vala­mennyi együtt volt már és kis cso­portokban verődve beszélgettek a mai katonai játókról, a győztes ellenségről, amely olyan gyöngén védelmezte hadi állását. Az urak a főtiszteket fogták körül ós konyakozva ölték az időt, mig ketté nem csapódtak az ebédlő ajtói és az inasok a fűszeres lével le­öntött főt hallal meg nem kezdték a vacsora feltálalását. Á szomszédos park­ban az uralkodók szállása előtt kigyúl­tak a hirtelen berendezett villamos világítás apró napjai s az egyik vert ezred katonazenóje rázendített a német himnuszra. Mindenki a hallal foglala­toskodott, csak Csiklendvai forgolódott idegesen a helyén és kémlelte, hogy mikor nyilik az ajtó ós mikor toppan be az elkésett, illetlen jegyese. A má­sodik fogásnál már sokan észre vették, hogy Katinka grófnő nincs az asztalnál. Demónyiné pedig zavartan kerülte a leendő veje kérdő tekintetét. Az elma­radásról roppant sokan jósolgatták : „Katinka grófnő alighanem megint ke­resztül húzta az anyja számításait." Leghamarább az öreg grófné jött rá. hol kell a leányát keresnie, őt már két napja nyugtalanította a határszéli hadtest közeledése, mert tudta, hogy az a bizonyos ur, akinek még csak kamarási zsinór sincs az atilláján, most itt van a közelben és erős veszede­lembe sodorja az ő terveit. A Buda­pestiek veressége egésszen megzavarta öt is, mert folyton attól félt, hogy Bu­rián egyszer csak betoppan ide a kas­télyba az öreg Tavassyhoz, aki szeg­röl-végről atyafia is volt. Emésztő kí­váncsisággal fordult az öregasszony a mellette üllő tábornokhoz és megkér­dezte : „Vájjon nem tör-e ide az ellen­ség ?" „Nem grófné, hisz már vége van az egésznek." „De én ma délben még láttam fehórstráfos huszárokat." „Azok a csernováciak voltak, akik Pálhalmán kaptak ma szálást." „Mennyire van ide Pálhalma ?" A tábornok csodálkozva tekintett a grófnőre. Mit akarkat ez az asszony a csernovici huszároktól ? Az-után mégis elmosolyodott és meg­mondta : „Kocsin fólórajárás máltósógos asszonyom. A parfait után a grófnő kisietett, egyszerre ért az előszobába Ciklédvaival. „Nos hol van Katinka ?" kérdezte a vőlegény. „Hol van ? Ha ákarja tudni, Pálhalmán Buriánnál 1" „A főhadnagy itt van ? Fogatok." Öt perc múlva egy hintó ós egy könnyű hajtó kocsi gördül ki a Tassy-kastély kapuján. Pálhalmán már alig járt élő ember az utcán. Vógre hosszas keresés után találtak egy huszárt, aki éppen egy csengős ajtajú trafikból jött kifelé. „Hó huszár! — kiáltott Csiklendvay, — itt van Burián főhadnagy ur? — Itt biz az, amott lakik a felvé­gen egy szürszabónál. Nagy ködmön lóg annak a háznak falán. — Vezess oda minket. — Azt már nem teszem, mert a fő­hadnagy ur haragudnék, mert hej nincs ám magában... Parádés kisasszony jött ám ide a kedvóért. — Egy szürszabó házában. Szent Isten ! siessünk. Benyitottak a házba. A konyha küszöbén ült a grófné komor­nája és mesélt a szürszabóóknak. Mi­kor meglátta a vendégeket, sikoltozva rohant az előszobába. — Itt az öreg móltósága A szobá­ban a szerelmes pár felrebbent boldog ábrándozásából Katinka kézre fogta sze­relmesót és azt mondta : — Annál jobb! Az anyja a küszöb­ről szigorúan kiáltott felé : — Katinka, azonnal velem jössz ! A leány mint egy szerelmes macska si­mult Buriánhoz, azután ott mirdenki előtt megcsókolta ajakát. A grófnő fel­sikoltott fájdalmában ós kétségbeesetten hallgatta, mikor az ő nagyratermett, szép leánya szelid megadássál mondotta: — De anyám, Burián az ellenség­gel küzdött s végre is ők győztek. összejövetelek elnökévé, Balogh Sán­dor csabai járásbirósági irodatiszt in­dítványára, Asztalos Károly békési telekkönyvvezetőt, titkárává pedig T a r r Dezső gyulai törvényszéki elnöki titkárt választották meg egyhangúlag. Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár közgyűlése. Felemelik a részvénytőkét. A virágzó és mindinkább szilárdabb alapra jutó iparvállalat, az Első Gyulai Kötött- és Szövött Iparárugyár, mely Temesvárott is nagyarányú gyártelep­pel bir s kiváló gyártmányaival nem­csak az ország piacait biztosította ma­gának, hanem az osztrák tartományok­ban is igen jó hirnek örvend, vasárnap délelőtt tartotta dr. Lukács György elnöklete alatt kilencedik évi közgyű­lését, a részvényesek nagy érdeklőnése mellett. A közgyűlés mindenben egyhangú­lag hozzájárult az igazán rendkívül reá­lis kereskedelmi szellemmel fáradozó igazgatóság, elsősorban Weisz Mór vezérigazgató, — kinek érdeme a temes­vári gyártelep megvalósulása is, — ja­vaslatához. Igy a részvénytőkének ujabb 5000 darab részvény kibocsájtása által egymillió koronáról, másfélmillió koro­nára való felemelését elfogadta. A rész­vénytőke felemelósót a temesvári gyár­telep fejlesztése indokolja, mely most már a keztyü ós kabátkák gyártását is munkakörébe vette. Hogy a nagyarányú árurendelésnek megfelelhessenek, uj gépek beszerzését kell eszközölni. Hogy mily szilárd és reális básison áll a kö­töttáru iparvállalat, legszebb bizonyí­téka az, hogy az uj rószvónyek kétsze­resen jegyeztettek. Az igen látogatott közgyűlést dr. Lukács György, vármegyénk volt főispánja nyitotta meg s jelentette, hogy 44 részvényes van jelen, kik 8001 da­rab részvényt képviselnek. Az igazgatóság jelelentóse kiemeli, hogy az elmúlt óv üzleti eredménye, bár a nyersfonal magas áremelkedése nagyon megnehezítette a helyzetet : kielégítő. Az iparvállalat gyártmányai­val mind nagyobb üzletkört hódit a külföldön is. Hogy szociális szempont­ból is nemes missziót teljesít, ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a gyár­telep munkásainak száma meghaladja az ezret. Munkadíjban több mint 350 ezer koronát fizettek ki. Az elmúlt óv tiszta eredménye 133,633 kor. Az alapok alapszabályszerü dotálása után, rószvó­nyenkinl 8 kor. osztalék kifizetését ja­vasolta az igazgatóság. A gyártelep fejlesztése szükségessé teszi 1Ö00 drb. uj részvény kibocsátása által a rész­vénytőkének felemelését. Weisz Mór vezérigazgató e pont­nál indítványozta, hogy bár az uj rész­vényeket kétszeresen túljegyezték, a részvényjegyzési határidő, azon részvé­nyesek szempontjából, kik eddig még nem jegyeztek, nyolc nappal meghosz­szabbittássók. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentésót, elfogadta a ve­zérigazgató indítványát s megadta a mult évi sáfárkodásért az igazgatóság­nak a felmentvényt. Az elnöknek és az igazgatóságnak lejárván a mandátuma, a közgyűlés egyhangúlag újra elnökül dr. L u k á c s Györgyöt, igazgatókul Weisz „Mórt, Braun Mórt, dr. L o v i c h Ödönt, S c h e r e r Benedeket, dr. B e r ó n y i Ármint és Czinczár Adolfot válasz­totta meg. Szónásy József beteg igazgatónak, a gyáralapitás körül kifejtett érdemeiért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Az uj rószvény-kibocsájtás az alap­szabályok néhány pontjainak lényegte­len változtatását tette szükségessé, mit szintén egyhangúlag elfogadott a köz­gyűlés. L e n d v a i Sándor indítványára a közgyűlés sürgöny utján üdvözölte Hierony mi Károly kereskedelmi minisztert uj méltóságában, kérve, hogy mivel az iparvállalatok gondozásával tehető Magyarország közgazdaságilag igazán erőssé, a kötött-szövött iparáru­gyártól se vonja meg jóakaratát. Még Lukács György elnök kö­szönte meg az ujabb bizalmat, ígérve a legodaadóbb munkálkodást. Ezzel a közgyűlés befejezést nyert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom