Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-17 / 14. szám

Békéscsaba 1910 február 17. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 M e 1 i c h János szarvasi születésű köz­legény. Az ügyesebb fajta legények közé tartozott, ennélfogva a tiszti étkez­déhez vezényelték felszolgálónak és kuktának. Olyan alkalmazásban jó dol­guk van a bakáknak, mert nem igen van alkalmuk tapasztalni a katonaélet kellemetlenségeit, a felebbvalók szigorú bánásmódját. Fehér asztal mellett eny­hévé és barátságossá válik még a leg­szigorúbb, legkatonásabb katonatiszt is. Melichnek tehát nem igen volt oka panaszra és mégis el volt keseredve. Valami szomorú titkának kellett lenni, valami nagy bánat nyomhatta fiatal lelkét, mert hétfőn reggel, 8 és 9 óra ! között, mikor a pincébe küldték borért: ; szolgálati fegyverével főbe lőtte magát. 1 A kegyetlen Mannlicher-golyó jól vé- ' gezte életromboló munkáját, mert a fiatalamber rövid szenvedés után meg­halt. Kedden temették el a katonai kór­házból. A kaszárnyában pedig folynak a napok a rendes kerékvágásban tovább. Csak a bajtársak énekelik el néha szo­morúan, mikor szegény Melichre gon­dolnak, hogy „Mindössze is egy le­génynyel kevesebb a kaszárnyában ..." Az endrődi öngyilkos. Az endrődi tragédia hőse szintén fiatalember. Csak 25 éves. T i m á r Im­rének hivják. Timár azok közé a kevés­számú parasztlegények közé tartozott, akik szeretnek katonáskodni. Timár na­gyon szerette as uniformist. Ügyes fiu volt és csakhamar altisztté lett. Az al­tiszteknek pedig igazán gyöngyéletük van. Nem tesznek mást, minthogy paran­csolnak. Egyszóval urak valamennyien. Mindezeknél fogva Timár Imre ne­héz szivvel vált meg három év után a katonaélettől. Levetette az uniformist és fel kellett neki vennie régi, kopottas, paraszti öltözékét, meg kellett fogni a kapa-kasza nyelét ós dolgozni nap­számba. Sehogysem tetszett neki ez az állapot. Három év alatt szinte elfelej­tett dolgozni, a keze is finomabbá lett és bizony hamarosan feltörte a kapa­kaszanyél. Mindenáron szabadulni akart attól a terhes életmódtól. Ezért elhatá­rozta, hogy csendőrré lesz. A csendőr is katona, sőt még nagyobb ur, mint a­katona. Timár megtette a szükséges lépéseket, kérvényt adott be illetékes helyen és a dolog el is haladt addig a stádiumig, hogy meg kellett vizsgáltat­nia magát. Ha a vizsgálat alkalmasnak találja, akkor azonnal magára öltheti a csendőruniformist, ellenkező eset­ben nem. Érthető izgalommal nézett Timár a katonaorvosi vizsgálat elé, melynek a mult héten kellett megtörténni. És be­ütött a katasztrófa. Á vizsgálat a sze­gény Timárt a csendőrőrszolgálatra al­kalmatlannak találta. Szomorodott, kesergő szivvel, szinte kétségbeesetten utazott haza Timár End­rődre, a szüleihez. A szülők, az ismerő­sök vigasztalták, hogy majd minden jóra fordul, de hiába volt minden. Ti­már Imrén nem fogott a szép vigasztaló szó. És vasárnapnál nem birta tovább. Szülei lakásán mellbe lőtte magát. Sé­rülése oly súlyos, hogy életbenmaradá­sához hevés á remény. Mikor már ki volt hallgatható ós kérdezték tőle, mórt követte el végzetes tettét, elkeseredet­ten felelte: — Nagyon árva vagyok én sziv dol­gában. Meg aztán nincsen szerencsém semmihez sem. Hát érdemes igy élni ? Timárt a szülei lakásán ápolják. Tarkaságok. A hetes és az alsó. Az egyszeri ember földúlt ábrázat­tal rohant be egy hírneves elmeorvos rendelőszobájába. — Professzor ur, mentsen meg, segítsen rajtam, mert igazán megőrülök. A professzor látta, hogy már meg is őrült, de azért kikérdezte: — Mi baja, barátom ? — Képzelje, az a rögeszmém, hogy ón vagyok a zöld hetes. Ez még nem volna baj, de minden percben attól kell félnem, hogy elütnek a zöld alsóval. Ez a zöld alsó az én halálom. Ez fog megőrjíteni. Segítsen, mentsen meg, ta­nár ur! A professzor nagyot nevetett. — Szerencsétlen ember, örüljön hogy maga zöld hetes. Nem történhetik semmi baja, hiszen a zöld alsó a talom­ban fekszik, értse meg ! A páciens megkönnyebbülten lé­lekzett föl: — Lássa, erre nem is gondoltam. Most már nem félek a zöld alsótól. Alásszolgája 1 Biró előtt. Egy hosszura nyúlt aggszüz pa­naszra ment a járásbiróhoz, hogy őt egy fiatal ember orozva megcsókolta. — Hogyhogy? — kérdezi a biró. — Hiszen a kisasszony sokkal maga­sabb, mint ez a fiatal ember. — Igen ám, de én lehajoltam hozzá, biró ur — felelt ártatlanul a vén leány. Negyvennyolc és hatvanhét. Választások előtt vagyunk s a ke­déjek politikai izgalmaktól terhesek. Aki csak választó ebben az országban, nem arra gondol, kire szavazzon, hanem hogy hol lépjen fel. Csak éppen azt nem tudja senki biztosan, milyen prog­rammal fog fellépni. Kissé összezava­rodtak a fogalmak. A hatvanhetes azt hiszi, hogy ő negyvennyolcas, a negy­vennyolcas pedig, hogy' hatvanhetes. Erről a kaotikus politikai zavarról beszéltek egy társaságban. — Most még tisztázódni fog a hely­zet, — jegyezte meg egy fiskális, — de mi lessz 1915-ben? — Miért 1915-ben ? — kérdók tőle. — Mert akkor teljesen fordított ál­lapotok lesznek. A negyvennyolcasok­ból lesznek a hatvanhetesek és fordítva. — Hogyan ? — Hát aki 48-ban született az 67 óves, aki pedig 67-ben született az 48 éves lesz. Mulatság. Dalestély Öcsödön. Hát ami az illettyét (szándékos sza­bálytalanság ; de ez jobb, mintha akku­rátosan volna irva) illeti, a Karneval­herceg által 10-ik törv.-cikk 1-ső §-a ér­telmében nemcsak a városok, hanem a faluk lakosai is elköteleztetnek arra, hogy mulassanak akkor, mikor jólesik, vagy éppen alkalom adódik rá. Nekünk e hó 13-án alkalom adatott rá, hogy egy kedélyes ós igazán élve­zetes estét, vagyis jobban mondva, éj­szakát tölthettünk az ipartestület helyi­ségében, Öcsödön. Akkor ugyanis az öosödi dalárda táncmulatsággal egybe­kötött dalestólyt rendezett. Ott volt min­den magáról meg nem feledkezett nép­ség és katonaság s csak azok maradtak a dunna alatt, akiknek okuk volt az ott­honmaradásra. Igy aztán a dalestély er­kölcsileg ós anyagilag is pompásan si­került. A dalárda C s a t h ó Gábor ref. kántor és karnagy vezetése alatt min­den darabot á legnagyobb precizitással és a hallgatóság lelkét egészen macával ragadó érzéssel adott elő. A közönség nem fs maradt adósa a dalárdának, mert lelkes ovációban rószesitette. Különösen nagy tetszést aratott Buzeskó Margitka, ki gyönyörű csalogányszerü hangjával C s a t h ó Gáborral egy duettet adott elő; a dal befejeztével oly nagy tapsvihar zúgott fel a teremben, minőt még nnm kapott Öcsödön senki. Csathó Gábor magán­dalai is diadalt arattak, lóvén ő egyike a legpompásabb hangú tenoroknak. Mikor aztán a dalárda bevégezte a maga dolgát, hozzá fogott a fiatalság a tánchoz, mely csaknem kivilágos kivir­radtig eltartott. Igy ám, igy szoktunk mulatni Öcsödön, ha akarunk, vagy al­kalom adódik rá. Itt felkérem az öcsödi dalárda vezetőjét, hogy máskor is ren­dezzen számunkra ilyen kedélyes ós minden izében igazán kellemes estét. Szerkesztő urat pedig arra kérem, hogy e tudósításomnak becses lapjában helyet adni sziveskedjók. Öcsödi göröngyök. — Tűzoltó bál. A kétegyházai önkén­tes tűzoltótestület még február 6 án saját pénztára javára Mancsu Aurél főparancsnok elnöklete alatt fényesen sikerült táncmulatságot rendezett, mely­nek bevétele 204 kor. 90 fillér volt. Ebből tiszta maradvány a testület pénz­tára javára 140 kor. 56 fillér vollt. Fe­lülfizettek a következők : gróf Almássy DJines 10 kor., Ardelean Gusztávnál levő asztaltársaság 6 kor., Kádas Mihály 5 kor, Simonka György 5 kor., Megela Béla 4 kor., Popovits M. Aurél, Mancsu Aurél, Beles Vazul, Czigler Lajos 3—3 kor. Haas Adolf, Kaszás József, Szántó György, S. Davidek Istvánnó, Juhász Mihály, Cs. Szabó István, Nesinger Esz­ter, Némedy Gábor, Álb Janku, Jakabffy Ferenc, Sevella János 2—2 kor, Kró­mer József, Ajtay Béla, Fogarassy György, Szabuka János, Mercz Gyula, Szép Antalné, Csabán Mihály, Barna Imre, Szűcs Pál, Dolga István, Mikus András, T. Sztán György, Hammer György, Grósz Vazul, Argyelán Gusztáv l-l koronát. Szécsónyi Lajos 40 fillér, Ollár Demeter 30 fillér. Rusznyák Vince 20 fillér. A tűzoltótestület ez uton hálás köszönetét fejezi ki ez adományért. TORVENYKEZES. § A temető tolvaja. A temetők kor­hadt fakeresztjeinek nemcsak az idő vasfoga szokott ellensége lenni. Akad­nak emberek is, akiket vagy az elvete­mültség, vagy a nyomorúság visz rá arra, hogy az örök nyugalom csöndes tanyájának megzavarják a békéjét. A mult év január 12-ónek hajnalán R o c s­k á r Ádám, csabai ember lopott el egyik ág. ev. temetőből 5 darab fejfát. A törvényszék előtt Rocskár azzal véde­kezett, hogy családja ővele együtt sokat szenvedett akkor a nagy hideg miatt. Neki pedig nem akadt semmiféle jöve­delme. Csak kétségbeesésében szánta magát rá a bűntettre. A biróság helyet is adott a védekezésnek és Rocskárt lopás vétségeért egy hónapi fogházra itólte. Az itólet jogerős. § Megverte a mezőőrt. Békéssámson­ban nagy legény P a c h n i k Lajos. Nem fél ő senkitől, még a hatósági közegektől sem. A mult év julius 19-én egy kissé rossz fát tett a tűzre. Tilos­ban járt vadászni. Az épen arra járó Kovács János mezőőr megállította és igazolásra szólította fel. De még Pach­niknak állott feljebb: — Majd adok neked igazolást! — kiáltott fenyegetőleg a mezzőőrre. Kovács ekkor — amihez joga vol — meg akarta zálogolni. Pachniknak sem kellett több. Rárohant a mezőőrre, meg­ragadta, földre teperte ós alaposan el­verte. Tehette vigan, mert jóval erősebb volt a mezőőrnél. A törvényszék hétfőn hatóság elleni erőszak vétsége miatt 8 napi fogházra ítélte ezért a kis mu­latságért. Az ítélet jogerős. Ne ijedjen meg, hanem adjon gyermeké­nek egy kevés SCOTT-féle Emulsiot és vessen véget az álmatlan éjjeleknek. A könnyedség, amelylyel ezután a fogak jönni fognak, meg fogja Önt lepni. A SCOTT-féle EMULSI0 kellemesen emészthető formá­ban tartalmazza éppen azo­kat az anyagokat, amelyek megkívántatnak fehér, egye­nes és erős fogak növéséhez. A SCOTT féle EMULSIO tisztaságát ós erejét semmi­Az Emuisió vs- sem múlja felül. Ize a leg­sccnT-féle kellemesebb, mődszer védje- jf^i,, ^y^i, g 1 BgRj VálÚtiÜ. f^iembT k Egy eredeti üveg ára 2. K 50 fillér. venni. Kapható minden gyógytárban. KU2 GAZDASAG. A mesterséges trágyafélék jelentősége. Tisztában vagyunk azzal immár, hogy kizárólag mesterséges trágyafélék­kel a talaj termőerejét állandóan fenn­tartani azért nem lenet, mert az istálló­trágya, avagy akár a zöldtrágyával nem­csak a növényi tápláló anyagok meny­nyiségét fokozzuk, hanem a humuszt is, mely mindaddig, móg nincs tulsok be­lőle a talajban, annak fizikai tulajdon­ságaira kedvező befolyással van. Műtrágyákkal csak a talaj tápanyag­mennyiségét növelhetjük s a fentiekből önként következik, hogy csakis olyan talajban lesz hatásuk, melynek fizikai tulajdonságai kedvezők, melyben tehát elegendő a humusz, vagy amelynek hi­ányzó humuszát más trágyafólével adjuk meg. Az ilyen talajon azonban a mű­trágyáknak számos előnye van az istálló­trágyával szemben. A mesterséges trágyafélékkel annyi és olyan tápláló anyagot juttathatunk a talajba, amennyi és aminő a haszonnal előállítható termés-maximumok előállítá­sához szükséges. Az istállótrágyából ritkán áll ennyi rendelkezésre, mennyi elegendő volna a talajerő fentartása ós növelésére, inert a piaci termények által nagyon sok tápláló anyag vonatik el a talajtól s vitetik ki a gazdaságból. A szemes ter­mények által a talajból kivont s a gazda­ságból kivitt tápláló anyag csak olyan gazdaságokban pótolható némileg is, amelyek nagyon sok rótterülettel, nagy állatállománnyal rendelkeznek s ame­lyek állatállományukkal sok korpát, malátacsirát s egyéb erőtakar.nányt etetnek fel. Ám, hány olyan gazdaság van az országban, amely ilyen módon van berendezve, amely tehát ilyen mó­don kizárólag istállótrágyával képes talajának termőerejót fentartani és fo­kozni. A gazdaságok kilencedrószu forgó­tőke-hiány s egyéb okok miatt nem ké­pes ilyen módon berendezkedni, istálló­trágyát nem vásárolhat, mert nincs honnan s igy ha talajának termőképes­ségét fentartani és fokozni akarja, kell, hogy miitrágyákat alkalmazzon, amelyek­ből a trágyapiacon bármikor annyit vehet, amennyire talaja termőképességének foko­zására szüksége van. A mesterséges trágya­félékben a gazda a szükséges növényi táp­láló anyagokat egyenként vásárolhatja és azon tápanyaggal gazdagíthatja talaját, amelyre épen szüksége van. Az istállótrágyában ugyanis nem olyan arányban adjuk vissza a talajnak a tápláló anyagokat, mint aminőben azokat a növények kivették s különö­sen foszforból "adunk sokkalta keve­sebbet, aminek azon esetben, ha csak istállótrágyával trágyázunk, az lesz a következménye, hogy különösen a buza­félék termése, ha lassan is, de folyto­nosan csökkenni fog. A talajban levő tápláló anyagok helytelen aránya fog byallani s mert a foszfor mennyisége megapad, a feleslegben levő káli és nitrogén sem használtatik ki a növé­nyek által oly mórtékben, mint aminő mennyiségben kihasználtatnék, ha a foszfor mennyisége arányban volna a többi tápláló anyaggal. Mennól kevesebb tehát valamely gazdaságnak a rétje, annál hamarabb bekövetkezik ez az állapot. Ilyen esetekben a mesterséges trá­gyák kitűnő szolgálatot tesznek, mert ha azon tápláló anyagot, melyből a nö­vénynek legkevesebb áll rendelkezésére, mesterséges tápláló anyag alakjában adjuk rendelkezésére, a fölöslegben levő tápláló anyagokból is többet vesz fel a növény s igy bizonyosan nagyobb terméseket ad. Az országos növénytermelési kísér­leti óllomás azon nézetből indulva ki, hogy hazánkban a tulsok gabonater­melés folytán a foszforsavból tartalmaz a talaj legkevesebbet, nagyszámú olyan kísérletet végzett, amelynél csakis fosz­forsav trágyát és pedig legnagyobbrészt szuperfoszfátot alkalmazott, amely kí­sérletek igazolták is feltevését, mert többnyire nagy termóstöbbletteizárultak. Az istálótrágyával szemben tehát igen nagy előnye van a mesterséges trágyáknak, akkor mikor csak egyik­másik tápanyag pótlásáról van szó s épen ezért az istálótrágya sohasem te­szi feleslegessé a műtrágyák használatát bármily mennyiség áljonis rendelkezé­sére belőle. A mesterséges trágyák egyik to­vábbi előnye, hogy bennük könnyen olvadó és gyorsan ható tápanyagokat talajba, holott az istálótrág.yában csak nagyon kevés azonnal olvadó tápanyag van, pedig a gazda nagyon sokszor van abban a helyzetben, hogy növényei­nek fejlődésén gyorsan ható tápláló anyaggal kell segítenie. Szállításuk is sokkalta könnyebb, kevesebb munka­erőt, kevesebb kiadás igénylő mint az istállótrágyán. Termésfokozó hatásán kivül tehát a műtrágyázásnak számos egyébb elő­nye is van, melynek mindég kiterjed­tebb használatát teszik indokolttá. Sabona ái*ak> Békéscsaba, február 16. A budapesti gabonatőzsdén is cse­kély a kínálat ós éppen ilyen a vétel­kedv, igy az irányzat lanyha. Csabán nagyon csekély a hozatal. Buza Tengeri morzsolt 27-20-27-60 1220—12-40 Budapest, febr. 16. Készbuza 10 fillér­rel olcsóbb ; áprilisi buza 27 92, ok­tóberi buza 2312, tengeri 13 20. Eflaefló ház. Békéscsabán, (Petőti-tér), a Petőfi­ligettel és az uj polgári fiúiskolával szemben levő, 744-ik szám alatti ház, szép udvari lakás, parkírozott udvár, 6 padolt szoba és min­dennemű hozzátartozó mellék­helyiséggel együtt, eladó. I A vételárhoz 6000 kor. szükséges. Értekezni lehet a tulajdonos: Tóth Sándor állomísBaöknél ranyicska (Hunyadm.), vagy pedig dr. Mar­gócsy Miklós ügyvéd urnái Csabán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom