Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-24 / 16. szám

10 20 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 március 3. vóseit. Hogy ennek az ádáz testvér­harcnak a közügy vallja kárát, azt, ugy hisszük, fölösleges is valami nagyon hangsúlyozni. Szó, ami szó, a református pap­választások mindenütt izgalmat kelte­nek, mert a magyar ember mindig nagy esetet csinál alkotmányos jogai gyakorlásából. Olyankor még alapjában véve békés természete dacára sem sze­reti az egyhangúságot. Neki harc és küzdelem kell. Békésen azonban mégis nagyobbarányu az izgalom, aminek, mint fentebb mondottuk, a két egy­mással örökös ellenségeskedésben álló 1 tábor az oka. Mint annak idején megírtuk, N y á­r á d y László megválasztását a felettes i egyházi hatóság többrendbeli szabály­talanság miatt megsemmisítette s Vince Ödön örökére uj pályázatot hirdetett Az állásra 30 református lelkész nyúj­totta be kérvényét. Mindjárt a névsor publikálása után megkezdődött a kor­teskedés. A két párt keresett magának jelöltet, akinek az érdekében sikra száll­jon és megmutassa hatalmát a másik fölött. Az úgynevezett Kecskeméthy-párt dr. Márk Feren okányi ref. lelkész és egyházmegyei tanácsbiró, az ellenséges párt pedig E n y e d i Sándor gyulai esperesi titkár mellett tömörült. A többi pályázók alig jöttek számításba. Es folyt a korteskedés titokban és nyíltan. A két párt két organurna majdnem minden számban a papválasztással foglalkozott egekig magasztalva az egyik jelöltet és sárgaföldig pocskondiázva a másikat. Respektusra méltó fantáziával szedeget­ték elő az erényeket és hibákat, ame­lyekkel a két ' jelölt rendelkezett — esetleg. Vasárnap azután elkövetkezett a várva-várt nap, mely lázba hozta egész Békést. A választói helyiség környékén már a kora reggeli órákban nagy tömeg gomolygott, figyelemmel hallgatva a kortesek buzdító beszédeit, vagy az el­lenpártot gúnyoló megjegyzéseit. A választás a Vári Ilona-féle iskola helyiségében folyt le és reggel 9 órától esté 11 óráig tartott. Egyházi részről Nagy Károly makói lelkész, egyház­megyei tanácsbiró, világi részről pedig B a k s a Lajos'egyházmegyei tanácsbiró elnököltek. Beadtak összesen 1819 sza­vazatot, amelyből dr. Márk Ferencre 991 Enyedi Sándorra pedig 658 szavazat ju­tott. A békési hivők tehát dr. Márk Fe­rencet 333 szavazattöbbséggel lelkészükké választották. Dr. Márk Ferencben kiváló és nagy­tudásu lelkipásztort nyert Békés község. Tanulmányait a debreceni ős kollégium­ban végezte ós több évet töltött kül­földön. Mint szónok és egyházi iró az elsők közé tartozik. Magvas, tartalmas könyvei országos hírnevet szereztek számára. Ezen kívül ugy a maga, mint Endre bátyja, a debreceni ügyvédi ka­mara elnöke és Debrecen egyik politikai vezéralakja révén nagy betolással ren­delkezik az egyházkerület ügyeinek in­tézésében is, ami Békésnek csak elő­nyére válhatik. Magunk részéről üdvözöljük diszes állásában dr. Márk Ferencet és kíván­juk, hogy működése csak áldást hozzon a pártoskodás miatt szenvedő Békésre. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mai jelentése szerint változás nem várható. — Az erzsébethelyi orvos és Gerendás. Mult számunkban részletesen irtunk már arról a nagy vitáról, melyet Csaba közgyűlésén a Nagygerendás puszta or­vossal való ellátásának ügye keltett. Most Brüller Ármin és társai erzsébet­helyi lakosok megfelebbezték a képvi­selőtestület határozatának azt a részét, amely kimondja, hogy addig is, mig a község másképpen nem rendelkezik: köteles Gerendás orvosszükségletét az erzsébethelyi orvos ellátni, mégpedig akként, hogy minden héten egy napon köteles kimenni és rendelést tartani. Kap pedig mindezekért évi 600 korona díjazást. A felebbezés legfőbb indoka az, hogy az erzsébethelyi és környék­beli lakosság nem képes az orvost egy napig sem nélkülözni. Az orvost az ő számukra választották, ők tehát nem engedhetik, hogy másutt is kötelessége legyen funkcionálni. A felebbezés a törvényhatóság elé kerül. — A csabai göztéglagyár iparvasutja­A Suk, Wagner és társai tulajdonát ké­pező csabai gőztéglagyártól a vasúti állomásig egy másfél kilométer hosszú keskenyvágányu iparvasut építésére adott engedéiyt az alispán. Az ipar­vasut ki is épült és hétfőn volt meg a mütanrendőri bejárása. A bejárást végző bizottság a vasutat mindenben meg­felelőnek és az előirt szabályok szerint épültnek találta ; egyedül az esett kifo­gás alá, hogy az útátjáróknál és a kapu­bejáratoknál a töltés lejtése túlságosan meredek. A tulajdonosok e hiba orvoslá­sát megígérték, egyben pedig annak az óhajtásuknak adtak kifejezést, hogy engedje meg a bizottság két kitérő vá­gány létesítését, továbbá azt, hogy négy kocsiból álló vonatban csak egy fékes kocsi legyen. Több fékes kocsi ugyanis a személyzet szaporítását vonná maga után. A bizottság kilátásba helyezte a kérelem teljesítését. — Eljegyzés. Dr. H i d j e d Gyula, szolnoki ügyvéd eljegyezte M i k ó Ir­muskát, M i k ó István leányát Békésről. — Népgyűlés Endrődön. Az „Országos Földművelő Párt" vasárnap délután Endrődön népgyűlést tart, melyen részt fognak venni a gyomai választókerület összes földmivelőpárti szervezetei. A népgyűlésre Budapestről leérkeznek : Krieszháber Leó, az Országos Munkaadó-Szövetség elnöke, továbbá dr. Elek Pál közgazdasági iró is, Gyuláról S i m o n k a György dr. vesz részt. A népgyűlés rendes tárgyai a szokásosak. Lesz azonban egy rendkívüli tárgya is. Ez pedig nem más, mint ál­lásfoglalás Krieszháber Leó mellett, akit a földmivelőpárt Oyomán akar felléptetni Fábry Károlylyal szemben. Ez a vállalko­zás, ahogy mi a gyomai választókerület polgárságát és annak hangulatát ismer­jük, még a legcsekélyebb sikerrel sem biztat. A választókerület polgársága hűen ki fog tartani Fábry Károly mellett. — Halálozás. Békéscsabán kedden reggel elhunyt özv. K r i eg Sebestyénné szül. Langenbacher Mária Magdolna hosszas betegség után, élte 70-ik évében. A megboldogultban K r i e g Lenke, a csabai állami felső leányiskola tanár­nője a legjobb édesanyát siratja. Teme tése szerdán nagy részvéttel ment végbe s ravatalát a szeretet sok virágja borította. — Lemondott községi orvos. Dr. U 1­r e i c h Ferencet csak nem régen vá­lasztolta meg Körösladány községe a már régóta üresedésben álló községi orvosi állásra. Az állásnak nagyon cse­kély lehet a jövedelme, épen azért lehe­tett rája nehezen orvost kapni. Ugylát­szik dr. Ulreich sem volt megelégedve a jövedelemmel s ezért nyújtotta be alig pár hónapi ott működés után le­mondási kérvényét. — Az 0. M. I. K. E. Csabán. Az orszá­gos magyar izraelita közművelődési egyesület csabai fiókja, mely csak nem régen alakult meg, a napokban tartotta első közgyűlését, melyen F á y Samu elnökölt. A lelkes hangú és a megje­lentek által éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után dr. W e i s z Fri­gyes ügyész felolvasta az alapszabályo­kat, melyet egyhangúlag el is fogadtak, bár az egylet céljainak meghatározásá­nál hosszabb vita volt. Ezután megvá­lasztották az igazgató-tanácsot, melynek tagjai lettek : Csillag Ignác, Fischer Ig­nác, dr. Hoffmann Lajos, Iritz Aladár, Klein Gusztáv, dr. Kulpin D., Rajz Izi­dor, Reisz Hermann, Reisz Simon, Riegelhaupt Gusztáv, Rosenbaum Ignác, Schwartz Gábor, dr. Szamek Ignác, Szemere Kálmán, Temesvári I., Tevan Adolf, dr. Vas Vilmos, Wallerstein Soma, Weisz Ede, Weisz Lipót, Ujhely Ármin, Hoffmann Sándor, Duschnitz" Vilmos, Braun Hermán, Grünwald K., Schön­berger József, Kohn E. H. főrabbi, Plesch Frigyes, dr. Reisz Miksa. A számvizsgáló választmány tagjai lettek Wallerstein Mózes, Kádár József és Schvartz Márkusz. Végül a közgyűlés dr. Weisz Frigyesnek az alapszabályok megszerkesztéséért, és aközponti kikül­dötteknek az alakuló közgyűlésen való szíves megjelenésükért jegyzőkönyvi köszönetet szavazva, véget ért. — Török alattvalók kerestetnek. Török­országban nagy baj lehet, nagyon fél­het a török-görög konfliktustól, mert már szedegeti össze a külföldön élő tö­rök alattvalókat. A belügyminiszter most leiratot intézett ugyanis Békésvármegye alispánjához, melyben a budapesti tö­rök főkonzul kérésére elrendeli az ot­tomán alattvalók összeírását. Nem hisz­szük, hogy turbános atyánkfiaiból egy is akadna Békésmegyében, hogy Allah növesztené meg a szakállukat. így az összeíró rendelet nem igen fogja meg­terhelni a hatóságokat. — Egy tanitó fegyelmi ügye. Mint már megírtuk, Békésvármegye fegyelmi vá­lasztmánya Farkas Ferenc békési tanítót 50 korona pénzbüntetésre ítélte azért, mert a megállapított óraszámnál növendékeit kevesebb ideig tanította. Farkas Ferenc most ez ítélet ellen fe­lebbezés! nyújtott be a törvényható­sági bizottsághoz. — A gyulai munkafelügyelö. Gyula városa a mult évben a városi épületek­nél évenkint szokásos tatarozások és javítások eszközlése céljából egy mun­kafelügyelői állást szervezett évi 600 koronányi jaradalmazással. Az állásra meg is választották egyhangúlag G r ó h György kőműves mestert. Gróh azon­ban most lemondott az állásról, „mert kevésnek találja javadalmazást. Ő an- , nak idején azt hitte, kogy neki csak a ! munkásokra kell felügyelni, de dolgoz- j nia nem kell. Pedig hát kellett. Erre pedig kevésnek találja ő a 600 koro­nát. — Lemondott kórházi orvos. A gyulai közkórházban a segédorvosok úgyszól­ván hónapról-hónapra változnak. Dr. Galambos Jenő segédorvos, akit csak nem régen neveztek ki ez állásra: most szintén bejelentette lemondását az alispánnak. — Egy gőzfürdő fejlesztése. Fran­c s e k István, a csabai gőzfürdő tulaj­donosa fürdőjének fejlesztése céljából engedélyt kért az alispántól arra, hogy egy ártézi kutat furathasson: Az en­gedélyezési tárgyalást e hónap 21-én hétfőn tarioüák meg Kiss László tb. főjegyző elnöklete alatt. A bizottság a kut fúrására az engedélyt megadta, csupán azt kötötte ki, hogy abban az esetben, ha a kut valamiképen kedve­zőtlenül befolyásolná a Kossuth-téri ártézi kut vizbőségét: a fölösleges vi­zet bocsássa Francsek a közönség ren delkezésére. — Szebadságon. D e t r e István Gyula városi kir. állatorvos két heti szabadsá­got kórt és kapott az alispántól. Szabad­ságideje alatt Heclis Miksa törvény­hatósági állatorvos fogja helyettesíteni. — A csabai Rudolf-főgimnázium disz­tornája. Nagy és előkelő közönség gyö­nyörködött vasárnap délután a csabai Rudolf-főgimnázium disztornáján, mely a gimnázium tágas tornatermében volt megtartva. A növendékek bámulatoa fegyelmezettségről, ügyességről és s test kultúrájának igen magas fejlettségé­ről tettek tanúbizonyságot. A szabad­gyakorlatokat nagy precizitással végez­ték a diákok, a tornaszereken pedig rendkívül ügyes és szabatos mutatvá­nyokkal szórakoztatták a nagy közönsé­get. Sok tapsot is arattak a hálás kö­zönségtől. E disztorna mindenkit meg­győzhetett arról, hogy Áchim Károly­ban olyan tornatanárja van a gimnázi­umnak, akire bármely intézet büszke lehetne. A disztorna végén Bukovszky János igazgató lelkes buzdító beszéd kíséretében osztotta ki a dijakat. A nyertesek a következők. Kötélmászás­ban : V. oszt. : I. Szimonidesz Gusztáv, II. Puskás Béla, III. Fried Sándor. VI. osztály: I. Tinca Kornél, II. Maros Tibor, III. Csicsel János. Függeszkedés­ben : VII. osztály : I. Machács Pál, II. Szelezsán János, III. Kiiment Pál. VII. oszt.: I. Szeberényi Gusztáv, II. He­gyessy Gergely, III. Bottá Miklós. Szer­t 'ornázásban ; I. Hegyessy Gergely VIII., II. Kiiment Pál VII., III. Tinca Kornél VI., IV. Tevan Rezső VII. Átadattak ezenkívül Hódmezővásárhely közönsé­gének dijai a 12-es szabadgyakorlatozó csapat és a szintén ott szereplő 4-es stafétamászó csapat számára, utólagosan. — Betegsegélyzö-egyleti közgyűlés. A Békéscsabai Betegsegélyző- és Temet­kezési Egylet vasárnap délután a tagok nagy érdeklődése mellett tartotta meg 34-ik évi közgyűlését. Petrányi Gyula elnök betegsége folytán Kohn Ignác alelnök foglalta el az elnöki szé­ket. L e r n e r Jakab titkár nagy figye­lem között olvasta fel az évi jelentést. Az egylet pénztári készlete az óv elején 2068 kor. 07 fillér volt; tagjainak gyógy­kezelésére 827 kor. 55 fillért fordított, ami a tagok csekély számához képest elég tekintélyes összeg. Ezen körül­mény eléggé igazolja a 34 óv óta fenn­álló egylet áldásos működését. Tevé­kenysége fokozása végett ez uton is felkéri a közgyűlés Csabának nemesen érző polgárait, hogy pártfogolják ezen humánus egyletet s lépjenek az egylet tagjai sorába. A közgyűlés elhatározta még, hogy a pénztár gyarapítására ez év folyamán egy magasabb nívón álló hangversenyt fog rendezni. A bizalom ismét Petrányi Gyula felé for­dult, mert újból ő lett az elnök ós Kohn Ignác az alelnök. — A csabai Ipartestület közgyűlése. A békéscsabai Ipartestület évi rendes köz­gyűlését a városháza nagytermében f. március hó 6-án, délután 3 órakor tartja, Wagner József elnöklete alatt. A köz­gyűlés tárgyai: 1. Az elöljáróság évi je­lentése. 2. Mult évi zárszámadás. 3. Va­gyonkimutatás ós a felmentvény mega­dása 4. A folyó évi költség vetés meg­állapítása. 5. indítványok tárgyalása az alapszabályok 11-ik §-á értelmében. Elől­járósági előterjesztés az évi tagdíjnak megváltoztatása iránt. 6. Elnök, két alelnök, jegyző három évre, ügyész, há­rom számvevő és husz előljárósági tag­nak egy évre való megválasztása. Ha­tározatképtelenség esetán a közgyű­lés, minden meghívás nélkül, március hó 13-án tartatik meg. — Helyreigazítás. Lapunk mult szá­mában „Bajok a megyei közkórház épí­tése körül" cím alatt egy cikk jelent meg, melynek egyes kitételei, bár hatá­rozott állítást nem foglalnak magukban, csak egy gyulai mende-monda van pa­pírra rögzítve bennük s az is feltételes módban: mégis alkalmasak lehetnek arra, hogy a bizottság tagjai, különösen a mérnök ellen rossz véleményt terjesz­szenek. Mi valamit határozottan csak biztos értesülések alapján szoktunk állí­tani, abban a cikkben pedig határozot­tan nem állítottunk semmi sértőt. Utána járván a dolognak, örömmel győződ­tünk meg arról, hogy a cikkünkben fog­lalt és — még egyszer ismételjük — gyanakodva és fenntartással közölt ki­jelentések csak az ilyen nagyobb vál­lalatba-adások alkalmával mindenütt szo­kásos mende-mondák és pletykák szüle­ményei, amelyeknek komoly alapjuk nincs és ismerve a bizottság tagjait, nem is lehet. Ennélfogva kötelességünknek tartottuk cikkünk téves kitételeit a fen­tiekben helyreigazítani. — Uj jótékony egyesület. Gyula város polgármestere kedden a magyar társa­dalom igen sok előkelőségének aláírá­sával egy meleghangú köriratot kapott, amelyben arról értesítik, hogy február 27-én Budíp9sten uj jótékony egylet fog megalakulni: „Országos Oyermek­szanatóriam Egylet név alatt. Az egye­sület célja lesz a szegény beteg gyer­mekek ápolása és gyógykezeltetése. A mozgalom vezetői kérik a polgármes­tert és a képviselőtestületet, hogy át­hatva az alakulandó egyesület nemes céljától: gondoskodjék a városnak az alakuló gyűlésen történendő kópvisel­tetésóről és csináljon propagandát az egyesületnek. Mivel a fenti határidőig városi közgyűlés nem lesz, Gyula város nem gondoskodhatik képviseltetóséről. — Öngyilkos asszony. Lukács Jó­zsefnó gyomai asszonyra egy cseppet sem volt örömethozó a férjével való újratalálkozás, aki Amerikából tért haza hosszas távollót után, körülbelül egy héttel ezelőtt. A szemrevaló, 30 óv kö­rüli asszonyról pletykák keltek szárnyra, amelyek természetesen mind eljutottak a férj fülébe hazatérte után. Emiatt örökös volt a házastársak között a veszekedés és civakodás. Az elkesere­dett ós ártatlanul vádolt asszony végre is nem birta tovább ezt a családi életet és hétfőn délelőtt, mig az ura távol volt, felakasztotta magát. Mire észrevet­ték, már meghalt a szerencsétlen asszony — Iskolásfiú a kerrkek alatt. Csak­nem halálos szerencsétlenség érte ked­den déleiőtt V o j t i 1 a János csabai iskolás gyereket A pajkos fiu nagy kiabálás és hancurozás közepette ráug­rott Szabó Mátyás kocsijára, amely meg volt rakva fával. Szabó többször lezavarta ostorával a rakoncátlan gye­reket, de az mindig felugrott. Öröme telt a Szabó bosszantásában. Egyszer aztán megjárta. Oiyan szerencsétlenül ugrott le, hogy elesett és a szekér alá került, mely a két lábát és két bordá­ját összetörte. A súlyosan sérült fiút a kórházban vették ápolás alá. — Megvadult tehén. A múltkor már hirt adtunk egy esetről amelynek egyik hőse egy megvadult tehén, másik, szen­vedő hőse pedig egy szegény asszony volt. Most ismét ilyen esetről kell hirt adnunk. A mult heti szarvasi or­szágos vásáron ugyanis megvadult J u­h á s z Pál pusztaföldvári gazda tehene. A veszedelmes jószág őrült vágtatással vonszolta maga után gazdáját aki köz­ben elesett. Csak nagysokára sikerült elfogni és lecsendesíteni a vad tehenet, de akkor már szegény Juhász Pál ala­posan össze voit törve. Sárülései sú­lyos természetűek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom