Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-03 / 18. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY térré, továbbá J a k a b f f y Imrének belügyi államtitkárrá és v. b. t. t.-sá történt kinevezése. A többi államtitkárok névsora is a király előtt van már. Azok kinevezését nemsokára szintén publikálni fogják. Még néhány főispáni állás szintén betöltésre vár, de a betöltés mihamarab meg fog történni. Erre vonatkozólag a miniszterelnök ugy nyilatkozott, hogy már a főispánok mind ki vannak szemelve, csak még nyolc uj főispánság dolgában nincs végleges megállapodás, de ezek között is csak két főispánság ad gondot a törvényhatóságoknak. Valószínűleg ezek között van Bókésvármegye is, amelyről azt a hirt hallottam legujjabban, hogy a főispáni állását nem fogják betölteni. Üresen marad a választások végéig. Addig az alispán fogja vezetni a vármegye ügyeit Az vezeti a választásokat, aki legjobban ismeri a vármegye ügyeit és akit idefen is erélyes, tapintatos embernek tartanak. Önöknek tehát csendes választásokra van kilátásuk. Gyula város közgyűlése. Bútorozzák a városházát. Gyula város képviselőtestülete meglehetősen nagy érdeklődés mellett tartotta meg közgyűlését február 28-án, hétfőn. A közgyűlés tárgysorozatán kevés tárgy szerepelt és ezek között is még kevesebb volt az olyan, amelyet a nagyobb nyilvánosság elé lehetne vinni. Különösen egy tárgy volt az, amely a legtöbb ember figyelmét felkeltheti és ez a polgármester előterjesztése, hivatalos helyiségének uj bútorokkal való ellátása tárgyában. Ez magában véve nem nagy dolog, de azért mégis fontos, hogy a gyulai városatyák figyelmét újból ráterelte a városházára, mely már elavult, elgyengült, teljesen megrokkant ugy kivül, mint belül. Nem valami bizalomgerjesztő ugy a gyulaiakra, mint az idegenekre például az, hogy a falak mindenütt össze-vissza vannak repedezve, a folyosók boltozatai pedig minden pillanatban beomolhatnak, mert csak az imádság tartja őket. A miliőbe nagyszerűen illeszkednek belé a hivatalos helyiségek, Elegáns megjelenésű hivatalnokokat látunk ott ülni szük lyukakban olyan Íróasztalok mellett, amelyek már régen a lomtárba, vagy a muzeumba valók. Egyszóval rikító ellentét van az irodai bútorok régisége és a tisztviselők modernsége között. Olyan bútorzathoz önkénytelenül régi kacskaringós bajuszu, hosszúszárú pipás, zsirpecsétes, kopott kabátu patvaristákat gondol az ember. Az meg aztán egyenesen röstellem való, hogy miképpen van bebutorozva a polgármesternek, a város első emberének hivatalos helyisége. Van ott egy vörös-fekete csiku szövetburkolattal ellátott diván és két ugyanolyan fotel. Mind a három darab csupa rongy. Cafrangokra szaggatva, illetve elkoptatva a burkolás és kikandikál mindenütt a diván tölteléke. A polgármester, akinek a várost mégis reprezentálni kell idegenekkel szemben: valósággal pirulni kénytelen a szégyentől minden fogadás alkalmával. Mert bizony ott egy előkej lőséget sem lehet megkínálni azzal> hogy foglaljon helyet valamelyik fotelben. E tarthatatlan helvzet orvoslása céljából dr. L o v i c h Ödön a hétfői képviselőtestületi közgyűlésen előterjesztéssel ólt aziránt, hogy hivatalos helyiségét uj bútorokkal lássák el. Szerencsére a képviselőtestület tagjainál győzött a jobb belátás, hiszen mindnyájan ismerik azokat a rozoga, rongyos bútorokat. Ellenzője nem is volt senki az előterjesztésnek, már csak azért sem, mert a bebútorozás kiadástöbbletet nem okoz, nagyon szépen lehet az előre nem látott kiadások rovatában elszámolni. A polgármesteri szoba tehát megifjodik nemsokára, de hogy a többi helyiség mikor, az már a homályos jövő titka. Pedig azt is hangoztatták és hangoztatják most is sokan. Ez a szintén fontos kérdés azonban csak a városháza újjáépítésekor lesz megoldható. De annak az ügye is az istenek térdén fekszik. Fontos tárgya volt a közgyűlésnek a MÁV. aradi üzletvezetőségének átirata is telekvótel iránt. Ez az ügy szoros kapcsolatban áll a gyulai állomás immár feltétlenül szükséges kibővítésével. Lapunkban sokat irtunk már erről a kérdésről, mely évek óta izgatja ugy Gyula városát, mint a vármegyét. A mult évben a közigazgatási bizottság is felirt a kereskedelmi miniszterhez az állomás kibővítése ügyében. Ennek a feliratnak lett az eredménye az a tárgyalás, mely az aradi üzletvezetőség és Gyula város ] között megindult, az állomás mellett s levő és Gyula város tulajdonát képező kihasználatlan telek megvétele tárgyáI ban. Az üzletvezetősóg négyszögölen i ként egy koronát ajánlott föl a város' nak a területért, Ez ajánlat fölött hétfőn | döntött a képviselőtestület. Az állandó választmány elfogadásra javasolta az fel szivemet az alól a lehetetlen nyomás alól, oszlassa szót a varázslatos fátyolt mely szemeimtől a tiszta látást elvonja. Künt félelmetesen dühöngött a hatalmas vihar. A kémény kürtön keresztül mint az alvilág félelmetes orgonája zúgott be a fergeteg. A kályha ajtón tul, mintha megszámlálhatatlan nyughatatlan gonosz szellem siránkozott volna bebocsátásért, ugy hallatszott. Fázósan húztam magamra a pamlag puha szőnyegét. S ebben a rettegésben kimerült, fáradt testem még kívánta a magáét. Elaludtam. S e percben megjelent az, kit legjobban szerettem valaha a világon, az ki még ólt, kezének egyetlen érintésével minden fájdalmat mentve jött tőlem, elhunyt édes anyám. Szomorúan mosolygott. Ugy mint mikor élt. Nem szólt egyetlen szót sem. Csak finom, fehér kezét oda tette a szivem fölé. S mosolygott. Titokzatosan mosolygott. S én könnyes szemekkel ébredtem fel. A fergeteg elvonult. Künt 'az őszi nap bágyadt sugara aranyozta be a vidéket. Könnyen, rugalmassan pattantam fel a keveretemről. Teli tüdővel szívtam magamba, a felnyitott ab lakon keresztül beözönlő friss levegőt. S azután siettem dolgaim után. Édesanyám képe ott vibrált szemeim előtt. Ajkán a furcsa mosolylyal. Egész napom kellemesen telt el. Este, szokás szerint, elmentem szerelmem tárgyához, de különös, mikor a magas lépcsőkön felsiettem, nem vett erőt rajtam az izgalom. Mintha csak valami üzleti ügy bonyolítására siettem volna. S becsöngettem. Véletlenül éppen ő nyitott ajtót. Örömmel nyúltam kezéhez, hogy reá leheljem szerelmes lelkemet, S ő engedte. De én ijedten ejtettem ki kezemből kacsóját. Nem kívántam. () csodálkozva tekintett reám ragyogó, nagy szemével, de én bátran kiálltam tekintetét. Nem szédültem el tőle, mint máskor. Bementünk a szobába s beszélgetni kezdtünk, mint azelőtt. Ijedten rezzentem össze. Untatott az együttlét. Sietve bucsut vettem fájdalmaim e meghitt tanyájától. Elmentem. A lépcsőkön lehaladva, szivem megkönnyebbült. Szinte örömmel mentem el onnan, honnan máskor teli fájdalommal vánszorogtam el. Nem szerettem a leányt többé. Még egy párszor eljárogattam udvariasságból hozzájuk, de minden egyes látogatásom még jobban igazolta, hogy teljesen kiábrándultam szerelmemből. Nem is vettem feleségül. S ma is nőtlen vagyok. — S minek magyarázza e hirtelen megváltozást ? — kérdó a másik, ki élénk figyelemmel kisérte az előadást. — Tisztán csudatettnek. A jóságos szellem feloldotta a varázst, mely sziveI met fogva tartotta. — Vagy talán ön hamarább észretért, semmint a veszedelem elérte, — szólt nevetve a másik. — Higyje el, semmi okom sem volt a meghátrálásra. Önként, minden megmagyarázható előzmény nélkül jött, mint a pusztai forgószél, mely mindent magával sodor. — No és mi történt a szép leánynyal ? Érdemes volt kiábrándulni ? — Hát Isten tudja. A leány ferjhez ment s azt mondják, az ura élete valóságos pokol . .. ... De én velem talán másként lett volna . . . A vonat egy éleset füttyentett s hirtelen megállt a nyilt pályán. Az utasok sietve ugráltak ki a kocsiból. Semmi > nem történt. Csak egy hatalmas szikla gördült szirtes Karszt hegységből a si, nekre. A csabai kultúrpalota. A tavasszal már építik. A muzeum-bizottság ülése. Csaba közintézményeinek száma nemsokára megszaporodik egy hatalmas mintaszerű és a művelődés terjesztésére igen jelentős hatással biró intéz ménynyel, a kultúrpalotával. Olvasóink előtt ismeretes már az a kavarodás, mely ez áldásos intézmény körül támadt a parasztpárt folytonos ellenző törekvései miatt. A parasztpárt a kultúrpalotával szemben igazán a középkori parasztokhoz illően viselkedett. Mikor a kultuszminiszter Csaba iránt annyira kimutatja szimpátiáját, hogy szinte odadob az ölébe 100,000 koronát s még szükséges 80,0C3 koronának a háromnegyed részét is magára vállalja : a parasztpárt ezt a nagyszerű ajándékot visszautasítja, bömböl a „spirituszba ójtott majmok" ellen, felebbez és a megyegyűlésen fünek-fának kínálgatja az állam ajándékát. Talán ennél az ügynél tünt ki legvilágosabban, hogy a parasztpárt nem viseli igazán szivén Csaba érdekeit s hogy pöffeszkedő hatalmának megtörése épen Csaba érdekében szükséges. A kultúrpalota ügye azóta, hogy a törvényhatósági bizottság a parasztpárt felebbezését visszautasította: aludt. A közönség körében pedig élénk volt az érdeklődés iránta. Szerkesztőségünket is nem egyszer ostromolták kérdésekkel, hogy mi lesz már a kultúrpalotával ? Épül, vagy nem épül ? Pozitív felvilágosítást erre nézve mindeddig nem adhattunk, de most már örömmel jelezhetjük, hogy a kultúrpalota impozáns épületéhez még a tavaszon hozzá fognak, úgyhogy a jövő év elején átadható lesz rendeltetésének. A muzeumi bizottság ez ügyben kedden délután ülést tartott a városházán V a r s á g h Béla elnöklete alatt. Az ülésen megjelentek dr. Zsilinszky Endre, dr. R e i s z Miksa, dr. R e 1 1 Lajos, Bukovszky János, Wagner József, D o n n e r Lajos, J é g e r József, F á b r y Gáza, dr. Krammer Nándor. V a r s á g h Béla elnök a megjelentek üdvözlése után az ülést megnyitván, részletesen ismertette a kultúrpalota ügyének jelenlegi állását. Már legnagyobbrészt rendben volna a dolog. A terveket ós a költségvetést a kultuszminiszter jóváhagyta, a 100,000 korona államsegély gyümölcsözőleg el va" helyezve egy pénzintézetben, a 80,000 koronás kölcsön felvételére vonatkozó képviselőtestületi határozathoz a törvényhatósági bizottság hozzájávult, bár a parasztpárt szörnyen agitált ellene. Csak egy dolog van, amely mindezideig késleltette az építkezés megkezdését. Csaba ugyanis a 800,000 koronás ajánlatot, tekintettel arra, hogy az állomás kibővítése legfőképpen a gyulaiak érdeke. Néhány szűkebb látókörű atyafi keveselte ugyan az egy koronát, de a • közgyűlés nagy többsége hozzájárult az állandó választmány javaslatához s | igya gyulai állomás kibővítésének most már nincsen semmi akadálya. A Neuwelt és Janovits budapesti cég ajánlatát, mely az Erkel-szinkör előfüggönyének hirdetési célokra leendő bérbevételére vonatkozik, elfogadta a képviselőtestület. Sok gyulai lakos, nevezetesen Ravai Gábor és társai, Gyulai Gábor ós társai, Metz Mihály és társai, Fábián Ferenc és társai, Argyelán György ós társai, T. Schriffert István ós társai, Dobos János és társai azzal a kérelemmel fordultak a képviselőtestülethez, hogy az I—VIII. számú vadászterületeknek haszonbérjövedelmót az érdekelt birtokosok között évről-évre ossza föl. Mivel a kórelem kellőképpen megindokolva nem volt, a közgyűlés a folyamodványokat visszaadta az illetőknek azzal az utasítással, hogy terjesszenek elő indokolt és a részletekre is kiterjedő javaslatot, mert a képviselőtestület nincs abban a helyzetben, hogy megbírálhassa, mimódon gondolják a felosztás eszközlését. A gyulai m. kir. pónzügyigazgatóságnak a városi házosztályadónak a III. fokozat szerinti kivetése tárgyában kelt határozata tudomásul szolgált. Ezek voltak fontosabb tárgyai Gyula közgyűlésének. kölcsönt a többi kölcsönnel eg; ütt vette fel a legelőnyösebb ajánlatot oenyujtó budapesti pénzintézettől. M cor a község a pénzintézettel kötött a a megye által is jóváhagyott szerződést a kulturminiszternek bemutatta, a miniszter visszaküldötte a szerződést ÍZzal az utasítással, hogy kérjen a község ujabb ajánlatokat, mert előnyösebb kölcsönt is lehet kapni. A község sérelmesnek találta maga részéről a miniszternek ezt az utasítását, mert szakemberek véleménye szerint sem lehet olcsóbb kölcsönt kapni s azonkívül a szerződós már megköttetvén a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral, a községre nézve igen sok kelle illetlenséggel járt volna a felbontás. Újból felterjesztést intézett tehát ilyen értelemben a kultuszminiszterhez. Még ezzel sem elégedett meg, hanem szemé^ lyesen jártak a minisztériumban V a rs á g h Béla is, Korosy főjegyző is a kedvező elintézés érdekében. Biztatást is kaptak mind a ketten az illető miniszteri tanácsos részéről, hogy az ügy Csabára nézve kedvezően fog elintéződni. A dolog azonban egyre húzódott. Ekkor Varságh Béla ismételt tudakozódására magánúton azt az értesítést kapta, hogy az ügyet ugyan kedvezően intézik el, de az annuitásos törlesztésnek az államtól felajánlott részét csak majd az ex-lex-állapot után fogják kiutalványozni. Egy befolyásos ismerőse azonban még azt is kilátásba helyezte, hogy a minisztérium ettől is el fog tekinteni. Bár ezek az értesülések csa c magánértesülések, de teljesen megbízhatók s csak napok kérdése a hivatalos értesítés leérkezte is. Ennélfogva Varságh elnök elérkezettnek látja az időt a szükséges lépések megtételére. Csak azt kérdi, hogy összehivja-e a közgyűlést, vagy pedig a bizottság saját hatáskörben intézkedjék az árlejtés kiírásáról és az építkezés megkezdéséről. F á b r y Géza ugy emlékszik, hogy a mult évi közgyűlés minden irányban intézkedési joggal ruházta fel a bizottságot. Többen azonban abban a nézetben voltak, hogy szükséges a közgyűlés összehívása. Wagner József bemutatta az árlejtési hirdetmény szövegét. Többek hozzászólása után kimondotta a bizottság, hogy a hivatalos értesítés leérkezése után újból összeül. Akkorára Wagner József elkészíti és bemutatja a részi 3tes pályázati feltételeket is s ugyancsak akkor fog a bizottság végérvényesen határozni a közgyűlés összehívásáról s az az elé terjesztendő javaslatról. V a r s á g h Béla elnök jelentette ezután, hogy a legutóbbi gyűlés óta a múzeumi gyűjtemények nem igen gyarapodtak, de gyarapodásról nem is lehetett gondoskodni, mert a mostani gyűjtemények is össze vannak zsúfolva egy teremben. Az időközben érkezett iratok közül érdekesebbek voltak: Az országos főfelügyelőség értesítése arról, hogy a kultuszminiszter 300 koronát utalványozott ki a múzeum gvarapitására és a kezelési költségekre. Ugyancsak a főfelügyelőség egy leiratában annak az óhajának ad kifejezést, hogy a múzeum néprajzi osztályának vezetését J é g e r József gimnáziumi tanár vállalja el.^Az elnökség felkérésére Jóger József készséggel vállalta magára a néprajzi osztály vezetését, amiben támogatására lesz dr. R e 11 Lajos múzeumi igazgató is. Néhány kisebb fontosságú ügy elintézése után Varságh Béla elnök az érdekes ülést berekesztette. Nem lesz sorozás. Kormányrendelet Békésmegyéhez. Az áldásos ex-lex. Nagyon sok szülő és sok sorozásköteles fiatal ember várt az idén március havára. Mert hát ilyenkor szoktak lenni országszerte a sorozások, amelyeken pántlikás kalappal és pálinkás kedélylyel szoktak megjelenni a legények. Azért pálinkáznak be, hogy egy kis bátorságot merítsenek maguknak ahhoz a nagy pillanathoz, mikor a sorozóbizottság elé állanak. Mert hát nagy pillanat az. Gyakran egy élet fordul meg rajta. Sok fiatal embernek az állásába kerülhet, ha besorozzák ós sok szerelmi kötelék elszakad az alatt a nehóz három esztendő alatt. Az a nóta szerinti „egy-két-három nyomorult", aki itthon marad, a hosszú távollót alatt rendesen megnyeri a szivét annak a