Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-27 / 17. szám

Békéscsaba 1910 február 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 kács Lászlóval is össze kerültek volna. Ilyen reményeket táplálnak arra a jövőre nézve, mikor majd a volt kormánypárt felbomlik. De elkeseredetten szólanak eközben: - Szép kis pálya a mienk, amelyik a politikai Halley-üstökösre bazirozza a maga életét. Erősen mutatkozik a bánat most a miatt is, hogy miért hagyták oda a Kossuth-pártot és miért csatlakoztak a kormányrajutás délibábja miatt Justh Gyulához. Most aztán szomorkodnak a veszendő kerületek miatt, mert hogy Kossuth-párti képviselő több fog bekerülni, mint Justh-párti, arra szinte mérget lehetne venni. A Nemzeti Munkapárt pedig erősödik, fejlődik és igen szépen fejlődik. Napról-napra jönnek a tömeges jelentkezések a Nemzeti Társaskörbe, amelynek parkettjét úgyszólván mindennap tisztitani kell, ugy összekarcolják a falusi cipők és csizmák. Még azt emlitem meg, hogy hir szerint gróf Zichy János kultuszminiszteri kinevezése a hivatalos lap szerdai számában fog megjelölni. Sikerült mégis összehoznom egy levélre való anyagot. Jövő levelem remélhetőleg érdekesebb fog majd lenni. Békésvármegye és az uj kormány. A törvényhatósági bizottság állásfoglalása. Mióta az uj kormány állását elfoglalta és a törvényhatóságokat támogatásra felkérte : a nagy budapesti lapokban mindennap hasábokat lehet olvasni a törvényhatóságoknak a kormánnyal szemben való és kilátásba helyezett viselkedéséről. Nagyon különböző nyilatkozások vannak. Az egyik bizalmatlanságot, a másik bizalmat szavaz és hirdet, de mégis legtöbben vannak az olyan törvényhatóságok, amelyek sem pro, se kontra nem nyilatkoznak, hanem egyszerűen tudomásul veszik a miniszterelnök értesítő és támogatást kérő leiratát. É^ nézetünk szerint ez a leghelyesebb. Utóvégre mindjárt a működős kezdetén, nem szabad előlegezni valamely kormánynak se bizalmat, se bizalmatlanságot, hiszen a nemzet többsége nincsen tisztában a kormány céljainagy embert, a kemény, a gyötrő küzhödés, melytől annyit szenvedett, amelytől megmenekült s ime most fut, rohan, utánna. Ráfekszik mint rög a bogárra. A rög a vakondnak kicsiny akadály, a bogárnak azonban nagy fekete' test, a nehéz és ismeretlen mindenség. Muszka Lászlót kergette a két panaszos szem, a saját lelkiismerete, menekült tőle ki a házból. Esők és havak csapkodták az utcán nagy kóválygáso , tépelődő járkálások közben, de nem érezte, nem bánta, késő éjszakákon tért haza mindig. Egyszer aztán othon kellet maradnia. Beteg lett a kis nő, a feleség most már lefeküdt betegnek és László nagy várakozásban ült otthon, elküldeni se lehetett volna, ült mint egy elhajszolt, elfáradt állat, mint egy ember, aki azon ülőhelyében akarja megvárni az utolsó napot. Igy ült László a széken, a konyha sarkában, mikor a szobába már nem engedték s bámult az ajtóra keményen és gyötrődve. Mikor pedig hallatszott a hiradás, egy veres, férfiképü, nagy sváb asszony kiszólt az ajtón: — No hát lány, tekintetes ur, lány ! Akkor Muszka László, a tekintetes ur, iszonyú lépásekkel kezdett körben lépni, izgatott megilletődéssel keringett s egyszerre, mintha odalökték volna, a polc mellett termett s egy nagy könyvet szedett le róla. A nagy könyvet bietve, gyűrve nyitotta ki á festetlen konyhaasztalon s leült mellé, mintha ráejtették volna a rozoga kis székre. Két könyökét kétfelől támaszotta, a könyökére meg a fejét. Olvasta, olvasta a betűket a jogi tudomány istentelen fordulatairól s ő volt maga a nagy, a buzgó, elhatározott ftnulás. De eleinte kevés betűt látott és kevés szót értett, mert két kicsi szem ^mosolygott rá a könyvből s két na'gyobb szemrehányóan beszélgetetthozzá. — Látod, Muszka, látod! val, törekvéseivel és eljárásának módozataival. Az egyszerű tudomásvétel mintegy várakozást jelent, amelyből a határozott állásfoglalás csak később fog kialakulni. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának többsége is az egyszerű tudomásvétel álláspontjára helyezkedett csütörtökön. Ezt a határozatot azonban nagy, mintegy három óráig tartó vita előzte meg. Dr. Daimel Sándor főjegyző olvasta fel Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök leiratára vonatkozólag az állandó választmány javaslatát, mely az volt, hogy a törvényhatósági bizottság a Khuen kormány kinevezését egyszerűen vegye tudomásul. A javaslathoz először H a v i á r Dániel, a szarvasi kerület országgyűlési képviselője szólott. Tartalmas, csaknem má; félóráig tartó beszédét élénk figyelemmel hallgatták a megyebizottsági tagok, H a v i á r Dániel mindjárt a beszéde elején kijelentette, hogy az állandó választmány javaslatával szemben ellenindítványt fog tenni. Élénk színekkel ecsetelve ezután az ország vigasztalan politikai helyzetét ós Békésvármegye sok tekintetben speciális gazdasági és kulturális viszonyait. E körülbelül 800,000 lakosú vármegyénél gazdaságilag kevés megyéje van az országnak előnyösebb helyzetben. A közművelődés ós a közigazgatás magas színvonalon áll, a vallási és lelkiismereti szabadságot tiszteletben tartják. Épen ezért fontos a kormányra nézve Békésmegye állásfoglalása Nemzetiségek lakják ugyan, de ritkán helyezkednek szembe az ország uralkodó nemzetével. Különben is bűnök esetén a törvényhatóságnak alkalma ós hatalma van illendőképen megtorolni a nemzeti ségi izgatásokat. Haviár Dániel ezután hosszasan vázolta a Fejórváry kormány bukása után bekövetkezett állapotokat, a koalíciós kormány munkakörét. Történelmi adatokat hozott fel arra nézve, hogy általános választójogi kérdés eszméje nem mai keletű, mert már II. József császár, a legtehetségesebb Habsburg is foglalkozott véle. Andrássy Gyula gróf plurális reformjának a koalíció mind a három pártjában voltak ellenségei. Nagy harc is lett volna miatta az országgyűlésen, ha fel nem vetik az önálló nemzeti bank eszméjét, amely aztán egészen háttérbe szorította a választói reform kérdését. Az uj kormány megint elővette, mert annak a hangoztatásával akar magának népszerűséget szerezni az ország előtt. Haviár ezek után védelmébe vette a koalíciós kormányt azzal a váddal szemten, hogy 3/i évig törvénytelenül kormányozta az országot. A Wekerlekormány azonnal lemondott, mikor látta, hogy törekvéseit nem tudja beváltani. A király azonban nem fogadta el a lemondást s a látszólagos törvényellenes állapotnak tehát tulajdonképen ő volt az oka. Minden parlamentáris államban többséggel kell birnia a kormánynak. A koalíció kormányának meg is volt a többsége, de a mostaninak nincs meg. Tehát már a létalapja sem szabályszerű. Ezenkívül megbocsáthatatlan bibája, hogy törvényenkivüli állapotba kergette az országot, sőt a törvényenkivüli állapotban még el is napolta az országgyűlést. Már csak azért sem viseltetik ellene bizalommal. Most meg fel is akarja oszlatni a Házat, pedig azt nem lehet megtenni addig, mig elfogadott költségvetése nincsen az országnak. Áchim L. András : A koalíciós kormány még rosszabb volt, mert megcsinálhatta volna az általános választójogot, és mégsem csinálta meg. Volt rá ideje. Haviár: Ideje volt, de nem csinálhatta volna meg, mert a mostani parlamentben nem kapott volna több| séget az általános választójognak. A mostani kormány ismét előszedi a 67-es programmot, amelyet pedig a régi szabadelvű éra 40 esztendőn keresztül sem tudott megvalósítani. Nem is valósíthatták meg, mert abban a programmban nincsen őszinteség sem a nemzettel, sem a királylyal szemben. Ilyen kormányt nem lehet támogatnia egy i törvényhatóságnak sem. Hosszú beszéde végén Haviár Dániel megköszönte a megyegyülós türelmét és felolvasta elleninditványát, mely szerint a törvényhatóság vegye tudomásul a kormány kinevezését, de tekintettel arra, hogy nem bizik benne, utasítsa az alispánt, hogy törvénytelen, alkotmányellenes intézkedések esetén j gondoskodjék a megyegyülós haladéktalan összehívásáról. I A többi beszédek. Dr. Simonka György nem fogadja el Haviár Dániel indítványát, mert a jelenlegi politikai helyzet vizsgálatából ő egészen más konklúzióra jut. Végig hallgatta figyelemmel a hosszú beszédet, de nem akar annak egyes állításaival vitatkozni, r mert az úgyis meddő dolog lenne, ő pedig egyáltalában nem barátja a meddő vitáknak. A kormányokkal szemben tanúsítandó bizalom, vagy bizalmatlanság kérdését szerinte mindig annak kell irányítania, hogy az illető kormány működése a nép érdekeivel mennyiben függ össze. Nem akarja kicsinyelni a 48-as pártot, de kimondja nyíltan, hogy sem a 48 as párt, sem a koalíciós kormány nem tudta programmját beváltani. A választói reformot igenis meg lehetett volna, sőt meg is kellett volna csinálnia a koalíciós kormánynak, mert most legfontosabb törekvésnek annak kell lennie, hogy a politikailag jobbágyok is felszabaduljanak ós bevonuljanak az alkotmány sáncaiba. A béke és nyugalom érdekében ajánlja, hogy a megyegyülós essék át az uj kormány bemutatkozása ügyén az egyszerű tudomásulvétellel. Ő bizalommal csak akkor fog viseltetni az uj kormány iránt, ha megvalósítja az általános választójogot. Fábry Károly országgyűlési képviselő szerint nagy sulylyal esik latba a kormánynál a törvényhatóságok állásfoglalása. Éppen azért kérte a támogatást, mert a törvényhatóságok támogatása nólkül nem tudhat boldogulni. A kormány a többségre támaszkodik, azt a többséget pedig a vármegyék alakítják ki. A mostani kormány eddigi törvénytelen tetteit nem menti semmi. A Ház talán indemnitást is adott volna neki, ha beterjesztette volna a törvényjavaslatot. De nem tette, hanem belekergette a nemzetet az ex-lexbe. Minden vármegyének Pestmegyééhez hasonló, azaz bizalmatlansági határozatot kellene hozni. Csatlakozik Haviár Dániel indítványához. R e c k Géza hosszú s a mult századbeli stilusu beszédben indítványozza, hogy a törvényhatóság bizalmat szavazzon a kormány iránt. Hasonló értelemben szólal fel Szeberényi Zs. Lajos is. Megérdemli a mostani miniszterelnök a bizalmat már csak azért is, mert áldozatot hozott, mikor nehéz, súlyos időkben, melybe négy esztendei rossz kormányzás sodorta az országot, vállalkozott az ország ügyeinek vezetésére, Áchim L. András, kivételesen, az állandó „ választmány javaslata mellett érvelt. Üdvözölné is a kormányt az általános választójog behozatala esetén, de viszont nincá eddig még semmi ok sem arra, hogy bizalmatlansággal viseltessék iránta. Az egyszerű tudomásulvételt ajánlja, azzal a hozzáadással, hogy a törvényhatóság fejezze ki örömét a népjogfosztó koalíció pusztulása fölött. Dr. B i k á d i Antal lelkes hosszú beszédben a Haviár-fóle indítvány elfogadását ajánlja. Már ekkor délre járt az idő s a hallgatóság nagyon türelmetlen volt a hosszú parlamenti beszédek miatt. Fel is zúgott Bikádi beszéde után : — Szavazzunk ! Szavazzunk ! De még felállott dr. L a d i c s László és meglehetősen hosszú beszédben szintén az állandó választmány javaslatát ajánlotta elfogadásra. Haviár beszédei — mondotta — mindég tanulságosak szoktak lenni, de a mostani nem volt az, mert a konklúziója nem helyes. A koalició csak zavarba hozta az országot. Neki is az a nézete, hogy a koalíciós kormány megcsinálhatta volna a választási reformot. Az exlexes állapotnak is a koalíciós kormány az oka, mert módjában lett volna az indemnitást benyújtani a Háznak. Ajánlja elfogadásra az állandó választmány javaslatát. Közben dr. Haviár Gyula és 20 társa névszerinti szavazást kérő ivet nyújtott be, aminek tulajdonképeni célja az volt, hogy az időt húzza és az állandó választmány javaslatának pártolói megfogyatkozzanak. Ez nem nagyon tetszett a megyeatyáknak. Számos dühös felkiáltás hangzőtt el. — Nem engedjük magunkat terrorizálni a szarvasiaktól! Ambrus alispán elnök elrendelte a névszerinti szavazást, melynek eredménye az lett, hogy a törvényhatósági bizottság 112 szavazattal 39 ellenében elfogadta az állandó választmány javaslatát, azaz a Khuen Héderváry-kormány hatalomra jutását egyszerűen tudomásul vette. Egy kis vasút fejlődése. Igazgatósági ülés az A. E. G. V.-nál, Az Alföldi Első Gazdasági Vasút kesken vágányú vonalai Békésmegyóigen jelentékeny területét hálózzák be. Csabától Vésztőig és ugyancsak Csabától Tótkomlósig e kis vasút bonyolítja le az összes teher- és személyforgalmat. Ennélfogva joggal lehet rá elmondani, hogy igen jelentős tényezője vármegyénk közlekedés ügyének és közgazdasági életének. Hibás fogyatkozásai vannak ennek a vasútnak is, mert hát semmi emberi alkotás nem lehet tökéletes. Hogy kocsijai régiek, rozogák, hogy motorjainak tökéletlensége miatt nem egyszer órák hosszáig kell az utazó közönségnek nyílt pályán vesztegelnie : az régi dolog, tudja mindenki. De ezek a fogyatkozások elhalványulnak azok mellett az előnyök mellett, melyet a kisvasút nyújt a vármegyének. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút megalakulása kezdetén — ami természetes — nagy nehézségekkel küzdött. Sem a teher, sem a személyforgalma nem volt olyan méretű, hogy a kiadásokat a bevételből fedezni lehetet volna. A részvényesek nem kaptak osztalékot, sőt az a veszély is fenyegette őket, hogy befektetett tőkéjüket fölemésztik a vasút adósságai s a részvénytársaság megbukik. Hasonló helyzetben szokott lenni úgyszólván valamennyi vicinális magánvasut üzeme kezdetén. Mert a vasutnélküli vidékek lakossága rá van kényszerítve arra, hogy gondoskodják magának akármilyen primitív közlekedési eszközről. Ehhez hozzászokik. Tengelyen utazik a szomszédos városba, vagy községbe, ós ugyancsak tengelyen szállítja eladásra szánt terményeit is. Ettől a megszokott módtól már a magyar nemzeti alaptermészetében rejlő konzervatizmus miatt is csak nehezen tud eltérni. Évek kellenek ahhoz, mig belátja, hogy sokkal gyorsabban és kevesebb költséggel köziekedhetik vonaton, mint tengelyen. Mikor ennek tudatára ébred, a kis vasutak is kezdenek haladni, fejlődni. Ugyanez tapasztalható az Alföldi Első Gazdasági Vasútnál is, amely egyébbkónt már hatalmas arányokban fejlődött Arad—csanádi egyesült vasutak kezelésében van. A kis vasút igazgatósága a napokban Aradon ülést tartott, melyen az igazgatóság igen örvendetes eredményről számolhatott be. Az 1909 ik évben ugyanis 52,000 koronával volt több a kis vasút bevétele, mint 190&ban, a kiadás pedig csak 28,000 koronával volt több. Általában arra az örvendetes tapasztalatra jutott az igazgatóság, hogy ujabban a bevételek óvről-óvre szaporodnak, a kiadások pedig fogynak, úgyhogy remény van arra, hogy pár óv múlva a részvényesek már osztalékot fognak kapni A mult évben az üzleti fölösleg 15,000 koroa volt de ezt még nem lehet felosztani a részvényesek között, hanem az adósságok törlesztésére kell fordítani. Az Orosháza—gézamegállói vona kiépítése is előrehaladott stádiumban van, amennyiben Orosháza község kijelentette, hogy amennyiben a vasút építésére az érdekelt községek részéről kellő összeg nem gyűlne be: a hiányt — ami különben úgysem lesz valami npgy — hajlandó fedezni. A Tótkomlós—hódmezővásárhelyi vonal építése még ebben az évben megkezdődik. Az engedélyezési tárgyalás március 3-án lesz; azután majd a közigazgatási bejárás következik, amelynek megtartása után hozzá lehet fogni a vonal építéséhez. Ilyen mindenképpen kedvező és Békésvármegyét is közelről érdeklő eredményekről számolt be az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatósága. Szervezkednek a községek. A magyar községek országos szövetsége. A szervezkedés korát éljük. Tömörül a munka és másrészt a nagytőke, egyesületekké alakulnak az egyedek s általában ki-ki a vele érdekazonosságban levőkkel egy szervezetben igyekszik gazdasági és társadalmi érdekeit érvényre juttatni. Ezzel a jelenséggel találkozunk lépten-nyomon s az általános szervezkedés immár közjogi szervek tömörüléséig jutott el; a magyar városok országos egyesületet alapítottak s most a magyar községek lépnek érdekeik megvédése céljából országos szövetségbe. A községek az ország elosztott erősségei. Az államélet nyugodt folyamatát erős, virágzó községek képesek fentartani. A nemzet köteles éppen ez oknál fogva erőit a faluk között elosztani ós mindent elkövetni, hogy az államéletet