Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-06 / 19. szám

Békéscsaba, 1910. XXXVIl-ik évfolyam. 19-ik szám. Vasárnap, március 6. BEKESMEGTEI EOZLONY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. EliOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkseztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Az agitációBékéscsaba, március 5. A közelgő választási küzdelmek nagyságát előre lehet következtetni abból a nagyarányú agitációból, melyet az egyes pártok már megindítottak. A Justh-párt vezéreinek: Justh Gyulának, Bathyány Tivadar grófnak és Holló Lajosnak vezetésével már megkezdette az országban. Justh Gyula a mult héten a felső Tisza vidékén járt vármegyéről-vármegyére, kerületről-kerületre. A saját pártja körében azt mondjak, hogy túlzás nélkül meg lehet állapítani, hogy utja a függetlenségi eszme diadalútja volt. Sshol a csüggedést, csak reménységet és azt a fásultságot nem lehetett észlelni, melyet némelyek hirdetni szeretnék. A magyar nép fokozódott lelkesedéssel ünnepli a függetlenségi zászló bajnokait, s állásfoglalása semmi aggódalomra okot nem ad. Kossuth Ferenc és Tisza István egyidőben bontanak zászlót, Kossuth Czegléden, Tisza István Nagyváradon, Szegeden és Aradon. És azután folytatják ők is körutjukat az országban, hogy politikai állásfoglalásuk okainak kifejtésével és magyarázásával tábort táborozzanak. Nem lehet tagadni, hogy a Justh és Kossuth pártja egymással szemben állva, javitja a kormány helyzetét, s a testvérharc legalább is sajnálatos. De annyira nem veszedelmes, legalább is, ugy vélik, nem látszik annak, hogy ennek következtében a Tisza agitációjának az országra és a függetlenségi eszmére lesújtó következményei legyenek. Tiszát a harcban erős egyénisége és fanatikus hite vezeti és védelmezi. Appellál a nemzet lelkében élő erkölcsi igazságokra, amelyeket sem erőszakkal, sem cikornyás szónoklatokkal elnémítani, átformálni nem lehet s hogy a nemzetnek békére, minden téren való megerősödésre van szüksége. Kossuth Lajos halála évfordulója alkalmából tartandó lakomával megint felvetődött a két függetlenségi párt egyesülésének kérdése. Az egyesülésre, mondják a Justh-pártiak, a Kossuth pártjának van inkább szüksége, mint a Justh vezetése alatt álló függetlenségi anyapártnak. És mégis, hogyan késziti elő az egyesülés utait Kossuth Ferenc pártja? Egy Justh-párti képviselőnek beszámolója alkalmából tajtékzó dühvel támad Kossuth Ferenc párlja a Justh-pártra, hogy mi jogon meri Kossuth Lajos nevét a küzdelembe bevonni, mikor Kossuth Lajos eszméihez egyedül a Kossuth Ferenc pártjának van joga. Azután szidják Justh Gyulát, hogy miért ragaszkodik a választói jog kérdésében a párt programmjának parancsa szerint az általános, egyenlő választói joghoz. Azt kívánják, hogy a Justh többségi pártja lépjen be a Kossuth Ferenc kisebbségi pártjába s a vezér Kossuth és Apponyi legyen. Apponyi megjött olaszországi üdüléséből és most ismét ő keveri a kártyát. Megbontotta, s ezt mindkét részről állítják, a függetlenségi pártot s most ő akarja az egyesülést megakadályozni, mert tudja, hogy neki és^ 15—20 hívének az egyesüléssel örökre befellegzett. Mehet akkor Khuenhez, ahová inkább való, mint a függetlenségi pártba, de ha az egyesülés megtörténhetnék, ez csak Apponyi nélkül történhetnék meg. Ezért hirdeti Apponyi, hogy Kossuth Lajos hagyományaihoz csak a Kossuth Ferenc pártjának van köze. Igy a Kossuth . Ferenc hiúságának élesztgetésével to' vább vezérkedhetik s maradhat függet| lenséginek. De hozott a hét elején nagyszerű j vívmányt a kormány Bécsből, a ro; mán kereskedelmi szerződések dolgában. Nem lépteti eredetileg életbe ezt j a szerződést, mett az ország mező! gazdasága óriási kart szenvedne s jog' gal hirdeti, hogy az osztrák kormányt I megverfe az első mérkőzésnél. Hát az bizonyos, hogy még egy-két ilyen vereség kell az osztrák kormánynak s felhagy azzal a gondolattal, hogy Magyarország is osztrák tartomány. Érdekes megfigyelni, hogy menynyire lebecsülik az egyik részen a kormányt azért, mert nem akart törvénysértést elkövetni s az ország érdekeit sikerrel megvédte. Igaz, határtalan lenne a lelkesedés, ha a volt erős nemzeti kormánynak sikerült volna az önálló gazdasági berendezkedést megvalósítani. Miután nem sikerült, törekedjenek a pártok munkával, egyetértve apró térfoglalással a nemzeti állam teljes kiépítésére. Ily irányú agitáció hozna a hazára legtöbb jót és áldást. De mikor fog ez bekövetkezni ? Tusakodó pártok. — Budapesti levél. — Most igazán alig történik valami a politikában, ugy hogy ugyancsak össze kell szednem az erőmet, hogy önöknek mégis valami érdekeset irjak. Azt tudja mindenki, hogy a nemzeti munkapárt nagyszerűen halad a megerősödés felé és hogy a Justh-párt ugyancsak nagy aiitációt fejt ki nemcsak a kormány ellen, hanem Kossuth Ferenc ellen is. Ezek tehát nem valami nagyon érdeklik a békésmegyeieket sem. Pedig másról nem irhatok. Nincsen semmi uj a nap alatt ós a politikában sincs mai napság. A pártok tusakodnak és veszekednek, ennyi az egész. Azonban, pardon, tévedtem. Mégis törtónt valami, ami megmozgatta az egész politikai világot. Ez pedig nem más, mint gróf Tisza István beszéde, melyet a nemzeti munkapárt alakuló gyűlésén mondott. Ez a beszéd foglalkoztatja most a nemzeti munkapártot, a Kossuth-pártot és a Justh pártot is. Természetesen mindenütt másképpen kommentálják. A munkapártban nagy megelégedéssel veszik tudomásul, hogy Tisza Nagyváradon átsiklott a választói reform kérdésén és pedig egyszerűen aképpen, hogy nem beszélt róla. Helyeslik, hogy a pártban levő ellentétek megnyilvánulására eképpan most nem nyilik alkalom és talán idő marad arra, hogy Tisza gróf és Khuen Héderváry között a bejelentett találkozásra a választójog kérdésében az utat egyengetni lehessen. Más oldalról egyes rosszmájú emberek azt állítják, hogy Tisza azért nem beszólt a választójogról, mert Nagyváradon sok a szociálista. — Nem hisszük, — felelik erre a Tisza-pártiak, hogy Tisza gróf megijedt volna. Nem olyan fából faragták azt. Kuruc ember, bátor ember. Inkább a béke kedvéért hallgatott. A Kossuth-pártban ós a Jusht pártban is még mirdig foglalkoznak a Tisza beszédével. A Kossubt pártban nagyon 1 haragszanak rá, inert Tisza megsérI tette Apponyit. Hir szerint Apponyi válaszolni is fog a támadásra. A Justh pártnak az nem tetszik, hogy Tisza olyan engedékenyen beszólt a nemzetiségekről. Ők sokkal erélyesebb kijelentéseket vártak volna Tisza részéről. Egyébként most már egyre többen Békésmegyei Közlöny tárcája. Én vagyok . . . Én vagyok az a várva-várt, Az a boldog levente, Akit egyszerre hiv s köszönt Te és a nap lemente. Én vagyok az az örök láng, Mi karjaidban ég el, Tán évezredek óta már — Minden szerelmes éjjel . . . Én vagyok a te mámorod, Viharos véred vágya . . . És mégis én halok beléd-. Mint fény az éjszakába . . . Alfay Zoltán. Margit. Irta: Thomeé József. Szeptember 28. Édes Clarám ! Ugy e régen nem ; ír S'«m ? De ne haragudj édes, annyi a j d( g;om, ugy el vagyok foglalva, alig i ji viéha-néha csak egy percsm is, de m a; felhasználom az időt, hogy irjak. A tMkám elment és most egyedül vag, a. Annyi újságot szeretnék elmondj ignéked, annyi mondani valóm van. K ogld, most, mielőtt feljöttünk a főv is->a, a kis aljegyző, akiről már a )k, irtam, szintén kikísért a vasútra, e ar-omó szegfűt is hozott, alig tud ia-iebegni valamit; a nyomorult, ec apSyáron ott setenkedett körülöttem ég tdaz'eld, most hallom, hogy elveszi Ba^yzőók Manciját azt az ostoba, fó ion falusi libát, ugy-e nevetséges e

f lat-'ura ? . . . Nincs benne semmi izlés, semmi chic, képzeld, hogy mi csoda mulatsága lehet most amellett a penószvirág mellett, ki csak a főzéshez, a konyhához ért, mindig ugyanazt az egy ócska melódiát kalimpálja a zongorán ... Na de hagyjuk is ezt, nem érdemes még csak beszélni sem róla, elmondom inhább mi újság itten. Voltam már néhányszor a színházban, még a Vigben is, te micsoda pazar darabot játszottak, ha eljösz édes Clarám majd elmesélem. Kálmán az unokabátyám, úgy szegről-végről fogalmazó a kölyök valamelyik minisztériumban, rettenetesen henceg, tanácsokat osztogat, nekem, ki a felsőbb leányba jártam, egy igazán kiállhatatlan firma, azt mondta, hogy nem való lányoknak a Vigbe járni. Mit szólsz hozzá, ugy-e nem rossz ? Csütörtökön volt az első jourunk. Sokan voltunk nagyon Itt volt Várady Tibor a poéta, kedves, ábrándos fiu, alig eszik valamit, nem iszik, nem cigarettázik, pazar táncos és olyan szépen tud beszélni, megígérte, hogy ir valamit az emlékkönyvembe is, azután Balthazár Dini a fess huszár, képzelődő egy kicsit az atyafi, mindig ott lebzsel az asszonyok körül, nagyokat iszik, erősen raccsol, nagyon jó vicceket tudhat, mert a kis Szegheőnének még a fiizőzsinórja is megrepedt, annyit nevettek neki. Tolhauser a kis professzor, nagyon unalmas egy ember, mindig papáékkal beszélgetett, Musakovics a fiatal képviselő, keveset beszól, folyton hunyorgat, tán még álmában sem veszi le a monoklit a szeméről, ha nevet, kivillanak plombjai, meg egy csomó más fiatal ember, ezekről majd máskor számolok be, még nem ismerem őket eléggé, no meg az az utálatos Kálmán, az unokabátyám. Egyszóval kitűnő kompánia volt együtt. A leányokról,, meg asszonyokról nem I sokat mondhatok, olyanok voltak mint mindig, csak Rozsnyói Dórának volt valami mesésen szép toilettje. Te, én ezt a leányt egy cseppet sem szeretem, minden fiatalembert maga köré csábit, az Isten tudja, mit találnak rajta olyan vonzónak. Nagyszerűen mulattunk ! Sokat beszéltünk rólad is, ugye mond csak igaz, hogy menyasszonysorban vagy, Jolán azt is mondta, hogy főzni tanulsz. Igaz ? Te, az borzasztó unalmas lehet ! . .. írj sokat, csókol Margitod. Nb. Milyen uj ruhát kapsz ? Milyenek a gavallérjaid ? írj ! Október 2. Megkaptam a leveledet. Haragszom rád nagyon, hogy olyan keveset irtál. Megkaptad a levelezőlapomat ? Szinház után kávéházba mentünk ós onnan küldöttem neked. Képzeld, Baltazár Dini egész estére hozzám szegődött, még a nótámat elelhuzatta a cigánnyal s olyan remekül pengette hozzá a sarkantyúival a taktust, hogy szinte beleszerettem. Igen, neked elmondom egész őszintén, hogy nagyon boldog voltam mellette. Szemtelen egy kissé, de ez kitűnően áll neki. Elmondott néhány jó viccet is, de ezt már csak szóval mesélhetem el. Virágot is kaptam, még most is ott őrzöm az iróasztalamon. Gyönyörű kamóliák, szinte láttam mint sápadozott ; az a heringformájú Mocsári Jolán, mikor észrevette, szegény halálosan szerelmes Dinibe, de nincs is rossz gusztusa, huszár kellene neki. Kálmán azt hitte, hogy engem tud bosszantani és folyton Gizinek udvarolt, muzsikáltatott a fülébe, még a poharakat is felcseról. tók, meg is szorongatták úgy titokban egymás kezót, összemosolyogtak. Gizi ? a hajából kivett egy szegfűt s oda adta Kálmánnak, de én észre se vettem. Nem érdekel az az utálatos firma. Hazamenet mellém került és képzeld, azt kérdezte ez a szemtelen blatt, hogy mit akarok én a huszárral ? . . . No de ilyet, mintha volna valami köze hozzá! . . . Meg is mondottam neki amúay alaposan. Utálom ezt a blazirt, hencegő frátert, nem is beszélek vele ezentúl, sőt most juszt is magamba bolondítom a huszárt. Az a nyavalyás kis aljegyző irt egy levelező lapot a menyasszonya is aláirta, nem is felelek rá. Gyönyörű sötétzöld kosztümruhát kaptam, voltam ma vele a korzón, Dini is ott volt, valami dragonyos termetű hölggyel sétált és egyszerre mégis ott termett mellettem. „Margitka, magácska igazám remek, pazar ez a ruha !" Ezzel a szavakkal fogott kezet. Roppant kedves fiu. És eggyütt sétáltunk vele. Te, ha láttad volna, milyen szépen szalutáltak a barátai, a kapitánya is hozzánk csatlakozott és a mama mellé szegődött, hogy néztek utánnunk az asszonyok, meg a leányok, hát még a Kálmán, akivel szintén találkoztunk. Ugy örültem, hogy a mamáékhoz csatlakozott ? Mikor jössz már fel ? Borzasztó unalmas lehet most ott a vidéken. Itt megkezdőttek mindenütt a jourok, mindennap másfelé megyünk, rengeteg sok az uj ismerős. Mama már megígérte, hogy elmegyünk néhány mulatságra, még a tiszti kaszinó estélyére is. Hanem látnád csak, hogy kurizál az az Eperjessy, a Dini kapitánya a mamának, ami most kitűnő, mert Dini is mindig velünk lehet. De most sietek, öltözködni kell, ma elmegyünk a képviselőházba, most ez a fán dolog. Isten veled, puszil Margitod.