Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-10 / 20. szám

2 Épen ezt tekintetbe véve, nem csekély komikum van abban, .hogy már most mozgolódnak, már most jelőlgetnek mindenfele. Hiszen azok a szerencsétlen választók a jelőlt-özönnel szemben azt sem tudják majd akkorára, hogy hányadán állanak, ki a jobb, ki a roszszabb ? "Valóságos khaosszá válik a sok pártállás és név a fejükben. Vasárnap a nemzeti munkapárt Szegeden, a Kossuth-párt Cegléden, a Justh-párt pedig Debrecenben folytatta kortesutját. Három nagy magyar város lett színhelye három párt tusakodásának. Jelentőség dolgában első helyen a szegedi gyűlés áll Tisza István hatalmas beszéde folytán, második helyen Cegléd következik, aztán egy nagy üresség és azután jönnek Justhék. A jelöltek dolgában még legtitoktartóbb a nemzeti munkapárt, ami nagyon helyes taktika. De a munkapárt nagyon meg is válogatja a maga jelöltjeit, mert a jelölteknél a főkövetelmény az, hogy hűséget kell esküdniök a kormányprogrammnak, követniök kell a miniszterelnököt a választójog kérdésében és vállalkozniok kell az obstrukció letörése céljából a házszabályok végleges revíziójára. A hivatalos jelölések ezért késnek és ezért halasztódnak el esetleg március 19-én túlra is. E biztos értesüléseink birtokában kissé furcsának, sőt nagyon kalandosnak tartjuk egyik helybeli laptársunknak azt a hiresztelásét, hogy a nemzeti munkapártnak már meg vannak a biztos jelöltjei a bókésmegyei kerületekre nézve. Le is közli a jelöltek névsorát. Legérdekesebb ebben a névsorban a Komjáthy Béláé, aki állítólag Gyomán lépne fel nemzeti munkapárti programmal. Komjáthy Béla mint intranzinges 48-as érzelmű magyar ismeretes az egész országban, makacs ellenzéki vérű, aki képes volt kilépni a Kossuthpártból, sőt lemondani mandátumáról, mikor a Kossuth-párt négy évvel ezelőtt felkapaszkodott a miniszteri bársonyszékbe. Ez a hir tehát csak a koholmányok közé tartozik. Gyomán most két biztos jelölt van: F á b r y Károly, aki ellene bárki hiába erőlködik és Kriszhaber Leó szabóiparos, akit a földmivelő-párt ugratott bele e módnélkül kalandos vállalkozásba. Csabán most már erős szervezkedés folyik az eddigi egyedüli jelölt: Áchim L. András ellen. A békéscsabai függetlenségi párt március 13-án, vasárnap délután a „Fiume" uj éttermében „zártkörű" közgyűlést tart, amelynek tárgyai a politikai helyzet megbeszélése, az uj választások előkészítése és a pártnak e tekintetben leendő állásfoglalása lesznek. Hir szerint e gyűlésen fog nyilatkozni a párt a községi párt eszméjéről is. »• A nemzeti munkapárt, mint már megírtuk, március 28-án fogja megtartani alakuló gyűlését. Vasárnap egy uj pártalakulás eszméje is felvetődött. A csabai Ipartestület vasárnapi közgyűlése után ugyanis mintegy 350 iparos Könyves T. Kálmán indítványára nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy W a g n e r Józsefet, az Ipartestület népszerű elnökét föllépteti kereskedő- ós iparospárti programmal. Wagner még nem nyilatkozott határozottan, hogy elfogadja-e a jelölést, vagy nem. Gyulán dr. S i m o n k a György szeretne mindenáron képviselő-jelölt lenni. Ez a törekvése azonban előreláthatólag nem sikerül, mert ha L u k á c s György nemzeti munkapárti programmal föllép, nagyon erős pártja lesz. Aztán ott van még K. Schriffert József is, akinek szintén igen nagy pártja van. Orosházán a függetlenségi párt dr. B i k á d i Antalt jelölte. Az ő pozíciója szilárd, tekintettel arra, hogy Veres József — hir szerint — nem akar fellépni, úgyszintén dr. B e r t ó t h y Károly sem. A szarvasi és békési kerületekből nagyobbarányu választási mozgalomról nem érkezik hir. Igazságügyi tisztviselők szervezkedése. Megyei összejövetel Csabán. Napjainkban minden társadalmi frakció arra törekszik, hogy tömörüljön, szervezkedjék, mintha csak most értenék meg annak az ó-kori bölcs mondásnak az igazságát, hogy „egyesülésben rejlik az erő". És be kell ismernie a polgári, illetve intelligens társadalomnak, hogy a tömörülésre a munkásosztály adta meg a példát. Nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is már hatalmas munkásszervezetek voltak akkor, mikor még a polgári társadalom különböző frakciói nemcsak külön-külön, hanem tagonként egymás között is hadakoztak, irtó háborút folytattak egymás ellen, a polgári társadalmat egyre jobban gyűlölő munkásosztály nagy gyönyörűségére. Csak mikor a megélhetési viszonyok nehezekkó, nagyon nehezekké váltak, mikor az egyre hatalmasodó munkásmozgalmak megdrágították az élet legszükségesebb feltóteleit, a munkabérek emelkedése által, mikor tehát nagy veszedelem fenyegette a polgári társadalmat: akkor jött rá, hogy jó lesz neki is szervezkedni. Igy jöttek létre az utolsó két évtizedben a különböző polgári érdekű szövetségek, országos egye' sületek, melyek az utolsó évek alatt úgyszólván rohamosan szaporodtak, úgyhogy a kormányoknak rendkívül sok dolguk volt a mindsürübben felhangzó panaszok orvoslásával és a különböző frakciók különböző érdekeinek kielógitósóvel. Nemcsak egyesek, hanem testületek, a városok ós községek is szervezkedtek illetve szervezkednek már. A magyar független bíróság és a rendelkezésére álló tiszti személyzet úgyszólván legutóljára maradt a tömörülésben. Az úgynevezett „Bírói ós Ügyészi Szervezet" régóta fennáll és működik ugyan, de ez csak a bírákat, ügyészeket ós jegyzőket veszi fel kebelébe, mig a szintén igen fontos funkciókat végző kezelőszemélyzet szervezetlenül áll még most is. Békósvármegyóben néhány lelkes férfiú kezdeményezésére legutóbb mozgalom indult meg aziránt, hogy a gyulai kir. törvényszéknek és a vármegye járásbíróságainak személyzete, — közöttük a birák és a kezelőtisztviselők is, — időnkónt a vármegye különböző bírósági székhelyein úgynevezett is nerkedő, barátságos összejöveteleket rendezzen s ez összejöveteleken fesztelen társalgás közben megbeszélje külön belső ügyeit. Nagyon helyesek ez öszszejövetelek. A főnökök ilyenkor levetik a hivatalos kothurnust, kedélyes eszmecserébe bocsátkoznak alárendeltjeikkel, jobban megismerik őket, ami kétségkivül igen jó hatással van az együttműködésre. Az első barátságos összejövetel vasárnap törtónt meg Csabán. Megjelent rajta G á 1 b o r y József kir. törvényszéki elnök vezetésével a gyulai törvényszék számos birája ós kezelőtisztviselője, a csabai járásbíróság személyzete, Kiss Kálmán vezetőjárásbiróval ólén, teljes számban ós nagyon sokan a megyei járásbíróságok részéről is. Délben a „Fiume"-szálloda diszes uj éttermében igen sikerült társasebód volt, mely a legkedólyesebb hangulatban folyt le. A birák eltávozása után az ottmaradt kezelőtisztviselők között igen élénk eszmecsere folyt arról, hogy időszerű volna egy szervezetbe tömörülniük a kezelőtisztviselőknek is. Még végleges határozatot ez ügyben nem hoztak, de kimondották, hogy „Bókésmegyei Bírósági Kezelőtisztviselők Társasösszejövetele" cim alatt időnként összejönnek. Ezt már egy országos szervezkedés csirájának lehet tekinteni, ami nagyon üdvös volna a tisztviselőkre nézve. Az Katinka komtesz kezére. Burián össze csapta a sarkát és zavartalanul szólt: — Biztosítom méltóságos asszonyom . . . Katinka közbevágott, meg se várta hogy a főhadnagy nyilatkozzék : Igen mama, feleségül vesz. Az igen szép volna tőle, rázta gúnyosan a hajbóbitáit a grófné ós Csiklendvai is hasonló hangon jelentette ki : „Valóban szép volna, ón is ugy vélem" „Amit ön vél gróf, — heveskedett a főhaenagy — az nekem semmi 1" — Kérem . . értem, - szólt Csiklendvai s az ajtóig hátrált, azután felcsapta monokliját és az asszonyokat köszöntve, elsietett. Katinka majd felolvadt könnyeiben a szeóna hatása alatt. Csipkés zsebkendőjét a vállához szorítva, egyet tépett könnyű selyem réháján, azután odanyújtotta a kezét a főhadnagynak ós lázasan suttogta : — Örökre . . . Burián a tenyerébe nézett, kicsi, fehér immortell tapadt az ujjai közé nedvessen, összeázottan a frissen hullott leánykönnyektől. Harmadnapra tiz öltésre valót vágott Csiklendvai jobb karján és egy hét múlva már a csernovici garnizonban gondolkozott arról, hogy milyen veszedelmes dolog egy szegény legénynek kaszinó-pikniken szerelmet vallani. Hl. . . . Sötétedett már, az asszonyok szükujju selyemblúzban öltözve suhantak végig a Tavassy-kastóly folyósóin a nagy ebédlő felé. Lassan iónt valamennyi együtt volt már és kis csoportokban verődve beszélgettek a mai katonai játókról, a győztes ellenségről, amely olyan gyöngén védelmezte hadi állását. Az urak a főtiszteket fogták körül ós konyakozva ölték az időt, mig ketté nem csapódtak az ebédlő ajtói és az inasok a fűszeres lével leöntött főt hallal meg nem kezdték a vacsora feltálalását. Á szomszédos parkban az uralkodók szállása előtt kigyúltak a hirtelen berendezett villamos világítás apró napjai s az egyik vert ezred katonazenóje rázendített a német himnuszra. Mindenki a hallal foglalatoskodott, csak Csiklendvai forgolódott idegesen a helyén és kémlelte, hogy mikor nyilik az ajtó ós mikor toppan be az elkésett, illetlen jegyese. A második fogásnál már sokan észre vették, hogy Katinka grófnő nincs az asztalnál. Demónyiné pedig zavartan kerülte a leendő veje kérdő tekintetét. Az elmaradásról roppant sokan jósolgatták : „Katinka grófnő alighanem megint keresztül húzta az anyja számításait." Leghamarább az öreg grófné jött rá. hol kell a leányát keresnie, őt már két napja nyugtalanította a határszéli hadtest közeledése, mert tudta, hogy az a bizonyos ur, akinek még csak kamarási zsinór sincs az atilláján, most itt van a közelben és erős veszedelembe sodorja az ő terveit. A Budapestiek veressége egésszen megzavarta öt is, mert folyton attól félt, hogy Burián egyszer csak betoppan ide a kastélyba az öreg Tavassyhoz, aki szegröl-végről atyafia is volt. Emésztő kíváncsisággal fordult az öregasszony a mellette üllő tábornokhoz és megkérdezte : „Vájjon nem tör-e ide az ellenség ?" „Nem grófné, hisz már vége van az egésznek." „De én ma délben még láttam fehórstráfos huszárokat." „Azok a csernováciak voltak, akik Pálhalmán kaptak ma szálást." „Mennyire van ide Pálhalma ?" A tábornok csodálkozva tekintett a grófnőre. Mit akarkat ez az asszony a csernovici huszároktól ? Az-után mégis elmosolyodott és megmondta : „Kocsin fólórajárás máltósógos asszonyom. A parfait után a grófnő kisietett, egyszerre ért az előszobába Ciklédvaival. „Nos hol van Katinka ?" kérdezte a vőlegény. „Hol van ? Ha ákarja tudni, Pálhalmán Buriánnál 1" „A főhadnagy itt van ? Fogatok." Öt perc múlva egy hintó ós egy könnyű hajtó kocsi gördül ki a Tassy-kastély kapuján. Pálhalmán már alig járt élő ember az utcán. Vógre hosszas keresés után találtak egy huszárt, aki éppen egy csengős ajtajú trafikból jött kifelé. „Hó huszár! — kiáltott Csiklendvay, — itt van Burián főhadnagy ur? — Itt biz az, amott lakik a felvégen egy szürszabónál. Nagy ködmön lóg annak a háznak falán. — Vezess oda minket. — Azt már nem teszem, mert a főhadnagy ur haragudnék, mert hej nincs ám magában... Parádés kisasszony jött ám ide a kedvóért. — Egy szürszabó házában. Szent Isten ! siessünk. Benyitottak a házba. A konyha küszöbén ült a grófné komornája és mesélt a szürszabóóknak. Mikor meglátta a vendégeket, sikoltozva rohant az előszobába. — Itt az öreg móltósága A szobában a szerelmes pár felrebbent boldog ábrándozásából Katinka kézre fogta szerelmesót és azt mondta : — Annál jobb! Az anyja a küszöbről szigorúan kiáltott felé : — Katinka, azonnal velem jössz ! A leány mint egy szerelmes macska simult Buriánhoz, azután ott mirdenki előtt megcsókolta ajakát. A grófnő felsikoltott fájdalmában ós kétségbeesetten hallgatta, mikor az ő nagyratermett, szép leánya szelid megadássál mondotta: — De anyám, Burián az ellenséggel küzdött s végre is ők győztek. összejövetelek elnökévé, Balogh Sándor csabai járásbirósági irodatiszt indítványára, Asztalos Károly békési telekkönyvvezetőt, titkárává pedig T a r r Dezső gyulai törvényszéki elnöki titkárt választották meg egyhangúlag. Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár közgyűlése. Felemelik a részvénytőkét. A virágzó és mindinkább szilárdabb alapra jutó iparvállalat, az Első Gyulai Kötött- és Szövött Iparárugyár, mely Temesvárott is nagyarányú gyárteleppel bir s kiváló gyártmányaival nemcsak az ország piacait biztosította magának, hanem az osztrák tartományokban is igen jó hirnek örvend, vasárnap délelőtt tartotta dr. Lukács György elnöklete alatt kilencedik évi közgyűlését, a részvényesek nagy érdeklőnése mellett. A közgyűlés mindenben egyhangúlag hozzájárult az igazán rendkívül reális kereskedelmi szellemmel fáradozó igazgatóság, elsősorban Weisz Mór vezérigazgató, — kinek érdeme a temesvári gyártelep megvalósulása is, — javaslatához. Igy a részvénytőkének ujabb 5000 darab részvény kibocsájtása által egymillió koronáról, másfélmillió koronára való felemelését elfogadta. A részvénytőke felemelósót a temesvári gyártelep fejlesztése indokolja, mely most már a keztyü ós kabátkák gyártását is munkakörébe vette. Hogy a nagyarányú árurendelésnek megfelelhessenek, uj gépek beszerzését kell eszközölni. Hogy mily szilárd és reális básison áll a kötöttáru iparvállalat, legszebb bizonyítéka az, hogy az uj rószvónyek kétszeresen jegyeztettek. Az igen látogatott közgyűlést dr. Lukács György, vármegyénk volt főispánja nyitotta meg s jelentette, hogy 44 részvényes van jelen, kik 8001 darab részvényt képviselnek. Az igazgatóság jelelentóse kiemeli, hogy az elmúlt óv üzleti eredménye, bár a nyersfonal magas áremelkedése nagyon megnehezítette a helyzetet : kielégítő. Az iparvállalat gyártmányaival mind nagyobb üzletkört hódit a külföldön is. Hogy szociális szempontból is nemes missziót teljesít, ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a gyártelep munkásainak száma meghaladja az ezret. Munkadíjban több mint 350 ezer koronát fizettek ki. Az elmúlt óv tiszta eredménye 133,633 kor. Az alapok alapszabályszerü dotálása után, rószvónyenkinl 8 kor. osztalék kifizetését javasolta az igazgatóság. A gyártelep fejlesztése szükségessé teszi 1Ö00 drb. uj részvény kibocsátása által a részvénytőkének felemelését. Weisz Mór vezérigazgató e pontnál indítványozta, hogy bár az uj részvényeket kétszeresen túljegyezték, a részvényjegyzési határidő, azon részvényesek szempontjából, kik eddig még nem jegyeztek, nyolc nappal meghoszszabbittássók. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentésót, elfogadta a vezérigazgató indítványát s megadta a mult évi sáfárkodásért az igazgatóságnak a felmentvényt. Az elnöknek és az igazgatóságnak lejárván a mandátuma, a közgyűlés egyhangúlag újra elnökül dr. L u k á c s Györgyöt, igazgatókul Weisz „Mórt, Braun Mórt, dr. L o v i c h Ödönt, S c h e r e r Benedeket, dr. B e r ó n y i Ármint és Czinczár Adolfot választotta meg. Szónásy József beteg igazgatónak, a gyáralapitás körül kifejtett érdemeiért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Az uj rószvény-kibocsájtás az alapszabályok néhány pontjainak lényegtelen változtatását tette szükségessé, mit szintén egyhangúlag elfogadott a közgyűlés. L e n d v a i Sándor indítványára a közgyűlés sürgöny utján üdvözölte Hierony mi Károly kereskedelmi minisztert uj méltóságában, kérve, hogy mivel az iparvállalatok gondozásával tehető Magyarország közgazdaságilag igazán erőssé, a kötött-szövött iparárugyártól se vonja meg jóakaratát. Még Lukács György elnök köszönte meg az ujabb bizalmat, ígérve a legodaadóbb munkálkodást. Ezzel a közgyűlés befejezést nyert.